Prágai Magyar Hirlap, 1929. július (8. évfolyam, 148-171 / 2073-2096. szám)

1929-07-02 / 148. (2073.) szám

2 azólalása volt. Krámát, a nagyszláv koncep­ció eszméjének romantikus Don Quixote-ja neon lenne következetes magáihoz, ha nem csörtetne kardot, valahányszor a külpoliti­kába beleszól. De fejtegetései súlyos falzu- mokra épülnek föl, amikor azt állítja, hogy a régi monarchiában Budapesté volt az első szó a külpolitikában, továbbá, hogy Tisza akarta volna a háborút. Ezek olyan elrozs- dásodot-t lomtári érvek, hogy csak a saját komo 1 virágának hitelét rontja, aki ilyen ér­vekkel él. Ami pedig Kromár utolsó állítását illeti, mely szerint a kisebbségekkel szem­ben a csehszlovák többség már teljesítette a kisebbségjogi kötelezettségeit, erre nézve Scotius Viator is a tanunk, hogy még mindig garmadával vannak teljesítetlen „jogos kö­veteléseink", amelyek a nemzetközileg ga­rantált kisebbségj ogi minimumhoz tartoz­nak. Hakent is féiretolta a Polbyro Prága., julius 1. A kommunista párt parla­menti klubijának elnöke, Haken képviselő első volt azok között, akik feltétel nélkül alávetették magukat a Polbyro uj vezetősé­gének. A Polbyro mindezek dacára megfosz­totta Hakent klubelnöki tisztségétől és he­lyébe Síetka képviselőt nevezte ki, aki — ugylátszik — radikálisabban tud elbánni a pórt ellenzéki csoportjával, mint Haken. Fiiad király Pilsenben és Karlsbadban Prága, julius 1. Fuad egyiptomi király szombaton reggel hagyta öl Prágát, hogy meglátogassa Pilisen* és Karlsibadot. A Wil- aou-pályaudvarra Masaryk elnök kis érte el vendégét s a pályaudvaron a kormány ne­vében Srámek miniszterelnökhellyettes, Re- nés külügyminiszter, Cerny belügyminiszter és Najman vasutügyi miniszter búcsúztak el a királytól. Faud király délelőtt ti® érakor külön vona­tom érkezett Pilsenbe. Az állomásról egye­nesen a Skoda-mövekhez ment, ahol a gyár vezetősége üdvözölte a királyt. Utána a Waldek-száfllóban közös ebéd volt. Délután négy órakor folytatta útját Karlsbadba. Este félhét órakor érkezett kíséretével Karlsbadba. Az állomáson a város polgár­mestere, továbbá a fürdőigazgató és a ható­ságok képviselői fogadták. A Mirály kísé­retével együtt a közönség négyes sorfala kö­zött autóval a Pupp-szállóba vonult, ahol két napra szállt meg. Csehszlovákia egyetlen szépirodalmi képe hetilapja a Képes Hét Gazdag; tartalommal Jelenik meg; minden csütörtökön 1029 julius 2, kedd. tiiiMhJuuAiOMiiieiiiiiiwieiiiiii i „Az agrárpárt Rotziiiiiiőban gyarmatpolitikát folytat" Necsas képviseli memorandumot nyújtott át Udrzal miniszterelnöknek — A „köbmé­teres párt" — Milyen gazdálkodás folyik az állami erdőbirtokokon Ruszinszköbai f Prága, julius 1. A képviselőház multheti. utolsó ülése előtt mindenki nagy érdeklődés­sel várta Necsas cseh szociáldemokrata kép­viselőnek felszólalását, mert úgy hirlett, hogy a ruszinszkói agrár rezsimet akarja leleplez­ni. A nagy érdeklődéssel várt parlamenti be­széd azonban elmaradt, mert a koalíción be­lül nézeteltérések miatt a munkát váratlanul befejezték. A Lidové Noviny most arról szá­mol be, hogy egy szociáldemokrata képvise­lőkből álló küldöttség pénteken átnyújtott Udrzsal miniszterelnöknek egy memorandu­mot, amelyben panaszt emelnek a ruszinszkói erdőreform végrehajtása és az erdőgazdálkodás ellen. A memorandumban rámutatnak arra, hogy az agrárpárt a szó legszorosabb értelmében gyarmatpolitikát folytat Ruszinszkóban, de nem az állam érdekében, hanem saját anyagi érdekében. A memorandum példákkal igyekszik bí­zón yitani, milyen pár (gazdálkodást foly­tatnak az agrárpárt exponensei a ruszin­szkói és prágai országos és állami hivatalok­ban, különösen pedig a földművelésügyi mi­nisztériumban és az állami földhivatalban. A memorandum szinte vádirat, amely fö­lött a kormány nem igen fog napirendre térhetni. Elsősorban a Latoriea fakitermelőtársaság ügyével foglalkozik. A szociáldemokraták azt állítják, hogy az államot óriási károk érték azzal, hogy nem vette át a Schönborn-nagybirtokot, mi­vel erre állítólag kétszázmillió koronát kel­lett volna forditania. A valóságban csak nyolcvanmillió koronát igényelt volna a birtok átvétele. Az utóbbi időben eltávolították a ruszinszkói erdőhivatal elnökét, Poyr erdő tanácsost, mert az az állam érdekeit védte a társasággal szemben. Helyét a régebbi alantosa, Ohrasz- tina főbiztos foglalta el. A memorandum szerint abban az időben, amikor Hodzea földművelésügyi miniszter volt, Ruszinszkóban sokezer köbméter fát áron alul adták el különböző spekulánsoknak és a§ agrárpárt agitátorainak. A dolog már olyan általános jelleget öltött, hogy a nép az agrárpártot a fa mértékegysé­géről „köbméteres pártnak" nevezte el. A memorandum több mint száz ruszinszkői pol­gárnak a nevét sorolja fel, akiknek esetében megállapítást nyert, hogy nekik a hatóságok fát adtak el 15—40 koro­nás árban köbméterenként, jóllehet abban ai időben egy köbméter fának az értéke 60—70 korona volt. Egyes helyeken a legjobb minőségű fát ke­vésbé értékesnek minősítették, vagy pedig egy-egy cég kevesebb fát vásárolt, mint amennyit ingyen kapott. Egy jellemző esetet is felhoz az emlékirat a svidóci állami fűrész­teleppel kapcsolatban. A földművelésügyi mi­nisztérium képviselőházi interpellációra azt válaszolta, hogy Svidócon egyáltalában nem is létezik állami fűrésztelep. A valóságban azonban létezik ilyen és 1923 novemberében 3000 korona évi bérért adták bérbe Benjo Haliénak. A bérlő az alsóbbfoku hatóságok ti­lalma dacára 8000 köbméter fát termelt ki. A képviselők számos panaszukra és kérdésükre eddig választ sem kaptak. A pénzügyi törvény szerint az állami erdőknek és birtokoknak beruházási fedezetre jövedelmük húsz száza­lékát engedték át. Ruszinszkóban azonban az egész forgalmi jövedelmet meghagyták beru­omammmmmmmMmammmm i-nam—» házasokra. A földművelésügyi minisztérium az állami erdőibirtokok vezérigazgatóságával együtt megszegte ezt a törvényű, mert a haszonnak nagyobb részét nem beruházá­sokra fordították. 1929-ben 20,413.000 koro­nát kellett volna beruházni. A minisztérium azonban Ruszinszkóban csak 18,340.000 ko­ronát használt fel, 2 millió koronát a prágai földművelésügyi minisztérium palotája szá­mára használt fel és a 73.000 korona mara­dékot előre nem látott kiadásokra fordí­totta. Udrzsal miniszterelnök meghallgatta a pa­naszt és megígérte, hogy a memorandumot át fogja tanulmányozni és valamennyi esetet meg fog vizsgáltatni. A szociáldemokrata vá­dakat komolynak tartja és az erdőreform végrehajtását ő maga ellen fogja őrizni. A „munka és fegyver" kiállítása Táborban Masaryk elnök beszéde a békéről és a fegyveres önvédelemről Prága, julius 1. Tábor városában nagy ki­állítást rendeznek. A gazdasági kiállítás mel­lett a csehszlovák légiók emlékeit is kiállítot­ták A kiállítási megnyitáson jelen volt Masaryk köztársasági elnök is, aki a kiállítá­si bizottság üdvözlésére többek között eze­ket mondotta: — Fontos, hogy a gazdasági kiállításhoz csatolták a csehszlovák hadviseltek emlékei­nek kiállítását is Jelen és múlt. A múlt alap­ja a jelennek. Azt látom a kiállításból, hogy elsősorban a békéért dolgoznak Békét aka­runk Európában és különösen a szomszé­dainkkal. Ez a paciizmus nem jelenti a há­borús szellemnek teljes letörését, hanem a polgárt tudatosan arra neveli, hogy a békét szolgálja, de ha kényszerítik rá, jó katona is legyen. Amit a nemzet munkájával elért, azt minden erejével meg is'fogja védeni, ha er­re szükség lesz. A humánus program nem je­lent gyengeséget, hanem akkor, ha szükség van arra, energikus védelmi harcot. A vé­delem nemcsak szükséges, hanem erkölcsi­leg meg is van engedve. Nem emberi dolog erőszakot elkövetni a másikon — akár egyénről, akár nemzetről van szó — de nem volna emberi dolog, meg nem védeni azt, amit elértünk. Ebben az összetételben fogadom el tehát a kiállítást: munka és ha szükséges fegyver. [p- ~: ■ ■ ... '■ MSWtDEFISSt FIGYELJEN mert a hirtelen időváltozások alkalmával mindnyájan ki vagyunk téve meghűlésnek, fertőzéseknek amelyek könnyen végzetes következménnyel járhatnak, ha gondatlanul elhanyagoljuk bajunkat. Meghűlés ellen legjobb védekezés: A test edzése, a szervezet megacélozása, az ideg- rendszer ellentállóbbá tétele. Ezeknek a feladatoknak az elérésénél leg­hatékonyabb segítségünk a minden házban ismert és otthonos DIANA SÓSBORSZESZ melynek állandó használatával sok bajt hárít­hatunk el magunkról és sok később nehe­zen leküzdhető betegséget előzhetünk meg. Az egész országban mindenütt kapható. Hatástalan utánzatokat utasítson A láthatatlan ellenség A Prágai Magyar Hírlap eredeti regénye Irta: DARVAS JÁNOS sq AUTÓBALESET A SCOTLAND YARD SARKÁN Hobarth a soffőr mellé telepedett, míg an­nak háta mögött Pearcy foglalt helyet. Az autó födélét szétkapcsolták és hátra bocsátották. Pearcy egy szolgálattevő detektívet is baljára ültetett s az autó nyugodt Ívben fordult ki a rendőrpalota kapuján. Körülbelül ölszáz lépésnyire a kaputól, a legközelebbi uccasaerkon a soffőr lassítani kezdett. Pearcy és Hobarth tekintete összevil- lanut s a három rendőrtisztviselő kezében fe­kete árnyék gyanánt bujt elő az uccai lámpa fényében egy-egy browning. Kovács meg­érezte, hogy a háta mögött ülők tekintete raj­ta csüng. Ez a helyzet egy másodpercig tartott. Hirte­len különös hangú kiáltás ütötte meg fülü­ket. Érthetetlen idegen nyelven parancsoló hang. Hobarth azonnal a cukrász szavaira gondolt. Ez az a bizonyos idegen nyelv. Meg akarta állítani az autót. A láthatatlan ellen­ség a közelben van! A. három rendőr csupán a hang tulajdono­sát kereste. Hobarth odakapott a kormány- kerékhez. Ettől a mozdulattól az autó ismét vad tempóval szökkent előre. A ránditástól-e, vagy valami szerencsétlen véletlen következ­tében, a kormánykerék kicsúszott a soffőr ke­zéből. A gép balra fordult. Az éles ivü for­dulat láttára Hobarthban megfagyott a vér. — Vigyázz! — kiáltott föl magánkívül. Késő volt. Az autó orra nekiütődött a járda szélén levő (iának. Pearcy érzi, hogy az ülés fölemelkedik veie. Maga* Ívben lendül előre. Hobarth lába kalimpál előtte. Fejével beleütődik a soffőr ‘hátába s ez a lökés föl tartóztatja az előrezu- hanásban. Furcsa rázkódással remeg meg szemében az uccai lámpa fénye. Egy kissé nehéz léleg­ezem. Átcikázik fején a gondolat, nem sebe­sült-e meg? Irtózatos pillanat. Fájdalmat nem érez. De a háborús sebesültek sem éreznek semmit az első pillanatban. Hobarth már tá- pászkodik. A másik detektív a kezét nyújtja. — Megszökött a gazember! — kiáltja dü- hödten Hobarth. Pearcy föltérdel. A jobb combját érzi. Nézi a nadrágját. Elszakadt. A rongy alatt vérző horzsolás. A jobb alkarján is érzi a zsibbadó, csipő fájdalmat. Ott is csak horzsolás. Nem baj. Körülnéz. Valóban, a soffőrnek semmi nyoma. — Valószínűleg szándékosan idézte elő a balesetet, — hangoskodott Hobarth miközben vérző, dagadt orrát törölgette zsebkendőjével. — Hogy odábbálljon, — jegyezte meg sze­rényen a másik detektív, akinek a tenyere és a térde vérzett. A nadrágja rongyokban lógott alá. — Utána! — kiáltotta Pearcy. Utána, de merre? — Az utcasarok mögött keli keresni. Hobarth rászólt a járókelőkre, akik kíván­csian álltak meg az inkább humort, mint szá­nalmat ébresztő autóbaleset láttára: — Fogják el a soffőrt! Fogják el! Az emberek körülnéztek. Egyesek úgy em­lékeztek, hogy a keresztuccába szökött. Arra­felé nézlek mindnyájan. A finom kod darára egész jól el lehetett látni 50—60 lépésre, A három rendőrtisztviselő belefujt sípjába. A szomszédos uccákból rohamléptekkel kö­zeledtek a jelre a rendőrök. — Nem láttak innen elszaladni egy em­bert? Sol'íórruhában? — kérdezgették össze­vissza. Az összefutó rendőrök mindegyike a legha­tározottabban állította, hogy sem menekülő, sem ilyen külsejű embert nem látott. Mikor •Hobarth megmutatta Kovács Gyuri fényké­pét, akkor is a fejüket rázták. A soffőr eltűnt. — Átkutatni a szomszéd épületek lépcső- házait, — hangzott Pearcy parancsa. — Nem •bújhatott el messze, mert távolabbra senki sem látta. Megállított egy áthaladó autótaxit. A comb­jában zsibbadó fájdalom miatt a baloldalával •dőlt rá az ülésre. Magához intette Hobarthot. — Megfogjuk? Nem fog elszökni? — Már kisiklott a kezünkből — felelt bosz- szusau Hobarth. — Hallotta ön azt a kiál­tást Azon a titokzatos ismeretlen nyelven. A társa volt. Akit keresünk. Mindjárt tudtam. — Most már értem, mért ütköztem bele esés köziben a soflfőrbe — magyarázta Pearcy. — Ez az ember előre el volt készül­ve a zuhanásra-, ezért hátrafelé ugrott, nem úgy, mint mi, akiket előre dobott a lendület. — A társa pedig már várta. És együtt tűn­tek el. Most már biztosan mindketten a lát­hatatlan köpenyben vannak. Ez az átkozott tehetetlenség. A kiküldött rendőrök közben sorra végig­járták a szomszéd paloták kapuit. A legtöbb kapus azt tanúsította, hogy egy félórán belül senki sem lépett be a házba. A titok megfejthetetlennek látszott. Valami férfi szaladt egy sikobozó nővel feléljük. Hobarth a futók elé állít. — Hová futnak? — kérdezte az idegentől. — Kérem, megijedtem — szólt, dadogva az asszony. — Mitő] ijedi meg? — Nem tudom, uraim, ki az, mi az. Ahogy jövök, a ködből hirtelen négy szem mered rám. Négy szem, semmi más. — Ugiy van. Ember alakot nem láttunk — szól közbe az idegen férfi. — Biztosan kísér­tetek. Materializált lelkek ... — Hol volt ez? — ragadta meg hevesen az idegen karját Hobarth. — Vagy kétszáz lépésnyire — s mutatta az irányt. — Utánuk! Elő a revolverekkel! Hobarth maga ült az autó kormánykereke mellé. Elindultak. Pearcy feltartott revolverrel állt az autóban. Az ijedt idegen és felesége most még ér­telmetlen ebből bámult a különösen rongyos revolveres társaság után. — Biztosan rablók — gondolta. — Csak rablók lehetnek ilyen rongyosak. Vájjon ki­nek a fejére vadásznak? Mert hogy ember vadászatra mennek, ab­ban nem kétkedett. HARC A LABORATÓRIUMÉRT Hobarth föltevése valóban födte a valósá­got. Selley abban a pillanatban, amikor meglátta, hogy a fethércsillagos autó kigör­dült a rendőrpalota kapujából és gyorsuló sebességgel közeledik feléje, habozás nélkül az úttestre ugrott és igy kiáltott Kovács Gyurinak: — Gyuri, fordítsd föl, menekülj! Kovács megértette a helyzetet. Hobarth kézmozdulatával egyidejűleg hevesen balra rándította a kormányt és teljes erővel hátra­felé lökte magát. Bár Pearcy feje a hátába ütközött, de ennek dacára úgy ugrott ki a zuhanó kocsiból, hogy a talpára esett. E szempillantásban Selley .mellette termelt és a kezébe nyomta a második éterit ruhát. A legközelebbi kapualjban Gyuri gyorsan be- lebujt s mielőtt még a három rendőrtiszt vi­selő löl ocsúdhatott volna, már egyenletes léptekkel csoszogott tovább a két menekülő a nehéz búvárruhában a Tbemzc-parl irá­nyában.

Next

/
Oldalképek
Tartalom