Prágai Magyar Hirlap, 1929. július (8. évfolyam, 148-171 / 2073-2096. szám)
1929-07-14 / 157. (2082.) szám
fm jribs 14, vasárnap. 5 A liberális párt kivonul a román parlamentből Bratianu Tstulescut ajánlotta miniszterelnöknek, amit a régenstanács nem fogadott el Bukarest, julius 13. Jói értesült politikai kürökibem úgy tudják, hogy a közigazgatási törvényjavaslat kapcsán előállott kormány- válság alkalmával Bratianu Vintilla kihallgatáson jelent meg a régenstanács előtt és azt javasolta, hogy Titulescut bízzák meg a kormányalakítással. A régenstanács ezt az indítványt azzal a megokolással vetette el, hogy a Maniu-kor- mány még csak nyolc hónapja kormányoz, tehát nem mutathatta még meg, mire képes. Ezért a Maniiu-kabinetmek további működési teret kell biztosítani. vert, Így többek között a brassói katonai törvényszék is néhány fontos nyomozási adatot szolgáltatott a vizsgálóbírónak. A letartóztatottak kihallgatása heteket fog igénybevenni és igy a bírósági tárgyalás előrláthatólag csak ősszel veszi kezdetét. Ami a tüdőnek az ózon az a fehérneműnek a TERPENTIN!! i Használjon tehát Pocsatko Terpentin szappant Mindenütt kaphatói! Poincaré világrekord-beszéde a párisi kamarában A miniszterelnök három napig beszélt — A kétségbeesett kamara — Briand expozét fog mondani Bukarest, julius 13. A liberális párt. tegnapi értekezletén végleg elhatározták, hogy a párt a közigazgatási reform benyújtása folytán keletkezeit uj helyzet következtében kivonul a parlamentből. A kamaráiban Dúca, a szenátusban Argetoja- nu fogja felolvasni a liberális párt deklarációját. Bratianu Vintilla hangsúlyozta, hogy nincs szó a mandátumokról való lemondásról, hanem csupán a parlamentből vonulnak ki. Az értekezlet határozatilag kimondotta azt is, hogy abban az esetben, ha a kormány meg akarná semmisíteni a kivonuló képviselők és szenátorok mandátumait, újabb, ér- ' tekezletet hívnak össze, amelyen meg fogják beszélni a további lépéseket. & featörsai SsssessíeEwés ssáScl es£§z ^OFBáRlát behálózták Bukarest, julius 13. A puccskísérlet ügyében még mindig teljes erővel folyik a nyomozás. Az összeesküvők egy részét vasárnap átszállítják a jilavai fogházba, A bűnjelek között rengeteg kiáltványt, röpiratot, sőt fegyvereket és lőszert is lefoglaltak. A kihallgatások alkalmával a letartóztatott katonai és polgári egyének közül többen hangoztatták ártatlanságukat és megnevezték felbujtóikat is. A Cuvantul szerint egyes letartóztatottak az összeesküvés ügyében kérik Mardaxescu, Angheleseu és Mireceseu tábornokok, volt hadügyminiszterek, valamint Brastani és Petala tábornokok kihallgatását. Kiderült, hogy. az összeesküvés nemcsak Bukarestben, hanem az ország többi részében is gyökeret Páris, julius 13. Poincaré miniszterelnök háromnapos beszédben sem tudta befejezni 1 C s á te sk mm. y MJZ á ír © 1 y , I az ismert budapesti cipc-szmesler íulins 18-án H Prágában Fr- Harta & Co -náj, Národní tf. 17 j eredeti budapesti árakon rendeléseket mérték $ szerint vesz lel. C óriási előadását a jóvátétel és a szövetségközi adósságszerződések kérdéséről. Ez a gigantikus beszéd, amelyet a francia miniszterelnök három nappal ezelőtt kezdett meg és ma is mond, egyike a modern parinTrr^~rizmus leghosszabb fejtegetéseinek és beszámolóinak. Emberfölötti energiára, kitartásra és koncentráltságra volt szükség, hogy az állam- férfiú tiz-tizenkét óra hosszat hatszáz hallgató előtt dörgő és intenzív hangon magyarázza, ecsetelje és szuggerálja a képviselőknek a súlyos problémát és igyekezzék őket meggyőzni a kormány helyes álláspontjáról. Valameny- nyi sport, repülőgép és táncrekord eltörpül e távelőadás mellett és csodálni kell a hatvan éven felüli Poincaré kitűnő szellemi, és testi kondícióját, amellyel ezt a megerőltetést kibírja. A beszédnek előkészítése hetekig tartott s Poincarét a szakértőkön kívül senki más nem segítette a nagy nyilatkozat kidolgozásában. Egész Franciaország a fáradhatatlan Poincaré nagy szónoklatáról beszél s ez a parlamenti vita szenzációsabb, mint bármilyen sportesemény. Poincaré nem fáradt ki, de a képviselők képtelenek voltak tovább figyelni. Amikor tegnap este Poincaré bejelentette, hogy beszéde körülbelül még másfél óra hosszat fog tartani, Buisson, a kamara szocialista elnöke égnek emelte kezét és a kamara egyhangú helyeslése mellett a következőket mondta Poincarénak: — ön fáradhatatlan. Ha a miniszterelnök ur nincsen tekintettel önmagára, a kamarának kötelessége, hogy egészségére ügyeljen. Poincaré kívánsága ellenére az ülést elnapolták és a miniszterelnök csupán kedden fejezheti be világrekordot jelentő távbeszédét. Poincaré beszéde után számos elnapolás! javaslat kerül szavazás alá. A Matin szerint a szocialisták elnapoló javaslatát Léon Blum indokolja meg. Ugyanakkor a szocialisták azt fogják követelni, hogy az adósságrendező szerződések ratifikálása előtt a külügyminiszter mondjon hosszabb expozét Franciaország külpolitikai helyzetéről. Briand nyomban eleget tesz a szocialisták kívánságának, beszámol az európai békepolitikáról s a Kellogg-paktum utón történt külpolitikai eseményekről, majd nyilatkozni fog legújabb tervéről, az Európai Egyesült Államok megalakításáról is. Az E. u. s. Páris, julius 13. Briand Európai Egyesült Államok-terve, mint előrelátható volt, heves ellentmondást váltott ki a szélsőséges jobboldali sajtóban. A legtöbb jobboldali lap megelégszik azzal, hogy Briand terveit iróniával és gúnyos szellemeskedésekkel csipkedje. Az Action Francaise szerint Briand terve egyenlő a versaillesi szerződés revíziójával és a federalista gondolat nem más, mint Franciaország hatalmi helyzetének föladása. A Figaro szerint Briand ugyanolyan lehetetlen álmokat álmodik, mint álmodtak Európa államférfiul 1815 körül. Az E. U. S., az Európai Egyesült Államok terve akkoriban a fiatal romantikasok között divatnak örvendett, de megvalósítására természetesen nem került sor. Pertinax az Echo de Parisban nagyobb szakértelemmel lát Briand tételének megcáfolásához. Szerinte Paneurópa gondolata Angliát még inkább visszaszorítaná splendid isolati- onjába és végleg elválasztaná Franciaországtól. Az Entente Cordial, amelynek a locarnoi szerződések már halálos döfést adtak, Pan- európával végleg megszűnne és Franciaország elszigetelten állna a kontinensen a német túlerővel szemben. Ha az Európai Egyesült Államok néhány apró államon és néhány, semlegesen kívül csupán Németországot, Franciaországot és Olaszországot fogná egybe, az események kikerülhetetlen logikájaként Franciaország fizetne rá és Franciaország maradna elszigetelten a többi hatalom között. Ezer halott egy kínai robbanásnál Hongkong, julius 18. Yunanfu északi kapájának közelében tegnap levegőbe röpült egy óriási lőszerraktár. Megbízható hírek szerint a katasztrófának több mint mer emberáldozata van. Európaiak nem haltak meg, egyedül az angol konzul sebesült meg köny- nyebben. A francia konzulátus, amely közvetlenül az északi kapu közelében feküdt, elpusztult. A katolikus és a protestáns misszió, valamint az angol konzulátus jelentékeny károkat szenvedett. Állítólag Hujuyu felkelővezér kémei követték el a merényletet és semmisítették meg a raktárt. Hujuyu csapatai útban vannak Yunanfu felé. A TAP írta: Sebest Ernő i. Maga se tudta, hogyan sodródott ide. Csak arra emlékezett, hogy szemtelenül kiabáló plakátok megállították a korzón és egy-két kedvenc komponistája nevét jólesően itta szomjas két szemébe. Lopva küldte le tétova nézését a plakátok aljára, ahol a helyárak kínálták magukat prepotensül drágán. Mégse riadt vissza semmiféle áldozattól. Kellett neki a muzsika, nagyon is kellelt neki most, amikor a fogságból hazakerült, tizenkilenc tavaszán, mikor a kiömlött vér gőzében ködlött minden bizonytalanság roskadó horizontján. Hirtelen arra eszmélt, hogy már öt éve bőjtölt a füle, az ő drága zenéhez szoktatott Ínyenc füle. Tizennégy őszén, amikor a második menetbe osztották, talán utoljára élvezte a muzsika gyönyörűségét, bár az ünnepélyes búcsúzénak komoran hömpölygő ritmusába kissé disszonánsán nyerített bele paripája, mert huszártiszt volt. Tisztán emlékezett arra, hogy mig szomszédjai elborultan gondoltak azokra, akik itt maradtak és a félelemtől rosszul leplezett görcsökbe estek, addig 5 a zenei élvezettől kigyulladt szemekkel feszengett és lóhátról szívta magába a katonazene ünnepélyes melódiáit. Egy- egy gixerre fel tudott szisszenni a haptákállás dacára. Társai tisztelettel nézték, azt hitték valami hírneves zenekrilikus bujt itt csukaszürkébe. Holott csak vidéki zenetanár volt, de mindenesetre előnéwel. Azóta öl év telt el és most ilyen hosszú nehéz szünet után először volt alkalma a muzsika jótékony és felüditő fluidumában megfürödni. II. Szokatlanul mozgott a hangversenyterem parkettjén. Bakancsból átalakított cipő volt a lábán és az elegáns cipőkhöz szoktatott sima parkett mintha indignálódva recsegett volna a durva talp alatt. Kissé belepirult ebbe az érzésbe és diszkréten hátrahuzódoft. még messzebb sorokba igyekezett, mint ahová a jegye szólt. Körülötte hangos *), Mutató Sebesi Ernő: „Megrugott emberek" r imü növel lás könyvéből, mely a Kazinczy-Társa- ság most megjelent kiadványa. jókedvű csoportok tolongtak, önző kis szigetek, melyeknek partjairól részvétlenül verődött ■ vissza bánatának örökös hullámverése. Váratlan és nagyon finom illatok tolakodtak feléje, önkéntelenül is végignézett ruházatán. Bizony, szegényesen volt öltözve. Kivette az óráját, háromnegyed nyolc felé tiár\ nyolc órai pontos kezdettel hirdették a hangversenyt, úgy érezte, haza kéne rohanni, gyorsan magára kapni egy szmokingot, egy könnyű fess lakkcipőt, de hirtelen elébe rémlett egyetlen szobájának kínzó szegénysége és mostoha kifosz- tottsága. Még a jegyszedő is furcsán nézte őt. — Senkinek se imponálok — állapította meg be- felészorult néma hangon, — nem is csoda persze, ha igy jövök a koncertre! És gyors mozdulattal próbálta a kabátját begombolni, mert a mellény annyira kopott volt, hogy szinte zöldes fényben játszadozott, csaknem moszatosnak tűnt, annyira kikezdte az idő. A nyakkendőjét is megigazította, de mindez alig használt valamit. Óvatosan rámeredt a cipőjére és úgy érezte, hogy a lába ég és pirul miatta. — Márcsak kezdődne az egész — sóhajtozott maga elé, mert sötétben mégse látják majd igy az ő nagy és ártatlan nyomorát. De hol volt még a hangverseny?! III. A jegyszedők ugyan erélyesen utasították, be az embereket az oldalsó termekből és a müvészszobá- ból, de a közönség oly fegyelmezetlen volt, hogy a zenészek is csak mosolyogtak rajta, miután a bosszankodásukkal semmire se mentek. A rendező se törődött a renddel, ő csak a pénztári jelentéseket leste é6 boldog izgalommal intézkedett egy pár pótszék sürgős beállítása iránt. Most hirtelen valaki eloltotta a villanyokat és akkor a közönség pánikszerűen a terembe rontott. Ez egy pillanatig . tartott, utána hálá3 pillantással vették tudomásul. hogy csak ártatlan trükkről van szó és végre- valahára kezdték helyüket elfoglalni. — Nagyon jó ötlet — mondta önmagának Körmöczy László tartalékos huszárfőhadnagy, aki most már nem is bánta, hogy szomszédjai esetleg kinézik szegényes öltözéke miatt ebből az , elegáns és pénzszagu környezetből, ő csak annak őrült, hogy mindjárt sötét tesz és kontaktusban lesz azzal a roppant delejjel, melynek zene a neve. Elővette a programot. Az első szám egy Debussy! Ígért. Szomszédja belenézett a programjába. Egy feltűnő eleganciával öltözött, inkább vetkőzött hölgy volt ez. Nem ismerte személyesen. Általában azt konstatálta, hogy öt év alatt ennek a kisvárosnak egész társadalma teljesen átalakult. Akik akkor fenn voltak, most lekerültek, hátul álltak vagy egészen eltűntek. Hirtelen saját magát kapta rajta, ahogy mint huszárfőhadnagy leszáll a lóról ée azóta gyalogosan rój ja nem csak az uccát, de az életet is. Most hosszabban nézte a szomszédját. Fogalma se volt róla, hogy ki mellé került. A nő tetszett neki, az kétségtelen. Leánynak nézte, bár testének lágyan kígyózó vonalai mór tettebb asszonyi formákat ígértek. Értelmes szemei, remegő orreimpái szinte félájuttan kívánkoztak Debussy után, akit ő is szeretett. A keble is határozottan intelligensen pihegett a szinte exótikusan fűszerezett párákban. A nő most elolvasta a műsor első számát és közelebb hajolt a főhadnagyhoz, hogy jobban láthassa a kisbetűs szedést. — Debusi — mondta elég hangosan a nő. hogy hozzátartozói is meghallják. Erre a furcsán kiejtett szóra Körmöczy főhadnagynak kínosan megremegett az ajka, mintha valami váratlan ütés érte volna. Rögtön átlátta a helyzetet és tüntetőleg oldalt fordult, sőt határozottan hátat is mutatott a nőnek. A még előbb rokonszenvesnek látsző nő felé határozottan ellenszenvét mutatta meg a főhadnagy. El volt rontva az egész estéje. — Csak már megkezdenék — és idegesen fészkelődőtt a helyén. De a zenekar még bizony váratott magára. — ügy kell nekik — lázadozott benne egy helyeslő hang. — Vissza kell nekik adni a kölcsönt — gondolta magában és végigküldte lenéző tekintetét az összes sorokon végig, mert hirtelen úgy érezte, hogy a közönség itt majdnem végig mind ilyen Debu- sikból áll. Behunyta a szemét és úgy látta, hogy nemcsak a front, de a hinterland is elvérzett. Csak a legnagyobb erőfeszítéssel tudta egy-egy békebeli ismerősét felfedezni. — Hát itt mindenki újgazdag lenne? rémüldözött néma megdöbbenéssel és jólesőn gondolt az ő büszke magányára. — Milyen jó, hogy nem tartozóm ilyen Debusikhoz — állapította meg boldog elégtétellel. A nő most idegesen fészkelődön mellette. — Talán megérezte az undoromat? — kérdezte önmagától. — Annyi baj legyen — nyugtatta meg önmagát jóleső cinizmussal és egészen belemélyedt a programba. A Debussy-szám. ha jól tudja nég ' tételből áll. Igen. igen persze, hogy négy Hisz ezl már többször hallotta. Legutoljára tizenkettőben és akkor végleg megszerette ezt az ópuszt. Igaz, hogy akkor béke volt még és több mint bizonyos, hogy egészen másképp hatott rá. Most talán nagyobb szédületbe fogja kergetni, mint akkor, mikpr a csönd is másképpen hatott, mikor az ősi ritmus nyugalmasabb, ráérőbb volt, nem úgy. mint most, mikor minden nesz mögött titkos dübörgés fenyegetődzik. Behunyta szemeit és nagy kontúrokban átgondolta a négy tételt. Roppant magasságokból zuhogott rá Debussy felséges zenei zápora és pillanatok alatt teljesen felfrissült. De hirtelen mint rideg jégeső hatott rá egy rikoltó ujjongás. A dirigens jött be a müvészszobábál. Már fenn volt a pódiumon, most lemosolygott a gordonkáshoz, egy-két szót váltott az első-hegedűvel is, aztán végigkopogott a pálcájával a kottaállványon és várta a csöndet. IV. Egy-két pisszegés után és egy-két elkésett kö- hécselés után végre jelentkezett mintegy a csönd MINDENKI FIGYELJEN mert a hirtelen időváltozások alkalmával mindnyájan ki vagyunk téve meghűlésnek, fertőzéseknek amelyek könnyen végzetes következménnyel járhatnak, ha gondatlanul elhanyagoljuk bajunkat. Meghűlés ellen legjobb védekezés: A test edzése, a szervezet megacélozása, az ideg- rendszer ellentállóbbá tétele. Ezeknek a feladatoknak az elérésénél leghatékonyabb segítségünk a minden házban ismert és otthonos DlflNA SÓSBORSZESZ melynek állandó használatával sok bajt háríthatunk el magunkról és sok később nehezen leküzdhető betegséget előzhetünk meg. At egész országban mindenütt kapható. Hatástalan utánzatokat utasítson ___ _____erélyesen vissza!_________
