Prágai Magyar Hirlap, 1929. július (8. évfolyam, 148-171 / 2073-2096. szám)
1929-07-03 / 149. (2074.) szám
Áb Mai nimnnfc 12 eMal Vili. évf. 149. (2074) szám < Szerda 1929 julius 3 Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyedévre 76, havonta 26 Ké; külföldre: évente 450, félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Kő. Egyes szám ára 1*20 Kő A szlovenszköi és ruszinszkói ellenzéki pártok Főszerkesztő: politikai napilapja Felelős szerkesztő: DZURÁWY1 LÁSZLÓ FORGÁCH GÉZA Szerkesztőség: Prága Ik, Panská ulice 12, II. emelet Telefon: 30311 — Kiadó- hivatal: Prága II., Panská ul 12/111. —Telefon: 34184.—Sürgönyeim: Hírlap, Praha Stefinek miniszter tanügyi elvei Az uj angol trénbesiéd Rövid és Jelentéktelen — Jővátételi kérdés, lefegyverzés, orosz-angol viszony — Belpolitikai problémák Irta: FRANCISCY LAJOS dr. szenátor A Prágai Magyar Hírlap ez évi junius 28-iki számában általános áttekintést nyújtott Stelanek miniszter expozéjáról. Én a jelen alkalommal az expozé elvi szempontjait akarom kiemelni. A tulhangos Hodzsa Milán után, aki sokat Ígért, de ígéreteiből semmit sem teljesített, a csendesebb szavú, de egyébként bőbeszédű Stefanek jelenlegi kultuszminiszter sokat tud mondani a tanügy állapotáról, de annál szőkébb keretű programot tud adni az iskolaügyi kormány terveiről és szándékairól. Abban az expozéban, melyet a miniszter minap a szenátus és a képviselőház elé terjesztett, olyan elvi szempontok vannak, melyek megvilágítják a miniszter gondolkodását és az általa vezetett minisztérium szellemét és irányát a legfőbb tanügyi kérdésekre vonatkozóan. Hodzsa kifejezetten hivő volt az egész tanügy államosításának, kezdve a népiskolától az egyetemig. Utóda, a jelenlegi kultuszminiszter szintén híve az államosításnak, de bosszú expozéjában egy szóval sem említi azt, magát a kifejezést gondosan kerüli és csak burkoltan beszél erről a témáról, melyet bizonyára ő maga is kényesnek tart. De ebben a burkolt alakban a miniszter tervei annál veszedelmesebbek, mert alkalmasak a közönség megtévesztésére és megnehezítik az ellenük való védekezést. Az államosítás tendenciája kiütközik mindenekelőtt a miniszternek abból a kijelentéséből, hogy ő a vallásoktatást szükségesnek tartja az iskolában, de nem egyházi, hanem tisztán keresztény értelemben. Hogy miképpen tartja ezt a miniszter lehetségesnek, arról nem nyilatkozott, bár arra mindenki joggal kiváncsi lehet. A kereszténység nem létezik a világon elvontan, hanem csak mint valamely egyházi szervezetnek a tanítása és erkölcsi életrendje. Azért a keresztény vallásnak olyan tanítása, mely egyszersmind nem volna valamely egyházi társulatnak a tanítása, nem lehetséges. A katolikus egyházban a kereszténység mint katolikus tanítás létezik és akár az iskolában, akár a templomi szószétken is csak mint ilyen jelenhetik meg. így van ez minden egyházban és fele- kezetben. Ha a miniszternek ilyen, az egyházi tanításból és hitéletből származó keresztény vallásosság nem kell, akkor egészen uj keresztény katekizmusról kell gondoskodnia az iskolák számára, amivel egyidejűleg az iskolák államosítását is keresztül kell vinnie, mert a jelenlegi hitvallásos iskolák ilyen katekizmust és ilyen vallástanitást soha el nem fogadnak. De még az iskolák államosítása esetében is meg kellene hagyni az egyházaknak és a felekezeteknek azt a jogot, hogy saját hitelveik és erkölcsi tanaik szerint taníthassák a vallástant. Az a „tiszta", egyház- és felekezet- nélküli kér. ^zténység tehát megint csak egy olyan gondolat-furcsaság, aminőkkel a csehszlovák miniszterek gyakran szeretnek előhozakodni, anélkül, hogy azok értelmébe mélyebben bepillantanának. V Az iskolák államosítására irányuló törekvésnek második bizonyítéka az, amit a miniszter az iskolatanácsokról mondott. A történeti országok mintájára be kell hozni Szlo- venszkón és Ruszinszkóban az egységes iskolatanácsokat és pedig ezeknek három tagozatát: a községi, a járási és az országos iskola- tanácsot, véli a miniszter. Ám egységes iskolatanácsokat másképp alakítani nem lehet. London, julius 2. A londoni lapok hetek óta „alapvető és programszerű. jelentőségű" dokumentumnak nevezték a munkáskormány bemutatkozását jelentő trónbeszédet, amelyet a közeli napokban olvasnak föl az alsóházban. Most kitűnt, hogy ez az okirat nem hosszabb és tartalmasabb, mint a Baldwin- kabinet hasonló írásbeli bejelentései voltak. A külpolitikai rész rendkívül bizonytalan és áttekinthetetlen s maga a munkáspárt sincs megelégedve a benne foglaltakkal. Ez a rész különBten igy hangzik: — Az angol kormány a jelen pillanatban a független szakértők egyhangú jelentésével foglalkozik, amelyet a párisi konferencián fogadtak el a jóvátétel kérdésében. Ez a jelentés az eljövendő diplomáciai konferencia bázisa lesz. A jóvátételi kérdés rendezése lehetővé fogja tenni a Rafnavidék kiürítését azon hatalmak számára, amelyek a Rajmavidéken közvetlenül érdekelve vannak. A kormány reméli, hogy a közel jövőLondom, julius 2. A Daily Telegraph jelentése szerint az olasz kormány hivatalosan beleegyezett abba, hogy az eljövendő diplomáciai konferenciát Londonban tartsák meg. Mivel Olaszország, Belgium és Németország megadták beleegyezésüket a londoni kormánynak, érthető, hogy az angol kormány nem fogadja el a francia kormány körülményes bizonyítékait és nem enged eredeti álláspontjából. A konferenciát mindenáron Londonban akarja megtartani. A Foreigm Office-en remélik, hogy Paris végül is engedni fog és csökönyösségével nem hiúsítja meg eleve a mindenmint a jelenlegi iskolaszékek megszüntetésével. Jelenleg vannak katolikus, református, evangélikus, izraelita stb., azután állami és községi iskolaszékek. Ezeket meg kell szüntetni, hogy meg lehessen alakítani az egységes iskolatanácsot. De a jelenlegi iskolaszékek megszüntetése csak úgy lehetséges, ha előbb megszüntetik a különböző jellegű, nem állami iskolákat, mert amig ezek léteznek, addig a különböző jellegű iskolaszékek is szükségesek lesznek. A miniszter a koedukációról is nyilatkozott és azt a népiskolában föltétlenül, a polgári iskolákban pedig többnyire és rendszerint szükségesnek mondotta. Ez a fölfogás sem helytálló. Lehetnek esetek kétségenki- vül és vannak is, amikor a fiuk és leányok együttes tanítása elkerülhetetlen. Erre kényszerítheti a tanügyi hatóságot az iskolák, vagy a tantermek elégtelensége, vagy a szükséges tanerők hiánya, egyszóval valamely szükségleti ok. Csak kényszerűségből lehet megtűrni a koedukációt, de azt tanítási és nevelési elvnek elfogadni és bevezetni oda is, ahol azt kényszerítő körülmények nem követelik, sohasem szabad. Hogy miért nem szabad, arra megfelelt maga a miniszter, midőn expózéjában a középiskolák tanitási ben az egész világ hozzálát a fegyverkezés általános csökkentéséhez azon az alapon, amelyet az Egyesült Államok londoni nagykövete és az angol kormány feje a flottalefegyverzés kérdésében kidolgozott. A kormány érintkezésbe lépett a domíniumok és India kormányaival, hogy Na^gybritánnia is aláírja a hágai döntőbíróság fakultatív klauzuláját. A kormány vizsgálat tárgyává tette azokat a föltételeket, amelyeknek betartásával újra felveheti a diplomáciai viszonyt Szovjdíoroszországgal. A munkanélküliség leküzdésére a kormány számos uj rendszabályt akar életbeléptetni, igy többek között a közlekedési eszközök technikai megjavítására törekszik, növelni fogja a szükségben szenvedő exportipar piaclehetőségeit, a tengerentúli birtokok gazdasági fejlesztésére nagy gondot fordít, emelni szándékozik a mezőgazdaság és a halászat produkcióképességét és a mezőgazdasági és halászati termékek piacl'ehetőségeit. nél fontosabb diplomáciai összejövetel megtartását. Paris, julius 2. Hoesdh párisi német nagykövet tegnap meglátogatta Briand francia külügyim inászt ért, akivel hosszantarfóan elbeszélgetett, természetesen a kormányok nemzetközi konferenciájának előkészítő munkálatairól és a Young-ter vezet megrváMsitá- sáróli. A Paris és London között megindult eszmecsere a konferencia helyének kérdésében még mindig nem zárult eredménnyel. Mig Páris csökönyösen kitart amellett, hogy a konferenciát a semleges Svájcban tartsák meg, London eddig nem változtatott állásmódszeréről szólva, hangsúlyozta, hogy a középiskolában a koedukációnak nincs helye, mert a fiuk és leányok oktatásánál és nevelésénél ugyanazt a módszert nem lehet alkalmazni. A tanitási és nevelési módszerek különbözősége miatt a koedukációt a nép- és polgári iskolából. is a lehetőség szerint ki kell küszöbölni. Más a fiuk, más a leányok természete és jelleme, mások a két nembeli ifjúság oktatási és nevelési igényei s ezek határozzák meg a tanítás és nevelés módszerét. Különböző módszerek pedig külön oktatást és nevelést követelnek, az oktatás és nevelés elejétől kezdve és nem csak a középiskolában. Egy harmadik elvi szempont is kidomborodik a miniszter expozéjából és ez az egységes középiskola kérdése. Stefanek miniszter hive az egységes középiskolának. Ennek legalkalmasabb típusát ő a jelenlegi reálgimnáziumban látja. A szlovenszköi középiskolai tanárok nem osztják e tekintetben a miniszter nézetét. Azon az ankéten, melyet a középiskolai oktatás kérdésében az arra hivatott tényezők a miniszter elnöklete alatt tartottak, a szlovenszköi középiskolai tanárok az egységes középiskola ellen nyilatkoztak. Álláspontjukat erősen támogatja a tapasztalat. A dominiumok kormányaival karöltve olyan rendszabályokat dolgoz ki, amelyek megkönnyítik a domíniumokba való angol kivándorlást. A kormány a bányaipar reorganizálásának gondolatával foglalkozik és számításba veszi a munkaidő uj szabályozását és számos más, eddig elhanyagolt faktort. Ezenkívül az acél- és gyapjuipar gazdasági helyzetének megvizsgálására bizottságot szervez. A kormány modernizálni fogja a gyártörvényeket, ratifikálja a washingtoni nyolcórai szerződést és kellő eszközöket teremt a lakásreform keresztülvitelére. Egy másik bizottság megvizsgálja az alkoholtartalmú italok kimérésének engedélyeit és reformjavaslatokat dolgoz ki. Egy uj törvényjavaslat hatálytalanítja a szakszervezeti törvény revízióját, amelyet a konzervatív kormány az általános sztrájk után határozott el. Végül a kormány bizottságot küld ki az uj választási törvény és a kiterjesztett választói jog hatásainak megvizsgálására. pontján és sorra meghívja a hatalmakat Londonba. A német nagykövet tudatta Briand-nal, hogy a birodalmi kormány nem tulajdonit fontosságot a konferencia helyének. Berlin egyszerűen csatlakozni fog a konferencián résztvevő hatalmak többségéhez és odamegy, ahová a többi hatalmak hívják. Németország szempontjából egyre megy, vájjon a konferenciát Svájcban vagy Londonban tartják meg. A barátságos eszmecsere második része — mint a Mát in jelenti — a konferencia időpontjának kérdése körű1! forgott. A párisi sajtó legújabban azt a hirt kolmmbbhb———!MMEiag8a.v»i iwrrs A jelenlegi reálgimnázium egy nagy keverékét nyújtja a klasszikus és reáltudásnak és hogy ebből a keverékből az ifjúság legalább a legszükségesebbet elsajátíthassa, a tananyagnak olyan tömegét adják elő neki, mellyel nem tud megbirkózni. Az élet az ő elméleti és reális szükségleteivel maga jelölte meg a középiskolai képzés kettős irányát, mely kitünően érvényre juthat a gimnáziumban és a reáliskolában, de e kettőnek konglomerátumában, a reálgimnáziumban az ifjúság megterhelésére vezet és úgy az elméleti, mint a reális képzés hátrányára válik. Nem kerülheti ki az ellentmondást egyfelől az egységes középiskola jelszava, másfelől az a követelés, hogy a középiskola tananyaga csökkentessék, amit a miniszter szintén szükségesnek tart. Ez a két dolog összeegyezhe- tetlen. Ez nagy vonásokban Stefanek miniszter expozéjának elvi vonatkozású része. Olyan tanügyi elveket hirdet a miniszter, amelyek, amennyiben megvalósultak, már eddig is káros hatással voltak az ifjúság nevelésére. Szerettünk volna valami jobbat hallani. Ennek hijján nem bízhatunk a miniszter tanügyi politikájának sikerében. Hol lesz a konferencia? Olaszország, Belgium London mellett — Németországnak mindegy — Kössek Briandnál —
