Prágai Magyar Hirlap, 1929. június (8. évfolyam, 123-147 / 2048-2072. szám)

1929-06-07 / 128. (2053.) szám

a 1929 június.7, péntek. Befejeződött a izakértö-konferencia munkálatai Pénteken írjak alá a záré jegyzőkönyvet Teljes a megegyezés ."HlREK.— A PRÁGAI MOZIG MŰSORA: ADRIA: Verdiin. (Harmadik hét.) ' ^ HVEZDA: Férfi a nyeregben. (Hoot Gibson.) — Denny, a jó mákvirág. LIDO: A boldogság és fényűzés. — A weekend- menyasszony. LUCERNA: A tengervidéki férfi. (Dolores CogteüQo.) METRÓ: A havas hegyek szépséges Madonnája. SVETOZOR: A havai leány. (Clara Brow és Clive Brock.) VIDÁM ESETEK (MINIATŰRÖK) A« alább elmondandókat ajánlóim Podivinszky István barátomnak és volt iskofatáiistamnjak, ha ugyan él. Hadd csodálkozzék, hogy van valaki, aki 38 év után ilyen híven őrzi a Vele történt ked­ves kis diákhistóriát. Most, hogy az érettségi vizsgánknak ez évben esíedékee 35 éves találkozójával foglalkozom, ki­rajzanak emlékemben a régi diákcsinyek, histó­riák s szedegetem, gyűjtögetem a sóik szép emlé­ket mint a méh a virágról a mézet. Felidézem em­lékezetemben a podolini algimnáziumból a® egri főgimnázium ötödik osztályába került Podiviiiszky István alakját. Nagytermetű, szögletes szlovák fiú volt. A „primuszon“ tartott könyvvásár forgata­gában találkoztam és ösmerkedtem meg vele a beiratás napján. A cist&rcita gimnáziumniaik csak két tanára volt: Szabó Ignác, a matematika és Sajóssy ASajos, az ábrázoló geometria és saabad- kézir(ajz tanára. Könnyű volt őket megösmerni, nem úgy, mint a sok egyszabásu tarka-reverendás paptanárokat. Sajóssy Alajos alacsony, tömzsi, kör- szakállas ember volt, aki rendkívül hasonlított az intézet pedellusához: Gyalokayhoz, még abban is, hogy állandóan zsakettet hordott. A pedellusnak talán stilszeriibb volt a mindig kifogástalan, ele­gáns zsakett, mert mellékesen a szabó mestersé­get is folytatta. Podivinszky István barátomnak éppen a könyv­vásárban mutattam be madártávlatból a wmkettes pedellusunkat. Podivinszky levelet várt hazulról, ott őgyel- gett egész délután a gimnázium körül, hátha ta­lálkozik a pedelussal. Egyszer csak feltűnik a primusz láthatárán egy zsakettes alak s a® én Po­divinszky barátom abban a hitben, hogy ez a pedelus, akit én tegnap mutattam neki, nekiro- hant egyenesen s azt mondja: — Maga a pedelus?! Sajóssy Alajos, az „ábrázoló, geométria és szö- badkézirajz1- tanára, felnéz a néía mtagasjabb ös- meretlen diákemberre s szerényen, nyugodtan igy felel: — Nem, „kisfiú", (e* volt a szavajárása) én csak tanár vagyok. — Bocsánat, nem ösmertem meg! — Nem baj, „kisfiú", majd mcgösmerkedünk. Podivinszky barátom nem árulta el a felsülést « azt hitte, hogy annyi diák közül a tanár talán föl sem ösmeri. De bizony az első rajzórán akár­hogyan bujkált is társainak a háta mögött, észre­vette a mi tanárunk, fölösmerte erős, markáns alakjáról s jóizű tréfaképpen elmondta, hogy ös- merkedett ő meg Podivinszkyvel. II. Paris, juoiius 6. A szakiér bői konferencia végső jelentésének (megszövegezése úgyszól­ván már teljesen elkészült. Csiupán a jelen- tésheiz csatolandó különböző függelékek fon­tosabb megfogalmazása van még hátra. El-eimbe azt tervezték, hogy azokból a memo­randumokból, amelyeket a konferencia fo­lyamán a iküllödböiző delegációk kicseréllek, bőséges kivonatokat közölnek, később azon­ban ettől eltekintettek. Nem állítják fel a tárgyi számítások forgalmának szabályozásá­ra vonatkozó elveket .sem. A várakozás sze­rint a szakiértői jegyzőkönyvet holinatp a tel­jes ülésen aláirják. A Petit Párisién mai száma már a német fizetségek elosztásának kulcsát is közli. Az átlag 1988 millió márkás Young-anmiitástból Franciaország 1039, Anglia 418, Olaszor­szág 211, Belgium 115, Amerika 66, Japán 13 milliót kap. Á maradékot a kisebb hitelező államok, Ju­goszlávia;, Románia, Görögország és Portugá­lia között osztják fel és Lengyelországot is a reparációs hitelezők közé veszik fel. Az Écho | Pöstyén, jurnius 6. (Kiküldött munkatársunktól.) Már napok óta a legnagyobb szenzációja Pöstyénnek az a kétség­telenül feltűnést érdemlő hir, amely szerint az angol udvari orvosi körökben komolyan foglal­koznak azzal a gondolattal, hogy az angol királyt, aki hónapok óta ischiafikus betegségben szenved, hosszabb üdülésre Pöstyéube fogják hozni. Ezt a hirt annál is inkább a legnagyobb feutair- tással lehet csak közölni, mert a legutóbbi lap­jelentések szerint György király betegségében ismét súlyosabb természetű visszaesés követ­kezett be, úgyhogy egyelőre nem is lehet gondol­ni arra, hogy ily hosszú utat tegyen meg. Mint megbízható helyen értesülünk, a hímek abban a formában való terjesztése, hogy az angol király jönni fog, túlzás csupán, aminek annyi alapja van, hogy a® angol király egyik prominens kezelő-orvosa levelet intézett egy ismeri pöstyéni fiirdőarvos- hoz s ebben a levélben ama kérie, hogy jut­de Parisban Pertiaax post festőim dühki töré­sekké! ilüieti a szakértők megegyezését, kik­nek szemére veti, hogy implicite már a raj­nai kiürítés dátumát is megállapították. Még az elmúlt ősszel kijelentették, hogy a rajnai területet csupán akkor ürítik kii, ha a né­met reparációs adósságot mobilizálták. Erről azonban az elkövetkező hetekben egy szó! sem fog esni. A szak értők a rajnai kiürítést eldöntötték anélkül, hogy a kormányoknak megadták volna a lehetőséget a kiürítés kérdésének véleményük szerint való elintézésére. Herriot volt miniszterelnök ma elhatározóit szavakban kelt ki Poincarénak azon szándé­ka ellen, hogy a szövetségközi adósságok ra­tifikálását rendelet utján hajtsa végre. Erre az egyetlen korrekt mód a formális törvény. A szövetséges adósságok kérdésiéivel egyide­jűleg le kell tárgyalni a rajnai terület kiürí­tését, a reparációs kérdést és a versaillesi szerződés •alkalmazását. Európának egész re­organizációja szóban forog. tassa -el ho«®á a Pöstyén gyógyítódé sár ól készült orvosi szakirodalmat. Ez még április elején történt. Azóta az angol udvari orvos nyggtázta a hozzá juttatott orvosi szakkönyveket, melyeik Pöstyén jelentőségét, gyógyhatását méltatják s a pöstyéni orvos kérdé­sére közölte, hogy egy angol főur hívta fel figyel­müket Pöstyén gyógyhatására, amelyre a közel­jövőben az angol királyi család egyik tagjának is szüksége lehet. Pöstyéni orvosi körökben kétségtelennek tart­ják, hogy a* ..angol királyi család egyik tagja ' nem lehet más, mint magúi a király, akinek köztudomás szerint isohiatikus megbete­gedése van. Ezek a hirek természetesen kiszivárogtak Pöstyénben is s most a fő beszédtéma a pöstyéni társaságokban, hogy jön-e az angol király, vagy sem?.. Az angol király Pöslyénbe készül? i Burkolt formában érdeklődés érkezeit az angol udvar részéről: — Pöstyén nagy szenzációja — A hazátlan és kenyérfélén Mongéim Egy hadifogoly emlékeiből — Hajmeresztő vendégeskedés a mon­gol puszién — Hogyan leli móngólia hercegévé a svéd parasztim Krdsfcon Endre, az egri érseki székesiőkáptaian- nak ma is élő fölszentelt püspöke, 1901-ben Kál hevesmegyei községben káplánoskodott. Egyik volt Iskolatársával, aki a papi pályát a civilélet­tel cserélte fel s akkortájt egy borsodmelgyei kis faluban nevelősködött, élénk levelezést foly­tatott. Kezdő hóemberek voltak minketten s különö­sen figyelemmel kisérték egymás sikerét. A káli poéta, mikor az „Egri Hiradó“-ban barátjának „Vádaskodás" cimü versét olvasta, a versnek végső soraira: „Tövises utón bizton haladok; Hadd mondják hát rám, hogy különc vagyok .. reflexképpen az alábbi négysoros kis verset küldte barátjának egy képes lapon: Habár nehéz az ut fi nem győzzük, meglehet, különc-pajtásodul fogadj el engem et! Másnap már ment a válasz postai levelezőlapon szintén négysoros versben, igy: Köszöntelek kedves káli káplán komám! Küldött képes kártyád kedden kézhez kapám. Képtelen kártyámon köszönöm kegyedet, Koronázza korod komoly küzdelmedet! Cím: Kristonnak, katolikus káplán, Kál, kápol­na közelében. Évek múlva is, mikor Kriston Endre az érseki aulába került s Samassa József egri érsek titkára volt, sokat mulattak a tréfás üdvözlő verseoskón. III. Háború előtti kis eset a kassai cigánynegyedből, az úgynevezett „Táboriból. Nagy siráfi-rivás volt az egyik cigányportán: a család feje súlyos betegen feküdt. Árván, porle- petten hevert az ócska szerszám a mestergeren- dán, húrja is elpattant; egész hosszú télen nem játszott rajta senki. Üvöltött a négy rajkó kórus­ban az anyjával együtt, mint az éhes farkas, mert­hogy éhesek is voltak. Az egyik jó szomszéd már otba.ii volt a pappal a cigái vtanya felé. Illés István öreg káplán volt a „napos", 6 hozta az Ur testét. Meggyónüatta, megáldózitjittu a beteget s egy kis bnaditó, bátorító beszéd után aat :aondj»: Mongóliára 1900-ban kezd újra ráterelődni Eu­rópa figyelme. A köves, homokos, sziklás mongol síkságon és a hegyek közt nem látni szántóföldet, itt nem terem semmi azonkívül, ami feltétlenül és magamagától teremni akar. 1900-ban azonban a nacionalista kínai zavargások ide is átcsapnak. Mongoliáért egyszerre versenyezni kezd Japán, Kina és Oroszország. Ma aztán természetesen Anglia vesz részt a leg­több tervszerűséggel a versenyzésben, mivel Mon­gólia fontos feszitő ék a három nagyhatalom közt és sok tekintetben Közép-Ázsia kulcsa. Az itt lakó burjátok meglepően értelmes, szabadságszerető nomádok, vadászattal állattenyésztéssel foglalkoz­nak. Feltűnően hasonlítanak a magyarokhoz még beszédjükben és felfogásukban is. A burját csikóst százféle variációban látni a magyarok között is, a puszták „hercegei" pedig beillenének a \ magyar gazdacsaládok arcképei közé. A szentéletű sámánnak is jobban állna a ma­gyar katonacsáké, mint az olvasó, a volt kormány­zó pedig, ha cári rendjeleit frakkra tűzné és lakk­cipőben feszítene, nagyszerűen személyesíthetné az elöregedett vidéki gavallért. A szokásaik meglehetős idegenflzerüek európai emboír számára, de a született magyar ember egy­kettőre megérti őket. Ha betéved közéjük az idegen, a burját pusztalakók körülülik, alaposan kikérde­zik, honnan jön, hova tart, hova való, miért jött, — Most pedig fel fogom adni aa utolsó kenet szentségét. — Mit gondol szent atyám, — ijedezik a cigány, — nekem feleségem és négy gyerekem van; én nem akarok meghalni! öreg Illés István, aki a halálos beteggel szem­ben sem változtatta meg az ő eredetien sajátságos száraz hangját, azt mondja: — Azt csak bízza rám; ahhoz én jobban értek, mint maga! s minden tiltakozás elleniére ellátta a beteget a „haldoklók szentségével". A cigány erős akarata, avagy »■ szentség ereje, — legyőzte a halált. 8 néhány év mulVa bekö­vetkezett haláláig, — nem a cigány, hanem az utolsó kenetét feladó pap haláláig — a felgyó­gyult cigány volt öreg Illés tisztelendő urnák leg- buzgóbl) kézcsókoló hive. Köves Károly. meddig akar itt maradni. Ha a feleletekről meg­győződnek, hogy az idegen nem töri rosszban a fejét, akkor vendégül látják. A házigazda maga keveri meg az ünnepi „levest", azaz a vizesedény­be kevés lisztet szór, vizet önt rá. ujjával jól meg- kevergeti, előbb ő maga kortyint az értékes ital­ból, aztán a vendégnek nyújtja át a maradékot. Nem kell megijedni, ez csak a lakoma bevezető része, utána már táplálóbb étel következik: kiváló lópecsenye. A lovat mindenféle fűszer hozzáadása nélkül a saját héjában sütik, illetve a háját is rajtahagyják a húsán s mikor kiolvad, a zsírt meg- gyüjtik a favályuszerü óriás tálban. A házigazda személyesen tép le a vendég szá­mára egy hatalmas sült husdarabot s megkezdő­dik az élvezetes lakoma. A burjátok minden finnyáskodás nélkül belementik tenyerüket az1 alig kihűlt, folyékony zsírba és úgy a markukból szürcsölik a tápláló olvasztott faggyút. Gyomor- rontásuk nem lehet tőle. mert bőségesen isznak rá erjesztett savanyu lótejet, a hires kumiszt. Bizony akármilyen szívesen is kínálják az euró­pai, elkényeztetett gyomru vendéget, az csak a tisztesség kedvéért eszik az émelyítően édes pe­csenyéből, a fagygyuról pedig egyáltalán lemond, úgyis háromnapos hideglelést kap magától a lát­ványtól is. A só ritka kincs ezen a vidéken, való­ságos nemes valuta: fizetni lehet vele. A mongolok őshazája nagy változásokon ment I át az utóbbi időkben: ma szabad köztársaság, de a szovjet, szeretné megkaparintani a mongol ener­giát a maga számára, mert tudja, hogy hatalmas erőt nyerne ebben a rendkívül vitéz és bátor népben. * ~ A mongol köztársaság fővárosa VTlan-Bator. azaz Vörös-Vitéz ebből is Iá!. ” hogy a szovjet meny­nyire szeretné aláaknázni a maga céljának meg­felelően ezt a területet. Egyelőre azonban nem használhatja a szovjet sem ezt a derek népet, mert a mongolok féltéke­nyen őrzik függetlenségüket, maga a nép nem telepszik le, válság esetén a hegyekbe menekül és innen csap le minden hóditó csapa!ra. Az orosz haláron fekszik a vallási középpontja Mongóliának. A mongol része Urga. az orosz része Majmacsin. Urgában van a Székhelye a mongoljai szent lá­mának, azaz a mongol buddhisták főpapjának. Urgának igen nagy szerepe van a mongol poli- , tikai életben, mert itt mérlegelik a buddhista fő­papok a politika kérdéseit és tanácsaikra éppen úgy hallgatott a mongoliai kormányzó herceg, mint ahogy most a köztársaság főfunkcionáriusa is hall­gat. Törzsi szerkezetük, arisztokráciájuk és hires fegyelmük nem bomlott fel a szovjet által meg­szervezett uj politikai formában 6em, legföljebb egy-két uj elnevezést fogadtak el, de Mongóliában semmi sem változott. A Kinganba és Tibetbe induló expedícióik szí­vesebben vittek magukkal minden más kisérő helyett burjátokat, annyira becsületes, megbízható és bátor harcosok. Erényeik ma sem csökkentek. Nemrégiben a Kozlov expedíciója is burjátokat vitt magával é» Sven Hédin minden ázsiai kutatásában nagy sze­rep jutott a hü burját harcosoknak. Legújabban igen nagy érdeklődés mellett szá­molt be mongoliai kalandjairól F. A. Larsson, aki huszesztendős korában vándorolt a távol Keletre a svédországi Tillbergából. F. A. Larsson először Kínába ment misszióskod- ní, majd a boxerlázadás idején Urgába menekült, itt nagyon megkedvelték őt a mongolok, mert bátornak és becsületesnek mutatta magát. Az 1913-as mongol forradalom idején, mikor a mon­golok Kina ellen fellázadtak, Larssonnak sikerült békét közvetítenie Mongólia és Kina közt, ő maga is elutazott a mongol generálissal Pekingbe a béketárgyalásokra és a szerződés sok előnyt bizto­sított vérontás nélkül is Mongólia számára. Az urgai szent Láma erre kitüntetésekkel hal­mozta el Laresont és a többek közt Mongólia her­cegéve nevezte ki. Larsson valóban ólt is hercegi jogával, igen nagy szerepet játszott Mongólia fej­lődésében, sok európai utazónak volt segítségére és igy a többek közt vendégül látta Herbert Hoo- vert is, az Unió jelen elnökét, aki abban az idő­ben vasmunkás vojt még. Larsson maga is paraszt- fiúból lett Mongólia hercege és ezen Mongoliában senki sem csodálkozik, ez a nép nem tudja el­választani a demokráciát a legkiválóbbak kultn- szától, nem megy a fejébe, hogy mindenki egyen­lő, a gyenge is, meg az erős is. A mongol az ilyes­mit meghallgatja, még a fejét sem ingatja rossza- lása jeléül, nem is ’ vitatkozik, csak megy a maga utján. A mongol embernek a vérében van a szer­vezés talentuma és a szovjet hiába csinált köztár­saságot belőlük, a hercegek továbbra is hercegek maradtak és a csikóst, ha bátor és vitéz, ma éppen úgy vezérré választják, mint azelőtt... Ez a csodá­latos, élő történelmi erőktől viharzó pusztaság és hegyvidék most megint belekerült az európai érdeklődés központjába Pudrokin mesteri filmje: a Dzsingisz kán által. — Uj ev. lelkész Korompán. A Sdherflfel Nándor volt korompai ev. lelkész elhalálozása folytán .megüresedett lelkészi állásra a korompai egy­házközség e napokban ejtette meg a választást. Egyhangúan Müller Zoltán Árpád liptószentjánosi lelkészt hívták meg, aki állását szeptemberben foglalja el. Az uj lelkész svedléri születésű. — Halálozás. Ruszinszkói szerkesztőségünk jelenti: Ungvár őslakos társadalmánál?; ismét nagy gyásza van. Szieber Ödön nyugalmazott pénzügy igazgató 64 éves korában pár hónapi szenvedés után Ungváron elhunyt. Szieber egyike volt Ungvár legismertebb egyéniségei­nek, aki társadalmi téren is élénk szerepet vitt. Egy évvel ezelőtt kezdett betegeskedni, de úgyszólván a halála előtti hetekig lábon viselte az emésztő kór romboló hatását. Mint agglegény, barátaitól és pajtásaitól könnyű gesztussal vett búcsút, bevonult az ungvári kórházba és anélkül, hogy barátait vagy is­merőseit betegágyához engedte volna, elköl­tözött lelke e világból, mintha csak ezzel is úri előzékenységét akarta volna dokumen­tálni. Nem akarta, hogy szenvedni lássák. Emléke és az alakjához fűződő derűs epizó­dok sorozata sokáig élni fog az ungváriak lel­kében. Szieber Ödön egyébként néhai Szieber volt kassai tankerületi főigazgatónak idősebb fia volt. Temetése szerdán délután történt óriási részvét mellett. HON $a$ta mégis a Eegjobb! 79 uüw.TvSTifi.m/;-.,'. .iss* ^fmxmmmmx/mxaawam^-ssaaaaí — A budapesti autószalonnak a Mercedes volt a főérdekessége és a beszédtárgya. A nyolchengeres Mercedes érte el a lenagyobb szenzációt és a tulajdonosai rendkívül dicsé­rik a kocsit. Mercedes Magyarországon a ve­zető márka. Minden Mercedes-kocsihoz Conti- nental-gummit használnak, mely Magyaror­szágon szintén nagy közkedveltségnek ör­vend. Üzletileg is igen szép eredményt ért el a Mercedes a budapesti szalonban. xx Dr. Rottenstcin Jenő idegorvos és bel- gyógyász rendel Bratislavában, Sladkovic-ucoa 11. szám alatt. Naponta 8— 10-ig és 3—5-ig. Ünnepnapokon 9—11-ig.- «B3XDcafKwmEm»«iu^juu«mur«m^nujrjsBx;*airaKfaMM!«B«Ma8r*=mKr7amB«:««öece fOKBO.aUMMI Elsőrendű minőség — Kapható gyógyszertárakban drogériákban és parfümériákban Főlerakat BRATISLAVA, Vadászsor 8. f

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom