Prágai Magyar Hirlap, 1929. június (8. évfolyam, 123-147 / 2048-2072. szám)

1929-06-02 / 124. (2049.) szám

1929 fámáé 2, vasárnap. 'TOAKüAI ■/V’VvGÓ’AR- Hl UIiAE 15 MILYEN IDŐ VÁRHATÓ A balti barométecr-depr«8sxi6 kisaólosodéso foly- tán as időjárás derült és hűvös. A hőmérséklet átlagos maximuma 20—22 fok. — Idő prognózis: Változékony, hűvös, északi széllel. mi!■ iiim ii■■mi) mii mii mi pm—i mii ■ ■■iiiim — A kommunisták kivonulása megzavarta a gpínici képviselőtestület munkáját. Gölnic- bányai tudósítónk jelenti: A városi képvise­lőtestület legutóbbi ülésén tárgyalásra ikerült a ReiteT-féle kérelem. A kommunista frakció a kérelem fölötti tárgyalás megkezdése előtt tüntetőleg kivonult a tanácskozó teremből. Az elnöklő polgár-mester erre berekesztette a tárgyalást és két nap múlva beadta lemon­dását. A város lakossága sajnálkozással vette tudomásul Gölnitíbánya agilis polgármeste­rének távozását. — Tízéves találkozó. Felkérem társaimat, kik a pozsonyi katolikus gimnáziumiban 1918 —19-ben érettségiztek, az 1929 j-unius 9-én tartandó összejövetelre címüket közöljék ve­lem. Riipszler György, Pozsony, Rózsa-ucca 11. — Életunt aggastyán. Besztercebányai tu­dósítónk jelenti: A Zólyom város szomszéd­ságában fekvő Brezina községben a 68 éves Fraljs Pál öngyilkosságot követett el. Az élet­unt öregember felakasztotta magát s amire megtalálták, teste már kihűlt. xx Dr. Rcttenstein Jenő idegorvos és bel­gyógyász rendel Bratislavában, Sladkovic-ucca 11. szám alatt. Naponta 8— 10-ig és 3—5-ig. Ünnepnapokon 9—11-ig. — Három helyen pusztított a tűz Galgóe köz­ségben. Nyi-trai tudósitónk jelenti: A napokban ezideig ismeretlen okból tűz ütött ki Krisztek Anna galgóci asszony házában. A tűz percek alatt terjedt tovább és lángba borította a szomszédos épületeket is, melyek közül hat elhamvadt. Nagy erőfeszítéssel sikerült csak az egyre veszélyeseb­ben terjedő tüzet lokalizálni. — Másnap ismét tűz pusztított a faluban, mely alkalommal Blasko- vics Milán gazdaságára szállott fel a vörös kakas. A lángok átcsaptak a szomszédod gazdaságokra is és nagymennyiségű szalmát és különféle gazdasá­gi felszerelést hamvasztottak el. — A zsidó hit­község házának udvarán játékból tüzet rakott egy hároméves kisfiú, aki. mikor a lángok elha- taÓanasodtak. ijedten menekült el. A tüzet sze­rencsére időjében vették észre és lokalizálták. A kár nem nagy. Modern szépség- Dnoiiiu Piiltiiro ""Pozsony ­ápolás - fodrászat DCuU!j"UUIlulC Bratisiava, Slovakia - Passage Hosszú u. 13. Promenade. — Bgy nemzetközi szélhámos érsekujvári garázdálkodása. Érsekújvárt tudósítónk je­leníti: Még a bét elején történt, hogy ismeret­len tettes feltörte Rosemberg Hermanji ér- sekujvári szesakereskedő lakását. Behatolva a hálószobába, álkuloosal feltörte a szekré­nyeket s abból közel 5000 korona értékű aranyfélét, többek között egy 170 centiméter hosszú arany női nyakláncot, brossokat, fülbe­valókat, gyereknyaklánoat stb., továbbá 560 korona készpénzt s nagyobb mennyiségű régi ezü.stpénzt ellopott. Innen a Komáromi-uocai Kincs-házba vonult a betörő s ugyanilyen re­cept szerint feltörte a Hartai-lakást, ott azon­ban kevesebb szerencséje volt, mert az oko­zott kár alig 300 korona. Az érsekujvári csendőrséget két nappal később értesítették, hogy Besztercebányán tettenérték Kohelberg Ernő rovottmultu 32 éves, magyarországi il­letőségű ismert szélhámost, aki Löwy, ottani szeszkereskedő lakásába próbált fényes nap­pal behatolni, azonban a cselódleány ébersé­ge folytán sikerült a betörőt elfogni. Nagyon valószinti, hogy Kohelberg volt az, aki az ér- sekujvári besurranásokat is elkövette. SzroHÁz-Könyv-KabTüRA Beszélgetés Kassák Lajossal az irodalmi forradalmárok Irta: Sándor Dezső Érsekújvár, május végén. A vonat kigördült az érsekujvári pályaud­varról, Pozsony felé. Kassák Lajos az ablaknál állt, feleségével együtt és kicsit csodálkozva látja a vonatról látható érsekujvári emeletes házak sorát, amelyeknek helyén 25 esztendő­vel ezelőtt, amikor keserüemlékü, nehézsorsu gyerekkorát élte a részeges gyógyszertári la­boráns lakatosinas fia, akkor még nagy és buja legelők terjedtek el. Azt mondja, hogy körülbelül 15—20 eszten­deje nem járt erre, még átutazóban sem. És 25 éve annak, hogy végleg elkerült ebből a poros, kisalföldi városból, melyről emlékira­taiban jellemző érdekességgel rajzolt egyéni képet. Mellényben áll az ablak mellett. Ezúttal nem fekete, magasnyaku orosz ing van rajta, ha­nem nyersselyem, drappszinü orosz ing. Va­lahogy frissebb. Arcának nincs meg az a jel­legzetes aszkéta komolysága, amely nála — minden látszat szerint — nem volt keresett póz. A „tisztességes** költő Kassák Lajos irodalmi jelentősége különben is — egy-két év óta, amióta két, nemzetközi viszonylatban^ nagyszerű regénye megjelent — nagymértékben emelkedett, még konzerva­tív irodalmi szemszögből is nézve. Bármi le­gyen azonban valakinek irodalompolitikai vé­leménye Kassák Lajosról, azt el kell ismerni, irodalmi viszonylatban alig ismerünk nála „tisztességesebb" költőt. „Tisztességes“-nek irodalmilag azt szoktuk nevezni, aki tud népszerű dolgokat is csinálni, olyat, amit megfizetnek a kiadók, amiből ke­nyeret kereshet meg a költő s mégis olyan zsánerben dolgozik, amit nem fizetnek meg. Kassák Lajos is tudott volna, — néhány esetben megmutatta, hogy tud. S mégis éhez­ve, nélkülözve olyan útra vezette forradalmi költészetét, amely — most ne vitassuk, érdem­mel-e, vagy sem — több gunykacajt váltott ki, mint elismerést, de anyagi sikert aztán igazán semmit sem. Amint erről beszéltünk, kinéz az ablakon és messzitekintve az elfutó tájak végtelenségén, csöndes öntudattal mondja: — Elmondhatom: én még nem írtam egyet­len sort sem, amit ne vállalnék, ne tartanék a magaménak teljesen. Soha még sürgető kény­szerből, kenyérért nem Írtam le öt sort... Soha, pedig volt úgy, hogy nem volt ennem ... Kétkedő respektussal bólogattam: — Hát ez szép, szép és tiszteletreméltó... — Igen — mosolygott Kassák a feleségére —, kérdezze meg a családomat... A feketehaju, feketeszemü asszony elnéző, megértő jósággal mosolygott. „Megindult egy tisztulási folyamat** Szítottam a kérdést: — S én mégis valahogy úgy érzem — olvas­va legutóbbi munkáit, különösen regényeit —, hogy határozott lehiggadás érezhető bennük. Bocsásson meg, ha kimondom: ma már nem igen találkozom túlzó, megemészthetetlen kí­sérletekkel ... „Record” Créme Depilatoire. A modern kémia szenzációs találmánya. Teljesen szagtalan szőrteíenitő! 1.000.000 nő sikerrel használja 1,000,000 nő sikerrel használja Minden drogériában és parfümériában kapható 1 tubus 18.— Kő Főlerakat Csehszlovákiában Engel Parf. Bratislava. — Kétségtelen, hogy nálunk is megindult egy tisztulási folyamat, — mondotta Kassák nagyon egyszerű, őszinte hangon. — Mint ahogy ön is mondotta: Kísérleteztünk, uj uta­kat kerestünk s ma már többé-kevésbé kiala­kultnak mondható az irányunk. Ebben a stá­diumban aztán nem kerül sor olyan kilengé­sekre, amelyeket ön — a saját szubjektív megítélése szerint — „megemészthetetlenek“- nek tartott. Ezeknek is meg volt a maguk két­ségtelen jelentősége, mert" egy-egy állomása volt annak az útnak, amelyen odaérkeztünk, ahol vagyunk. Összehasonlítás Ady elindulása és Kassákék között Bizony, Kassák Lajosék valahogy odáig ju­tottak, ahol Ady Endréék voltak körülbelül 20—22 esztendővel ezelőtt. Mint annakidején Ady Endrének, ügy ma Kassák Lajosnak is megvan a maga kis fanatikusan rajongó tábo­ra s nagy, fanatikusan gyűlölködő ellentábora. Vájjon a fejlődés, a tömegek meghódítása is ugyanolyan gyorsasággal fog-e történni, mint Ady Endrénél történt? ... — Kétségtelen, hogy 1908-tájban, amikor Ady Endre folytatta a maga különben nehéz irodalmi harcát — mondotta Kassák a kérdés­ről beszélgetve —, sokkal könnyebbek voltak a viszonyok. A gazdasági és a politikai viszo­nyok egyaránt. Nem kómikus-e a csődbejutott társadalomnak, a nélkülöző munkanélkülinek, vagy az éhbéren robotoló munkásnak — mind­egy az, hogy szellemi munkás, vagy fizikai munkás — ma arról beszélni, hogy — expresz- szionizmus, vagy kubizmus, vagy képvers és esztétika... — Kenyér, kenyér, kenyér, — ez a téma s ezért uralja a politika a mai irodalmat. — Akkoriban három napilap is foglalkozott irodalommal, irodalompolitikával. Ma csak po­litika van és szenvedélyek vannak, amelyek mögött a jobb jövő vágya füt. Irodalompolitika nincsen. „Ma nincs kritika .. .** — mondja Kassák Lajos — És a Babits—Kassák-affér? ... — vetem közbe ennél a kérdésnél. — No igen, ennek aztán irodalompolitikai okai voltak. S összefüggésben van azzal a ször­nyen reménytelen helyzettel, amelyben a mai magyar kritika él. — Ez az eset a legjellemzőbb bizonyítéka annak, hogy a magyar irodalomban ma egyál­talán nincs kritika s most már magam is meg­értem azt, hogy nem is lehet. Kasrák súlyos afférja Babits Mihállyal — Hogy röviden elmondjam az egész esetet Babits Mihállyal, az történt, hogy nem a „Nyu­gatiban, hanem egy másik, modern folyóirat­ban kritikát írtam Babits Mihály „Halálfiai" cimü uj regényéről. Babits Mihály személyé­ről, akit egyébként még ez után az eset után is őszintén megbecsülök — a személyéről sem­mit sem Írtam. Csak a regényről elmélkedtem általában, elmondtam, mi az én elképzelésem a regényről, formailag, hivatásban s ehhez az általam elképzelt kerethez viszonyítottam Ba­bits regényét is. Kimutattam, mit tartok benne jónak, mit tartok benne rossznak. — Szóval kritika volt. Véleményem szerint — talán nem szerénytelenség, ha megállapí­tom, hogy — a kritika nemesebb értelmében. — Ennek a kritikának az volt a következ­ménye, hogy Babits Mihály elolrastakor a szó szoros értelmében elájult. Érzékeny, ideges ember, aki nem szokta meg a kritikát. — Megvallom, azóta nem Írtam kritikát. Nem akarom én, kérem, senki egészségét tönkretenni. Babits megválik a Nyugattól? — Az esetet súlyos bonyodalmak követték. Nem részletezem a kulisszamögötti harcokat, amiknek az lett a következménye, hogy Babits —akinek nem teljesítették azt a kívánságát, hogy engem zárjanak ki a Nyugatból — meg­szűnt a Nyugat szerkesztője lenni s csak mint iőmunkatárs jegyzi a lapot. És közben szervezi uj lapját. Kassák és az Írótársadalom Említettem Kassák Lajosnak, hogy úgy hal­lottam épp ezzel az esettel kapcsolatban, hogy szinte keresetten exkluzív, nem jár irók tár­saságába, csak a maga körében forog. — Igen, nem keresem a beérkezett irók tár­saságát. Alig ismerek közülök néhányat. Meg­vallom, nem szerzett nekem eddig örömet a velük való érintkezés. A nagy írókban több az erény és több a hiba is. Én szívesebben beszél­getek el egy tapasztalt pincérrel, — vagy egy okos gyári munkással... — Tiszta embereket szeretek. Akiket még nem fertőzött meg túlságosan a civilizáció. * Az érsekujvári lakatosinas, aki csak 17 éves korában hallott először életében arról, hogy van egy Petőfi nevű költő, huszesztendős ön­művelődéssel, nehéz viszonyok között odáig jutott, hogy amellett, hogy a magyar irodalom­nak egyik legtöbbet kommentált, legkülönö­sebb költője, — ő az egyik, nemzetközi érte­lemben vett legjobb magyar regényírónk (Egy ember élete címen megirt emlékiratait most fordítják németre és angolra) s amellett — ami az ő esetében a legcsodálatosabb — hatá­rozottan nagykulturáju esztétikus. Bizonyos, hogy nem hétköznapi tehetség. (*) Bgy 9zlovens*kói származású feetőmfiréoi sikere Budapesten. Mindig örülünk, ha Sxlorveo- szkóból származó művész sikeréről számolhatunk be. Legutóbb a komáromi származású aieóezpori Nagy Miklós festőművésznek volt szép sajtóéikor® Budapesten a Nemzeti Szálán kiállításán. A festő­művész, aki Nagy Vilmos dr. köztiszteletben álló komáromi ügyvéd fivére, Párisból tért most visz- sza és budapesti első kiállítása a legnagyobb sajtósikerrel járt. Mutatóul néhány pesti lap kri­tikáját közöljük a tehetséges festőművészről. — A Porti Hírlap többek közt ezeket irta: Frias akvarellsorozatot küldött be Nagy Miklós párisi 'tartózkodásáról. Nemcsak biztos rajzolás, de élénk színek és tisztult ízlés jellemzik. A Pesti Napló: Nagy Miklós párisi motívumokat ábrázoló könnyed, friss és elegáns akvarelljei méltó és kel­lemes feltűnést keltettek. A Perter Lloyd külö­nösen meleg és hosszú kritikát ir akvarelleiről. A Magyarság: Könnyed impresszionista szktvál- tozatain Páris hatása érezhető Nagy Miklós ké­pein jó értelemben és nagy művészettel, stb. (•) Schönfeld Jolán hangversenye Nagyszom­batban. Nagyszombati tudósitónk jelenti: A Ber­linben élő fiatal magyar zongoraművésznő, aki három esztendővel ezelőtt szerepelt utoljára Nagyszombatban, tegnapi hangversenyén várako­záson felüli nagy sikert aratott. A kiváló Bartók tanítvány külföldi távolléte alatt a régebben i* megcsodált technikáját még jobban csiszolta és tökéletesítette, de ennél lényegesebb haladást mutatott játékának benső kulturáltságában. Schön- feld Jolán pályájának egy újabb stációjához ért, a csillogó technikáin és bravúron túli bensőséges, lélekből fakadó, izzó benső színekkel átifült művé­szi reprodukció stációjához. Élmény volt, ahogy Chopin métlabus romanticizmusát érzékeltette, Debussy finom artisztikumát értelmezte és az a tisztelet, mellyel Bachot interpretálta. A zajos si­kert a művésznő egy Strause-keringőnek bravú­ros előadásával aratta. Schönfeld Jolán egy nap­pal előbb Vágujhely zene ér tőit győzte meg játé­kának magasbodó kultúrájáról. (*) Szobrot kap Jókai Mór fwülóvárosában. Komáromi tudósítónk Jelenti: Jókai Mór halálá­nak huszonötödik évfordulója alkalmával merült fel a Prágai Magyar Hiríapban és a Komáromi •Lapokban ez a terv, hogy a nagy mesemondó szülővárosában szobrot kapjon. A komáromi Jókai Mór Egyesületnek az alapszabályában foglalt ter­ve, hogy a halhatatlan emlékű magyar regényírót szoborhoz juttassa szülővárosában. A Jókai Egye­sület igazgatótanácsa tegnap délután megtartott üléséin mórt ismét felvetette ezt a tervet é» hatá­rozatikig kimondta, hogy a komáromi Jókai-szo­bor érdekében, amely annak Idején a közbejött háború miatt nem valósulhatott meg, most újra mozgalmat indít ée a szoborra megszerzi az or­szágos hivataltól a gyűjtési engedélyt. C) A eseh filharmonikusok hangversenye Nyi<- rán. Nyitrai tudósítónk jelenti: A prágai cfeeh filharmonikusok csütörtökön este nagyszabású hangversenyt rendeztek a nyitrai járási ház nagy­termében Dvorák Antal emlékére. A hangver­seny iránt nagy érdeklődés nyilvánult meg. A. közönség hatalmas tapsokkal jutalmazta a Talich Vaclav vezénylete alatt fellépő művészek játé­kát. A filharmonikusok Dvofák: Szimfónia E-moll Uj világból (adagio-allegro molto. Largo. Soherzo- moltto vivace. Allegro con bio) szerzeményével vezették be a hangversenyt, majd Wagner: Tann- hfiuteer Ouverturája, DvoFák: Szláv táncai kerül­tek sorra. A műsor utolsó száma Liszt: II. rap­szódiája volt, mely különösen frenetikus sikert aratott, úgy, hogy a mintegy tiz percig tartó ru­gó tapsvihar után el kellett ismételniök Liszt e hallhatatlan müvét. AZ IVÁN-TÁRSULAT HETI MŰSORA RIMASZOMBATBAN: Vasárnap d. u.: A bolygó zsidó. este: A esikágói hercegnő. Hétfő: A tábornok. (Buosuelőadás.) A POZSONYI MOZIK MŰSORA: Május 81—junius 8-ig: Átlón: Ai elérhetetlen asszony. Tátra: Manége. (Csak szombaton') Elité: Gerard brigadéros. Metropol: Aa utolsó parancs. Vigadó: A veszélyes öregség. A prágai Német Színház e heti miisora: Vasárnap este: Kranwit (bemutató). Hétfő: Fride- rike. Kedd: Kranwit. Szerda: Clavigo. Csütörtök: Bűvös vadász. Péntek: Clavigo. Szombat: Singende Venus. Vasárnap: A nürnbergi mesterdalnokok. Hétfő: Perlenkomődie. Kteine Biihnet Vasárnap: Broadway. Hétfő: Untot Gechlfts- auísicht. Kedd: Zűr gefl. Ansicht. Szerda: Hirom- g&rasos opera. Csütörtök: Lulu. Péntek: Három- g&rasos opera. Szombat: Eine Hoohzeitsnacht (be­mutató). Vasárnap: Eine Hochzeitsnacht. Hétfő: Háromg&r&sos opera. ' — 1

Next

/
Oldalképek
Tartalom