Prágai Magyar Hirlap, 1929. június (8. évfolyam, 123-147 / 2048-2072. szám)
1929-06-02 / 124. (2049.) szám
1929 fámáé 2, vasárnap. 'TOAKüAI ■/V’VvGÓ’AR- Hl UIiAE 15 MILYEN IDŐ VÁRHATÓ A balti barométecr-depr«8sxi6 kisaólosodéso foly- tán as időjárás derült és hűvös. A hőmérséklet átlagos maximuma 20—22 fok. — Idő prognózis: Változékony, hűvös, északi széllel. mi!■ iiim ii■■mi) mii mii mi pm—i mii ■ ■■iiiim — A kommunisták kivonulása megzavarta a gpínici képviselőtestület munkáját. Gölnic- bányai tudósítónk jelenti: A városi képviselőtestület legutóbbi ülésén tárgyalásra ikerült a ReiteT-féle kérelem. A kommunista frakció a kérelem fölötti tárgyalás megkezdése előtt tüntetőleg kivonult a tanácskozó teremből. Az elnöklő polgár-mester erre berekesztette a tárgyalást és két nap múlva beadta lemondását. A város lakossága sajnálkozással vette tudomásul Gölnitíbánya agilis polgármesterének távozását. — Tízéves találkozó. Felkérem társaimat, kik a pozsonyi katolikus gimnáziumiban 1918 —19-ben érettségiztek, az 1929 j-unius 9-én tartandó összejövetelre címüket közöljék velem. Riipszler György, Pozsony, Rózsa-ucca 11. — Életunt aggastyán. Besztercebányai tudósítónk jelenti: A Zólyom város szomszédságában fekvő Brezina községben a 68 éves Fraljs Pál öngyilkosságot követett el. Az életunt öregember felakasztotta magát s amire megtalálták, teste már kihűlt. xx Dr. Rcttenstein Jenő idegorvos és belgyógyász rendel Bratislavában, Sladkovic-ucca 11. szám alatt. Naponta 8— 10-ig és 3—5-ig. Ünnepnapokon 9—11-ig. — Három helyen pusztított a tűz Galgóe községben. Nyi-trai tudósitónk jelenti: A napokban ezideig ismeretlen okból tűz ütött ki Krisztek Anna galgóci asszony házában. A tűz percek alatt terjedt tovább és lángba borította a szomszédos épületeket is, melyek közül hat elhamvadt. Nagy erőfeszítéssel sikerült csak az egyre veszélyesebben terjedő tüzet lokalizálni. — Másnap ismét tűz pusztított a faluban, mely alkalommal Blasko- vics Milán gazdaságára szállott fel a vörös kakas. A lángok átcsaptak a szomszédod gazdaságokra is és nagymennyiségű szalmát és különféle gazdasági felszerelést hamvasztottak el. — A zsidó hitközség házának udvarán játékból tüzet rakott egy hároméves kisfiú, aki. mikor a lángok elha- taÓanasodtak. ijedten menekült el. A tüzet szerencsére időjében vették észre és lokalizálták. A kár nem nagy. Modern szépség- Dnoiiiu Piiltiiro ""Pozsony ápolás - fodrászat DCuU!j"UUIlulC Bratisiava, Slovakia - Passage Hosszú u. 13. Promenade. — Bgy nemzetközi szélhámos érsekujvári garázdálkodása. Érsekújvárt tudósítónk jeleníti: Még a bét elején történt, hogy ismeretlen tettes feltörte Rosemberg Hermanji ér- sekujvári szesakereskedő lakását. Behatolva a hálószobába, álkuloosal feltörte a szekrényeket s abból közel 5000 korona értékű aranyfélét, többek között egy 170 centiméter hosszú arany női nyakláncot, brossokat, fülbevalókat, gyereknyaklánoat stb., továbbá 560 korona készpénzt s nagyobb mennyiségű régi ezü.stpénzt ellopott. Innen a Komáromi-uocai Kincs-házba vonult a betörő s ugyanilyen recept szerint feltörte a Hartai-lakást, ott azonban kevesebb szerencséje volt, mert az okozott kár alig 300 korona. Az érsekujvári csendőrséget két nappal később értesítették, hogy Besztercebányán tettenérték Kohelberg Ernő rovottmultu 32 éves, magyarországi illetőségű ismert szélhámost, aki Löwy, ottani szeszkereskedő lakásába próbált fényes nappal behatolni, azonban a cselódleány ébersége folytán sikerült a betörőt elfogni. Nagyon valószinti, hogy Kohelberg volt az, aki az ér- sekujvári besurranásokat is elkövette. SzroHÁz-Könyv-KabTüRA Beszélgetés Kassák Lajossal az irodalmi forradalmárok Irta: Sándor Dezső Érsekújvár, május végén. A vonat kigördült az érsekujvári pályaudvarról, Pozsony felé. Kassák Lajos az ablaknál állt, feleségével együtt és kicsit csodálkozva látja a vonatról látható érsekujvári emeletes házak sorát, amelyeknek helyén 25 esztendővel ezelőtt, amikor keserüemlékü, nehézsorsu gyerekkorát élte a részeges gyógyszertári laboráns lakatosinas fia, akkor még nagy és buja legelők terjedtek el. Azt mondja, hogy körülbelül 15—20 esztendeje nem járt erre, még átutazóban sem. És 25 éve annak, hogy végleg elkerült ebből a poros, kisalföldi városból, melyről emlékirataiban jellemző érdekességgel rajzolt egyéni képet. Mellényben áll az ablak mellett. Ezúttal nem fekete, magasnyaku orosz ing van rajta, hanem nyersselyem, drappszinü orosz ing. Valahogy frissebb. Arcának nincs meg az a jellegzetes aszkéta komolysága, amely nála — minden látszat szerint — nem volt keresett póz. A „tisztességes** költő Kassák Lajos irodalmi jelentősége különben is — egy-két év óta, amióta két, nemzetközi viszonylatban^ nagyszerű regénye megjelent — nagymértékben emelkedett, még konzervatív irodalmi szemszögből is nézve. Bármi legyen azonban valakinek irodalompolitikai véleménye Kassák Lajosról, azt el kell ismerni, irodalmi viszonylatban alig ismerünk nála „tisztességesebb" költőt. „Tisztességes“-nek irodalmilag azt szoktuk nevezni, aki tud népszerű dolgokat is csinálni, olyat, amit megfizetnek a kiadók, amiből kenyeret kereshet meg a költő s mégis olyan zsánerben dolgozik, amit nem fizetnek meg. Kassák Lajos is tudott volna, — néhány esetben megmutatta, hogy tud. S mégis éhezve, nélkülözve olyan útra vezette forradalmi költészetét, amely — most ne vitassuk, érdemmel-e, vagy sem — több gunykacajt váltott ki, mint elismerést, de anyagi sikert aztán igazán semmit sem. Amint erről beszéltünk, kinéz az ablakon és messzitekintve az elfutó tájak végtelenségén, csöndes öntudattal mondja: — Elmondhatom: én még nem írtam egyetlen sort sem, amit ne vállalnék, ne tartanék a magaménak teljesen. Soha még sürgető kényszerből, kenyérért nem Írtam le öt sort... Soha, pedig volt úgy, hogy nem volt ennem ... Kétkedő respektussal bólogattam: — Hát ez szép, szép és tiszteletreméltó... — Igen — mosolygott Kassák a feleségére —, kérdezze meg a családomat... A feketehaju, feketeszemü asszony elnéző, megértő jósággal mosolygott. „Megindult egy tisztulási folyamat** Szítottam a kérdést: — S én mégis valahogy úgy érzem — olvasva legutóbbi munkáit, különösen regényeit —, hogy határozott lehiggadás érezhető bennük. Bocsásson meg, ha kimondom: ma már nem igen találkozom túlzó, megemészthetetlen kísérletekkel ... „Record” Créme Depilatoire. A modern kémia szenzációs találmánya. Teljesen szagtalan szőrteíenitő! 1.000.000 nő sikerrel használja 1,000,000 nő sikerrel használja Minden drogériában és parfümériában kapható 1 tubus 18.— Kő Főlerakat Csehszlovákiában Engel Parf. Bratislava. — Kétségtelen, hogy nálunk is megindult egy tisztulási folyamat, — mondotta Kassák nagyon egyszerű, őszinte hangon. — Mint ahogy ön is mondotta: Kísérleteztünk, uj utakat kerestünk s ma már többé-kevésbé kialakultnak mondható az irányunk. Ebben a stádiumban aztán nem kerül sor olyan kilengésekre, amelyeket ön — a saját szubjektív megítélése szerint — „megemészthetetlenek“- nek tartott. Ezeknek is meg volt a maguk kétségtelen jelentősége, mert" egy-egy állomása volt annak az útnak, amelyen odaérkeztünk, ahol vagyunk. Összehasonlítás Ady elindulása és Kassákék között Bizony, Kassák Lajosék valahogy odáig jutottak, ahol Ady Endréék voltak körülbelül 20—22 esztendővel ezelőtt. Mint annakidején Ady Endrének, ügy ma Kassák Lajosnak is megvan a maga kis fanatikusan rajongó tábora s nagy, fanatikusan gyűlölködő ellentábora. Vájjon a fejlődés, a tömegek meghódítása is ugyanolyan gyorsasággal fog-e történni, mint Ady Endrénél történt? ... — Kétségtelen, hogy 1908-tájban, amikor Ady Endre folytatta a maga különben nehéz irodalmi harcát — mondotta Kassák a kérdésről beszélgetve —, sokkal könnyebbek voltak a viszonyok. A gazdasági és a politikai viszonyok egyaránt. Nem kómikus-e a csődbejutott társadalomnak, a nélkülöző munkanélkülinek, vagy az éhbéren robotoló munkásnak — mindegy az, hogy szellemi munkás, vagy fizikai munkás — ma arról beszélni, hogy — expresz- szionizmus, vagy kubizmus, vagy képvers és esztétika... — Kenyér, kenyér, kenyér, — ez a téma s ezért uralja a politika a mai irodalmat. — Akkoriban három napilap is foglalkozott irodalommal, irodalompolitikával. Ma csak politika van és szenvedélyek vannak, amelyek mögött a jobb jövő vágya füt. Irodalompolitika nincsen. „Ma nincs kritika .. .** — mondja Kassák Lajos — És a Babits—Kassák-affér? ... — vetem közbe ennél a kérdésnél. — No igen, ennek aztán irodalompolitikai okai voltak. S összefüggésben van azzal a szörnyen reménytelen helyzettel, amelyben a mai magyar kritika él. — Ez az eset a legjellemzőbb bizonyítéka annak, hogy a magyar irodalomban ma egyáltalán nincs kritika s most már magam is megértem azt, hogy nem is lehet. Kasrák súlyos afférja Babits Mihállyal — Hogy röviden elmondjam az egész esetet Babits Mihállyal, az történt, hogy nem a „Nyugatiban, hanem egy másik, modern folyóiratban kritikát írtam Babits Mihály „Halálfiai" cimü uj regényéről. Babits Mihály személyéről, akit egyébként még ez után az eset után is őszintén megbecsülök — a személyéről semmit sem Írtam. Csak a regényről elmélkedtem általában, elmondtam, mi az én elképzelésem a regényről, formailag, hivatásban s ehhez az általam elképzelt kerethez viszonyítottam Babits regényét is. Kimutattam, mit tartok benne jónak, mit tartok benne rossznak. — Szóval kritika volt. Véleményem szerint — talán nem szerénytelenség, ha megállapítom, hogy — a kritika nemesebb értelmében. — Ennek a kritikának az volt a következménye, hogy Babits Mihály elolrastakor a szó szoros értelmében elájult. Érzékeny, ideges ember, aki nem szokta meg a kritikát. — Megvallom, azóta nem Írtam kritikát. Nem akarom én, kérem, senki egészségét tönkretenni. Babits megválik a Nyugattól? — Az esetet súlyos bonyodalmak követték. Nem részletezem a kulisszamögötti harcokat, amiknek az lett a következménye, hogy Babits —akinek nem teljesítették azt a kívánságát, hogy engem zárjanak ki a Nyugatból — megszűnt a Nyugat szerkesztője lenni s csak mint iőmunkatárs jegyzi a lapot. És közben szervezi uj lapját. Kassák és az Írótársadalom Említettem Kassák Lajosnak, hogy úgy hallottam épp ezzel az esettel kapcsolatban, hogy szinte keresetten exkluzív, nem jár irók társaságába, csak a maga körében forog. — Igen, nem keresem a beérkezett irók társaságát. Alig ismerek közülök néhányat. Megvallom, nem szerzett nekem eddig örömet a velük való érintkezés. A nagy írókban több az erény és több a hiba is. Én szívesebben beszélgetek el egy tapasztalt pincérrel, — vagy egy okos gyári munkással... — Tiszta embereket szeretek. Akiket még nem fertőzött meg túlságosan a civilizáció. * Az érsekujvári lakatosinas, aki csak 17 éves korában hallott először életében arról, hogy van egy Petőfi nevű költő, huszesztendős önművelődéssel, nehéz viszonyok között odáig jutott, hogy amellett, hogy a magyar irodalomnak egyik legtöbbet kommentált, legkülönösebb költője, — ő az egyik, nemzetközi értelemben vett legjobb magyar regényírónk (Egy ember élete címen megirt emlékiratait most fordítják németre és angolra) s amellett — ami az ő esetében a legcsodálatosabb — határozottan nagykulturáju esztétikus. Bizonyos, hogy nem hétköznapi tehetség. (*) Bgy 9zlovens*kói származású feetőmfiréoi sikere Budapesten. Mindig örülünk, ha Sxlorveo- szkóból származó művész sikeréről számolhatunk be. Legutóbb a komáromi származású aieóezpori Nagy Miklós festőművésznek volt szép sajtóéikor® Budapesten a Nemzeti Szálán kiállításán. A festőművész, aki Nagy Vilmos dr. köztiszteletben álló komáromi ügyvéd fivére, Párisból tért most visz- sza és budapesti első kiállítása a legnagyobb sajtósikerrel járt. Mutatóul néhány pesti lap kritikáját közöljük a tehetséges festőművészről. — A Porti Hírlap többek közt ezeket irta: Frias akvarellsorozatot küldött be Nagy Miklós párisi 'tartózkodásáról. Nemcsak biztos rajzolás, de élénk színek és tisztult ízlés jellemzik. A Pesti Napló: Nagy Miklós párisi motívumokat ábrázoló könnyed, friss és elegáns akvarelljei méltó és kellemes feltűnést keltettek. A Perter Lloyd különösen meleg és hosszú kritikát ir akvarelleiről. A Magyarság: Könnyed impresszionista szktvál- tozatain Páris hatása érezhető Nagy Miklós képein jó értelemben és nagy művészettel, stb. (•) Schönfeld Jolán hangversenye Nagyszombatban. Nagyszombati tudósitónk jelenti: A Berlinben élő fiatal magyar zongoraművésznő, aki három esztendővel ezelőtt szerepelt utoljára Nagyszombatban, tegnapi hangversenyén várakozáson felüli nagy sikert aratott. A kiváló Bartók tanítvány külföldi távolléte alatt a régebben i* megcsodált technikáját még jobban csiszolta és tökéletesítette, de ennél lényegesebb haladást mutatott játékának benső kulturáltságában. Schön- feld Jolán pályájának egy újabb stációjához ért, a csillogó technikáin és bravúron túli bensőséges, lélekből fakadó, izzó benső színekkel átifült művészi reprodukció stációjához. Élmény volt, ahogy Chopin métlabus romanticizmusát érzékeltette, Debussy finom artisztikumát értelmezte és az a tisztelet, mellyel Bachot interpretálta. A zajos sikert a művésznő egy Strause-keringőnek bravúros előadásával aratta. Schönfeld Jolán egy nappal előbb Vágujhely zene ér tőit győzte meg játékának magasbodó kultúrájáról. (*) Szobrot kap Jókai Mór fwülóvárosában. Komáromi tudósítónk Jelenti: Jókai Mór halálának huszonötödik évfordulója alkalmával merült fel a Prágai Magyar Hiríapban és a Komáromi •Lapokban ez a terv, hogy a nagy mesemondó szülővárosában szobrot kapjon. A komáromi Jókai Mór Egyesületnek az alapszabályában foglalt terve, hogy a halhatatlan emlékű magyar regényírót szoborhoz juttassa szülővárosában. A Jókai Egyesület igazgatótanácsa tegnap délután megtartott üléséin mórt ismét felvetette ezt a tervet é» határozatikig kimondta, hogy a komáromi Jókai-szobor érdekében, amely annak Idején a közbejött háború miatt nem valósulhatott meg, most újra mozgalmat indít ée a szoborra megszerzi az országos hivataltól a gyűjtési engedélyt. C) A eseh filharmonikusok hangversenye Nyi<- rán. Nyitrai tudósítónk jelenti: A prágai cfeeh filharmonikusok csütörtökön este nagyszabású hangversenyt rendeztek a nyitrai járási ház nagytermében Dvorák Antal emlékére. A hangverseny iránt nagy érdeklődés nyilvánult meg. A. közönség hatalmas tapsokkal jutalmazta a Talich Vaclav vezénylete alatt fellépő művészek játékát. A filharmonikusok Dvofák: Szimfónia E-moll Uj világból (adagio-allegro molto. Largo. Soherzo- moltto vivace. Allegro con bio) szerzeményével vezették be a hangversenyt, majd Wagner: Tann- hfiuteer Ouverturája, DvoFák: Szláv táncai kerültek sorra. A műsor utolsó száma Liszt: II. rapszódiája volt, mely különösen frenetikus sikert aratott, úgy, hogy a mintegy tiz percig tartó rugó tapsvihar után el kellett ismételniök Liszt e hallhatatlan müvét. AZ IVÁN-TÁRSULAT HETI MŰSORA RIMASZOMBATBAN: Vasárnap d. u.: A bolygó zsidó. este: A esikágói hercegnő. Hétfő: A tábornok. (Buosuelőadás.) A POZSONYI MOZIK MŰSORA: Május 81—junius 8-ig: Átlón: Ai elérhetetlen asszony. Tátra: Manége. (Csak szombaton') Elité: Gerard brigadéros. Metropol: Aa utolsó parancs. Vigadó: A veszélyes öregség. A prágai Német Színház e heti miisora: Vasárnap este: Kranwit (bemutató). Hétfő: Fride- rike. Kedd: Kranwit. Szerda: Clavigo. Csütörtök: Bűvös vadász. Péntek: Clavigo. Szombat: Singende Venus. Vasárnap: A nürnbergi mesterdalnokok. Hétfő: Perlenkomődie. Kteine Biihnet Vasárnap: Broadway. Hétfő: Untot Gechlfts- auísicht. Kedd: Zűr gefl. Ansicht. Szerda: Hirom- g&rasos opera. Csütörtök: Lulu. Péntek: Három- g&rasos opera. Szombat: Eine Hoohzeitsnacht (bemutató). Vasárnap: Eine Hochzeitsnacht. Hétfő: Háromg&r&sos opera. ' — 1
