Prágai Magyar Hirlap, 1929. június (8. évfolyam, 123-147 / 2048-2072. szám)
1929-06-08 / 129. (2054.) szám
Maf iiámunh 19 »Wal ^szám ~ Szombat 1929 junius 8 Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyedévre 75, havonta 26 Ki ; külföldre: évente 450, féíévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Ke. Egyes axám ára 1*20 Ke A szlovenszkói és ruszinszkói ellenzéki pártok Fösze*esz<6: polüikai napilapja Fekl6í Í2erím/Ő; DZURÁNYJ LÁSZLÓ FORGÁCIí GÉZA Szerkesztőség: Prága II., Panská ulice 12, II. emelet. Telefon: 30311 — Kiadó- hivatal: Prága H., Panská ul 12/111. — Telefon: 34184.— Sürgönyeim: Hírlap, Praha „Mi nem ismeiiük a nemzeti $o vmizraii iL.“ A szakért teaferencia befejezésével a háború likvidálásának első fejezete végétért Minden fél meg van elégedve az eredménnyel - 1 rajnai területet már októberben kiürítik Szlovenszkó, junius 7. (v. ih.) Ezt a nevezetes mondást Stefánek Antal ezidőszerint való iskolai és nemzet- mivelésügyi miniszter mondotta Pozsonyban a légionáriusok ünnepén. Ezen az ünnepen úgy Stefánek Antal, mint Srohár Lőrinc és Tomásek Ferenc sokkal többet foglalkoztak külpolitikai kérdlésekkel, mint maigának az emlékünnepnek a témájával. Már hozzá edződhettünk minden támadáshoz, mely a mai Magyarország ellen mindem lehető és lehetetlen alkalmat megragad és minden hangnemből elhangzik. Stetánek fenyegetőzéseinek sem tulajdonítunk nagyobb fontosságot, ■akinek bizonyára van annyi lélektani tapasztalata, hogy ezek a fenyegetőzések és támadások alig hatmaik gyógyitó balzsam gyanánt a kisebbségi magyar lélekre. Lehetséges, hogy ez a szempont Stefánek miniszter urait nem feszélyezi. Ha visszaemlékezünk arra a szerepre, amelyet a pozsonyi iskolaügyi minisztériumi kirendeltség éÜén vitt, úgy ez a feltevésünk egészem megokolt. Stefánek miniszter ur beszédében azt asz óhaját fejezte ki, hogy a magyar politikusok mielőbb valamely alkalmas plattlformot találjanak, valamennyi vitás politikai, gazdasági éts kulturális kérdés megoldására. Részünkről — folytatta Stefánek — megvan a jőszándék, mert mi nem ismerjük a nemzeti sovinizmust. Ez a felhívás nem mond semmi újat, hiszen Stefánek átvette annak a Hodzsa Milánnak a politikai hagyatékát, aki az egyik nagy magyar pártot hónapokon keresztül áltatta a magyar kívánságok komoly megtárgyalásának a lehetőségiével. Hiszen Stefánek bizalmasa volt Hodzsának és ezenkívül képviselőtársa, akinek a nyilvánosságra is hozott magyar követelésekről igen jól tudnia kell. A mi politikai, gazdasági és kulturális sérelmeink ma is megvannak, legfeljebb szaporodtak azóta. Kulturális sérelmeinket pedig Stefánek m aga a lég illetékesebb ismerni, aki azok igen jelentékeny részének tisztviselő korában okozőja volt, mert ő volt, aki magyar iskoláink jelentékeny részét beszüntette. A mi véleményünk szerint Stefánek miniszter kijelentése alig tekinthető komolynak, nekünk nincsen szükségünk semmiféle platformra, mert a kisebbségi jogoknak megfelelő kormányintézkedéseket platform nélkül is meg lehet tenni. Az agrárpárt, melyhez Stefánek miniszter ur is tartozik, megkísérelte borravalók osztogatásával és rosszhiszemű, beváltásra soha nem került Ígéretekkel a magyarságot táborába édesgetni. Most, a földreform befejezése előtt, látni ok kell, hogy az a néhány Csömör István, akit meg tudtak környékezni, nem képviseli a magyarságot és ezekhez az elsodort magyarokhoz a magyar nemzeti kisebbségnek igazán semmi köze, mert a magyar kisebbség egy tál lencséért nem hajlandó nemzeti öntudatáiról senkinek kedvéért lemondani, különösen pedig nem akkor, amikor az a tál lencse is az ő föld jén termett. Stefánek reánk címzett kijelentésének a csattanója azonban nem a szerinte is megoldatlan politikai, gazdasági és kulturális kérdéseken nyugszik, hanem a „jószándékon“, mely nem ismeri a nemzeti sovinizmust. Nagyon is toliunk hegyére kívánkozik tíz esztendő, keserű tanulságából ennek a sovinizr urasnak a bizonyítása a propagaosma kancelláriától a magyar nemzeti miultra emlékeztető műemlékek eltávolításán keresztül az Páris, junius 7. Ma délután öt órakor írták alá a szakértői konferencia nyilvános ülésén a Young-tervre vonatkozó megegyezést. Ezt a tényt a diplomáciai konferenciáknak egész sorozata fogja követni. Az első ilyen konferenciát Brüsszelben vagy Londonban tartják meg és ezen fogják elhatározni a szakértők jegyzőkönyvének hivatalos ratifikálását. Ezt a konferenciát a Journal szerint egy másik követi, amelyet valószínűleg Hágában tartanak meg s ezen a konferencián megállapítják az érdekelt kormányoknak a felállítandó reparációs bankkal való viszonyát. Amint az Excelsior közli, a szakértők tegnap megegyeztek abban, hogy a Dawes-terv likvidálására Parker Gilbert vezetésével külön bizottságot alakítanak. Ennek a bizottságnak három albizottsága lesz, egyik a birodalmi bank, a masnii a vasutak és a harmadik a tárgyi szállítmányok ügyével fog foglalkozni. Amiét Sauerwein a Maiiéban közli, a rajnai területen a jövőben működő döntőbírósági és ellenőrzési bizottság szervezésére vonatkozó tárgyalások a szokásos diplomáciai utón folynak és már rendkívül előrehaladtak, úgy hogy már most be lehet jelenteni a végleges eredményt. A Journal szerint azonban még min- dig fennáll a régi nehézség, az tudniillik, hogy Németország nem akarja elfogadni az 1935. éven túlterjedő ellenőrzést. Sauerwein szerint a rajnai terület kiürítését, aminek szükségességét most már nem lehet kétségbevonni, bizonyára a legnagyobb gyorsasággal fogják végrehajtani. Franciaországra vonatkozólag presztízskérdés, hogy a maga jószántából hagyja el a rajnai területet, mielőtt az angol munkáspárt erre rákényszerítené. Most már ugyanis nyilvánvaló, hogy az angol külpolitikában uj szellő kezd lengedezni és a MacDonald-kormány első külpolitikai gesztusa éppen az angol megszállás megszüntetése lesz. MacDonald ezt teljes egyetértéssel akarja végrehajtani Franciaországgal és Belgiummal, ha azonban a két állam nem egyeznék bele a kiürítésibe, akkor maga cselekszik. állampolgársági hajszákig, a Slovenská Liga gyűlöletet hirdető plakátjaiig és a földreformnak százezreket földönfutóvá és kommunista desiperádóvá tett végrehajtásáig. A magyar jaj és szenvedés azonban nem fér ed é szűk sorok keretében, valamint az anyanyelvűk használatától megfosztott magyar gyermekek és a bíróságok előtt nyelvi jogaitól elütött magyar jogkereső közönség panasza sem. A mi evangéliumunkban azt tanultuk, hogy aki téged kővel dob meg, dobd vissza kenyérrel.. Nem mi voltunk azok, akik követ emeltek. r Ezt az álláspontot, melyet hasztalan neveznek negációs politikának, feladnunk nem lehet és nemzeti öngyilkosság nélkül nem is szabad. Ez a jog álláspontja, amelyről pillanatnyi előnyökért lemondani annyit jelent, mint elárulni gyermekeink jövőjét. A kisebbségiek helyzetét és politikai álláspontját a kisebbségi jogok determinálj ált, amiről Be- nes legújabb expozéjában ismételten azt hallottuk, hogy Csehszlovákiában a kisebbségek többet kaptak, mint amennyit bárhol és bármikor kaphatnának. Csodálatos, hogy erről Ami most már a szövetségközi adósságok kérdését illeti, az összes francia lapok — valószínűleg hivatalos inspirációra — azt írják, hogy • a szakértők a reparációt cs a szövetségközi adósságok problémája között legalábbis morális köp csőlátót állítottak. Az Angol Bank elnöke és Angliának a párisi konferencián való képviselője, Sir Jo- suah Starnp érdekes beszélgetést folytatott a Morning Post munkatársával a reparációs tárgyalásokról. A következőket jelentette ki: — A kérdés szabályozása sokkal jobban sikerült, mint ahogy joggal elvárhattuk és sokkal jobban, mint ahogyan a legtöbben remélni merték. A megegyezés természetesen nem tökéletes, azonban csupán csekély jelentőségűek azok a változtatások, amelyeket minden egyesnek meg kellett tennie. Annyi ellentétes érdek összeütközé- bon nem is lehetett ez másképp. Schácht ár., a német biród&Lifii bank elnöke, a Héráid Times párisi levelezőjének adott interjút. — Az a puszta tény, —jelentette ki Sohacht — hogy megegyezésre jutottunk, biztosítéka lehet a jövő gazdasági fejlődésre alapított hitnek, ami az elért egyezmény eredménye szempontjából a legfontosabb. Még nincs itt az ideje annak, hogy a terv minden részletéről részletes magyarázatba bocsátkozzunk. Ha azonban a háború erkölcsi likvidálása együtt halad a pénzügyi likvidálással és ha a népek bizalma egymáshoz az együttműködésre uj, közös alapot teremt, úgy mindnyájan bizalommal tekinthetünk a jövő elé. Akkor elvárhatjuk, hogy ezzel a tervvel a békés fejlődés uj korszaka következik be az összes népekre. Ugyancsak a hirlapirónak Sir Josuah Starnp is interjút adott a felállítandó reparációs bankra vonatkozólag. A népek közreműködése ebben a bankban először kényszer- szerülég fog bekövetkezni, de a szabadon vállalt együttműködés sem maradhat el sokáig. A központi bankoknak önkéntes együttműködése szükséges ahhoz, hogy civilizációnkat biztosítsuk. a német miniszterek sem tudnak, pedig a kormányon együtt dolgoznak Benessel, és mi sem tudunk. Ellenben azt tudjuk, hogy még ma sincsen százezer magyar embernek, aki itt ói, adózik és katonáskodik, állampolgársága. Ennek is mi vagyunk talán az okai? Érdekes a Stefánek és Benes nyilatkozatában levő nagy ellentét. Az első vitás kérdésekről szól, amelyek politikai, gazdasági és kulturális téren fennállianak, a másik a kisebbségi kérdésről melegíti fel sokszor elsütött bonimot-ját, hogy azok több jogot élveznek, mint amennyi nekik jár, A negyed- félmilliós német kisebbség politikai vezetői ezt az optimizmust már régen leszállították a maga kis értékére. A magyarok sem tehetnek egyebet, akik a türelmetlen sovinizmus malmában őrlődnek tiz év óta, viselik a vállaikra rakott terheket anélkül, hogy az ezeknek megfelelő jogokban és az állampolgári jogegyenlőség gyümölcseiben részesednének Stefánek kijelentésének egy célja lehetett: a világ számára kikürtöíni az elfogulatlan jóakaratot, amelyet pedig nem látunk sehol, és tovább folytatni azt a kisebbeégellenes A reparációs konferencia nélkül a világnak még 25 évig kellefi volna várakoznia a nemzetközi bankra. Starnp a nemzetközi bank legfontosabb feladatának tartja a reparációk elintézése után a nemzetközi értékek stabilizálását, az arany standard fentartását, az áruk árának fi- xirozását és az elhelyezés szabályozását. A Malin külpolitikusa a szakértői konferencia munkálatainak befejezése alkalmával a következő cikkben méltatja a megegyezést: A reparációs ügyeket tehát olyan jól, amint csak lehetséges volt, szabályozták. Franciaország talán bizonyos illúziókat feladott, de tiz évvel a háború befejeződése után már úgyis elveszett minden kilátás arra, hogy ezeket az illúziókat maradék nélkül meg lehessen valósítani. A Genfben a háború likvidálására hozott határozat első fejezete ezzel lezárult és a szakértők munkáját a kormányok és a parlamentek valószínűleg méltányolni fogják. Nem lehet elképzelni, hogy a kormányok és a parlamentek a szakértők ajánlatait ne írják alá és ne ratifikálják. A kormányokat a tárgyalásokról állandóan értesítették és ha ezeket a tárgyalásokat nem is hivatalosan a kormányok rendezték, azonban a szakértők munkája bizonyos mértékben mégis csak az ő protektorátusuk alatt ment végbe. Közel vagyunk tehát a háború likvidálásának második fejezetéhez. Arról van szó, hogy a rajnai területen egy leegyszerűsített ellenőrzési rendszert léptessenek életbe, amelynek minden incidens alkalmával, ami a neutralizált zónában bekövetkezik, a népszövetséghez kell fordulnia. A harmadik fejezet a rajnai terület kiürítése, A reparációs probléma szabályozása, Németország leszerelésének végrehajtása és a leszerelésnek a hivatalos bizottságok által történt m egállap i fás a, továbbá a viszonyoknak a rajnai területen való világos rendezése után semmi alap nincs arra, hogy ennek a katonai operációnak határidejét még kitolják, Németországnak az volt a vélemény©, hogy a kiürítés követelésére Locarno megkötése után azonnal joga volt. Ez nyilvánvaló tévépolitikát, melynek irányvonala az asszimiláció és az amalgaimizálás felé vezet. Az iskolaügy irányítása ma Stefánek kezében van •és ezt a kezet igen jól ismerjük, nemzeti sovinizmustól való mentességét pedig akkor vagyunk hajlandók nem frázisnak, hanem készpénznek venni, ha ez a kéz a magyar iskolának és a magyar kultúrának ad is. nem petty csak vesz el belőle. JT ^-a^TRACTOR LA U FERsTAASA.Bwtislauű STÚR-UTCA7 ~ TELEF. 22-67 1 ■ - *
