Prágai Magyar Hirlap, 1929. június (8. évfolyam, 123-147 / 2048-2072. szám)
1929-06-01 / 123. (2048.) szám
10 1929 juuÍTW 1, nMnM. . lCög<KAy,r>Av<Á<^. A buza árinak állandó hanyatlása és az amerikai buzaolcsóbbodás okai Brága, május 31. Cgikágólbajn egy dollár alá esett egy busheil búzának az ára, tékát oly mély pontra hanyatlott vissza, amilyenen csak e század második évtizedének kezdetén állott. Természetesen ez magával rántja a ga- ibonanemüek árát általában és igen súlyos helyzetbe sodorja világszerte a mezőgazdaságot. Fokozottabb mértékben érzi meg ezt a válságot azoknak az országoknak mezőgazdasága, amelyek búza, illetve gabona-felesleggel rendelkeznek és igy nincs gyorsanható eszközük a nagy árihanyatlás ellen való védekezésre. Itt csupán a jövőre kihatóan lehet valamit tenni és pedig abban az irányban, hogy a gabonával bevetett területek csökkentessenek és igy állittassék helyre a kereslet és kínálat megzavart egyensúlya. De ez a csökkentés is máról-holnapra nagyon nehezen vihető keresztül, mert nem lehet megállapítani, hogy melyik ország és milyen mértékben fogjon hozzá ebhez a művelethez. Sokkal könnyebb az oly országok mezőgazdáinak helyzete, amelyek gabonabevátelre szorulnak, mert itt a gaibonavámok emelésével a búza árát a belföldi piacon oly magasan lehet tartani, amely mellett kifizetődik a 'búza termelése. Ezt cselekedtek a legutóbb Francia- és Olaszország, ahol a gabonaárak hanyatlásának láttára a búza vámját igen jelentősen felemelték, mert az ország élelmezésének feltétlen biztosítása érdekében szükségesnek Ítélték a belföldi búzatermelés jövedelmezővé tételét és igy csökkentésének megakadályozását. Valószínű, hogy éppen ez a két vámemelés adott újabb lökést a nemzetközi gabonapiacon a búzaár további hanyatlásához, mert az elhelyezésre váró feleslegekben bővelkedő amerikai piac ebben a búzaexport újabb megnehezitését látta. Az amerikai gazdasági viszonyok a háború alatt teljesen megváltoztak. Amerika gyárai teljes egészükben a hadviselő államok szolgálatában állottak. Amerika ezekben az években iparát szédületes arányokban kifejlesztette. Évtizedek kellettek volna ahhoz, hogy Amerika eljusson odáig, ahová a háború folytán eljutott. Emellett Európa miniden aranya Amerikába került. A háború után Amerika ott állt a sok pénzzel és nagy iparral. Az ipari termelést a háborús méretekben nem lehetett tovább folytatni. Az európai államok lerongyolódása és Oroszország kiesése lehetetlenné tette az amerikai ipar európai elhelyezkedését. Egyébként is felbomlottak a nagy gazdasági egységek, az újonnan kelet- kezett kis államok kulturszükséglete lecsökkent, úgy hogy Amerika feltétlenül ipari válságba jutott volna, ha az amerikai tőke gyorsan át nem nyergei. A 'gyárak mezőgazdasági cikkeket kezdték gyártani hadifelszerelés helyett. Ezeket sem lehetett ugyan áthozni Európába, de ennek a mezőgazdasági iparnak segítségére ott volt az amerikai tőke. óriási területeket vettek művelés alá és pedig amerikai gyorsasággal. Az amerikai tőke számítása az volt, hogy az amerikai ipari cikkek elöl, el zárkózhatni Európa, de nem fog elzárkózni az olcsó búza elől, mert a búza elsőrendű szükséglet és a gazdagabb államok különben is importra szorulnak, az exportáló búzatermelő államokat pedig Amerika majd le fogja hengerelni. Az amerikai termelés csupán egyetlen tehertétellel volt kénytelen számolni, a szállítási költséggel. Ezt azonban ellensúlyozták a következő körűmények: Amerikában a föld olcsó, a vasúti társaságok potom pénzen szereztek óriási területeket és már annak ellenében is szívesen odaadják a földet a farmereknek, hogy azt megdolgozzák és termékeik szállittatásával a vasutakat foglalkoztatják. Az amerikaiak még nem tartanak ott, hogy kénytelenek legyenek a rosszabb földeket is művelés alá venni. Az amerikai mezőgazdaságot földjáradék nem terheli. Olcsóbb a termelés azáltal is, hogy mindent géppel végeznek, nemzeti és szociális teher nélkül. Ami most a szállítási költséget illeti, az amerikai kormány politikai okokból a szállításban nagy mértékben támogatja az amerikai mezőgazdaságot. A farmerek első támogatásként olyan állami közraktárakat kaptak, ahová a gabonát minden költség nélkül beraktározhatták. Majd az olcsó állami kölcsönök következtek, végül pedig egyes esetek,ben a teljesen kamatmentes kjölcsön. Ilymódon az amerikai mezőgazdaságot nem nyomja a világpiaci árak hullámzása Nyugodtan kivárhatja a legmegfelelőbbnek látszó időt és akikor adja el a gabonáját, amikor az árak neki megfelelnek. De ez még mindig nem elég az amerikai mezőgazdaságnak, amely mind. szélesebbé válik. Az amerikai tőke oly nagy mértékben vetette macát a mezőgazdaságra, hogy a termelés egész Európa fogyasztását ki tudná elégíteni. Az amerikai mezőgazdaság tehát joggal fél attól, hogy a termelésnek egy részét nem lesz képes eladni és ez a bármilyen ikicsi eladatlan felesleg lenyomja a belföldi árakat. Megszületett tehát a legújabb amerikai farmerkövetelés: monopolizálni kell a gabona külkereskedelmét, azaz a belső fogyasztást meghaladó gabonát vegye meg az állam és az állam gondoskodjék annak elhelyezéséről. Ez annyit jelent, hogy az amerikai mezőgazdaságot az állam védi meg az árromlás veszélyétől. A belföldi fogyasztást vámvédelemmel biztosítja a belföldi termelés részére, amely dolgozhat ós terjeszkedhet anélkül, hogy egy pillanatig is félnie kellene attól, hogy nem tudja a termelést eladni. Az árakat a belföldön nem nyomhatja le az esetleges felesleg, mert az állam a felesleget megveszi és Európában annyiért adja tovább, amennyiért megvette. Ez a gondolat európai szempontból bizarrnak látszik. Azt lehetne hinni, hogy az államot veszteség éri, de mégis bebizonyosodott, hogy Amerika a maga szempontjából helyesen cselekszik, amikor a maga mezőgazdasági termelését ilymódon akarja megerősíteni és önmagát menti attól, hogy lakosságának egy része munkáját abbahagyni legyen kénytelen. Ez a belátás, amely tapasztalaton nyugszik, szülte az amerikai búza árának olymérvü hanyatlását, amilyennel most találkoztunk, amely azonban az amerikai mezőgazdaságot nem tángálja, viszont az európai mezőgazdaságot egyenesen válságba sodorja. Aranyáramlás Európából Amerikába. New- yorlcból jelentik: Április havában az Egyesült Államok aranybehozatala összesen 23.82 millió dollár értékbe rúgott. Ez a mennyiség jelentékenyen nagyobb az előző évihez képest. 1928-ban 3.86 és 1927-ben' 2.56 millió dollár értékű arany özönlött be az Egyesült Államokba. Az ez évben behozott arany legnagyobb része Németországból származik és körülbelül 14.44 millió dollár értékű volt. A magyar és az osztrák porcellánkereske- dők szervezkedése. Budapestről jelentik: A magyar üveg- és porcellánkereskedők egyesületének közgyűlésén résztvettek az osztrákok hasonló egyesületének kiküldöttjei is és elhatározták, hogy Unió elnevezéssel közös szervezetet állítanak fel. Az uj egyesület tevékenysége a folytonosan emelkedő árak és a folytonosan változó fizetési feltételek ellen irányul. Az uj nélhet birodalmi kölcsön jegyzéséről pontos kimutatás még nem áll rendelkezésre. A 300 millió márkából álló első kontingenst már túljegyezték, ami nagy könnyebbséget jelent a birodalom pénzügyeinek és a Birodalmi Banknak. Valószínűnek tartják, hogy a német jegybank az ultimé után egyhiteni fog az utóbbi hetekben elő,irt hitelkonlátozásokon, annál is inkább, meri a devizák iránti viharos kereslet egészen elcsendesedett. Az angol munkáspárt olcsóságot jósol a búzaárak csökkenéséből. A búza nagy áresése kortesjelszó lett az angol választási küzdelemben. Az angol munkáspárt ezt a maga javára igyekszik kihasználni, a szónokok mindenütt hangoztatják, hogy mindent el fognak követni a buzaárnivó leszorítására és a búzaár leszorítása végül is általános olcsóbbodáshoz és a lakosság jólétének emeléséhez fogja megnyitni az utat. Az angol kereskedőknek nincs okuk Csikágó ellen síkra szállani és örülni kell, hogy Amerika az olcsóbbodás folyamatát a búza árleszoritásával megkezdette. Nemzetközi racionalizálási kongresszus Pdrisban. A negyedik nemzetközi racionalizálási kongresszust junius 19-től 23-ig Parisban tartják meg. A kongresszus a munka tudományos szervezéseinek kérdésével és feladataival foglalkozik. Hat osztályra oszlik meg a kongresszus és mindegyik csoportban külön érdekeltség tárgyal. A. gyáripar a termelés kérdésével külön csoportot alkot, a mezőgazdaság, a kereskedelem, a köz- és magánüzemek igazgatása, állami igazgatás, a háztartás és végül a hatodik csoport általános gazdasági problémákat tárgyal meg. Passzív Franciaország külkereskedelmi mérlege. Párisi jelentés szerint Franciaország külkereskedelmi mérlege az év első 4 hónapjában 20.4 milliárd frank értékű behozatallal és 16-4 milliárd értékű kivitellel zárult. A francia külkereskedelmi mérleg tehát kereken négy milliárd frankkal passzív. A mérleg közelebbi elemzése azt mutatja, hogy visszaesett a gyapjú- és szövöttáruk exportja, ellenben jelentékenyen növekedett a gaibonanemüek, a szén és fonáláruk, valamint a műtrágyák bevitele. A rimaszombati járási ipartársulat közgyűlése. 11 imaszombati tudósítónk jelenti: A JÜ' mászó mbati Városi Általános Ipar társulat junius 2-án, vasárnap délelőtt 9 órakor tartja meg évi rendes közgyűlését a Rimaszombati Polgári Olvasókör dísztermében. Csökkent a gömbfapiac forgalma. A gömb- fapiacon a forgalom csökkent, mert a vágott - faanyagüzlet újra visszafejlődött, bár azt hitték, hogy a javulás tartós lesz. A szlovenszkói aukciók eredménytelenek, ha a kezdőárak magasak. Vágottfaanyiagban a kínálat nagyobbodott, egyelőre azonban ez neon hozta magával az árcsökkenéseket, amelyektől félni lehetett, mert a fűrészek jól vannak foglalkoztatva és az árak tartottak. Uszályfa ós bányafa jó keresletnek örvend. Javulás a belföldi bőrpiacon. A piac helyzete a múlt héten némileg javult, főképpen a kedvező időjárás következtében. Azonban attól félnek, hogy az amerikai cipő vám védelmi várható intézkedések következtében a bőrpiac helyzete újra rosszabbodni fog. Mig nyeregbőrben kielégítő volt az üzlet és a cipő- bőriizlet is határozottan javult, addig a többi borfajtákat elhanyagolták. A rimaszombati járási ipartársulat elöljáró- sági gyűlése. A rimaszombati járási ipar társulat elöljárósága május 27-én a Polgári Olvasókörben ülést tartott. Az ülésen a többi között két fontos tárgy váltott ki nagyobb vitát; az egyik Dickmann Dezső társulati alel- nök lemondása, a másik a társulati székház építésének ügye. Dickmann Dezső alelnök ugyanis lemondott azért, hogy a társulat elnöke, Valaszkay Rezső a betegsegélyző pénztár fehigyelőbizottságába és igazgatóságába a besztercebányai iparkamara sürgős kérelmére a választmány összehívása nélkül eszközölt jelöléseket a társulat tagjai közül. A vita során igazolást nyert azonban, hogy Valaszkay Rezső elnök teljesen megfelelő egyéneket jelölt be és hogy az Országos Hivatal egyáltalában nem vette figyelembe a kamarák, illetve társulatok jelölését, hanem politikai pártok kívánsága szerint ejtette meg a kinevezést a betegsegélyző pénztárak igazgatósáságába ós felügyelőbizottságába. Dickmann Dezső alelnölc Gálát András és Telek A. Sándor felszólalására és kérésére lemondását visszavonta, egyben az elöljáróság elhatározta, hogy a betegsegélyző pénztári választások kieszközlése érdekében mindent el fog követni. A társulati székház építésének tárgyalásánál ismételten hosszú vita fejlődött ki. A kereskedők a székház építése ellen, az iparosok mellette szólaltak föl. A hosszú, minden részletében megvitatott ügyet a június 2-án megtartanó közgyűlés elé terjesztik. IRTS Szilárdult a prágai értéktőzsde Prága, május 31. A párisi reparációs tárgyalásokon beállott javulás jegyében állott a prágai tőzsde is, mivelhogy Berlin is erőteljesebben reagált erre. A kínálat csekély volt és az értékek az egész vonalon javultak, egyes speciális értékek határozottan indultak és erő'Sebb javulásokat könyvelhettek el. A kulisszban különösen élénk volt az üzlet. A bankpiac szilárd volt, a beruházási piac változatlan. Az ipari részvények piacán javult: Nordbahn, Budweissi Sör és Cseh-Morva 80, Schellier 40, Északcseh Szón 50, Berg és Hüt- ten 35, Prágai Vas 30, Pozsonyi Kábel 20, Skoda 35, Poldi 10 és egyes értékek 2—10 koronával. Néhány érték 2—10 koronával gyengült. A bankpiacon Zsivno 5, Osztrák Hitel 3, Slovenská, Gseh Unió ós Agrárai 1 koronával javult, Nemzeti Bank és Lánder Bank 1 koronával gyengült. Prága, május 31. Valuták. Holland 1352.50, jugoszláv 50.05, német 802.25, belga 467, magyar 586%, román 20.10, svájci 617.75, dán 895.75, angol 163.50, spanyol 493.50, olasz 177-02%, amerikai 33.51, norvég 895.75, francia 132.32%, bolgár 23.40, svéd 898, lengyel 376%,osztrák 473. + A prágai devizapiacon Belgrád 0.015, Madrid 2, Páris 0.005 koronával gyengült, Berlin 0.075, Brüsszel 0.1, Budapest 0.1, Bukarest 0.01, Zürich 0.25, London 0.075, Milánó 0.1, Varsó 0.025, Bécs 0.04 koronával javult.-f Barátságos a bécsi értéktőzsde. A barátságos hangulat Bérében is a reparációs bizottság tárgyalásaink sikereivel függött ösz- sze. Az üzlet szűk határok közölt mozgott. Magyar Hitel, Rima, Salgő.és Siemens magasabb jegyzéssel nyitott. A korlátban Nordbahn, Berg és Hütten és Magyar Általános Szén szilárdult meg. A forgalom nem volt nagy és bár a barátságos hangulat nem ment veszendőbe, stagnáció állott be. A járadék- piac nem változott. + Nem egységes a budapesti értéktőzsde. Fedezetek következtében nyitáskor 3 százalékos javulásokat értek el egyes értékek, később azonban a realizációk következtéiben a nyereség legnagyobb része letőredezett. Az általános javulás mégis 1—2 százalékot tett ki. Szikra és gumim erősebben javult, mig Bauxit és Magyar Cukor letöredezett. A járar dékpiac üzlettelen volt és a záróirányzat 'barátságos. Egyes, a csehszlovák sajtóiroda jelentésében nem szereplő értékek közül a Moktár 93, Pestszentlőrinci 22.50, Részvény- sör 126 pengő árfolyamot ériek el.-j- Szilárd a berlini értéktőzsde. A külföld nem nagyon vett részt az üzletben, de a reparációs tárgyalások itt is éreztették hatásukat. Az árfolyamváltozás és fejlődés neon volt szabályos. Montánértékek javultak, Festék- ipar eleinte javult, majd újra gyengült, Müse- lyem javult, a géppiac és az autópiac irányzata szilárd volt. Az utótőzsde szilárd irányzatot mutatott. ililUTdSS^S-f- Gyenge irányzatú a prágai cukorpiac. Nyorsárujegyzés Aussig lökő 125.75—126 októberre. + A mai budapesti gabonatőzsdén, amint ezt budapesti szerkesztőségünk telefonálja, az irányzat gyenge volt. A következő árfolyamokat jegyezték: tiszavidéki búza 22.20— 22.40, felsőtiszai 21.60—21.90, egyéb 21.15— 21.30, rozs 17—17.10, zaib, elsőrendű 20.25— 20-75, középminőségü 19—19.75, tengeri, tiszántúli 25—25.50, egyéb 23.50—24, korpa 15 —15.50 pengő. + A mai budapesti terménytőzsde határidőpiacán, amint ezt budapesti szerkesztőségünk telefonálja, az irányzat lanyha, a forgalom élénk. Nyitási árfolyamok: magyar búza októberre 22.44, 22.38, 22.37, 22.35, 22.30,1930 márciusára 24.16, 24-15, 24.09, magyar rozs októberre 18, tengeri júliusra 22.90 pengő.-f- A berlini terménytőzsdén a következő árakat jegyezték: búza 203—204, rozs 177— 179, árpa 205—208, zab 175—181, búzaliszt 23 —27.50, rozsliszt 24.50—26.50, Viktóriaborsó 41__48, kis ehető borsó 28—34, takarmány- borsó 21—23, lóbab 22—24, repcepogácsa 18.80—1S.90, lenpogácsa 21-80—22, szárazszelet 12, burgonyareszelék 15.40—15.80. A Mapesti értéktőzsde árfoűransai: V/3Í. V/29. Ang.-Magyar 92.30 92.50 Hazai bank • * r t » * « 55.50 56.50 Magyar Hitel ...... 77.20 78.— Jelzálog ........ 45.— 45.— Leszámítoló ....... 92.20 92.60 Magyar-Olasz ....... 70.50 70.90 Osztrák Hitel 42.80 43.30 Kereskedelmi bank . . . . 110.— 111.— Magy ált. tkpt. . . . • • 98.— 93.— Első hazai tkpt. ..... 200.— 200.— Roraod-Miskolcl ...... 27.50 29.— . Oonooniia . . . ...... 6.— 6.— Budapesti malom ..... jZ.öO Gizella maíom ...... 12.50 12.50 Hungária malom .... * 22.70 Beoesint — Felsőin. szón ....... or’~” Drasche ........ 23.— 25.— Magnezit . ...... . l^- — 7o2'“ Maprv ált. kőszén > • • p .« 701.—- 7^4. — Salgó ......... 50.60 52.(Jrikányl ........ 124.50 125.— Kóburg . « . . » 1 * ■ ■ 20.60 20.— Csáky e » » 10-50 Magyar fegyvergyár 240.— 251.— Ganz Danubius . . a » ■ » ÍQ9.— 106.50 Ganz villamos ...... 68.— 70.— Hofkerr .......ki. JL70 12.“ Láng .......................... 79.— 86.— Li pták ..... i ■ i i Győri vagongyár ..... 80.50 80.80 Rima ..•••.■■■■ 91.60 94.50 Sehliek ......... ——.— Orsz. fa . i i i i t ) • “•— • ~ Naschltzl ........ 162.— —.~ l.nvanto ........ 8.40 9.60 Közúti ....{..iii —•— .— Dölivasut i « i i a i i t —.— —.*— Allamvasut ...... i 27.60 31.80 Tröszt .....kik. 28.— 28.60 Magyar cukor »»,.»• 129.— 185.— Izzó......................... 100.75 103.50 Hungária műtrágya » . • . 42.60 44.60 Klotíld ■ i * ——.— Gummi 58.50 62.50 Minden újságárusnál kapható a Képes Hét szépirodalmi képes hetilap. Egyes szám ára 3 korona.
