Prágai Magyar Hirlap, 1929. június (8. évfolyam, 123-147 / 2048-2072. szám)

1929-06-05 / 126. (2051.) szám

ifit junius 5, szerda. 9 ^I^UA*A^AGfcARHtUI.AT> A kongresszus szervezesere vonatkozó elő­munkálatokat a Magyar Nemzeti Szövetség az Országos Idegenforgalmi Tanáccsal kar­öltve rendezi. (A kongresszusra a régi or­szághatárokon kívül letelepült magyarság egyesületei kaptak meghívót). xx Felhívjuk t. olvasóink becses figyelmét Fortuna4* banküzlet, Bratislava, Duna-n. 7. mai számunkban közzétett hirdetésére. — Keresitszórejtvény-romtunk újból megindul. Négy héttel ezelőtt a nyáTi idény beálltára való tekintettel ideiglenesen beszüntettük kereeztazó- regtvény-rovatimkat, mórt úgy gondoltuk, hogy olvasóink részéről a szabadság, a nyári kirándu­lások és szórakozások napjaiban nem lesz meg az érdeklőddé a rejtvénymegfejtések iránt. Ebben a nézeHktkben csalódtunk, mert olvasóink nagy tá­bora azzal a kéréssel halmoz el, hogy a rovatot újból nyissuk meg. Miután célunk az, hogy hűsé­ges gárdánk minden irányú igényét kielégítsük, a vasárnapi számban újból megnyitjuk ezt a rova­tunkat, amely a jövőben, mint eddig, hét ről-hétre fog megjelenni. — Betörés a zólyomi postahivatalba, ahol hárommillió koronát őriztek. Lévai tudösi- tónk jelenti: Tegnap a zólyomi postaihivatal­iban vakmerő betörést kíséreltek meg. Két ismeretlen ember napközben elrejtőzött a postahivatalban, akiket este a hivatal zárása­kor nem vettek észre, igy éjszakára bennma­radtak a helyiségben, ahol azután munkához láttak. Nagyszerű zsákmányra volt kilátásuk, mert a pénztárban hárommillió koronát meg­haladó összeg volt elhelyezve. A betörők azonban nem voltak eléggé óvatosak, munká­jukkal zajt csaptak, ami figyelmessé tette a hivatal szomszédait. Amidőn a betörők felfe­deztetésüket észrevették, megszöktek. Kézre- keritésükre megtörtént az intézkedés. — Évvégi vizsgák a beregszászi magyar gimnáziumban. Beregszászi tudósítónk je­lenti: Az évvégi vizsgákat a beregszászi ma­■gyar gimnáziumiban a következő sorrend­ben tartják meg: Junius 12 és 13-án magán- tanuJlók vizsgája, 17—22-ig érettségi vizsga, 26 és 27-én felvételi vizsga II—VIII osz­tályig, végül 28 és 29-én felvételi vizsga az első osztályba. — Manipulálnak-e a nagysnrányi cukorgyár ré­paátvevői a termelők rovására? Érsekujvári tudó­si tónk jelenti: Annak idején hosszabb cikk kere­tében számoltunk be azokról a panaszokról, me­lyek a nagysurányi cukorgyár rópaátvevői ellen irányultak, s, melyek szerint a répaátvételnél olyan manipulációik történtek, melyek a termelő rovására mennek. A felmerült panaszokkal kap­csolatban egy nyitramegyei földbirtokos levélben fordult a nagysurányi cukorgyárhoz, melyben, megvádolja a gyár vezetőségét azzal, hogy a répa­átvételnél szabálytalanságokat tűr meg, miknek a termelő issza meg a levét. A gyár a levél alap­ján rágalmazási pert indított a földbirtokos ellen. Tegnapelőtt tárgyalta az ügyet az érsekujvári já­rásbíróság, mely alkalommal a perbevont nemes- panni földbirtokos kérte a valódiság bizonvitáea- ként engedélyezését. A bíróság hosszú tanácsl^^ zás után felmentette a vádlottat a rágalmazás vád­ja alól. A felmentő Ítélet jogerőre emelkedése esetén a nagysurányi cukorgyár kellemetlen hely­zetbe került termelőivel szemben, akik az Ítélet alapján egyre nyíltabban fogják hangoztatni, hogy a réparitvételnél károsodást szenvedtek és előre­láthatólag port fognak indítani a gyár ellen. Az érdekes rágalmazás! per bírósági fejleményei ily körülmények Lözött az érdeklődés központjában állanak. „Délután még befizettem neki a ringlispietre, este már a szivéből húztam ki a késem .. Tragikus szerencsétlenség egy érsekujvári pékmiihelyben Egy fiatal kocsis játék közben véletténüí szivenszurta a kis, 15 éves pékinast Érsekújvár, junius 4­(Saját tudósítónktól.) Megrázó szerencsét­lenség játszódott le vasárnap este Kauka An­tal érsekujvári pékmester udvarában. Kocsi- «. j{-rv*b'*v István, ew ?R szemerei le­gény játék közben véletlenül szivenszurta Szolcsán Pál 15 éves, jászfalusi származású pékinast, aki pár perc alatt kiszenvedett. A gyikosságba keveredett legény még este jelentkezett a rendőrségen, ahol részletesen kihallgatták. A délután rosszul kezdődött Kiderült, hogy a rendkívül jóraivaló, köte­lességtudó Kothay mindig szeretettel bánt a kis Palával, aki rendkívül jókedvű, kedves fiú volt. Nagy volt a korkülönbség közöttük, de azért sokat voltak együtt. Vasárnap dél­után is együtt mentek ki a Vásártérre, az érsekuj­vári „Wurstli"-ba, ahol ők is elkeveredtek a szórakozó tömegbe. A kis Szolcsán Pali még koradólután az úgy­nevezett pléhkártyások csoportjához állt s ad­dig nézte a játékot, míg maga is játszani kez­dett. A rövid játék után el is veszítette azt az öt koronát, melyet a délutáni szórakozá­sokra szánt. Az utolsó boldog ringlispilezés A kisfiú elkeseredve járta a jókedvtől han­gos teret s amikor újra találkozott Kothay- val, elpanaszolta neki, hogy elvesztette min­den pénzét s oda van a szépnek indult tava­szi délután. Kothay megsajnálta a kisfiút s adott neki 50 fillért, hogy vehessen magá­nak egy „planétát" a planétástól, majd újabb 50 fillérrel finanszírozta, hogy a rin- gUspáelbe is beülhessen a fin. Az ilyenformán jól eltöltött délután után este újra találkoztak Kaukáék udvarában. Jóked­vűen hancuroztak s Kothay megmutatta, hogy „nyolc pénzért" vett magának egy uj bics­kát a bosnyfktól. Szolcsán respektussal nézte a kést, kezébe vette s nevetve mondta: — Eszed aztán jól meglehet szúrni valakit... Erre Kothay kivette kezéből a kést s feléje villantva, megkérdette tőle: — Szúrjalak meg? ... Ebben a pillanatban a kis pékinas legény- kedve, kidiillesztett mellel ugrott feléje s va­dul beleugrott a késbe. Kothay ijedten visszarántotta kését, a kis­fiú még mindig mosolyogva ezt mondta: — Te, majdnem eltaláltál... S a következő pillanatban már eszméletle- •uül összeesett. Kothay azonnal befogta a lo­vait, kocsira emelte az áléit fiút s eszeveszett iramban hajtott a kórház felé. Mire odaértek, az elősiető orvosok csupán a beállott halált konstatálhatták. Kothay gazdája kíséretében azonnal jelent­kezett a rendőrségen, ahonnan kihallgatása után átkisérték a járásbíróság fogházába. Érsekujvári munkatársunknak alkalma volt a tragédia szomorú előidézőjével a rendőrsé­gen beszélni. Vörösarcu, keményvonásu, erős fiatalember. Törve beszél magyarul. Ke­veset beszél és nem védekezik. Úgy néz, mint aki még most sem tudja felfogni, hogy mi történt. Sajnálatraméltó, amikor arra a kérdésre, hogy: háít hogyan történhetett, egy néma, tehetetlen, értetlen, kétségbeesett gesz­tussal felelt. — Szerette a Palit? — Szerettem őt, jó gyerek volt _ mondja egyszerűen. _ ő is sziveit engem, mert min­dig adtam neki, ha kért pénzt. Vasárnap is befizettem neki planétára is és a ringlispiel- re is ... És este már a szivéből húztam ki a késemet... — És elolvasta, hogy mi állt a planétán, amit húzott? Kothay elgondolkozik, aztán, mint aki most érti meg, hogy milyen furcsa ez a dolog, szin­te ijedten mondja: — Az volt a planétán, hogy sok veszedelem les rá és vigyázzon magára, akkor hosszú éle­tű lesz. A nagy darab, nyerskinézésu, vörösarcu fiú egy könnyet dörzsölt ki vörös szemeiből... A rendőrök beszélték, hogy az első éjszaka semmit sem aludt. Az ágyán ült és a térdére könyökölt. Büntettem előéletű s most emberöléssel vá­doljál^ j SziUHÁzKotAVKObTURA Fiímfeívétel a Csorbató partján Találkozás a Fedák által felfedezett Mindszenthy Tiborral, aki egy uj német film főszerepét játszó Csorbató, május végén. (A P. M. H. kiküldött munkatársától.) Kö­rüljárom a Csorba-tavat. Egészen egyedül. Csöndes a vidék, májusi nyár kora délutánja. Az ég kéken csillogott a tó vizében. A Tátra hó-csikos csúcsai most nem is olyan komorak. A nap furcsa sávokban világítja meg a hegyeket. Valami üvegszerüség van az egészben. Minden derűs. A hegyek, a tó, az erdő, a fák, magam is. A tátrai levegő hatása. Élve­zem, vizsgálom a levegőt. Úgy csinálok, mint­ha tapintanám, mintha az ujjaim közé fognám. A minőségét vizsgálom a tátrai levegőnek. És édes és karácsonyfaillatu. Egészen ünnepélyesen nézek körül. Néha szinte azt érzem, hogy kicsit szinte tulgyönyö- rü ez a vidék, ez a kép. Majdnem kiccses. Ezek a rejtelmes, örök havasok, alatta végtelen, il­latos zöld tájak, és a tó, ezüstösen-aranyosan fodrozódó kékségben, mintahogyan az égen is Lovaglás, séta, tennisz után Mary-eremet használ­jon. Csak igy őrizheti meg arcát szeplőtől, máj- folttól, pattanástól. De csak valódi Dr. Pollák-fóle Mary-crómet fogadjon el. TOKIO GUNNI Elsőrendű minőség — Kapható gyógyszertárakban drogériákban és parfümériákban Főlerakat BRATISLAVA, Vadászsor 8. csak ártatlan bárányok úszkálnak ... Egészen olyan, mint egy szentimentális film kiccses fölvétele ... Fiímfeívétel a Csorbató partján Erre gondolok, amikor ismerős vezénysza­vak ütötték meg a fülemet: — Achtung! Fertig? ... Aufnahmeü ... Los!!!... És egy filmfölvevőgép berregett. Az operatőr egykedvűen pergette a filmet, a rendező mögötte állt s ideges figyeléssel rendelkezett: — Jetzt! Sehr gut! Vigyázat, Wincenty, nem eltakarni Lalidat!... Úgy ... Kicsit kö­zelebb ... Máris visszafordulni... Gyorsab­ban ... Fölirás: Milyen isteni... Feléfor­dul ... Elindulni... Jó ... Nagyszerű ... Kész... A gép eláll. A gép fönnáll a sétányon. Lent a Fedák Sári által fölfedezett Mindszenthy Tibor (Hol­lywood óta: Victor Wincenty) és partner­nője, Landa asszony, a Berliner Theater mű­vésznője, filmeznek. Egy kis mélyedésben vannak a tó felé. A fenyvesek kissé össze- hajlanak, látszik a tő tükre s a háttérből mo­numentálisán rajzolódnak ki a Magas Tátra havas csúcsai. „Eckt mozi" ez a kép. A rosszmájú néző^ aki szakértőnek is érzi magát, meg fog esküdni arra, hogy ez a szinte túlzottan dekoratív havas háttér papirosmasé- ból készült. Kulissza. Pedig a természet ritka csodája ez a csorbái táj. Landa asszony is ragyogóan szép, fiatal, szőke nő. Édes, romantikus, mozi-tipus szin­tén. Mindszenthy Tibor nagyon kellemes külsejű fin. Nem a „szép fiú",' hanem a nagyon meg­nyerő külsejű fiatal férfi. Nyúlánk, fekete, ki­sportolt s melegtekintetü szemei vannak. A hollywoodi katasztrófa Szünetek közben kicsit beszélgetünk. — Hollywoodból eljöttem én is — mondotta többek között —. mintahogy nagyon sokan el kellett, hogy jöjjünk onnan. Reménytelen káosz van odakünn. A beszélő film okozza a válságot. Odakünn senki sem tudja, mint lesz, hogy* lesz. — Az természetes, hogy a beszélő fiinmek beláthatatlan jövője van s ugyanazt a széditő lehetőségeket rejti magában, mint ahogy a néma film hódította meg a világot. Már most is megoldottnak tekinthető, máris érdekes és szép dolgokat láttam odakünn talkyben, azon­ban napról-napra uj csodák jöhetnek, mert a fejlődés most megállíthatatlan. — S mégis meg vagyok arról is győződve, hogy‘éppen úgy nem fogja érinteni a beszélő film a mozit, mint a mozi nem érintette a színházat. Legföljebb konkurrense lesz. — De megmarad az emberiség szórakozta­tására mind a bárom: a színház is, a mozi. is és a beszélő film is. Mert mind a három más és más. — Én magam szerződésben vagyok ma is Hollywooddal, csupán egyéves szabadságot kértem. Erre az időre Berlinbe köt a szerző­désem s most ezt a filmet, melyet itt játszunk s amely „Kennst du das ldeine Haus von Michigan-See" (magyarul esetleg: Kis lak áll a Michigan-tó partján) címmel már ősszel be­mutatásra kerül. Nagyon sietni kell a fölvéte­lekkel, mert junius elején már Berlinbe szó­lít a szerződésem s előreláthatólag újabb szer­ződéseket kell kötnöm. Nem is tudok egyelőre hazamenni... Filmeznek tovább. Vihar van. Az egyik nagy fán úgy jelzik a vihart, hogy kötelet kö­töttek a csúcsra s egy napszámos ráncigálja. A bokrok mögé pedig — a rendező fölkérésé­re — Mindszenthy áll s miközben a színen Landa asszony játszik, ő hozza mozgásba a bokrokat. Amikor a fölvétel végén előbujik, mosolyogva mondja: — Mein Name ist Sturm ... Aztán a csónakba szállnak s kezdődik egy csónakparti a „Michigan-tó“ vizében. Engem is meginvitálnak. Sajnos, megy az utolsó vil­lamos Ó-Tátrafüred felé, nem maradhatok. Valentiné alteregója Még bucsuzás előtt, kicsit tapintatlanul, szó­ba hozom a „Valen tinó-ügyet". Fedák ugyanis, mint az akkoriban meghalt Valentiné alter- egóját fedezte föl őt s vitte ki magával Holly­woodba. A fiatal segédrendező mosolyogva vág közbe: — Ez az egy, amiről nem szabad Wincenty előtt beszélni... Mindszenthy Tibor kicsit keserűen mosoly­gott s rövid gondolkodás után ezt mondotta: — Kérem, velem lehet erről is beszélni. S közölhetem, hogy ahol mint Valentinét mutat­tak, ott nem volt sikerem. Ahol mint Victor Wincentyt mutattak be, ott sikerem volt. Ru- dolfo Valentino csodálatos művész volt s én boldog lennék, ha a képességeim hasonlíta­nának őhozzá, az ő művészetéhez. Egyébként nem akarok senkihez sem hasonlítani. Victor Wincenty vagyok ... Mosolyogva, nem^ minden önbizalom nélkül tette hozzá: — Elég jó név ez, kérem ... Már a tátrai .villamos perronján állottam, amikor Victor Wincenty fehér ingben férfias lendülettel evezett egy csónakban s a szép, szőke Landa asszony egy fehér zsebkendőt lengetett a lassan induló villamos felé. Sándor Dezső. (*) László Fiilöp ajándéka a magyar államnak. Budapestről jelentik: Az angol társadalom most ünnepli László Fülöpnek, az Angliáiban letelepe­dett világhírű magyar festőművésznek hatvanadik születési évfordulóját. Az ünneplés legnevezete­sebb része az az érdekes kiállítás, amelyen a mes­ter legújabb reprezentatív arcképeit bemutatják. László életpályájának eme nevezete® évfordulójá­ról szülőhazája sem feledkezett meg. Sok üdvözlő távirat és levél ment Londonba, amelyek közül szómban Klebelsberg Kunó kultuszminiszteré érintette a legkellemesebben a mestert. A magyar kultúrpolitika hivatott vezérének üdvözlete nem tévesztette el hatását. Viszonzásul e megemléke­zésre László Fiilöp egyik legjelentősebb müvét, Rampolla bibornok képmását ajánlotta föl aján­dékképpen a Szépművészeti Múzeumnak. A neve­zetes arcképet László Fülöp 1900-ban festette Ró­mában. ugyanakkor, midőn XIII. Leó pápának szintén a Szépművészeti Múzeumban lévő kép­mását alkotta. Ez is a mester ajándéka gyanánt ÍALTEIIBERGER Gyártelepek ?. Budapest - Kosice PíaStany FEST - TISZTET - HŐS Központi üzem címe: Haltenberger Fcstögyár, Kosire N I Slatvini „Anna“ 1 I iithlnmtaríalmn *.4.,* j Kutkezelöség: SPISSKE VLACHY iÉasiPMftaiii mii iti'imi—fin m inrnniii ni ^ ramunii MILYEN IDŐ VÁRHATÓ A változékony, hűvös, esős. időjárás tartósnál ígérkezik, miután a skandináviai depresszió ál tál okozott légnyomási zavarok még nem szüntet meg. — A hőmérséklet átlagos maximuma a köz­társaságban 20 fok. — Időprognózis: Esőre hajló, hűvös, nyugati széllel. — Magyarok világkongresszusa lesz Buda­pesten. A budapesti lapok jelentik a követ­kezőket: Nagyjelentőségű mozgalom indull meg a múlt hét végén azzal a meghívással, amelyet az augusztus 22-én kezdődő és több napon át tartó magyar világkongresszusra küldött szét a kongresszus rendezősége, mely­nek élén Perényi Zsigmond báró, a Magyar Nemzeti Szövetség országos elnöke és Ripka Ferenc dr. főpolgármester, az Országos Ide­genforgalmi Tanács végrehajtóbizottságának elnöke állának. A megihivó többek közt a kö­vetkezőiket mondja: A világ magyarsága már igen régóta szükségét érezte annak, hogy ál­landó társadalmi, kulturális és gazdasági kapcsolatokat tartson fenn az óíhazai .magyar­sággal. A többi nemzetek példájára tehát olyan társadalmi, erkölcsi intézményt kell megalkotnunk, amely a nagyvilágon elszórtan élő magyar telepeiket közös magyar szövet­ségbe fűzi össze s ezáltal úgy az egymással, mint az anyaország társadalmával való kap­csolatokat megteremti. A magyarság érdekei parancsolják, hogy megvessük az alapját az összes külföldi magyarokat összefogó hatal­mas szövetségnek. A Budapesten 1929 augusz­tus 22-től három napon át folytatólag tartan­dó magyar világkongresszus lesz hivatva az egész világon szétszórt magyarság összetarto­zásának és együttérzésének dokumentálására. A meghívót a kongresszus összehívói és szer­vezői több mint ezer külföldi magyar egyesü­letnek küldték szét. Már eddig is több külföl­di magyar egyesület és szervezet jelentette be csatlakozását ó részvételét a kongresszuson.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom