Prágai Magyar Hirlap, 1929. július (8. évfolyam, 148-171 / 2073-2096. szám)

1929-07-14 / 157. (2082.) szám

Az angol rákellenes liga nagy harca a szörnyű betegség elten.

Az állati rákot néha ólommal, kezdeti stádiumban mustárgázzal sikerül ellensúlyozni — A dohányzás nem okoz nyelvrákot

London, julius 13.

A rák elleni küzdelem nagy seiegszemléje játszódot le a lordok házának dísztermében. Itt tartotta évi nagygyűlését a brit birodalmi rákellenes liga. Az ülésen a yorki herceg elnökölt. Már ez a két tény: az elnök személye és a nagygyűlés színhelye is mutatja, hogy milyen komolyan veszik Angliában a rák elleni harcot.

A nagygyűlésen megvitatták a rákkutatás legújabb eredményeit és a legaktuálisabb rákproblémákat. Egyik legfontosabb „kérdés: a rák kórokozója. Eddig még mindig nem sikerült tisztázni, hogy tulajdonképpen mi okozza a borzalmas betegséget, amely olyan rohamos mértékben terjed egész Európában, de különösen Angliában.

Egyes vélemények szerint a rák terjedéséhez erősen hozzájárul a dohányzás. Az utóbbi évben számos laboratóriumban és kórházban végeztek ilyen irányban kísérleteket. A londoni rabkórházban a kísérletező tudósok hetenként háromszor dohánykivonattal kenték be a kísérleti patkányok és egerek nyelvét. Ez azonban semmi eredménnyel, nem járt, az. egerek és patkányok nem kaptak nyelvrákot.

Leetzben az egereket 16 hónapon át mindennap koncentrált füst hatásának tették ki. Az egerek azonban Jhiegőrizték tökéletes egészségüket. Ennek alapján a tudósok általában arra a megállapításra jutottak, hogy a dohányfüst nem lehet oka a nyelvráknak. Más vélemények szerint a mustár élvezetének is nagy része van a nyelvrák előidézésénél. Angliáiban rengeteg mustárt fogyasztanak és igen nagy a nyelvrák-megbteegedések száma is. Ilyen irányban is folytak ellenőrző kísérletek és ezek azután meglepő eredménnyel végződtek.

A kísérletező tudósok mustárból fejlesztett gáz behatásának tették ki a kísérleti állatokat. A mustárgáz, bár kétségkívül erősen izgató hatásai yan a szervezetre, nemcsak, hogy nem okozott rákot, hanem éppen ellenkezőleg:

ellensúlyozta a hátrányos anyagok rákelőidéző hatását.

Kiderült tehát, ho'"- a mustárgáz meglehetősen jő ellenszere a ráknak — hangzott a jelentés — és a kezdő rákos megbetegedések esetében, amikor daganat még nem keletkezett, sikerült a betegség fejlődését meggátolni.

Természetesen csak állati rákról# van itt szó és ez meglehetősen különbözik az emberi rákbetegség természetétől.

Az egerek és patkányok rákos daganatait különböző szérumokkal is próbálták gyógyítani a tudósok. Sikerült is bizonyos esetekben az egerek rákos daganatait szérumok segítségével eltüntetni, azonban a kísérletező orvosok maguk is rezignáltan ismerik be, hogy olyan szérumot, amely az emberi rákot meggyógyítaná, még nem sikerült találni.

Csupán a birminghami rákbizottság terjesztett be némileg optimisztikus jelentést. Eszerint

egészen ritka esetekben sikerült ólom adagolásával enyhíteni a meglehetősen súlyos rákbetegséget.

Azonban az ólom is csak az esetek egészen

5000

recept — étel- és italleirások —, a befőzés művészete, a diatikus konyha, a terítés és asztaldiszités legújabb útmutatásai

Csáky Sándor

A XX. század szakácsmiivészefe

cimü, augusztus hónapban megjelenő hatalmas munkájának ' csak egészen kis részét képezik.

A 800 oldalas, 150 eredeti képpel díszített leflíikonalaku, gyönyörűen kiállított könyv

ezenkívül mindazokat a szakácsmüvészeti tudnivalókat tartalmazza, amelyeket sem a gondos háziasszony, sem pedig a hivatásos szakember nem nélkülözhet. Hasonló könyv magyar nyelven még nem jelent meg, éppen azért siessen ön is az előjegyzéssel, mert a könyv megjelenése után jóval drágább lesz.

CSAK AKKOR MONDHATJA EL MAGÁRÓL, HOGY ÉRT A FŐZÉSHEZ, HA GSÁKY SÁNDOR KÖNYVÉT ELOLVASSA!

Megrendelhető a szerzőnél: Novy Smokovec (Ujtátrafüred), Palace-szanatórium.

kis százalékában bizpnyult hathatós eszköznek.

Ezek szerint tehát még mindig

csak a rádiumtól lehet komolyabb és megbizhatóbb eredményt várni.

Különösen száj, mell és méhrák eseteiben sikerült eddig szép eredményeket elérni a rá- diumkurával. Az egész birodalomban nagy rádiumpropaganda folyik most, és minden városban gyűjtéseket rendeznek, mert hiszen a rádium rendkivül drága és komolyan csak akkor lehet felvenni a rák elleni küzdelmet, ha az angol kórházaknak és klinikáknak elegendő rádiumkészletük van.

Még Ausztráliában is rendeznek gyűjtéseket és rövid idő alatt

24.000 font sterlinget

gyűjtöttek ott össze, hogy ebből a pénzből rádiumot szerezzenek Ausztrália számára.

Sajnos azonban, még a rádium sem jelent biztos gyógyszert. Erről beszélt az angol rákellenes kampány egyik vezető személyisége, Sir Thomas Horder.

— A laikus közönség, túlzottan optimiszö- kusan Ítéli meg a helyzetet. Nem szabad azt hinni, hogy a rádium tökéletes biztosággal gyógyítja a rákot Ez a hit gyakran komoly

bajokat is okozhat. Sok beteg ragaszkodik ahhoz, hogy rákját rádiummal kezeljék olyan esetekben is, amikor a rákos daganatot operatív utón is simán el lehetne távolitanL Az ilyen esetekben a kés még mindig biztosabb és jobb gyógyszer, mint a rádium.

Az egész rákparlament beszámolóiból tehát végeredményben arra a következtetésre lehet jutni, hogy még mindig nagyon messze vagyunk a rák kórokozójának és a rák tökéletes gyógyszerének ismeretétől.

Bródy Sándortól tanult meg magyarul a Jókai-regények cseh fordítója

Magyar katonák közt osztotta szét könyvtárát a háború alatt — Látogatás

a nagy'magyar Írók cseh fordítójánál

Prága, julius 13.

A prágai óvárosiban, az úgynevezett Klei- ne Seite-n, a Moldva-parttól pár lépésnyire lakik Mayenhoffcr Gustav Narcis cseh író, a Jókai-Tegények cseh fordítója. A ház, egy hatalmas, rideg bériház, de ha felmegy az ember a lépcsőkön, a lépcsőházból minden emeleten kis erkélyek nyílnak, ée akkor látni, hogy a ház egy duslombu fáktól zöldelő hegyoldalba nyílik és az, aki a Jókai-regé- nyeket cseh idiómára fordítva álmodja, fák között és hegyoldalon él, akárcsak Jókai élt Csakhogy Jpmen a, Moldva látszik és nem a Duna és messze szemközt nem a budai vár, hanem a prágai Hradzsin.

Néhány héttel ezelőtt, május ötödikén, Jókai, aki a svábhegyrí harsak alatt szeretett volna örökre pihenni, hogy örökké hallgathassa kedvenc fái suttogását, egy stilizált, kőrózsákból épített, szép síremléket kapott a budapesti kerepesi temetőiben. A Budapesten lezajlott ünnepségek és halálának huszonőtéves évfordulóján megjelent rengeteg cikk, visszaidézték bennem azokat az ifjúkori napokat és órákat, amelyeket Jókai regényei édesítettek meg, mikor képzeletem együtt száguldott Jókai szédítő iramú, mesés távlatokat nyitó képzeletével, s nem érdekelt más, mint az ő hőseinek szövevényes, romantikus története és a magam életét is ezeknek a hősöknek életén át éltem.

Hónapok óta vagyok Prágában és a Jókai- regényekkel kapcsolatos mély és el nem hervadó élményeim és emlékeim hatása alatt egyre jobban érdekelt, milyen ember lehet, aki ezt a tüzes fényekkel szikrázó magyar zsenit, ezt a tüneményes fantáziájú mesemondót a szláv nyelvtengerre bocsátotta, hogy egy többmilliós nép érdeklődését felkeltse a magyar literatura iránt és megmutassa, micsoda kincseket termel ki magából az izolált, rokontalan nyelvű magyarság. Már úgy van, hogy éppen emiatt a rokonta- lanság miatt valami mindig megújuló ámulat fog el, ha egy idegen a magyar nyelv értékeihez és szépségeihez közel jut és a saját nyelvén tovább adja azokajt.

— Évek óta nem beszéltem magyarul, mert sajnos nincs alkalmam rá — ezzel fogad Mayerhofifer cseh író és újságíró, a Zenieké Banka nyugdíjazott cégvezetője, egy őszbeborult hajú öregpr, akinek a szemei mély intelligenciát sugároznak.

— Milyen körülmények között, hogyan jutott arra a gondolatra, hogy megtanuljon magyarul és lefordítsa a legnagyobb magyar romantikus regényíró müveit? — kérdem.

Az, amit Mayerhoffer erre elmesél, az van olyan érdekes, mint egy mozgalmas regény.

— Tizenhét éves koromban, 1883-bau bevonultam Josefstadtba katonáinak, a 60. gyalogezredhez, amely tudvalevőleg az egri ezred volt. Mondanom seim kell, hogy az egész ezredben senki se tudott csehül, valameny- nyien szinmagyar fiuk voltak. Mindjárt az első napokban összebaráikoztam egy feltűnően szép, dúsbaju magyar fiúval, aki nagyszerűen értett az életihez és éjszakai borozgatás és duhaj mulatozások közben egyszerre csak észrevettem, hogy úgy ahogy, de már én is magyarul beszélgetek. A fiatal magyar fiú, akárcsak jómagam, rajongott az irodalomért és sokat beszélt nekem a magyar irodalomról és elragadtatással főleg Jókairól. Ennek a snájdig magyar fiúnak, mint nekem is, titkos Írói ambíciói voltak, mint az később kiderüli. Az én egri magyar barátom ugyanis nem volt más, mint Bródy Sándor.

— A barátság továbbra is fenmaradt, állandó levelezésben álltunk egymással, Bródy Sándor ünnepelt író lett Budapesten és Magyarországon és nekem is akkortájt jelent meg az első regényem. A regényírással egyidejűleg teljes mértékben felébredt érdeklődésem a magyar irodalom iránt, egymásután olvastam el Jókai regényeit és mindjobban magával ragadott ennek a nagy mesemondónak csillogó képzelete. Regényem megjelenése után Bródy Sándor meghívott Budapestre, én elfogadtam a meghívást és ez döntötte el sorsomat. Bródy Sándor elvitt Jókaihoz, Jókai svábhegyi villájába és I megismertetett a magyar irodalom akkori többi reprezentánsaival is, Rákosi Viktorral, Bérezik árpáddal, Szomaházyval és másokkal.

— Alig jöttem haza, a budaipesti látogatás friss és kellemes emlékeinek hatása alatt írtam Jókainak, hogy szeretném munkáit cseh nyelvre lefordítani. Jókai azonnal válaszolt egy igen szívélyes hangú levélben, amelyben rám ruházta összes müveinek csebre való fordítási jogát. Még abban az évben, 1888-ban megjelent az első regény Bo- rovy könyvkiadónál és azután minden esztendőben kettő-három, nem kevesebb, mint negyven kötet. Köztük természetesen elsősorban a leghíresebbek: A magyar nábob; Kárpáthy Zoltán; Az uj földesur; Fekete gyémántok; A régi jó táblabirák; A kőszívű emíbe»r fiai; A lőcsei fehér asszony; Mire meg vénülünk; A szegény gazdagok stb.

— Melyik Jókai-regényt szereti a legjobban? — kérdem.

— Én mindegyiket egyformán szeretem,

Jókait szeretem mindegyikben, az ő sokrétű, gazdag egyéniségét és szellemiét. Jókai hab lattanul széles skálájú és termékeny irő volt, egy gazdag és munkás élet eredménye az a rengeteg Tegény, amit képzelete és munkabírása megteremtett és az is egy élet munkáját szánta rá, aki szolgálatába szegődött.

A negyven kötet Jókai-Tegény ott áll glé- dában aranyozott díszkő tésiben a fekete könyvszekrényben, Mayerhoiferék ebédlőjében. Bizony nem túlzás, egy egész élet munkáját követelték. De a Jókai-regényele mellett ott állnak a többi magyaT írók könyvei is Mayerhoffer cseh átültetéséiben. Bródy Sándor: Szimészvér; Hófehérke; Ezüst kecske. Bérezik Árpád munkái, Iíerczeg Ferenc: Gyurkovios-lányok; Fenn és lenn, Simon Zsuzsa; Szabolcs házassága.. Gyulai Pál, Kozma Andor, Jósika báró, Rákosi Viktor, Eötvös József bárói, Ajbonyi Árpád, Kóbor Tamás, Szekula Jenő munkái. Mikszáth: Szent Péter esernyője; A jó palócok.

— Mikszátihot is ösmerte személyesen?

— Nem ösimertem, de irt nekem néhányszor és egyszer egy dedikált fényképet is kü lejött.

Előkerülnek a fényképek, a levelek, Bérezik Árpád, Mikszáth Kálmán dedikált fényképei, Brédv Sándor ifjúkori képe.

— Azokat a magyar színdarabokat, amelyeket a cpeh színházakban játszottak, mind én fordítottam — meséli tovább Mayerhoffer. Molnár Ferenc Doktor ur-át, Bíró és Lengyel Cárnő-jét, Nagy Endre Miniszterelnök-ét.

— A háború elején még kaptam magyar könyveket, azután lassan elhallak budapesti barátaim és lazultak a kapcsolatok. Többszáz magyar könyvemből ma már alig van néhány kötet. A háború alatt rengeteg sebesüli magyar katona került ide Prágába. Alig tudott valaki velük beszélni, senkinek a szavát nem értették. Valahogy, nem tudom, miképpen, elterjedi a magyar katonák

közt a hírem. Valóságos zárán dokiás indult meg felém magyar könyvekért És szót adogattam a ma,gyár sebesülteknek könyveimet, melyeket annyi szeretettel! olvastam, fordítottam és gyűjtöttem.

— Ma már alig fordítok, nem nagyon lehet magyar könyvekhez jutni, a mai magyar írók temérdek pénzt kérnek egy-egy könyv fordítási jogáért és a kiadó szűkmarkú. Jókai özvegye is visszavásárolta Borovytől, a kiadótól, az általam még le nem fordított Jókai-regények fordítási jogát, ügy hogy Jókai néhány munkája már Beaufort-nál jelent meg Jan Strelba fordításában.

Maverhoffer nem mondja, de kiérezni a szavaiból, hogy ezek a dolgok mennyire kedvét vették és a magyar irodalom iránti lángolás, amely egész életét betöltötte, lassanként vészit az erejéből.

n

Jan StTelíbát, a Jövő század regénye, a ványos vár, az Enyém, Tied, övé fordítóját, már régebben ismerem. Kint lakik Ho- lesovicén, Prága egyik külvárosában. Szolnoki magyaT lány a felesége, egy intelligens, temperamentumos magyar asszony. Strelba is a katonaság révén ösmerkedett meg a magyar szóval, Szolnokon beleszeretett Juhász Olda szolnoki lányba és ezzel a szerelemmel egyidejűleg felébredt benne az érdeklődés a magyar irodalom iránt. Egyébként is irodalmi érdeklődésű ember volt, akitől már számos angol és francia regény fordítása jelent meg csehül. A magyar lány nemcsak felesége, de munkatársa is lett. Együtt forditják a magyar regényeket, amint mesélik, néha éjszakákon át dolgoznak, mert Strelba a vrsovicei városházán hivatalnok és legtöbbször csak késő este jut az irodalomhoz.

Strelbáék is arról panaszkodnak, milyen nehéz a magyar könyvek forditásNjogát megszerezni. Pedig ők szeretnék Móricz Zsigmond, Kosztolányi Dezső, Krúdy Gyula, Markovics Rodin könyveit fordítani. Főleg Móricz Tündér kér tjét, mert a cseh publikum szereti a történelmi regényt és Színi Gyula Jókai-át, amelyet Beaufort azonnal kiadna. És az újakat, a fiatalokat mind szeretnék ismerni és fordítani, beleértve természetesen a szlovenszkól magyar írók müveit is.

Mayerhoffer lankadó érdeklődése és kedve szegeitsége és Strelbáék friss érdeklődése a magyar irodalom iránt egyaránt bizonyítják, hogy a sors különös kegyéből itt-olt felgyűlő, a magyar irodalomért égő tüzeket nem szabadna kialudni hagyni, szítani kellene lángjukat Szenes Erzsi.

— Bemutatták ai óriás Dornier repülőgépet.

Friedricbshafenbői jelentik: Tegnap délután mutatták be a sajtó képviselőinek a Bodeni-tó partján fekvő alpenrheini Dornier-müvek gyártelepén néhány nappal azelőtt elkészült D. 10. jelzésit óriási utaeszáll...) repülőgépet. A sajtóbemutatón az újságírókon kívül rengeteg filmoperatőr is jelen volt. Az uj óriási repülőgépet maga a Domier- müvek tulajdonosa, Dornier dr. mutata be. Dornier elmondotta, hogy bár az uj repülőgép még mindig nem a tökéletes repülőgép, de mégis megközelíti a tökéletességet és minden bizonnyal alkalmas lesz az óceáni repülésekre is. Az uj repülőgép rendkivül gazdaságos, amennyiben akciósugarán belül 10—12 tonnát is szállíthat, amivel saem- ben az eddig használt repülőgépek 800—1000 kilométer távolságra már nem szállíthattak hasznos terhet. Dornier dr. reméli, hogy as uj tipusu repülőgépben megtalálta azt a repülőgépet, amely jövedelmezővé teszi a légi szállítást. A repülőgép biztosságát illetően Dornier dr. rámutatott arra, hogy a D. 10.-nek 10 egymástól független motorja van. amelyeket motorhiba esetén egyenkint ki lehet venni s magában a repülőgépben könnyén meg lehet vizsgálni. , j

8

iw» JbUm m, wfaM#.

Vegye meg a

ft^pes Hét

ma megjelent, gazdag tartalmú legújabb számát Mnitlen újságárusnál kapható