Prágai Magyar Hirlap, 1929. július (8. évfolyam, 148-171 / 2073-2096. szám)

1929-07-14 / 157. (2082.) szám

16 1929 julius 14, ito*ate«*oíő; VÉrCSEY ZOLTÁN ir. Sakkozó olvasóinkhoz Btxafoesetőank szabadságáról visszatéri és igp szervied, júliusi 17.-4ki keltezésű szésmmk- bam vakbél megkezdjük &akkrcxv ólunkat, A sakkmlág nagy események eSőíi ML Ju&uss 30,-dn kezdődik meg a karlsbadi nemzetközi fwjjyenesterversmy, amelyen 20 kiváló nagy­mester mérkőzik meg, úgyhogy ez a verseny az utóbbi idők legnagyobb sakkeseményének igérkresk. Szeptember ötödikéin viszont Wies- badenbm megkezdődik JljeoMmiek és Bogol- jubovnak « világbajnoki dmért vívandó küz­delme, amely 36 játszmám terjed. Minthogy esek 0 safckeseménpek m egész sakkoüdg fe­szült érdeklődésére tarthatnak szármái, <m- guzrtm elsejétől kesdődőteg két hónapi tar­tamra importként adunk sakk-rovatot, amely­ben külön tudósítónk beszámol e verseny át­lósáról, emeUott pádig minden nap frissen ködtönk egy-egy meséerjátssmát szakszerű és k imerítő magyarázatokkal, úgyhogy rovatunk a stskkmé közönség számára néU&tőáhetet- Im less, A kartsbadi verseny tartrnm alatt rovatvezetőnk több isiben keresi fel a ver­senyt, hagy személye* impresszióiról részle­tes beszámolót adjon sskJcromtmkban. Hisz- srQk, hogy sakkozó olvasóink Örömmel ve­szik tu&cmávtd tezptmk Mdozatkész eljárását, ame®$rt TmtoeUotSa, hogy a sekkversenysés legérdekesebb termékei, a kartsbadi verseny és m ritégbajiwkségí küzdelem minden egyes játszmája, a lehető leggyorsabban és a leg- szt&szeriSbb frtdedgosásban kerüljenek a P. SzmHÁzKdnWKaLTtm^ MADAME SANS GÉNÉ: ÍME AZ ASSZONY D’Anntsnzió a tmviámsremete Patd Bebomx francia író fogoiőbb^ megláto­gatta D'Axnmnsíót a Garda-rtó partján fokvő hkea riMjában és e látogatásról csodálattal és kóoiávai vegyen besriianolöt irt m ágyik ertóketó fotyöfraö*. Azt (mondja, hogy D'Ahwaaftí üstig korára romét© lett, amióta bálborns aórffl-éao követ­keztében elvesztette a* egyik euemét D‘An- mmrió aawitam ezt ez életformáit ás a legnsa- gaaaiáb stiluribaai folytatja. A házat terrasz veszi kőről, amolyei Itiiáxwas tnoféék díszíte­nek. Itt él a költő szinte teljes visszavomrit- eétíbem; nxtki ssesn lépheti át küszöbéi, mely tam ez a teífeáa őSt Ctansvaa aDentium. Még szolgája és kertésze te alig éatotkeabetik vei©, noha az elsői Danáe-nak, az utóbbit Yer- gfikés-nsak hávják, enég kevé^bbé a katonai diasőrség, mely a *&IM őraL Kővvetieu i&sdlsé&ébe esek *5ket enged- s»<*, Belépésnél ei6b8> egy cearnoMba Jutónk, mely­nek: sáfrányszinfi ablakai aranyos fényt köl­csönöznek, Tökéletes csend, és nyugalom. Ha már megszoktuk a csarnok félhomályét, a Mafaon ityen feliratokat veszünk észre: „Enyém az, amit adhatok." Az ebédlő vörös selyemmel van bevonva. Aa asztal zsúfolva kínai, indiai, egyiptomi istenekkel, középkori Kris stus-íignrákkal, néger bálványokkal, s6>. A3% van kért hely az asztalon teríték (számára. Az étfoeroés hol itt, hol a terraszon, hol egy másik teremben folyik és mindenütt más és más evőeszközökkel, poharakkal és tányérok­ból. A menü csupa meglepetés, ismeretlen nö­vény salátája, nápolyi híd, gyümölcsök Szicri- liáfből, vegyes dolgok az Aíbrazzékböl. D‘Annnnrió maga láthatatlan marad és a közös étkezésen nem vee* részt Olyan ő, mint a paszták atyái, akik kért szem datolyából megéltek. A maga termeiben D'Annnnzió néha ötvem éráig is elbőjtölget, miközben tojást és kaviárt fogyaszt Fejétől talpig fehérbe van öltözve és pedig valami különös uniformisba, amely valami átmenetféle a Grál lovagjainak és a mosta­ni pilóták vizelete kozott Egyébként netm ragaszkodik semmiféle eti- ketrtherz, többnyire leül a padlószőnyegre, vagy legfeljebb egy vánkosra. Ha vendégét nagyon meg akarja tisztelni, akkor hadihajóján elsütött ogy ágyút, ami az ólam kormánynak ötszáz lírájába kerül. Be nem la keli, hogy takarékoskodjék, mert a kormány korlátlan bankhitelt biztosirtott számára. D'Anramzió nemcsak életének különösségé­ről gondoskodott, hanem haláláéről is. A villában van egy pazarul berendezett halottasszoba is, * amelyben a költő éipp oly szépen akar feküd­ni, ahogyan élt. Sokszor megismétlődő s mégis mindég örök-uj csoda, mikor egy szív, moly már meg­szűnt dobogni, áldott melegót, vérén át szűrt kincseit aJbkor is osztja az ittmaradottaknak, miken* a szív már hideg rögök alatt poriad. Fájdalmas, drága örökség ez mindannyiszor, de különösen nekünk, akik oly érva-egyedül vagyunk s oly nagy szükségünk van minden vérehullatő, meleget osztó szivre! Csak ezekkel az érzésekkel vehetjük kézbe Madame saru* géné posthumus kötetét, melyet kettős előszó bocsátott útjára a nagyközön­séghez. Az egyik Szüassy Bélánőé, a szioven- szkói magyar nő mozgalom vezéregyéniségéé, a másik Madame sans géné árván maradt családjáé- Az első: tiszteletadás az Elköltö­zött nagy szellemének, a második: az örökké gyászoló család megindító „faré well“-je a. könnyes kegyelettel összeállított lapokhoz. Azután már O beszél s míg hallgatjuk, olyan érzésünk támad, mintha itt m hagyott volna, mintha ma is, most is ott ülne Íróasztalánál, mintha most ia járná keresztül-kassd az orszá­got, talán valamelyik árva kis faluban van éppen s ott élesztgeti a magyar lélektüzeket? Olyan közvetlen, annyira friss, annyira az övé minden som, hogy hihetetlen aztán a köny­vet bezárni, letenni a arra gondolni: ime, a kéz, mely ezeket a sorokat rótta, örökre elpi­hent Az utolsó sorokból pedig, melyeket még egyszer nekünk adhatott, a női lélek mély ismerője beszól, amint csak az beszélhet, aki a saját lelke mélységein át mérte fel ezt * titkot, az asszony s leányszivek rejtett rebbe- nésertt Tiszta hév, fakó szomorúság, tragikus zuhanások, pajzánság, verőíény, mind meg­találja a maga színeit, életteljes formáit Ma­dame sans géné tollán. Az aránylag kis kötet is széles skálán fut végig. Mindjárt az első tóma: „íme az asszony", a büszke dicsvágy­tól a szerelmeséért remegő félelemig. „Hetü- muth és Levente" bájos kis epizód, a ma­gyar-német háborús házaspár aranyos meg1- bókülése egy nagy vitán: az ikrek fölött A „Kegyetlen boldogság" egy a fronton halni készülő, de halálos szerelmében még jobban sebzett férfi idegtépő vergődése. A „Sör mel­lett" éles szemmel meglátott kisvárosi han­gulatkép, nekünk, rozsnyóiaknak különösen sokatmondó, szinte megelevenednek előttünk’ alakjai „Pogányos hadikölcsönt jegyez" a körmönfont falusiak eleven, derűs megjelení­tése. A „Hancsa csizmája" friss zamattal, földből szívott erővel megírt kitűnő novella. „A hazug asszony" mélyen látott tragikus Fizessen elő a mr lépes Mifi-re Előfizetési ára 4f%'‘ évre 96.^- Ke* kép. Inkább szomorúság, mint szatíra a „Sö­vény esi sebesültek", ez is egy darab igazi élet, hü megfigyelés a vérzivataros időkből. A „Temetés" falusi téma, a falu levegőjével, a csalódása után dacból férjhez menő paraszt­leány örök keserűségével. „Néni" — a vissza - vonhatlan és eltitkolhatlan öregedés, annak a pár kiszámithatlan pillanatnak megrögzí­tése, mikor egy bántó megjegyzés mindennél jobban s mindennél fájdalmasabban mondja meg az igazat az öregedő nőnek. „A selyem- harisnya" két egymást kereső fiatal szív ked­ves harca, a teljes megértésig. „Don Juan bünhődése" szintén háborús történet, rap- szódikus rövidségében erőteljes, komor, bal­jós árnyékát előrevertő. „Az asszony" — a magyar vér forró hitvallása egy próbáratett asszony kemény elhatározásában. Azután — lapoznánk tovább és nincs to­vább ... És már nem is lesz soha többé. Madame sans géné Íróasztalában még min­dég pihennek kéziratok, egy megkezdett re­gény lapjai is, régi Rozsnyó, történelmi téma és ez sem lesz most már befejezve sóba. Erek­lyeként pihen a tolla, kihunyva pihennek nagy lobogó tervei és virágok borítják a sír­ját, ahol most már mindörökké pihen ő maga is. És ott pihen mindaz, amit Szlovenszkó magyarsága benne veszített Ez a magyarság most hálás kegyelettel adózik minden magyar ügy vértanújának s Madame sans géné utolsó kötetének gyönyö­rűségéért adósságérző buzgalommal sietett, hogy részese lehessen a sírját méltóan jelölő emlékműnek. De minden emléknél édesebbé teszi örök pihenőjét, ha megkezdett müvének bennünk élő folytatását látja, mert ezért élt s ebben ól további ügy legyen, amint Szilassy Béláné nagy­szerűen választott Reményik idézete mondja: Elvégeztetett? Nem. Mostan kezdődik újra. As újrakezdje arany jelszavát Minden magyar kapura Véssük fel vérei tál A magyar lélek dús virágpora Sirok felett illatoz, lengedez, A méz a régi lesz, Amely a lélek szent porából készül. Mi tovább adjuk drága örökségül." # Madame sans göne kötetét Gömöri Zoltán rozenyét nyomdája állította ki csinosan, gon­dos munkával. Kár, — amiről ugyan a nyom­da nem tehet, — hogy a háború utáni kréta- papiroson a jól sikerült kedves arckép, — a könyv minden vásárlójának kedves éa becses meglepetése, — nem jött le elég élesen. A kötetnek értékeinek kijáró s biztosan előre tudott meleg, nagy sikere volt úgy itt­hon, mint a határokon túl is. Akik még ezután kívánják megszerezni, forduljanak mielőbb Szkaíos Erzsébethez, Rozsnyón, ahonnan portómentes küldéssel 17 korona árért meg­rendelhető még pár példány. (Rozsnyó.) Tichy Kálmán. Darvas János: Elsüllyedi világ Darvas János szlovénszkói magyar költőnk gazdag linti termésének egy csokrát fogta ö*z- aze ez alatt a ckn. alatt. A könyv még csak két hete, hogy megjelent, máris egészen rendkívüli sikert ért eL Ezekben a versekben van valami á mai közös kor szomorúságából, harci fölké­szültségéből, békeáhitatából, ezekben a ver­sekben a mai kor annyi eleme rezeg, hogy a siker bizonyos volt, mert önmagát leli föl min­denki a sorokban, a sorok között, abban, amit Darvas szavakba önt és amit elhallgat. Gazdag lélek: sokaknak sokat ad. A háború sodorta magával Darvas Jánost, aki majdnem egy „el­sodort ember" lett, de nagy erőfeszítéssel meg- állott, szublimálta a háborús élményt és verses kötet lett belőle: Az elsüllyedt világ. A könyv mélységes etikáját és egyben formakészaégét jellemezze a következő kiragadott ven: KÖZÖNSÉGES HARCTÉRI ESET Báró Diószegby Bélának Te embert öltél. Éa tanúja voltam. Akkor mindnyájan gyilkosok valónk. A bálból, begyről, erdőn, vad gomoiybaa A maszkák jöttek végrohamra ránk. Ml kettőn vettunk két szakasszal ottan, Hullott az ólom jégxápor gyanánt Hullott az ember. S töltényem-fogyottan A véget vártam, a nagy vak talányt Egy muszka céloz. Rám. Biztos: talál. Két lépés. Nem több. Ez hát a halál. De te rálőttél c ő reámbukott Én félrelöktem. Véres lett kezem. Te tudsz csak erről és esak te tudok. Te embert öltét S én ma létezem. A nagyszerű verskötet érdemleges méltatá­sát Szíklay Ferenc tollából rövidesen közöl­jük. (A könyvet lapunk olvasói 10 koronás előfizetési áron szerkesztőségünk utján rendel­hetik meg. Bolti ára 15 korona.) (*) Svinhtei válság aoámnkbao. A német mán- házakat, több mint száznegyvenet, amelyek kft* denek a létért, szubvencionálják. Száz ötvenmillió márkát kapnak. — Statisztika szerint Németor­szágban a múlt szezónban a jegyek negyvenöt szá­zalékát adták el. ötvenöt százalék eladatlan ma­radt — Angliában fele annyi gázsit fizetnek, miat Németországban. Londonban a legnagyobb gáarf heti ötezer, Németországban 12—15.000 márka. —> Kik kapják a legnagyobb gázsit? Miohael Bobnea 600.000, Rióbard Tauber $50.000, Heinrich Schh»- nuss 300.000 márkát. — A Casanova cimü operett­nek kétszáz előadása volt a Grosses SehauspieL ha óéban és 800.000 márkát kerestek vele. — Ben* linben negyven színház közül a nyár folyamán hu­szonhárom zárt be. — A múlt erózórtban két har­madával megnövekedett a premierek száma a né­met (színpadokon. (*) Első operettsüre megölte a szerzőt. Tón Ion­ból jelentik: Gondemant középiskolai tanár nyu­galomba vonulva kisebb operettet irt é3 hosszú kísérletezés után végre akadt egy touloni vállal­kozó, aki darabot előadta. Gondemant nem jelen­hetett meg & bemutatón, mert betegsége miatt ágyban kellett maradnia és amikor megvitték neki a siker hírét, az örömtől annyira felindult, hogy ezivszélhüdóst kapott és meghalt. o Zsidó nemzeti operahál Tel Awiwban. A Tel Awiwban működő híres orosz rendező, Golin- ktn azzal a kéréssel fordult Khan H. Ottó newyorki bankárhoz, az ismert mecénáshoz, hogy nagyobb pénzadománnyal segítse el az első telawini „Zsidó Nemzeti Operaház" létesítését Hir szerint a bankár nem is zárkózik el a kérelem teljesítése előL (*) Offenb&ch magánélete. Bécsben egymásután újítják fel Offenbach müveit és sorra jelennek meg újabb és újabb Offenbach-életrajzok. Fiatalkorá­ban Offenbach Pártéban a Montmartre külvárosá­ban egy rozoga ház hetedik emeletén lakott ba­rátjával, Emest Pascjue Íróval, Mindkettőjüket nagyon gyakran meghívták estélyekre. Félix Du- quenell párisi zenekritikus a következőket írja rólnk: „Offenbach sovány, csontos ember, olyan, mint egy mozgékony testbe meredt jajveszékelés. Sovány és fázós. A legforróbb időben is sürü- szövésü gvapjuruhában jár. Mégis csupa kedves­ség, végtelen szellemesség és jókedv jellemzi ezt az embert. Ugyanilyen sovány a barátja, Emest Paeque. Mindenütt együtt jelennek meg: két fe­kete árnyék. Az emberben megfagy a vér, ha elő­ször látja, őket s azután nem tnd meglenni nélkü­lük". — Offenbach hamarosan kedvence lett Pá­riának. Ecry alkalommal Mitekéi! spanyol generális kastélyában előkelő közönség gyűlt egybe. Az összes vendégek jelen voltak, csak éppen a házmr hiányzott Egyszerre meg szólalt a csengő, kinyí­lott az ajtó s egy ismeretlen fiatalember lépett be. Bemutatkozott é* kijelentette, hogy a genorá- üa, akivel egy társaságban ismerkedett meg, né­hány nappal ezelőtt meghívta erre as estélyre. A hölgyek nagy része ijedten húzódott vissza 0í- íenbaehtól, sokan felnevettek a furcsa figurán, mai­kor azonban Offenbach zongorázni kezdett és kői­ben egyik szellemes megjegyzését mondta a másik után, a nők valósággal versenyre keltek egymással Offenbach ért. OSenbeeh a generális leányát vett* feleségül, akivel sok küzdelmen és harcon ke­resztül is mindig a legboldogabban élt A nagy zeneszerző előtt egyetlen eél lebegett egész életé* keresztül: urnák ée tisztem égesnek maradni. Anti­kor színigazgató volt és elvesztette egész vagyo­nát. mindenünnen összekunyerált kölcsöopénzekb® kifizette valamennyi színészét Offenbach csak jó­val halála után lett valóban naggyá. Gustav Mah­ler a legnagyobb Offenbach rajongó volt az, aki igazán népszerűvé tette a nagy mestert (*) Jerfta* a bayreuöti ünnepi Játékokén. Ber­linből jelentik: Jeritna Mária a legközelebbi bay- reuthí ünnepi játékokon Vénusz szerepét vállalta a TannhSuserben. Jeritza most első Ízben énekli ezt a szerepet (*) Shakespeare eternit Török országban. Sbun- bulbórt jelentik: A modem irodalmi törekvések előharcosai Törökországban hevesen ellenzik a Shakeepeare-drámák előadását, mert szerintük ezeknek a daraboknak a stílusa, eszmei tartalma és világnézete már elavult Mindezek ellenére a stambuli városi aziaház megpróbálkozott a Szent- iváuéji Alom és Hamlet előadásával, ami azonban írveódő próbálkozás volt. Hamlet dén mivoltát egy kaairisárga paróka karaktorizálta és Ophelia és Hantiét szerelmi Jelenténél a stembuli nézőközön­ség pazarul mulatott (•) Coehran mint gzinéas. Az egyik londoni re- vüsrinházban most Coehran bemutatja a Looking at yon éjféli revüt Az előadás érdekessége az, hogy maga Coehran is nagy szerepet játszik a re­vü ben. Coehran, mielőtt színigazgató lett volna, szí­nész volt és annakidején szép sikerei is voltak. Most már azonban harmincöt év óta egyetlen egy­szer sem játszott. Mostani fellépés® tehát érdekes színházi esemény. (•) Csikágó polgársága tiltakozik o> elten, hogy filmeken szerepeltessék. Az amerikai lapok érde­kes hirt közölnek Csikágóról, amelynek polgár- sága egyetemlegesen tiltakozását jelentette ki, a esik ágói polgároknak filmeken való szerepeltetése ellen. Eddig ugyanis akár amerikai, akár euró­pai vállalat készített Csikágóval kapcsolatban filmet, mindig banditákról és gyilkosokról szólt a film meséje. Tiltakoznak a város ilyen beállítása ellen, mert ez mindenkit elriaszt attól, hogy oda­költözzék, vagy csikágói emberbe1 szóbaálljon. (•) 8nlyes kimenetelű filmpárbaj. Súlyos szeren­csétlenség történt * napokban a wideori erdőben filmezés közben. A Fogoly című film felvétele köz­ben a két főszereplőnek, Charles Brisonnak és Cecil Barisnak tőrpárbajt kellett vivniok a windso- ri erdő egy tisztásán. A rendezők gondatlanságá­ból azonban a tőrök hegyén nem volt biztonsági gomb. így történt, hogy párbaj közben Baris tőre behatolt BrÍ6flon meFV-sába, közvetlenül a szív fö­lött. A rvénAcr. haldnTr^rtr A prágai Német Színház e heti műsora: Vasárnap: Otele. Hétfő: Barbier Tón Bagdad. Keddi Dér Mann, dér geinon Namen ánderte. Szerda: Hoeb- seit in Hollywood. Csütörtök: Parasztbecsület és Bajaaze. Péntek: Madel von ben te. Szombat: Friederike. Vasárnap: Lemen aus Irland. Hétfő: Kath&rin* Knie. Kíeine Bühne: Vasárnap: Dér Mann, de seinen Namen Rnderte. Hétfő: Leinen aus Iriand. Kedd: Prosit, Gibsy. Szerda és csütörtök: Leinen aus Iriand. Péntek: Prosit, Gibsy. Szombat: Dér Mann, dér seincr Namen anderte. Vasárnap: Strohwitwer. Hétfő: Prosit, Gibsy. S Bártfa- j 1 AT jp OS J •» uyogyfurdo klimatikus gyógyhely a város házi kezelésében | 382 méternyire a tenger | színe felett, 6000 holdas fenyveserdo közepette. | Vérszegényeknek, női bajok ellen, | idegeseknek,, rhenmásoknek és a | légzőszervek hurutjainál a legkivá­lóbb orvosok által javalva. Uj, modern mhalatorium. |. Csehszlovákia legolcsóbb fürdotelepe. | Teljes penzió naponként 37 korona. I Kaszinó, sportpályák autó, fogat és a Rj szórakozások különféle nemei. Vasúti kedvezmény. | Prospektust küld a fürdöigazgatóság Bar dió vaké Kupéié. I Szezon kezdődik május végén és tart szeptember végéig.

Next

/
Oldalképek
Tartalom