Prágai Magyar Hirlap, 1929. június (8. évfolyam, 123-147 / 2048-2072. szám)

1929-06-12 / 132. (2057.) szám

8 19OT f«nlm 12, s»er$ak ©ívest magzatelhajtásért loíyíatjáh Dénes kassai orvos ügyében a vizsgálatot Izgalmas szembesítések a rendőrségen — A nyomozási Sárosra> Zemplénre és Szepesre is kiterjesztették Kassa, június 11. (Kassai szerkesztő sé­günk telefOinjeleütése.) A tegnap letartóz­tatott Dénes Sándor dr. orvost ma átszállí­tó tták az ügyészség fogházába. Kihallgatá­sa folyamatban van. A letartóztatott orvos védőiül Kolos Ákos dr. és Szepesi Miksa dx. ügyvédeket nevezte meg. Nagy izgalom támadt a városban arra a hírre, hegy Dénes Sándor rendelőjében öt évre visszamenőleg lefoglalták az összes feljegyzéseket és mindazok ellen, akikről feltehető, hogy magzatelhajtás céljából ke­zeltették magukat, amennyiben elévülés esete nem forog fenn, kiterjesztik a vizs­gálatot. Erről azonban nincs szó. A vizsgá­latot mindeddig csak azok ellen tették fo­lyamatba, akik ez évben voltak Dénes dr. páciensei és akikre vonatkozólag Dénes terhelő vallomást tett. Ezeknek száma ed­dig ötvenre rúg. A kihaügltások során érdekes jelenetek játszódtak le. Akadtak nők, akik inkább vállalták azt a kellemetlen szituációt, hogy Dénes dr.-ral mint bőrgyógyásszal kezel­tették magukat. Az izgalmas szembesíté­sek során azonban ezek az állítások meg­dőltek és Dénes szemébe mondta pácien­seinek, hogy magzatelhajtás céljából for­dultak hozzá. A rendőrség a legszélesebbkörü vizsgá­latot vezette be, a nyomozást kiterjesztette Eperjesre, Nagymihályra, lg!óra, Lőcsére, Gálszéesre, Szepsiare, Tornára és több kör­nyékbeli kisebb helységre, mert bizonyí­tékot szerzett arra vonatkozólag, hogy a vidékről is számos páciens ment Dé­nes dr. hoz. Ma délelőtt Garay rendőr tanácsos és a vizsgálóbíró njaibb házkutatást tartott az orvos lakásán és az orvosi rendelőben több löljegyzést és iratot foglaltak le. A vizsgálat anyaga alapján tegnap kihallgat­tak egy másik kassai orvost is. A nyitrai országúton súlyos autókatasziróla éri ©gy hattagú nyittat társaságot A kaíaszhéiának egy hatott és egy súlyosan sebesisii áldozata van — A szerencsétlenséget a féktelen gyors hajiás idézte elő Nyitra, junius 11. (Saját tudósítónktól.) Va-f sárnap este végzetes autószerencsétlenség tör- j tént a Radosna és Nagyrippény közötti or­szágúton. Jedlicska Gyula autójával hattagú j társaságot vitt kirándulásra. Amikor az autó! estre hajlóban visszafelé indult, Jedlicska nagy sebességgel kezdett száguldani. Az autó elhagyta Radosna községet és Nagyrippény felé robogott, amikor egy veszedelmes kanya­rodóba ért. Jedlicska a kanyarodó előtt sem fékezett s az óriási sebességgel vágtató kocsi felbo­rult. Az utolsó pillanatban sikerült még a motort leállítani és igy az autó kigyulladását, vagy fölrobbanását megakadályozni. A szerencsét­lenség azonban igy is nagymértékű volt, mert az autónak mind a hat utasa kirepült a ko­csiból. Mindnyájan íöbbé-kevésbé súlyos sé­rüléseket szenvedtek és vérbeborultan te­rültek el az országút porában. Legsúlyosab­ban Jedlicska nővére, Jedlicska Johanna se­besült meg, aki eszméletét is vesztette és a nyitrai kórházban hétfőn délután sérülé­seibe belehalt. Gisser Gyula hentes felesége is súlyosabb sérülést szenvedett, őt is a kór­házban ápolják veszedelmes vesezuzódá- sáral, amely komplikációkat vonhat maga után. Gis­ser hentes és Jedlicska Gyula arcukon sérül­tek meg súlyosabban s azonkívül jelentékeny zuződásokat is szenvedtek. Röviddel a szerencsétlenség bekövetkezése után egy Nyitrának tartó autó érkezett a hely­színre, amelynek utasai azután üzemképes ál­lapotba hozták Jedlicska fölborult kocsiját. A súlyos szerencsétlenség ügyében megindult a vizsgálat és amint megállapították, a szeren­csétlenség azért következett be, mivel az autó vezetője későn vette észre a veszedelmes, hir­telen kanyarulatot és már nem volt ideje a sebesen száguldó kocsit lefékezni. A ponty éni kardvivóvorsony kiválóbb résztvevői: balról jobbra: első wor: Ji.nmiinnn km), Ettinger dr. (osztrák) Lada dr. <LVeh**l.>váUi»). ' Második sor: HohoSoí? Br^ heíí* (osztrák), Baylon (osztrák), Bonod Ik törzs kapitány (Csehszlovákia — Lőcse.) (Nenws ííndre rajza.) Elkészült a nem állami tanítók nyugdijának rendezéséről szili javaslat, de karácsonyig aligha lesz belőle tőrvény Prága, jonkís 11. Az iskoülajügyi miniszté­rium elkészítette a nem-állami tanítók nyug­dijáról szóló térvényjjavaslatol. A javaslatot a miniszter tanács (már jóváhagyta s így Ste­finek miniszter még e napokban beterjeszti a nemzetgyűlésnek. A törvényjavaslat azok­ra a szlovenszkói és ruszinszkói nem-állami elemi és polgáriiskolai tanítóikra vonatko­zik, akik legkésőbb 1925 december Sl-ig nyugalomba vonultak, továbbá ugyanezen két országrész azon nem-állami elemi és polgáriiskolai tanítóira, akik ugyan 1925 de­cember 31-öke után mentek nyugalomba, de nem az 1928. évi tisztviselői fizetési törvény alapján élveznek nyugdijat, nemkülönben a szlovenszkói és ruszinezkói óvónőkre, a nem- állami középiskolai tanerőkre, akik az 1875., illetve az 1894. évi nyugdíjtörvények alapján nyugdijigényjogosultak, amennyiben cseh­szlovák állampolgárok, szlovenszkói vagy ru­szin szkói iskolában működtek és a köztársa­sággal szemben semmiféle büntetendő cse­lekményt nem követtek eh A nyugdíj tör­vényt kiterjesztik a felsorolt tanerők hozzá­tartozóira is. • A nyugdijakat 1928 január elsejétől visz­szamenöleg az 1921 március 3-ról és az 1924 december 22-ről keit törvények alap­ján fogják rendezni. A nyugdiijjáratdék nem illeti meg azonban azokat a személyeket, akik tartósan vagy bi­zonyos ideig külföldön tartózkodnak. Ez alól a rendelkezés alól kivételéket tehet az isko­la-ügyi minisztérium a pénzügyminisztérium­mal egyefcértőleg. Az állam a törvény végre­hajtásával kapcsolatos kiadásokat mindaddig fedezni fogja, amig a szlovenszkói és ruszin­szkói felekezeti iskolák fentairtását véglege­sen nem rendezik. Részleges fedezet címén az állam pénztárát fogják megilletni a fele­kezeti iskolai nyugdijjárulékok. Ruszinszkóra a törvény csak addig fog bírni érvénnyel, amíg az autonóm ruszin országgyűlés más intézkedésekéi nem tesz. A törvényjavaslat parlamenti tárgyalására a nyári szünet megkezdése előtt már semmi szín alatt nem kerülhet sor, de arra is kevés kilátás van, hogy a parlament ősszel letár­gyalhassa a javaslatot, mivel a nemzetgyűlés minden valószinüség szerint csak októberben dil -össze s ekkor elsősorban a lakóvédelmi novellát s másodsorban a jövő évi költségve­tést kell munkába vennie, úgy hogy a kará­csonyi szünetig aligha láthat hozzá a szegény nyugdíjasok égető ügy-ének elintézéséhez. Nyitva, junius 10. (Saját tudósitónktól.) A Nagysurányi Népbank többizben ismertetett csődügyében a nyitrai kerületi biróság, mint csődbíróság a napokban tartotta meg első érdemleges tárgyalását KvapiI táblabiró el­nöklete alatt. A tárgyaláson kinevezték a csődválaszt­mányt, melynek elnöke Tordon Vince dr. érsekuj- vári ügyvéd lett, mig tagjai Herzfeld Mór dr. csődtömeggondnokon kívül Sztránszky Izor dr. nyitrai és Dreohsler Hugó dr. érsekuj- vári ügyvéd, a csődválasztmányi jegyző pedig Miklóska Aladár dr. ügyvédjelölt. A hetekkel ezelőtt megválasztott ideigle­nes csődválasztmány, amelyet a biróság most véglegesnek jelentett ki. már eddig is jelentékeny munkát végzett. Remélhető, hogy rövidesen teljesen tiszta kép alakul ki a botrányossá fajult bank- bukás ügyében és akkor megállapítható lesz, hogy anyagilag és bűnvádikig lát ter­hel a felelősség az egykor virágzó vidéki bank összeomlásáért. Ismeretes hogy annakidején a biróság Ku­kán Béla dr. feljelentésére elrendelte a bűn­ügyi zárlatot a volt igazgatóság vagyonára, majd később a Kukán dr. ellen érkező fel­jelentések s-ulya alatt ugyancsak zárlat alá vette Kukán dr. vagyonát is. A csőd meg­nyitása érdekében már akkor erős harcot vi-vot Drechsler Hugó dr. érsek újvári ügy­véd, azonban minden igyekezete megtört Ku­kán dr. szívós ellenállásán, akinek az omi­nózus lőszerszámügylet lebonyolítási kísérle­teire való utalással állandóan újabb és Újabb moratóriumot sikerült szereznie. Ami­kor azután Kukánt a súlyos gyanuok alapján a likvidátori tisztségtől megfosztották, az események gyors egymásutánban követték egymást. Amikor a lószerszámokat eladni nem sikerült, a biróság megindította csődött a bank ellen. A mostani csődbirósági tárgyaláson az Ér­sekül vári Népbank, amely egykpr anyainté­zete volt a csődbekerült Nagysurányi Nép­banknak, bejelentette, hogy közel félmilliós követelése van. A követelést birósági Ítélet­tel támasztottá alá.. Ennek a követelésnek elismertetésével az Érsekujvári Népbank jo­got nyert volna arra, hogy két tagot dele­gáljon a csődválasztmányba és igy döntő -suly-t szerezzen a csődválasztmány határoza­tainak meghozatalában. A tárgyaláson Herz-' ■ler Mór dr. csődtömeggondnok ellene volt a ■követelés elismerésének és a biróság az ő ■érvelését fogadta el. Ilyenformán az Érsekujvári Népbank elesett a csődvá- lasztményba való kandidálás lehetőségétől és a csődválasztmány munkájára nem gya­korolhat befolyást. Az ügyben a közeljövőben újabb tárgyalást tartanak. Lassan kibontakozik a képe, hogy ki ellen fog megindulni a hatalmas kártérí­tési per és ki ellen fog vádiratot kiadni az ügyészség. A ma még kuszáit és homályos ■kérdések tisztázása után a betétesek remélhetik, hogy befizetett és teljes elveszettnek hitt pénzüknek jelen­téi zét visszakapják. •Ann; ..íban máris leszögezhető, hogy a fejlern-c-nyek a bűnvádi hatóságot is feltét­lenül foglalkoztatni fogják. Egy bordemuxi palackkal zúzta szét a kávés lejét egy megőrült tartalékos katona Páris, junius 11. Borzalmas esemény játszó­dott le tegnap este egy előkelő bordeauxi ká­véházban. Már éjfél felé járt az idő, de a kávé­ház termei még mindig zsúfolva voltak vendé­gekkel. Az egyik helyiségben a zene könnyű jazzdarabokat játszott, amikor vérfagyasztó si­koltozás hallatszott a billiárdteremből. Egy pillanatig dermedt csönd lett úrrá a szomszé­dos helyiségekben, majd a megriadt vendégek egy része az uccára menekült, másik része pe­dig a billiárdterenihez vezető ajtó felé tolon­god Vad jelenetek játszódtak le a billiárd- helyiségben. Egy tartalékos fiatal katona, aki erre az edére kimenőt kapott, szabad idejét a kávéimban töltötte, majd később billiárd- partit kezdett. Semmi különöset nem tapasz­taltak rajta és igy annál megdöbbentőbb volt, áruikor a katona hirtelen fÖlorditott és dákójával hadt-nászva, nekirontott a gyanútlanul ülő vendégeknek. A szerencsétlen ember meg­örült és rohamában mindent összezúzott, amit útjában talált. Rettenetes erővel há­rom vendéget a földhöz vert, majd azután a lámpákat iitögette le, az üvegeket) dobta földre és taposta szét a lá­bával. A kávés berohant a rombolás színhe­lyére, hogy a dühöngőt megfékezze, azonban vesztére lelte. A katona hirtelen rátámadt, fölkapott egy pezsgős palackot az egyik asz­talról és azzal a kávóháztulajdono-st úgy fejbe- -sujtotta, hogy az félig ájultan roskadt össze. A vér látása még jobban fölbőszitette, a te­hetetlen embert két karjával könnyű pehely- ként magasba emelte és rádobta a billiárd- as dalra. Azután újból föl ragadta az üveget és addig sújtott vele a tehetetlenül vergődő tulajdonosnak a fejére, mig az teljesen szétroncsolódott Csupán csak a helyszínére érkezett katonai őrjárat fegyverezhette le a tomboló őrültet. I megbukott Nagysurányi Népbank ügye a nyitrai kerületi bírásig előtt . — 3 csődbíróság kinevezte a végleges csédvélasztsnénvt —

Next

/
Oldalképek
Tartalom