Prágai Magyar Hirlap, 1929. július (8. évfolyam, 148-171 / 2073-2096. szám)

1929-07-12 / 155. (2080.) szám

6 1989 faXn* 1% pftrfA ~ Fürdőlevéli éle Podébrady-iürdőrőt Személyes tapasztalatok alapján irtai ZEHERY ISTVÁN dr. főorvos Szlovenszkó, julius közepe. A Prágai Magyar Hírlapban ez év tavaszán megjelent több is­mertető közlemény alapján érdeklődtem Podé- brady-fürdŐ felől, mivel agy magamnak, mint feleségemnek évenkénti életszükséglete immár a szénsavas fürdő. A fürdő igazgatósága ér­deklődő levelemre, amelyben német prospek­tust kértem — előzékenyen és bámulatomra — német és magyar nyelvű prospektusokat küldött. Már maga ez a tény is bátorító volt. Idegenkedésemet, mely engemet, mint magyar embert önkénytelenül is eltöltött a valóban cseh nemzeti jellegű fürdővel szemben, az első impresszió lényegesen alászállitotta s igy a múlt hónapban megjelentünk Podébradyban. Az igazgatóság irodájában igen kedves fo­gadtatásban részesültünk s Hornyák titkár egy uj magán villában, elsőemeletes szép erkélyi szobáién szállásolt el bennünket napi harminc korona bérért. Minthogy pedig Podébrady nem csupán üdü­lő, vagy erősítő fürdő, de elsősorban gyógyító fürdő, mely a mai higiénia és orvosi fürdőtu­domány minden eszközével fölszerelt s igy fürdő- és ivókúrát csak orvosi rendeletre és orvosi ellenőrzés mellett lehet használni. Orvos létemre páciensnek álltam be tehát és az igazgatósági főorvost kerestem föl. A főorvosnál is előzékeny fogadtatásban s alapos vizsgálatban részesültünk s rendelkezé­sére az orvos-familiáknak már szokásosan ki­járó minden kedvezményt megkaptuk. Fürdő­zésünk eredményével teljesen megelégedve, felüdfllve tértünk vissza szerény szlovenszkói otthonunkba. Ennyit szükségesnek láttam itt közölni, egy­részt, hogy kedves kötelességemet lerójjam, azaz köszönetemet nyilvánítsam a fürdőigaz­gatóságnak a velem szemben tanúsított szíves­ségért, de meg, hogy fölbátoritsam azon ma­gyar nemzetiségű honfitársaimat, akik orvosi­lag modemül berendezett szénsavas és vastar­talmú fürdőkre vannak szomlva. Ami a fürdőnek további ismertetését illeti, e tekintetben is szükségesnek látom pár szóval tájékoztatni a fürdőre szorulókat. Podébrady fürdőt kényelmes utazás után, bár Szlovenszkóról közel 15 órai gyorsvonat] úttal elérve, majdnem a fürdő parkjában tesz le a vonat bennünket. Legcélszerűbb nappal érkezni és a csomago­kat a vasútnál hagyni, gyalog besétálva, a szebbnél-szebb magánvillákban, vagy házakban keresni szállást. Egyszemélyes szobák 10 kor., kétszemélyes szobák 20 korona napi árért már kaphatók. Az élelmezés az úgynevezett „menü"-rend- szer mellett fölötte jutányos. Podébrady fürdőről pár napi ottlétei alapján megállapítható, hogy az főleg az „Öregek" és a szívbetegek, valamint a véredéi yek bajaiban (arteriosclerozisban) szenvedők fürdője. A fürdő nagyságát és fejlődését legjobban az évenkint kiszolgáltatott szénsavas fürdők szá­ma jellemzi, mely 1923. évben 55.000, mig 1927- ben 90.000 volt. De ottlétem alatt arról értesül­tem, hogy a naponkint kiszolgáltatott fürdők száma 1200 körül mozog. Egyszersmind meg­győződtem arról is, hogy rövidesen szükséges lesz itt még egy uj fürdőépületet létesíteni a forgalomnak könnyebb lebonyolitása végett. Podébrady kiimája enyhe, vegetációjának fejlődése is ezt bizonyítja. A fürdő Csehország leggazdagabb és legter­mékenyebb síkságán helyezkedik el. Gyönyörű parkja teljesen elegendő a szívbetegek sétája céljából. Hegyet csak a távolban látni. Ellen­ben itt folyik el az Elba, mely tetemesen hozzá­járul a vidék festői szépségéhez, körülövezvén a történelmi nevezetességű Podébrady-várát! A források száma 15, melyek többé, vagy kevésbé szénsaváé, sőt kénkénenytartalmuak és oly bőségben ontják a gyógyvizet, hogy a város lakossága is ásványvizet használ ivásra; az Elba vizét pedig öntözés és mosás céljára szolgáltatja a vízvezeték. A közelben lévő városi park és az „Óbora" nevű tölgyerdő nagyobb sétákra, vagy kelle­mes kirándulásra adnak alkalmat, mindig sik utakon haladva. A fürdőgyógyintézet — Lecebny Ustav —• komolyabb betegek befogadására és a beteg- vizsgálatra teljesen az orvostudomány mai színvonalának megfelelőleg van berendezve. ÜditŐleg hat a lélekre a parknak csodaszép virágkulturája: temérdek rózsájával, violájá­val, muzáival. dáliákkal és szőnyegkertésze- tévevel. A ftírdővendégek pontos orvosi ellenőrzés alatt állanak s a fürdőket csakis az orvosok utasítása szerint késziti a személyzet. A zenét az 1. csehszlovák gyalogezred ki­tűnő zenészekből álló zenekara szolgáltatja s naponkint három ízben szórakoztatja a közön­séget. Aki tehát szórakozás mellett pihenni és fá­radt szivét erősíteni, vagy betegségéből gyó­gyulni óhajt, nyugodtan és bizalommal keres­heti föl Csehországnak ezen nagy lendülettel és rendszeresen fejlődő gyógyító fürdőjét. Végül is dicsérettel kel! megállapítani, hogy nemzetiségi ellentéttel a fürdőben sehol sem találkoxtank. Aki mm bírja » eeehwlovák Rövid beszámoló a barcelonai világkiállításról Barcelona, juliue eleje. Barcelona, Spanyolország legnagyobb városa, óriási kiterjedésű. Nagyrészt hatalmas, modern, fehér palotákból áll, de a belváros megtartotta a déli kikötővárosok jellegzetességeit. Legforgal­masabb uceája a Rambla, mely a híres Kolumbus- szobrot köti össze a Plaza de Catalunná-val. Ez a korzó, itt van a legtöbb kávéház, itt ácsorognak az idegenek s a munkanélküliek. Olyan forgalom van itt, hogy a pirosfrakkos rendőrök legnagyobb erő­feszítése dacára is csak lépésben haladhatnak az autók. A Ramblából nyílnak a festői szép melíék- uccák. Ezeknek a házait századokkal ezelőtt építették: őt—hatemeletesek 6 a szivárvány leg­különbözőbb színeire mázolják homlokzatukat. Ezek a mellékuccák oly szükek, hogy egy nagyobb autó nem is tudna áthaladni rajtuk. A benszülött barcelonaiak, a matrózok és kikötőmunkások elő­szeretettel járják ezeket a 6zük uccákat. Vak énekesek, kintornások, gitárosok zenéje vegyül a rikkancsok kiáltozásába s az ablakokból áhítattal hallgatják a feketeszemü és feketehaju 6zennori- ták, a Ramóna, a Constantinople s a Chiquito ér­zelmes dalait. Többnyire csak ezt a három dalt hallani, de azért a Valenciának s a Ca c’est Paris­nak is van még sikere. A kiállítás a város határában van. Csodás pál­maallék vezetnek oda. A kiállítás tartamára a város németül, franciául és angolul tudó texi- soffőröket szerződtetett, hogy az idegeneknek még e téren is segítségükre legyenek. A taxik nagyon olcsók e a soffőrök nem főágadnak el borravalót. Aki Barcelonába megy, annak nagyon ajánlom, hogy legelőször eset kilenc óra felé látogassa meg a kiállítást. Azt szóval kifejezni nem lehet, hogy milyen csodás kép tárul az e6ti látogató szemei elé. A kiállítás tagozódása Versailles-re emlékez­tet. Háttérben, körülbelül kétszázmóteres magas­ságban s a bejárattól mintegy két kilométernyi távolságban a monumentális Nemzeti Palota me­red az égnek. Kupolájából reflektorok sugársze- rüen öntik a fényt, mintegy átmenetet alkotva a végtelen éjszaka s a fénytenger közt, mely a Nem­zeti Palota s a bejárat közt vakít. A Nemzeti Pa­lota előtt fekvő terraszról ezer színben játszó víz­esés vezet le a főalléhoz, melyet kétoldalt hatal­mas pálmák és világitőoszlopok szegélyeznek. Vízesések, világító-szobrok, világító-oszlopok ezer árnyalatába jólesőn illeszkednek bele tarka virág- szőnyegek, melyeket fényáriákat játszó szökőku­tak öntöznek. A magasban fekvő Nemzeti Palpta s a főallé közt félmagasságban kétoldalt a két kiállí­tási palota fekszik s a reflektorok fényében ezek is úgy néznek ki, mintha alabástromből volnának. Rengeteg pavillon elszórva az egész területen, mind kivilágítva, mind virágoktól, pálmáktól övez­ve. Az egyik szegletben a deauvillei „Ambassa- deurs" hü mása. Ezt az európai autókiráíy, Citroen építtette a spanyol királynak, ki lelkes látogatója Deauville eme leghíresebb dancingjának. A Nem­zeti Palota mögötti mélységben (egy régi agyag­vagy kőbánya helyén) a párisi Luna-Parc vagy a pesti Angol-park várja a gyermekeket s a jókedvű fiatalságot. A kiállítás egész területét egy kis vo­nat járja be„ melynek mozdonya kicsinyített mása a legmodernebb expresszmozdonynak. A legtöbb ember persze este látogatja a kiállí­tást. A meleg kiima miatt különben is későn élnek az emberek. Déltől öt óráig mindenki alszik. A nagy hotelokban este kilenc órakor vacsoráznak. Mozik, szinházak féltizenegykor kezdődnek s azoknak zárása után, vagyis éjszaka egyóra felé legforgalmasabb a Rambla. A király, családja kíséretében, már megnyitotta a legtöbb külföldi pavlllont, bár egynéhány még nincs teljesen készen. A magyar pavillon meg­nyitásáról röviden beszámoltunk. Norvégia és Dánia pavillonjai készültek el leghamarabb, s szép, jól áttekinthető kiállításukkal általános tet­szést keltettek. Svédország főleg fizikai téren elért eredményeiről számol be és a svájciak gazdag őragyüjteménnyel szerepelnek. A franciák remek szöveteket, bútorokat mutatnak be. A megnyitás első hetében a világ legszebb ékszereit is oda vit­ték (egész sereg detektív és rendőr őrizte azokat). A világ legnagyobb győnyét is itt lehetett látni. Akkora, mint egy kisebb körte. Az ember el sem akarja hinni, hogy valódi. Olaszország nagyon keveset állított ki, Anglia nedig semmit sem. A nagy nemzetek nincsenek külön pavillon okban, mint a kisebb nemzetek. A kiállított árukat hatal­mas, áru szerint osztályozott palotákban helyezik el. Van textil-, könyv-, idegenforgalmi, elektro­technikai, gép-, kémiai, művészeti stb. palota. Kü­lön érdekessége a kiállításnak a spanyol és a ke-^ lett falu. Bár kéthetes barcelonai tartózkodásom alatt egyszer sem esett, a meleg mégsem volt elvisel­hetetlen. Természetesen, a legideálisabb szeptemberben vagy októberben Barcelonába látogatni, mert aki ezt a nagy utat megteszi, az Spanyolország többi városát, többek közt Madridot. Toledót. Sevillát, Granadát is meg kell, hogy látogassa. Ott pedig nagyon meleg van, mert a tenger jótékony hatása ott nem üdíti fel a levegőt. Egyébként egész Spanyolországban rend és béke uralkodik. Az idegenekkel mindenki előzékeny és kedves. 31. Egyiptomi délután Géniben G-enf, julius elején, Magáról a tényről, hogy városunkba érke­zett, az utolsó pillanatban értesültem, mikor az ablakom alatt az uccán kiabálni kezdtek, autóik tülköltek a templom felől, futó talpak kopogtak a házam felé és a szomszédom be­kiáltott a gyerekeknek az erkélyről a szo­bába, hogy el a grammofont, mert itt a ki­rály. Ez a késő déli órákban történt, pizsamá­ban ért, oikk-irás közben az asztalom előtt. Alig maradt időm, hogy valami sűrűbbet ölt- sok magam köré s lent már vonult is a király, éljenző tömegben, elegáns autóban, elegáns fezzel, elegáns svájci rendőrök kötelet fe­szitő sorfala közt. Ebédelni vonult és köny- nyen biccentett vonulás közben. Utána autók, lassan oszló tömeg, mig végre csak a rend­őrök maradtak, — az elegáns svájci rendőrök, akik igy egyedül, magukban is látványosság, ■amint fehér keztytübe foglalt kezűikkel, bizo­nyos jól átgondolt saimetria alapján tapad­nak, mindmegannyi gyöngyszem a láncon, a kötél köré. Miután a király befordult a sar­kon, őket nézem, hálával és tisztelettel, mint- ahogy rendőröket egyáltalán nézni szoktam és ■ahogy megérdemlik. A szomszéd elindítja a grammofont, visszaülök az asztalom elé, •hallgatom a zenét, a király elment és nyo­mában bizonyos furcsa elgondolások indulnak el a fejemben, nyugtalankodni kezdek, egye­lőre minden határozott alap, tárgy és indok nélkül, csak mert érzem, hogy ezúttal baj lesz, velem, az elkezdett cikkel, a ma dél­utánnal és egyáltalán, összegezem, amit a királyról tudok. A moziban Hindenburg jobb­ján láttam, ahogy kijött egy kapu alól, Ber­linben. Bernből Scihultheiss szövetségi elnök megkapó beszédének néhány sora zenél a fe­jemben, amivel az uralkodót fogadta és ami­kor afölötti örömének adott kifejezést, hogy a király látogatása ismét egy fényes alkal­mat szolgáltat arra, hogy a svájci és az egyip­tomi nép között fennálló olyan régi störhetet­nyclvet, németül minden tekintetben boldo­gulhat. Közlésein nem akar reklám lenni, bár a für­dő ezt is megérdemli, de tájékoztató azok ré­szére, akik ilyen jellegű gyógyító fürdőre van­nak utalva s felelet ama sok kérdezeteködésre, amelyeket itthoni körökben hozzám intéztek Podébrady fürdő lényege felől. ^ ! , •len barátságot megerősítsék. így mondta ezt •barátságosan az afgán királynak is, az afgán néppel kapcsolatban, amikor itt járt és király volt. Svájci etikett. — Alexandriára gondolok, ahonnan különben is levelet várok. Kezdek bekapcsolódni Egyiptomba. Cigarettára gyúj­tok s a következő félóra alatt felveszem, ki- mélyitem összes egyiptomi kapcsolataimat és öltözködés közben már bizonyos bensőbb von­zalommal közeledek a királyhoz. Kedves, •barátságos, putha, verejtékes arcára gondolok, ahogy egy fez alatt láttam az imént. Fogmo­sás után jut végre eszembe, ami egy órája iz- gajt, hogy Fuad király gazdag. Nem is gazdag, — fáraó. Nem ismerem anyagi viszonyait, de a pénze, — ki hiszi el nekem, — nem is érde­kel. Itt másról van szó. Én hiszem a mesét és ahogy ablakomból elnézek utána a meg­üresedett uccasoron a sarok fele, tömlőket lá­tok, csuprot, amiben az olajbogyó alatt arany nevet, barlang, melyen a gyön ívok gyémántot és a halomba rakott apróságokat, amik bizo­nyos jelszóra hullnak az öledbe, ha kitanultad a madárnyelvet; és jó kiejtéssel és hangsúlyo­zással el tudod mondani a szezám-citatumot, — mert 6 is csak igy csinálja, amint kincsről és nem valutáról van szó, — másképpen ma sem lehet. Végre egy kedvemre való ember, aki az „Ezer egy éjszaka meséidben beveze­tett és használatos budget alapján dolgozik, végre nem pénz, hanem egy önmagát fel­emészteni nem tudó, abszolút existenoia. Tényleg igy van, vagy csak összetévesztem valakivel? ... — nekem most igy van. Ér­zem hogy rámfér ez a pihenés. Holnap reggel már fizetek. Különben is fix pénzt várok, miattam ne sírjon senki. Holnap point-et ke­resek a délutáni vonatig az elkezdett cikk vé­gére és postára adom . . . Most csendet akarok. A király minimális ideig tartózkodik a közelemben, veszteni va­ló időm éppenugy nincs, mint ahogy dolgom sincs, mindösze annyi a kérésem, hogy tekint­ve, hogy a fáraó bejött az uocámba, hagyjanak most végre egy kicsit magunkra, rengeteg, nagyobbára személyes ügyben volna bizonyos mondanivalóm, ami évek óta ül fiata­los ártallfynságában és nevetséges bővülé­sektől fűszerezve a torkomban, és amit most. végre ki kell köpnöm valakinek, mert kezd áporodott. ize lenni és zavarja az emésztést. Bizonytalan hangulatban? de megebédeltem. Minden újságárusnál kapható a Képe s Hét szépirodalmi képes hetilap. Egyes szám ára 3 korona. Délután jobb hijján a tó partjára mentőm és igyekeztem magammal elhitetni, hogy e* igy van helyesen és programba-véve, hogy ne­kem itt kell sétálni, ha komolyam el akarom érni azt, amit akarok. Mit akarok? — Egy kávét, — mondom az ismerős szőke tóparti pincérnek, aki már hozza is, könnyen fel­vert habbal, ahogy szeretem. Időnkint fekete zsakettes, izzadt arabok, fezzel, sietnek el a terasz előtt, homlokukat törlik és arab in­strukciókat kiabálnak menésközben egymás­felé. Nagy nemzet, —mondom a pincér felé, csak hogy valami kedveset mondjak. Bólint, hogy: nagy. — Könnyű neki. A délután folyamán még több Ízben láttam. A város kicsi, az ember akaratlanul is talál­kozik. Ha találkozunk, igyekszem minden fel­tűnés nélkül, könnyedén viselkedni. Este hét órára ötleteim vannak. Homályo­san emlékszem, hogy ez az utolsó stádium, ami érhet és mint olyan, rettenetes, ötlet. Kezdődik a feltalálókkal rokon atmoszféra, az ötletek világa, érzem, hogy biztos iramban tá­vozok a földről, a sarki rendőrtől, a jólberen­dezett univerzumból, a realitástól, amiben és amiből élek, az ötletek zsák-uocába futó labirintusában vagyok, — hol a vészfék és a fix-fizetés? ... A Nílus szabályozása magá­tól elesik. Az már megvan. Tudok egy antik tárgyat Párisban, dugva, egyszer mondták az árát is, egy imaginarius számot, — ha ér­dekli, úgy . . . Hát érdekli? Ez különben is üzlet. Nem ezt. írok neki egy levelet, hogy küldjön egy autót, mert az nekem feltétlenül kell és neki, ahogy mondani szokás, egy toll­vonás. Megadom a genfi címem. Közelebbi adatokkal szolgálok, ha kihallgatáson fogad. Elmondok neki mindent, dolgokat, amikről semmit se tud és amik sajnos mégis igy tör­ténnek, — hogy mint konkrétumot mást ne is említsek, itt van ez az évek óta húzódó ügyem azzal az autóval. Egy ember, aki semmi mást nem akar, mint egy autót, évek óta gyalog jár és menésközben megtanulta az összes autó­márkák nevét, orrát, jelzéseit, — fogadás­ból, de anélkül is, 100 méternyi távolságból megnevezi a közeledő kocsi márkáját és Európa különböző boulevardjai asztfaltján úgy ugrál ütemre a sok klaxon között, mint az Auguszt a cirkuszban a komolyak körül. Ezt fogom mondani, természetesen az előirt étikét udvarias formái között. Ezzel szemben órák kérdése és a király utazik. # Utazzon! . . . # Este teát ittam és közben a szomszéd hegyre néztem, ahol a hotel kivilágított abla­kai mögött piheni ki egy meleg nyári délután hivatalos fáradalmait. A holnapi már nyugod- tabb nap lesz, ezt az esti lapból tudom. Ha az idő kitart, kellemes pihenése lesz és egy kedves emlékkel távozhatik a napsütötte vá­ros képével, további állomásai felé. Üstökös, görbe-tükör, különösen meleg nyári estéken eltáncol bizonyos nyugtalanok feje fölött és ami után, házi recept szerint, egy konyakot szokás inni, mielőtt, az ember a történtek fölött, végérvényesen napirendire tér­ne. Későbbi gyerekek tanulni fogják, hogy mikortól és meddig uralkodott. Ebből en­gem már nem hívnak fel. Különben is, ha azt mondanám, hogy egy nyári csütörtök délután kettőtől-hétíg, úgy se hinné el nekem senki. Simon Géza. 5000 recept — étel- és italleirások —, a befőzés művészete, a diátikus konyha, a terítés és asztaldiszités legújabb útmutatásai Csáky Sándor A XX. század szakácsmttvészete cirnü, augusztus hónapban megjelenő hatal­mas munkájának csak egészen kis részét képezik. A 800 oldalas, 150 eredeti képpel díszí­tett lexikonalaku, gyönyörűen kiállított könyv ezenkívül mindazokat a szakácsmüvószeti tudnivalókat tartalmazza, amelyeket sem a gondos háziasszony, sem pedig a hivatásos szakember nem nélkülözhet. Hasonló könyv magyar nyelven még nem jelent meg, ép­pen azért siessei) ön is az előjegyzéssel, mert a könyv megjelenése után jóval drá­gább lesz. CSAK AKKOR MONDHATJA EL MA­GÁRÓL, IÍOGY ÉRT A FŐZÉSHEZ, HA CSÁKY SÁNDOR KÖNYVÉT ELOLVASSA! Megrendelhető a szerzőnél: Novy Sraokovec (Ujtátrafüred), Palace szanatórium. ... ■........ 1 " “i ............... ■■

Next

/
Oldalképek
Tartalom