Prágai Magyar Hirlap, 1929. június (8. évfolyam, 123-147 / 2048-2072. szám)
1929-06-29 / 147. (2072.) szám
5 Ketetssta meliel maid luriga paptársának, Hinkának diffamáiisáért fosstnj, junius 28. A Slovák mai száma részletesen beszámol a Uliiuka—Juriga-al- férnek az egyházi bíróság előtt történt elintézéséről. Á nagyszombati egyházi bíróság megállapította Ítéletében, hogy Juriga súlyos díHamáció (rágalom) vétségét követte el Hlinka András apostoli protonotárius&al, ró- wahegyi plébánossal szemben, mert a Sio- vcaské Ludové Novinyben megjelent cikksorozatában Hlinkái erkölcstelenséggel és megvesztegethetőséggel vádolta meg. A bíróság Jurigát arra Ítélte, hogy az ítélet érvénybelépésétől számított nyolc napon belül az ítéletet a Slovemské Ludové Noviny hetilapban, a Slovák napilapban és a prágai Cech napilapban saját költségére közsététesse és íölíüg- gesztette Jurigát a hivatalától és javadalmai élvezésétől s elrendelte, hogy Juriga egy hónapon belül nyolcnapi lelki gyakorlatot tartson a nagyszombati püspöki holynökség által megjelölendő helyen. Ez ítélet ellen Juriga az egyházmegyei bírósághoz follébbesett. A nyitrai egyházmegyei bíróság junius 13-án foglalkozott a föl- lebbezéssel éto teljes terjedelmében jóváhagyta ez elsőfokú ítéletei A nagyszombati egyházi bíróság e* alapon az Ítéletet junius 17-én jogérvényesnek nyilvánította. A Slovák megjegyzi, hogy ezzel * Juriga—Hlinkn-aöér egyházi tekintetben elintézést nyert, azonban filmke a világi bíróság előtt is felelősségre Vonja Jurigát, aki most valamely kolostorban fog nyolc napig vezekelni Návay Lajos emléfemOréstek felavatása Kiskunfélegyháza, junius 28. Návay Lajos volt képviselőházi elnöknek, akit 1919 április 27-én. földeáki kastélyából vörös katonák hurcoltak el és két nappal később a kiskunfélegyházi vasúti állomás mellett unokaöecsével, Návay Ivánnal és Kiss Bélával kegyetlen kínzások után agyonlőttek, Gsanád, Arad, Torontói vármegye törvényhatósága és közönsége azon n helyen, ahol agyonlőtték őket, emlékművet emelt. Az emléktábla leleplezése tegnap folyt le ünneplés külsőségek között A leplezésre a magyar fővárosból leutazott Karafiáth Jenő, az országgyűlés kópvieelőháza képviseletében, továbbá több országgyűlési képviselő. A pályaudvaron a kormány képviseletében Purgly Emil főispán, továbbá Kovácsé vice Béla főispán és Tárnáy Ivor alispán, a megyei éa váró® hatóságok képviselői jelentek meg. Az ünnepi beszédet Taraay Ivor alispán mondotta: — A közelmúltnak annyi gyászos oseményo között — mondotta — talán egy sánca, amely annyira megrázó volna, mint az, amelyet a mai naptól fogra kőbe vésve hirdett az emlékmű, mint az amberi gonoszság iszonyatossá gáti A bánat és a fájdalom könnye egyaránt omlik Návay Lajos, Návay Iván és Kiss Béla hamvai felett, akiket 10 évvel ezelőtt április 27-nek hajnalán ragadott ki a nyers erőszak békés családi otthonukból és terelt vad kíméletlenséggel olyan útra, amelyről nem volt többé visszatérés. Ez az emlékmű az igazi önzetlen hazafiaság jelképe lesz, amely előtt tisztelettel hajlik meg a késő utókor. Ezután leleplezték az emlékművet. Az emlékműre," amely angyalt ábrázol kezében tövis koszorúval, a következő szavakat vésték: „Kegyelet emelte ezt az emlékművet az 1919. évi április 29-én meggyilkolt áldozatok emlékezetére. Ártatlan vérűk az égre kiált. A magyar társadalom gyászol sírjuk felett.** Ezután az emlékmű megkoszorúzása következett. A szenátus fs elfogadta utolsó ülésén ez orvost Javaslatokat Prága, junius 28. A szenátus ma tartotta nyári szünet előtti utolsó ülését és gyorsított eljárással hosszabb yita után elfogadta az orvosi gyakorlatról ós az orvosi kamarákról szóló törvényjavaslatokat. A két javaslat letárgyalása után ugyancsak gyorsított eljárással első és második olvasásban elfogadta a régi osztrák-magyar koronákban való tartozások és követelésdkre vonatkozó egyezményt, amelyet Csehszlovákia a magyar királysággal kötött. Hruban elnök ezután kellemes nyaralást kívánt a törvényhozóiknak s herekesztette az ülést. A következő ülést irásbelileg fogják egybehívni. — Mellbelőtte magát egy kassai sportember. Kassai szerkesztőségünk telefonálja: Csütörtökön a késő délutáni órákban V-esely József, a Neumann-cég raktárosa, a kassai CSK kiváló távfutója Szepesiét 58. szám alatti lakásán mellbelőtte magát. A golyó közvetlenül a szív alatt hatolt a mellbe. A szerencsétlen sportembert kórházba szállították, ahol az orvosi vizsgálat megállapította, hogy sérülése súlyos. Vesely tettét családi bajok miatt kö- rjwtte eh ... '"S az egész természet de a szétmosott fehérnemű nem. Aki okult a kárán s aki pénzt, időt é$ munkát akar megtakarítani, az csakis Radionnal mossa a drága fehérneműt. MÓRICZ ZS1GMOND aki ötven év alatt ötven könyvet adott a magyar irodalomnak „Az életemről szóljak? Hajóztam, holmikat hordtam, kincseket garmadáztam. S magiamnak elfeledtem egy percet félretenni.M Életének ötven esztendejét igy foglalja össze Móricz Zeigmond. Hol csendes vizeken, hol háborgó tengeren, itt-ott viharok közepette is hajózott, páratlan tehetségét sokáig keEett aprólékos és céltalan munkára elfecsérelnie, mígnem kibontakozott igaza és nagy jelentősége a magyar irodalomban, amelyet dús kincsekkel, drága és örök értékekkel gazdagított. Hatalmas lendffiéssel iveit egyszerre a magasságok felé Móricz Zsig- mond pályája: lázas és mindig tevékeny szelleme soha meg nem pihent, mindenkor csak a friss utakat kereste és a nagy föladatokat.. ötven esztendős most Mórica Z»igmond és ebből az ötvesu esztendőiből valóban kevés jutott számára a maga őrömére, annál több mindazoknak, akik benne látják a magyar irodalom egyik legnagyobb és legjelentősebb egyéniséget. Tiszta magyarsága diadalmas erővei duzzad minden alkotásában. Ott született, ahol a magyarság ezredév óta lakozik, a Tisza fokd hajtásában, Osécséa, Szatmár* bán. ötvenkétházas ez a falu: megmaradt azonmód, ahogy ezredév előli letelepedtek itt dacos és harcos magyarok. Apja, Móricz Bálint is ilyen volt, küzdő és mindig újra törekvő ember, alfélé ezermester; anyja PaiMaghy Erzsébet pedig papleáay, finom és gyengéd, sokszor álmodozó. 1879 junius 29-én, Péter- Pál napján született meg Móricz Zsigmond. Az első a gyerekek között; azután még hat fitestvér követi, meg egy lányka. Az apa fur-farag. dolgozik, két kezével szerzi meg a mindennapra valót, az anya a ház körül tesz-vesz és boldogsága, ha könyveiben olvasgathat. A gyermek első nagy élménye egy nagy árvíz, amely elpusztítja az atyai házat. A kis Zsigát ekkor, hatéves korában, gépész nagybátyjához Isfevándiiba küldik; a% elemiben itt tandíja meg a betűvetést. Hét esztendős korában Szabolcsba megy a család Pthrügyre, ahol az anyai rokonai élnek és ahol az apa ácsmesterkedik. Itt járja az elemit a fin s innen kerül 1891-faen, tizenkét esztendős korában, Debrecenbe, a kollégiumba. Amikor a harmadik osztályt elvégzi, uj csapás midül a családra, leég a szabolcsi ház, Móricz Bálint elhagyja a falut, városiba, Sárospatakra költözik, hogy gyermekeit könnyebben nevelhesse. Ezek az esztendők a legázomorübbak a fiú életében; a családi bajok erősen hatnak reá, amikor hatodikos, latinból, görögből, németből megbukik, viszont megismerkedik az élét nagy bánatával, szenvedéseivel s keserűségeivel. A gyermek lelke mélyen őrzi meg ezeket a be- nomásokat, majdan a regényíró és a drámaíró számára. Anyjának volt egy testvére, PaUaghy Gyula, akit még jobb idejében Móricz Bálint taníttatott ki, iróember, Kipöinoet fordítja, Gyulai tanítványa és ekkor már a kisújszállási főgimnázium igazgatója. Magához veszi Zsigát s most már itt végzi el a gimnáziumot. IIusz esztendős, amikor 1899-ben érettségizik és a három esztendő, amelyet Kisújszálláson tölt, diöntő életére: a tanári és ifjúsági könyvtár megnyílik előtte, nagybátyja könyveit olvasgatja, csodás és nagyszerű világ tárul föl előtte s maga is irogatni kezd. Az első növeli álcát ,és verseket Írja, miint minden diák, aki álmodozni kezd,' de kialakul m egif így é lőtehet- sége is: későbbi i rómüv észé t éne k legnagyobb ereje. 1899 őszén Debrecenbe kénül vissza Móricz Zsigmond, miatt teológus. Református pap akar lenni, de az írói törekvések már fől- buzdulnak benne. 1809 karácsonyakor a Debreceni EULeoajőroek cikket küld — Schopenhauerről. A kis .tanulmány megjelenik s Móricz Zsigmond elhatározza, hogy pályát változtat: újságíró lesz. A Debreceni Hírlap fogadja föl munkatársnak, mindjárt segédszerkesztőnek s emellett beiratkozik a jogra. Vidéki újságíró, aprólékos, elmúló napi munkává, örök lázzal s teli álmokkal. Egyre kevesebbet jár el a jogi előadásokra, viszont verseket ír, majd novellákat s 1900 tavaszán már megjelenik első nagyabb novellája is: A bécsi bútor. A vidéki újságíró a fővároséról álmodik * 1900 őszén már a pesti egyetemre iratkozik be. Tarsolyában néhány novella, ezzel akarja meghódítani a világot. Ám küzdelmek esztendei várnak reá. A kultuszminisztériumban lesz i számgyakomok, azután a statisztikai hivatalhoz megy, ott dolgozik, közben a családja is Pestre jön, apja munkaereje végre diadalmaskodik, építési váltakozó lesz, ő maga megismerkedik Gyulaival és Kozma Andorral, irodalmi tanulmányokat ír, Elektrával és Reviczkyvel foglalkozik, megbízást kap a Kisfaludy Társaságtól, hogy gyűjtse össze szülőfölde népköltészetét és három nyáron át járja be gyalog Szatmár vármegyét Nemcsak meséket gyűjt dalokat, hanem rengeteg följegyzést is emberekről, dolgokról, természetről. Ez a hajlamosság a följegyzés iránt egész életében meg is marad nála. Esztendőkig még irodalmi tanulmányokat, ír Bajzáról, Gyulairól, Csokonairól, segédszerkesztője lesz a Magyarország vármegyéi és városai monográfia-gyűjteménynek, tanulmányt ír Szatmár megye népéről, feldolgozza népköltési gyűjteményét és közben az újságíró napi tiszavirágmunkáját végzi. 190Q decemberében hagyja ott a hivatalit, mert Az Újság munkatársa lesz: fővárosi hírlapíró. Robotmunkás. Tudósitásokai ir, faireket, közben pedig szemlélődik, olvas, jegyez s ir. Lassan és nehezen megy az érvényesülés. Sokkal inkább uj és friss az egyénisége, semhogy első írásai a megszokott utón járnának, lágy és érzelmes történetek volnának és megnyernék egy napilap tárcaszerkesztőjének kötelező ízlését. így inkább csak gyenmektörténetei, apró ifjúsági elbeszélései, verses állat meséi kapnak helyet, mint elbeszélései. Pedig sokat kell dolgoznia, hiszen csak száz korona a havi fizetése és már nős ember: 1905 januárjában nőül vette Hodics Eugéniát, a rimam-urányi egyik tisztviselőjének leányát, tanítónőt, akivel boldogan él és aki legszigorúbb és legszeretőbb kritikusa a férjének. Hamarosan gyermekek ű jönnek a házhoz, az első kisfiú kilenc hónapoo korában meghal, de aztán jönnek a többtsk, családi élete egyre boldogabb lesz, ám irodalmi vágyai még nem teljesülnek. 1906 karácsonyakor közli először Az Újság T&vasni szél novelláját, majd azután elvétve jönnek a többiek és a Mári néni már föltűnik néhány irodalmi férfiúnak is. 1908 őszén irta meg Két karjeár novelláját, amely a Nyugatban jelenik meg és az uj íróra egyszerre ráterelődik a figyelem. Erős egyénisége maga felé vonja az érdeklődést és araikor 1909-ben Hét krajcár ormimel megjelenik első elbeszéléskötete, akkor Móricz Zsigmond egy csapásra az uj irodalmi irány legjelentősebb elbeszélője. Ady Endre tamulEgy kérdésre három feüeíet! Miért a legjobbak a Rákosy likőrspecialitások, melyek a leghíresebb, de méreg drága külföldi márkával szemben ir fölveszik a versenyt? 1. Mert kizárólag friss, neme? gyümölcsből készülnek I 2. Mert töltés előtt gyekig érnek és rinotnodnakl 3. Mert Csehszlovákiában az egyedüli likőr- gyár, mely likőrkülönlegességeit ultraviolett sugarakkal kezeli! mányi ir róla, várakozással lesik újabb elbeszéléseit s ő maga is érzi, hogy életét egészen az irodalomnak kell szentelnie. Szabadságra megy, megírja Sári bíró című darabját, 1909 szeptemberében fejezi be a vígjátékot és ekkor otthagyja a szerkesztőséget, és noha mór három gyermeke van: iró lesz, ment ez a hivatása. 1909 augusztus 16-án jelent; meg Ady Endre tanulmánya, 1900 december 16-án mutatják be a Nemzeti Színházban a Sári bírót s Móricz Zsigmond névtelen kárlapíró egyszerre a magyar irodalom egyik legjelentősebb egyénisége lesz. Ami ezután következik: a húsz esztendő már alig jelent változásit Mórica Zsigmond külső életében, de annál többet írói jelentőségének emelkedésében, pályájának értékelésében, népszerűségének emelkedésében és művészetének gazdagodásában. Megjelenik a Sárarany, első nagy regénye és ezt követik azután a népies, a történeti és a társadalmi regények, könnyed színpadi játékok, drámák és vígjátékok, rengeteg elbeszélés, apró tanulmány, majd újságcikkek is, mert a névtelen hírlapíró idővel mint publicista is diadalmas erejével ragyogva érvényesül A húsz esztendő ettől kezdve munka, alkotás, örökös tevékenység s Móricz Zsigmond páratlan gazdagsággal juttatja el alkotásait & közönség számára. írómüivésze le hamarosan áttöri a nyelv korlátáit: idegen nyelvekre fordítják elbeszéléseit és egész sereg regénye jelenik meg németül is. Mint mindenkinek, áld alkot és küzd, neki is vannak harcai és küzdelmei, de tiszta művészete mindjobban diadalmaskodik kritikával, politikai ítélettel és más irodalmi hajlamosságokkal szemben is. 1926-ban megindul összes müveinek kiadása, teljes munkáinak sorozata s ekkor, amidőn alkotásainak teljessége bontakozik ki a közönség előtt, az egyetemi ifjúság rendez ünnepséget számára, öröm ez az Írónak, az elismerés és a hódolat: enyhülés a gyászban, amelyet érez, hiszen 1925-ben életének hű társát vesziti el. Külföldi útra megy, majd hazatér és életének uj derűje fakad, amikor 1926 nyarán feleségül veszi Simonyi Máriát, a kiváló drámai színésznőt, akivel a színpad, a drámád forma meghódítására indul. A regényíró nagy sikereit csakhamar követik a hódító színpadi diadalok is: a Nem élhetek muzsikaszó nélkül, amelyet leányfaluéi nyaralójában ir egy kis regényéből, a legdiadalmasabb színpadi siker, nagy regény® az Úri-muri lenyűgöző erejével példátlan hatást tesz a közönségre és Móricz Zsigmond alkotóerejét mindezek a sikerek csak növelők és uj alkotásokra késztetik, ötven esztendős, ötven könyv van mögötte és ez az ötven kötet nemcsak a magyar irodalomnak, de a világirodalomnak is sok drága kincset adott, ötven esztendejéből egy percet sem tett el magának: egy világot alkotott minden magyarok és minden idők magyarsága számára. (Budapest.) Balassa József. Tavasszal uiíáéled flfcwAa*, Irata* 39.
