Prágai Magyar Hirlap, 1929. július (8. évfolyam, 148-171 / 2073-2096. szám)
1929-07-03 / 149. (2074.) szám
6 <PRKCESI-AWife^RmMB Szerda, julius 8. Bíróság előtt a meggyilkolt cár okmányhamisitórokona Főhormányzó volt az apja és hercegnő az anyja Pavtonovszki- Karpov Péternek — Társával együtt hamis iratokkal Borah szenátort akarta szovjetügynöknek leltüntetni FeHiivás a sziovenszkói magyar cserkészcsapatokhoz Két éve már, hogy a zöldinges magyar cs&r- feészfiuk nem járhatják a magyar ugart, nem indulhattak a magyar falura, hogy ott a falusi magyar nyermekekkel megismertessék a cserkészetet, közelebb hozhassák a városi magyar gyermekekhez. A csehszlovák cserkészsövetség magyar titkársága minden lehetőt megtett, hogy a két évvel ezelőtt hozott határozatot visszavonassa, mert ha valaki, úgy a eserkésafiu az, aki nagy szeretetével utat talál a falusi fiú szivébe, formálhatja, a nemes mozgalom barátjává teheti. A csehszlovák cserkészszövetség sziovenszkói végrehajtó bizottsága a magyar titkárság beadványára értesitette a magyar titkárt, hogy a mesedélutánok tartását engedélyezi, de egyiben minden előforduló rendellenességért a magyar titkárt teszi felelőssé. Mikor a legnagyobb örömmel közlöm a sziovenszkói magyar csapatok parancsnokaival ezen örvendetes tényt, egyúttal figyelmébe ajánlom parancsnok-testvéreimnek, hogy a mesedélutánok műsorát a mesedélutánok előtt a rendőrigazgatóságokon, illetve a járási főnököknél cenzúrázás végett bemutatni kötelesek. A pozsonyi „Sarló" vezetői tanácsa által kiirt 1929-iki regösjárás ügyében értesítem az összes magyar csapatok parancsnokait, hogy ezekért felelősséget nem vállalok, miután nevezett csoport a magyar alosztálynak nem tagja. Az ott résztvevő csapatok vagy cserkészek az illetékes parancsnokok vagy saját felelősségükre induljanak. Pozsony, 1929 junius 29. Krendl Gusztáv s. k. a csehszlovák cserkészszövetség magyar titkára. Berlin, julius 2. Az okmányhamisitás miatt leleplezett orosz emigránsok ügyében hétfőn délelőtt kezdődött a tárgyalás Feldhahn törvényszéki tanácsos elnöklésével. A tárgyaláson a különböző hatóságok é9 külföldi kormányok megbízottai is jelen vmoak. A vádlottak: Orlov Vladimír volt orosz titkos állam tanács os és Mihajlo /ios Pavlovszki Péter volt orosz katonatiszt, aki egyébként különböző más neveken is szerepelt. A vád csalás és súlyos okmányhamisitás. Az elnök mindenekelőtt ismertette a bűncselekmény részleteit. 1928-ban Borah és Norris amerikai szenátorok abba a gyanúba keveredtek, hogy a szovjet 100—100.000 dollárral megvesztegette őket. Az errevonatkozó iratok Parisban pattantak ki. Hamarosan kiderült, hogy ezek az iratok hamisak. Ekkor megindult az eljárás a hamisítók leleplezésére. Knikkerbocker, egy amerikai lapvállalat berlini tudósítója, összeköttetésbe lépett PavlonovszkivaJ, aki, miután nagyobb előleget kapott. bemutatott három iratot, amelyekért 2000 dollárt kért. Ezeket az iratokat titokban lefényképezték. Kiderült, hogy hamisak. Körülbelül ugyanebben az időben Harald Sie- vert, a Dobró nevű hírügynökség tulajdonosa és a közbiztonsági irodalmi bizottság is különböző ajánlatokat kaptak az orosz kormány működésére vonatkozó különféle iratok megvételére. Mindezek az iratok hamisak voltak. A hamisító Pavlonovszki, akinek valódi neve, Kar- pov. Atyja főkormányzó volt, anyja pedig vérbeli hercegnő, aki a Romanov-családdal rokonságban volt. Kihallgatása során Pavlonovszki azaz Karpov, elmondotta, hogy a Cseka szolgálatában állott, ezért van három különböző neve. 1916-ban az első pétervári bolsevista forradalom leverése után került a Csekába, ahol anyagot gyűjtött. Ottani működését később leleplezték és halálra Ítélték. A kivégzésre kitűzött éjszakán egy ma- gasrangu államtisztviselő segítségével megszabadult. A nagy terjedelmű anyag nagyrésze Varsóban van. 1929-ben sikerült külföldre jutnia s ekkor elhatározta, hogy a rendelkezésére álló anyagot értékesíti. A tárgyalás folyik. Elegáns nő vizen és szárazon Budapest, junius végit. Mi volt a nyári divat valaha? Néhány pasztoU- szinü batisztruha, egy-két selyem; virágos, madaras, gyümölcsös nagy kalap, még nagyobb s még virágosabb napernyő. Ezzel a garde-robe-al nyugodtan utazhatott a dáma a divatos fürdőhelyre, s hímezhetett ott délben a napon, andaloghatott alkonyaikor a mezőkön, virágot szedve s megkérdezve a margaréta szirmaitól mindazt, amit városi hölgy kérdezni szokott az ilyen falusi kis virágtól. A dáma utazása valaha nagy dolog volt. Rég készült rá. Derék vászonfehérnemüjét gondosan csomagolta óriási bőröndjébe s feladta kalapkofferét, melyben vidáman indult világgá két óriáskalapja. Vidáman is érkeztek vissza... A höLgy s a kalap gyönyörű időket éltek. Volt úgy, hogy egy félévig is divatosak maradtak mind a kerten. Ez volt a nyári divat hajdan. Illene ugyebár, hogy mindezek után elmondjam: mi a nyári divat most, napjainkban. De ó, hogy mondjam el? Oly komplikált! Néhány év óta a nyári divatnak van ugyanis egy téli része (azok számára, akik a havasok közt nyaralnak), egy őszi, azoknak, akik Tirolba mennek (ahol, mint tudjuk, oly ritka a derű, mint nálunk novemberben), s egy szoros értelemben vett valódi és hamisítatlan nyári ama kevesek számára, akik a tenger mellett, ama sokak számára, akik otthon nyaralnak. E két utóbbi nyaraló életében egyformán döntő szerepet játszik a viz, a nap s ami a nők szemében midkettőnél fontosabb: az uszóruha. Ó, mily ostobaság a városi strandok hableányainak fényűzésére, eleganciájára haragudni! Hiszen mióta kultusszá, mániává fejlődött a vizi élet, mióta az nszóruha száné, szabása ugyanakkora gondot okoz, mint a báli ruháé, nincs többé elégedetlen nő: Lidóra, Deauvilleba vágyó! Felölti a legújabb talt-fürdőruhát, az amerikai Yantzen- trikót, vagy a kis vászonstrandkoszümöt — s Deauvilleban képzeli magát, vagy a velencei Li- dón ... Nincs többé mire vágyódnia Hogy más Pesten a viz színe, a nap ize?... Előítélet, melynek áldozatai józan földrajztudók. Minden nő poéta. Saját ruhája úgy m. ihleti, hogy a világ bármely pontjába beleképzeli magát. Mondanom sem kell, ugyebár, hogy mióta ilyen fontos a strandkosztüm — fürdőköpeny s a fürdőruha divatja nem győz eleget változni. Távolról követi a ruhát, annak minden vonalát, színárnyalatát. Mert az uszóruha s minden, ami velejár, nagyratörő ám, kérem s ép mert oly kurta- életű, összes lehetőségeivel ki akar rukkolni ama néhány hónap alatt, mely övé tavasz és ősz között. Mindenekelőtt követi szoknyánk legrokonszenvesebb törekvését: hosszabbodik. Akár sötétkék vagy fekete taftuszóruháról van szó, akár olyanról, mely trikóanyagból készült: a tavalyinál jó arasz- szal hosszabb valamennyi. Térden jóval ahil ér ama strandköpeny is, amely ma már elválaszthatatlan párja minden uszóruhá- nak s mert szabásban alig-alig különbözik uccai köpenyünkétől, elhallgattatja mindazokat, akik a strandok képén eddig megütköznivalót találtak. (Valljuk meg, többnyire joggal.) London, mely ritkán szerepel divatkreátorként, a fürdőruhák s köpenyek életében első és legkitűnőbb divattervezővé vált idén. Nem csoda! Minden nagyvárosi folyó közül a Themzén van a legrégibb s a legnagyobb vizi élet Onnan jött hát hozzánk a remek férfiszabásu jerseyből készült strandköpeny, melynek csak tarka (fehér-kék-piros) futurista mintája mutatja, hogy nem uocára, hanem vízpartra készült. Ez a köpeny különben szorgalmas vizivó, úgy nyeli a vizet, mint egy szesztilalmat pártoló amerikai. Sok az épongeal vagy igen vékony frotirral bélelt selyemköpeny: a crépe de chine, az aipacca, a taft. Ezek a selymek többnyire kinai köpeny- szabásnak, némelyik hímzett (a muszlinok és georgettek mintáit ntánozva). Sötétkék crépe de chine ragián, kék-fehér kockás frotirral bélelt, mélypiros ripsz fehér-piros-fekete pettyes éponge-al. Az ujjatlan, derókbaszabott s némileg harangszoknyás strandköpeny is divatos. Ez inkább posztóból készül, mely jobban tartja az üyen vonalakat. Főkedvenc azonban idén is a színes vászon, virágos kretón és mintás angol „chinty" köpeny. Mindezeknél százszor különb vásznakért, nekünk, pesti nőknek, nem kell messze mennünk. Csak ide Pótra, ahol a legszivárványoeabb csikós vásznakat szövik. Külföldön rég megfizethetetlen divatanyagoknak deklarálták volna már ezeket a vásznakat. Az uszóruhák közül idén ugyanannyi a fehér, mint a csikós. Patou, aki a sportok divatjának arhiter eleganciámmá (hiába próbálják az amerikaiak és angolok magukhoz ragadni ezt az irigyelt pozíciót), Patou — mondom — csupa fehér uszóruhát kreáL Mind vastag anyagból készül persze: jerseyből, frozedból. Valamennyit sokszínű minta tarkítja. A strandkalap idén édes ikertestvére uccai kalapunknak. Kötött turbán, kicsiny vászon-cloohe, hullámos szélű pikékalap. Agrués, a legelegánsabb párisi kalapok tervezője, fekete gumiból ugyanolyan kétfülre lapuló gumikalapot készit, amilyet az ucrán viselünk filcből. Aki ékszerétől sehogy sem tud megválni, kanosukból készült tarka gyöngysort visel a vízben, s ha azt akarja, hogy teljes legyen az illúzió, safe- be teszi közben a másikat, a hamisat, amelyről az évek folyamán fólig-meddig el is hitte már, bogy valódi , Az életfogytiglani legyházra itéll Léderemé Márianosztra legjobb viseletű lakója Megtanulta a csipkeverést és szorgalmasan dolgozik Őszinte megbánással vezekel bűneiért Dl Sfeöfssigásial agyonütötte ellenfelét egy piai legény Komárom, julius 2. (Saját tudósítónktól.).) Szent Péter és Pál apostolok tiszteletére sok magyar községben volt búcsú vasárnap. Olyan búcsú, mint Ekecs községben történt, ritkítja párját a bűnügyi ikirónikákbau. A falu egyik vendéglőjében mulattak a legények és a leányok, táncolt a fiatalság, de a mulatságban megjelent gutái legények tragikus fordulatot adtak a táncmulatságnak. Nagy István gutái legény egyik szemrevaló leánnyal táncolt és mellette kissé ittas állapotban táncolt magában Szávák János andód- pusztai kocsis, aki sánta alakjával groteszk látványt nyújtott a nézőknek. Nagy Istvánban az a gondolat támadt, hogy a sánta legény őt figurázza ki és gorombán támadt rá, hogy takarodjék közeléből. Szivák vesztére nem fogadta meg a szavakat és ott maradt a táncoló pár közelében. Szóváltás keletkezett köztük, aminek folyamán Nagy István öklével Száváknak jobb halántékára sújtott teljes erővel és az ütést négyszer ismételte meg. Az irtózatos csapások snlya alatt Szivák ösz- szeroskadit és az egész táncterem összecsődült a gutái legények ellen foglalva állást. Ebből már Szivák nem sokat látott, mert elsötétült vele a világ s eszméletét vesztette. De a dulakodás tovább tartott és a gutái legények kezében csakhamar megvillant a bicsa'k. HolJósy János nevű legényt több késs zűr ás érte, amelyekkel a komáromi közkórházba szállították. A megjelent csendőrök Nagymegyerre vitték át a súlyosan sebesült Szivákot, aki eszméletlen állapotban maradt. Nagymgyeren Kálmán dr. nézte meg a beteget. Agyvérzést [i konstatálva azonnali kórházba szállítását és rögtöni müjéti beavatkozást — agylékelést — javasolt, de Szávák a vasúti állomáson, anélkül, hogy eszméletét visszanyerte volna, meghalt. A csendőrök a tettest letartóztatták és Komáromba szállitották. A hétfőn Pazout dr. törvényszéki vizsgálóbíró és Mezey János dr. járási főorvos közreműködésével megtartott boncolás megáilapi- totta, hogy az áldozat az ütések következtében koponyaalapi törést szenvedett és a halál okául agyhüdést állapított meg. Lehet még máskép is — Hallja, maga csámpát ökör! Ha le nem lódul a tilos útról, úgy fültövön vágom, hogy menten szélreped a feje! — De leérem, leérem, hiszen nincs is kiírva, hogy „tilos uf“, hát hrtrmo/n tudjam akkor, hogy itt nem szabad járni! iX.t; jé ■! Azért figyelmeztetem most először még szép szávai! í Lttaieger Hj&aéesj Budapest, julius 2. Néhány napja egy vidékiesen öltözött idősebb parasztember botorkált ügyetlenül a budapesti főkapitányság körül. Több embert megszólított, majd a rendőrökkel is igyekezett megértetni magát, de a furcsa német kiejtéssel beszélő öreg embert senki sem tudta útbaigazítani. Nagy- nehezen akadt csak ember, aki megértette és igy derült ki, hogy az öreg ember egy schwe- ohati földmives, akinek Magyarországon dolga volt és az alkalmat arra akarta felhasználni, hogy meglátogassa földijét, a hírhedt Léderernét. Az öreg földmives megjelenése a főikapitányságon ismét felidézte a négy évvel ezelőtt történt rémes gyilkosságot, amelynek egyik tettese a bitáfán végezte életét, a másik pedig a márianosztrai fegyházban tölti fegyházbüntetését. Élénk emlékezetben él még, hogy 1925 január 9-én Léderer Gusztáv csendörföhudnagy és a felesége a tölgyfauccm lakásban meggyilkolták és feldarabolták Kodelka Ferenc hentesmestert. A bűntényre úgy jöttek rá, hogy a csepeli éjjeli őr észrevette a házaspárt, amint a ballada rabokat a Dunába akarták dobni. Déde- rer Gusztáv a Margit-köruti katonai fogházba került, Lédederné pedig az ügyészség Mar- kó-uocai fogházába. A könnyelmű éleihez szokott asszonyt a hosszú vizsgáltat fogság neon törte meg. Bámulatos energiával tartotta magát és köröm- szakadtig védekezett a felbujtói vád ellen. Egy percre sem tágított attól, hogy Léderer Kodelkát féltékeny ségi rohamában létté le. Lédedernének hozzátartozói nincsenek. Szülei már régen elhaltak és a börtönben senki más nem kereste fel, mint ügyvédje, Lóvay Tibor dr., aki nagy buzgalommal látta el a hirhedt asszony védelmiét. 1926 november 22-én hajtották végre Léderer Gusztávon a halplos ítéletet és néhány hét múlva hirdették ki Léderemé elölt a Kurva végérvényes ítéletét, amely az asszonbt életifonytiglam fegyházra Hétté. Az itélethiiirdetés után Léderernét a má-ria- nosBtrai f egyházba vitték. A márianosztrai holostor-iegyház A márianosztrai fegybáz a múlt esztendőben Lett hetvenesztendős. Az épület maga még a középkorból való. A fegyház SeobWl hét kilométernyire van. Az épületet Nagy Lajos idejében építették és a Remete Széni Pál-rend klaslroma voU. A rend azóta meg is szűnt. A törökök kergették el a rend tagijait és a hódoltság után a Pálosok kerültek vissza Márianosztrára. II. József kootfiskálta a kiástromot és a bozzá- taantoaó főidet é* a vaiMaaiapitvanybo* odatolta. A klastrom könyvtárát II. József parancsára a bécsi udvari könyvtárba vitték. Az ötvenes években a női bűnözök száma hirtelen megnövekedett és akkor vetődött fel a terv, hogy az üresen álló kolostort alakítsák ét wöi f egyházzá. 1858-ban császári pátens rendelkezett felőle és „KLösterliche Strafanstalt” lett az elnevezése. A templomát Scitovszky akkori hercegprímás szentelte fel. Az épület természetesen sok átépítésen ment keresztül, az alapfalak azonban még a középkorból maradtak meg. Márianosztra a legszigorúbb szabályzata fegyház. Csak azokat viszik oda, akiket többévi legyházra ítélt a bíróság és igy legnagyobbrészt olyan nők kerülnek oda, akiket gyilkosságért ítéltek el. A fegyháznak háromszáz lakója van. A szabályzat szerint férfi csak külön igazságügyminiszteri engedéllyel lépheti át a fegyház küszöbét. A börtönőrök is nők. Ezt a nébéz tisztet Irgalmas nővérek látják el. A fegyház igazgatója a rendfőnöknő. Csak a fegyház körüli külső őrszolgálatot látják el fegyveres férfi börtönőrök. A női fegyházban ugyanazok a szabályok érvényesek, mint a férfi fegyházakban. Az elitéit az eleő évet magánzárkában tölti. Nem beszélhet senkivel és munkára sem osztják be. Látogatót minden három hónapban fogadhat, akkor is csak a legközelebbi hozzátartozóját és legfeljebb tizenöt percet beszélgethet vele. Levelet havonta egyszer irhát. A nők természetüknél fogva sokkal fegyelmezetlenebbek, mint a férfiak és a derék apácák csak véghetetlen angyali türelemmel tudják a rendet fen tartani. Mig a férfi fegyházban a legkülönbözőbb műhelyek foglalkoztatják a rabokat, addig a női foglyoknak nem adhatnak más munkát, mint kézimunkát és kerti munkát. Márianosztrán készülnek a legszebb kézimunkák. óriási gobelineket, finom csipkéket készítenek itt bosszú évek lassú munkájával a rab nők. Ledererné, a vezeklő rab Itt él most Lederer Gusztávnó. Mióta a viha- rosmultu nő Márianosztrára került, teljesen megváltozott. Az egykor vidám, betyke és fölényes nő, teljesen magába szállott Vezekelni akar. Naponta órák hosszát imádkozik, hogy a lelke megtisztuljon. Ledererné a fegyház legfegyelmezettebb és legjobb viseletű lakója. Soha semmi panasz sincs ellene és fegyelmi büntetést sem kapott. Az istentiszteleteken őszinte áhítattal vesz részt és buzgón imádkozik. Kézimunkázni azelőtt is szeretett. A tölgyía- uccai lakás tele volt saját késrftményü kézimunkáival. A fegyházban megtanulta a csipkeverést és gyönyörű szép dolgokat csinál. A fegyházba kerülése után néhány hónappal levelet irt Lévai Tibor dr.-nnk és megköszönte az ügyvédi funkciót. Azóta levelet sem ír. Ledererné egyhangú raboskodááába talán némi kis derűt fog vinni a. sehwecháti atyafi látó- gafcáa&
