Prágai Magyar Hirlap, 1929. július (8. évfolyam, 148-171 / 2073-2096. szám)
1929-07-13 / 156. (2081.) szám
! M x , '| E&íl Mal ■**■»«»•» «Oldal ^ Vili. évf. 156. (2081) szám * SlOmbat * 1929 julius I3 Előfizetési ár: évente 300, félévre 15Q negyedévre 76, havonta 26 Ke; külföldre: évente 450, félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Kő. Egyes szám ára 1*20 Ke A szlovenszkói és ruszinszkói ellenzéki pártok Főszerkesztő: politikai napilapja felelős szerkesztő: DZURÁNY1 LÁSZLÓ fORGÁCH GÉZA Szerkesztőség: Prága II., Panská ulice 12, IL emelet. Telefon: 30311 — Kiadó- hivatal: Prága IL, Panská ul 12/111. — Telefon: 34184.—Sürgönyeim: Hírlap, Praha Uj külpolitikai utak? Irta: IAR0SS ANDOR Udrzsal mmiszíterelndk együk beszédében legutóbb megemlítette, hogy a csehszlovák külpolitikában uj utakra van szükség. Ez a nyilatkozat kétségtelenül fontosabb és érdekesebb volt, mint ahogy a csehszlovák sajtó általában fölfogta és igy érdemesnek tartjuk, hogy bővebben foglalkozzunk véle. Elvégre a külpolitikai irányváltoztatás nem kis dolog s okot adhat a vitára és a kommentárokra. Természetesen feltételezzük, hogy a miniszterelnök komoly meggondolás alapján fejezte igy ká magát s nemcsak minisztertársának, a külügyek vezetőjének akart kellemetlent mondani. A csehszlovák külpolitika eddigi iránya a Franciaországra támaszkodó és a kisantanttal kibalanszirozott egyensúlyi helyzet volt, amely feladatának tekintette Európában a francia hegemóniát biztosítani és általa a békeszerződéseket petrifikálni; ez az irány, amig Németország nem Lépett be a népszövetségbe, Olaszország pedig uj határai közti berendezkedéssel és belügyeivel volt elfoglalva, Angolország pedig figyelő szemét elfordította a kontinensről, igazoltnak látszott. Mióta azonban Németország tagja lett a népszövetségnek s Locamóban megegyezett Franciaországgal, Olaszország pedig Mussolini vezetése alatt nekilátott nagyhatalmi külpolitikát csinálni és ellentétbe jutott a Msantant érdekeivel, Angolország hiába várja az európai konszolidációt és ennek akadályát Középeu- rópában látta meg helyes szemmel, azóta igenis célszerű és sürgős a csehszlovák külpolitikának uj utakat keresni A régi monarchia területén megalakult uj í nemzeti, vagy nemzetiségi államok kis államok, amelyek Lakosságának száma nem haladja meg a 15 milliót és fejlődésük alapját > tisztán az uj európai nemzetközi helyzetben ; találhatják meg, azaz biztonságukat a nagyhatalmak jóindulata garantálja. Természetes, hogy ilyen módon szükséges, hogy mindegyik kézépurópai állam valamely nagyhatalommal szorosabb nexusba kerüljön és őrködnie kell azon, hogy a nagyhatalom jóindulata tovább- kőzépuerópai állam valamely nagyhatalommal nak érdeke — mert önzetlen szerelem itt nincs — a védencével való szoros viszony legyen. i A középeurópai államok függetlenségüket csak úgy biztosíthatják a nagyhatalmak érdekével szemben, ha egymásközt meg tudnak úgy egyezni, hogy megvetik alapját egy zavartalan, barátságos szomszédságnak, amelynek alkatelemét gazdasági előzékenység és a politikai megegyezés képezik. A kisantant eddigi formája, moly tulajdonképp Magyar- ország ellen alakult, ezt a megegyezést nem teszi lehetővé és azonkívül az egyes tagok érdekei is csakis Magyarországgal vonatkozásban egységesek. Viszont tény az is, hogy mindegyik kisantant államnak Magyarországgal kell megegyeznie, ha zavartalan, idegen hatalmaktól nem befolyásolt békességben óhajt élni. Amikor tehát a csehszlovák külpolitika uj utak keresését határozza el, úgy nem szabad megfeledkezni arról, hogy a csehszlovák nemzet Középeurópában lakik, melynek szomszédai a nérne'ek és magyarok; egy nemzet jövője elsősorban a szomszédokkal való viszony kialakulásától függ és speciell Középeurópá- ban, melynek szivét a magyar nép lakja, igen fontos az, hogy Magyarországgal megegyezésre jusson. Nincs még ma talán pszichológiai alap arra, hogy Csehszlovákia rövid utón bensőA Parit bán összeült magyar-román vegyes döntőbíróság Románia ellen döntött Az Ítélet szerint a román állam két hőnapon belül visszaadni tartozik a magyar földgázrészvénytársaságnak lefoglalt vagyonát Paris, julius 12. A magyar-román vegyes döntőbíróság, melynek elnöke Ceder- kranz nyugalmazott svéd miniszter, tagjai pedig ^Székács Aladár közigazgatási biró, mint magyar döntőbíró, és Multeanu román főtörvényszéki bíró, mint román döntőbíró, meghozta Ítéletét a magyar földgázrészvénytársaságnak a román állam ellen indított perében és elmarasztalta a román államot. Az ítélet szerint a román állam köteles két hónapon belül a társaságnak visszaadni lefoglalt vagyonát, továbbá a román állam kártérítéssel tartozik a társaságnak az okozott károkért. A magyar földgázrészvénytársaságot Egry Aurél dr. felsőházi tag, a román államot Popeseu fŐkormánymegbizott képviselte. A magyar kormány képviselője Kövessy Béla dr., a budapesti ügyvédi kamara al- elnöke volt. Ezzol befejeződött a legnagyobb és legizgalmasabb ügyek egyike, amelyek a trianoni békesaerződés alapján alakított vegyes döntőbíróságok előtt folytak és bírói Ítélettel beigazolódott, hogy a román állam a békeszerződésnek mily flagráns megsértés ével járt el a magyar érdekekkel szemben. Az Ítélet fontos nemzetközi, jogi és részvény- jogi kérdések egész sorát dönti el. A magyar államnak a társaságban még ma is jelentékeny cimletbirtoka van, amelyről a román kormány mindig azt állította, hogy ezek a címletek a békeszerződés folytán érvényüket vesztették vagy a romám államra szállottak át. Ez a lehetetlen álláspont a párisi ítélet által automatikusam szintén el van döntve a magyar állam javára. Briand Pancurópiia A francia sajtó a külügyminiszter oldalán — A madridi eszmecsere eredménye — Stresemann régóta tud a tervről Páris, julius 12. Briand terve, amely az európai államok egyesüléséről szól, s amelyet a francia külügyminiszter a népszövetség szeptemberi ülésszakán akar bemutatni, Francia- országban mindenfelé óriási érdeklődést váltott ki, a közönségben és a sajtóban egyaránt. A Matin szerint Briand Madridban tárgyalt az európai államférfiakkal és a legtöbb helyen azonosították magukat tervével. Stresemann párisi tartózkodása alatt ugyancsak szóba került a tervezett organizáció és Poincané belátta, hegy Briand és Stresemann között ebben a kérdésben nincs ellentét. A Petit Journalban ma Marcell Ray ír a tervről és elmondja, hogy Briand ragaszkodik a Ooudenhove-Kalergi-féle elképzeléshez, melyben a páneurópai unió — mint ismeretes — kizárja a brit világbirodalmat és Szovjetorosz- országot. Az uj Paneurőpa csupán a kontinentális államok szoros szövetsége volna. Ugyanakkor azonban a páneurópai unió és Anglia között a legmesszebbmenő kooperációra kerülne sor. Mint ismeretes 1924-ben a genfi jegyzőkönyv idején a nyugati hatalmak tervét az angol dominionok semmisitették meg, mert nem akartak kontinentális kötelezettségeket vállalni. Ha most Anglia kimarad az unióból, a domíniumokat sem kell megkérdezni s igy a megoldás sokkal egyszerűbbé válik. ségesebb viszonyba jusson Magyarországgal, de idő és alkalom mindenesetre van arra, hogy e két nemzet vezetői elgondolkodjanak a történelmi múlton, amely arra tanít, hogy e két szomszédos nemzet mindig idegen érdekek szolgálatában állt egymással szemben és akkor volt mindkettő hatalom Európában, miikor baráti megegyezésben éltek. Középeurópa politikai viszonyait egészségesen rend ni, a jövőre nézve életképessé tenni, elsősorban azoknak érdeke, akik az uj helyzetjel nyertek és éppen ezért a kezdeményezésnek is errőil az oldalról kell megnyilatkoznia. A légkör, p V körülvesz, egyelőre nem alkalmas arra, hogy ilyen irányú elgondolások termékeny talajra találjanak. A A Matin szerint az első teendő, hogy gazdasági téren egyesítsék az ipari termelést és . az ipari fogyasztást, pénzügyi téren valamemy- nyi hitelforrást, politikai téren pedig előkészítsék a nemzetközi csoport szervezetét és kidolgozzák annak a biztonsági helyzetnek az alapelveit, amelyben a kontinentális szövetségben az egyes hatalmak egymás mellett élnének. A Journal szerint Stresemann évek óta hordja ugyanezt az eszmét, amit most Briand kipattantott s legutóbbi párisi tartózkodása alatt határozott javaslatot t tett az euró_ pai vasúti és vámunió megteremtésére. ———b—n—■vMHHwi 'iiiTTiwTgaaw——» Franciaország Németország segítségét kéri Anglia ellen Páris, julius 12. A nemzetközi kormánykonferencia előkészítésének ügyében megindult eszmecsere a jelen pülanatban szünetel. A Páris és London, között fölmerült ellentétet nem sikerült kiküszöbölni és a konferencia helyéről és idejéről a hatalmak mindmáig nem egyeztek meg. Ezenkívül angol kormánykörökben, bizonyára Snowden kezdeményezésére, egyre erősödik az az irányzat, amely a mobilizált német jóvátétel fölosztási kulcsát Anglia javára akarja megváltoztatni. Franciaország állítólag Németországban keres támaszt és mindenáron arra akarja rábírni a német kormányt, hogy a birodalom is a semleges svájci ülésezés mellett törjön lándzsát. zabolátlan, féktelen nemzeti türelmetlenség, mely sokszor emelkedik az engesztelhetetlen gyűlölet határáig, nehéz ködöt von a jövő kilátása elé. Az államférfim bölcséé ég és higgadt meggondolás kell, hogy irányitólag hassanak oda, hogy mindaz a méreganyag, melyet az elmúlt évek termeltek, levezettessék és tiszta levegő üdítő hatásával frissitessék fel. Meggyőződésem, hogy azok a kisantant. politikusok, akik a gyűlölet atmoszféráját segítették kitermelni, sohasem lesznek ©alkalmasak erre a szerepre s uj tisztultabb nacionalizmus, messzebb tekintő horizont szükséges alihoz, hogy legyőzve a sovinizmus mámorát, egyengessék az ujtát az uj, tisztultabb Középe u répának. Tengeralattjárón az Északi- sark felé Berlin^ julius 12. Habért Wilkins, az angol észak sarki repülő, aki az elmúlt érben a Rarrow Pointtól a Spiobergákig re- prr;- * jövő "év nyarán tengeralattjárón akarja elérni az Északi sarkot. A külön e célra tervezett tengeralattjáró építését már megkezdték. Wilkins útitervéről az újságíróknak a következőképpen nyilatkozott: Az expedíció kiindulópontjául a Spicbergákat választottuk és onnan Alaszka irányában kezdjük utunkat. A tengeralattjáró, amelynek építését már megkezdték, a különleges óéinak megfelelően van megkonstruálva. A hajó külső burkára olyan konstrukciót szerelünk, amely jelzi, mikor járunk jég alatt és mikor szabad a tenger felettünk. Viszünk magunkkal olyan eszközöket is, amelyekkel utat tudunk tömi a legvastagabb jégrétegben. Erre a célra egy különleges apparátust konstruáltunk. Expedíciónk főcélja felvételeket készíteni az északsarki tenger alvilágáról és a tengerfenék vegetációjáról. Azonkívül mélységmérő s eket akarunk eszközölni s meg akarjuk állapítani, milyen vastag a jégkéreg az Északi sárii környékén. Trockíj nem mehet Angliába London, julius 12. A belügyminiszter az alsóházban több interpellációra válaszolva, kijelentette, hogy a kormány valamennyi körülmény figyelembevételével elhatározta, hogy Trockijnak nem adja meg a beutazási engedélyt. A konzervatívok lelkes tapssal vették tudomásul a belügyminiszter bejelentését. A munkáspárti Wedgwood tévesnek minősítette a belügyminisztérium bejelentését, mert Anglia a történelem folyamán senkitől sem vonta meg a menedékjogot. Mazzini, Garibaldi és Marx évekig éltek Angliában, amikor egyetlen más európai ország sem látta őket szívesen. A kormány szószólói visszautasították ezt a‘ kifogást és a további kérdésekre kijelentették, hogy a kormány nem köteles fölvilágosítani az alsóház tagjait határozatának okairól.
