Prágai Magyar Hirlap, 1929. június (8. évfolyam, 123-147 / 2048-2072. szám)
1929-06-04 / 125. (2050.) szám
íA-ötAR-HIMiAR 1929 junius 4, kedd. 1 listai evangélikus egyházmegye küzgyülése egy esztendőre visszavetette a magyar esgeressíi ügyének tárgyalását Harc a rimaszombati evangélikus lelkészi állás betöltése körül — A magyarok jelöltje Egyed Aladár sajögömöri. a szlovákoké Barátit Károly várgedeí lelkész Rimaszombai, június'^. (Alkalmi tudósi- tónktól.) Hónapok óta lappangó karc folyik a rimaszombati evangélikus lelkészválaszitás körül. A harc hullámai úgyszólván az egész egyházmegyét körülgyürüzik és nemcsak az egyházhoz tartozó hívek, de más felekezetek is élénk figyelemmel kisérik a választás előzményeit. Ma már el lehet mondani, hogy a jelöltek hívei szlovák és magyar táborra oszoltak. Már a múlt esztendőben, amikor számolni lehetett. a választás eshetőségével, megindult a versengés, hogy ki legyen Rimaszombat uj evangélikus papja. Mikor aztán köztudomású lett, hogy Baráth Károly várgedei és Egyed Aladár sajógömöri lelkészek között kerül sor választásra, megmozdult a szlovákok és magyarok tábora. Érdekes, hogy még a magyar evangélikusok állásfoglalása előtt, a rimaszombati szlovák evangélikusok egyik vezető egyéniségének tanuk előtt tett kijelentése szerint a szlovákok külön értekezletet tartottak, amelyen jegyzőkönyvet vettek fel, hogy minden körülmények között Baráth Károlyt választják meg és a 33 szlovák szavazatot, ami az egyházközségben van, Baráth Károly részére feltétlenül biztosítják. Természetes, hogy a magyar tábor, amely Egyed Aladár j megválasztásáért küzd. erre való tekintettel még inkább ellene van a Baráth Károly ni egvál a s z tás án ak, mert félti letenni olyan lelkész kezébe a magyar evangélikus egyház jövőjét, akit nem egészen türelmes szlovák vezetők favorizálnak. A magyar hívek jogos aggodalmát sók más mozzanat is igazolja és a május 30-án megtartott egyházmegyei közgyűlés folyamán lezajlott események még inkább gondolkozóiba ejtik a magyar evangélikusokat és arra késztetik, hogy most már még inkább kitartsanak Egyed Aladár jelölése mellett A közgyűlés lefolyása a következő volt: A közgyűlés előtt rövid szíováknyelvű istentiszteletet tartottak. Utána Hanesz Emil egyházmegyei (esperességi) felügyelő megnyitotta a közgyűlést. Törköly József cLt., a Rimaszombat—tamásfalvai egyházközség felügyelője napirend előtt szót kért és kifogásolta, hogy az esperességi közgyűlési meghívót későn küldték szét, úgyhogy a rimaszombati egyházközségi közgyűlést nem lehetett megtartani, hogy az egyházközség az esperességi közgyűlésre delegáltjait kik üldh ette volna s emiatt az egyházközségi elnökség törvénytelenül bár, de kénytelen volt a tavalyi közgyűlés alapján kiküldeni a delegáltjait. Megjegyzi, hogy ezáltal a nem szabályszerűen ösz- szeh ivott közgyűlés határozatainak érvényessége kockára került és el is veszhet. A tárgysorozat 9. pontjában a rimaszombati egyesült protestáns főgimnázium tanárözvegyeinek kérvényét tárgyalták, amiben az özvegyek kérik az esperességi közgyűlést, hogy tegyen lépéseket arra nézve, hogy az állam teljesítse a gimnáziummal szemben vállalt kötelezettségét. Mihalik Dezső dr., Törköly József dr. és Gyurkovics János dr. hozzászólása után ezt az indítványt elfogadták. A lelkészválasztási harcot érintette a tárgyalás 10. pontja. Ugyanis Törköly József dr. egyházközségi felügyelő fellebbezést nyújtott be a választók névjegyzékének megsemmisítése ellen, mivel a névjegyzék az egyházközségi közgyűlés határozata alapján jogerős volt és nem volt joga az esperességi presbitériumnak azt megsemmisíteni még akkor sem, ha abban Irányok fordulnának elő. Gyurko- vics János dr. hozzászólása után hosszabb vita támadt Törköly József dr. és Gyiirky Pál között, (akinek törvény szerint tanácskozási joga nem is volt) és azután Baráth Károly hozzászólása után a közgyűlés elfogadta Törköly József dr. fellebbezési álláspontját és elismeri ebben a kérdésben az egyházközségi közgyűlés illetékességét. A szabad indítványok között szerepelt a közgyűlés legfigyelemreméltóbb pontja. A rimaszombati evangélikus egyház még 1928- ban közgyűlési határozatot, hozott, melyben kinyilatkoztatta, hogy a magyar esperessé# mellett van, azt kérvényezi és abba belépni óhajt. Ez alapon Törköly József dr. egyházközségi felügyelő beterjesztette az egyházmegyei közgyűléshez a rimaszombati evangélikus egyház azon indítványát, mely szerint kéri, hogy az egyházmegyei közgyűlés véleményezze a kerületnek, amelyhez tartozik, a magyar nniirutu/i 1í iíI* f ál 111 JiS II t. Törköly József dr. kifejtette azokat, az előnyöket, amelyek a magyar esperességből származhatnak, úgymint a. magyar evangélikusok érvényesülési lehetősége az egyházi életben, az egyházi adminisztrációban, a nemzetiségi béke megszilárdításában, az egyházi élet felvirágoztatásában stb., kifejtette, hogy sem faji, sem jogi, sem technikai akadálya nincsen a magyar esperesség felállításának, hogy ez nem politikum, hanem belső egyházi szükségesség. Daxner Iván szerint a magyar esperességre szükség nincsen, mert ez politikum. Kéri az indítvány elutasítását. Hanesz Emil elnök azt javasolja, hogy mivel az indítvány nem volt a tárgysorozatba felvéve, hanem mint szabad indítvány tétetett, javaslattétel végett tegyék át az esperességi presbitériumhoz s a legközelebbi egyházmegyei közgyűlés tárgysorozatába vegyék fel. Nyilvánvaló szándék volt, hogy ezzel az indítvány tárgyalását egy évre elhalasszák, miután minden évben csak egyszer van esperességi közgyűlés és ezzel el akarják odázni a magyar esperesség ügyét, hogy semmi formában ne kerülhessen tárgyalás alá, mert az, hogy nem volt előkészítve 'és nem volt „nyomtatásban" a tárgysorozaton, nagyon is átlátszó tendenciát mutat az indokolásban!. Mert szabadin ditványt tenni igenis lehet é« hogy nem volt a tárgysorozaton „nyomtatásban", az a közgyűlési meghívó szabálytalan összehívásának tulajdonítható. Daxner Iván szerint felesleges ilytjn játékot űzni (amivel, ugylátszik, Hanesz Emil elnök indítványára célzott), mikor úgyis biztos, hogy az esperességi presbitérium elutasítja az indítványt a magyar esperességet illetőleg. Törköly József dr. kéri, hogy a közgyűlés akár jobbra, akár balra, hozzon határozatot a benyújtott indítványa felett. Hanesz Emil elnök azután szavazásra tette fel a kérdést az indítványnak egy évre való elhalasztása vagy tárgyalása mellett. Az elhalasztás mellett 22-en szavaztak, köztük Gyiirkv Pál és Baráth Károly is, Törköly József dr. indítványa mellett pedig 15-en. Ebből a sokatmondó állásfoglalásból sejthető, miért Ígérték meg a vezető szlovák evangélikusok a rimaszombati lelkész- választás esetére Baráth Károlynak a 33 szlovák szavazatot, de érthető az is, miért fordulnak ellene a magyar evangélikusok. Ezek után bizonyos, hogy a választásig még erős küzdelemre lesz kilátás. Technikai szenzációk Az első repülőtaxi próbarepülése —~ Haíálsugár pusztítja el a baktériumot — Celluloidkönyvek — Ultrahanghullámok — Déiafrikában. Durban-ban William Rodes mér-1 nők újfajta kis repülőgépet mutatott, be a szakembereknek. Ennek a repülőgépnek nincs szüksége nekiíu fásra a staríeláshoz. 70 fokos meredek szögben tud a gép fölemelkedni. Az uj gép a leszállásnál hosszú leszálló felület nélkül is simán „landol". Leszálláskor mintegy két ;létért gurul és aztán megáll. Ha a jelenvolt bizottság híradása nem túloz, akkor ez az amerikai mérnök megoldotta a régóta keresett helikopter problémát. A helikopter az a repülőgép, amely a mai repülőgépekkel szemben, függőlegesen tad felemelkedni és mindenütt képes le- szállni. Ezt a repülőgéptípust kell a jövő repülőgépének tartani, mivel a mai repülőgép a komplikált fel- és leszállás által nem eléggé használható. A helikopter tipus lesz a repülőtaxi típusa, amelyről annyi fantasztikus regényt írtak már. Kistávolsógra ugyanis mindaddig nem használható a repülőgép, ameddig indításnál nagy terület kell a repülőgép nekifutására és leszállására ugyancsak hosszú pályát fut be a gép, amíg megáll. Két évvel ezelőtt a spanyol La Cierva már olyan gépet konstruált, amelynek lényegesen kisebb tér kellett a felszálláshoz és a leszálláshoz. La Cierva repülőgéptípusa azonban nem bizonyult még teljesen használhatónak és a konstruktőr ma is dolgozik a tökéletesítésén. Ugylátszik, most ennek az uj felfedezőnek sikerült előállitani az első használható helikopter apparátust és igy az afrikai repülés megelőzte az európait. Ha ez igaz, akkor a Durbanban bemutatott ujti- pusu gép megoldja a repülőtaxi kérdését és a repülés ezzel óriási módon népszerüsödik. A sodrony nélkül továbbított elektromos áram Az amerikai találmányok utolsó hónapi krónikája nem lenne teljes, ha nem akadt volna megint uj „feltaláló", aki „halálsugarakat" gyárt. A halálsugarak lényege tudvalévőén: nagymeny- nyiségü elektromos energiák drótnélküli közvetítése. A problémát sem sikerült eddig megoldani. Első kísérletező volt e téren az angol Grindell Ma- thews, akiről rövidesen kisült, hogy óriási eredményekre lehet büszke: sikerült ugyanis becsapnia a világot egy ügyes trükkel. Azóta a berendezések százait állították elő a nagyfeszültségű elektromos energiák továbbítására. Halálsugaraknak azért nevezik ezt az igy továbbítani remélt elektromos energiát, mert feszültsége megöli a környezet élőlényeit. Mindenesetre szomorúan jellemző, hogy ilyen szempontból izgatja az emberiség fantáziáját a drótnélkül továbbított elektromos energia. A múlt hetekben a Shenctady elektromos laboratóriumban folytatott eredményes kutatások elérték azt, hogy 120 méter távolságra tudtak elektromos energiát drót nélkül továbbítani. Állítólag az ilyen sugarak előállításához egy millió voltos feszültségű áram kell. Ezeknek a halálsugaraknak rettenelee ereje van: nyálakat, egereket és egyéb kísérleti állatokat pillanatok alatt elpusztítottak velük. Ugyancsak elpusztítja ez a sugár a baktériumokat is. Ha tehát használatba kerülne mégis ez a rettenetes találmány, úgy reméljük, hogy emberbaráti célra használják majd és nem embergyilko- lásra. Shenotndyban a halálsugarak segítségével kolera-, pestis- és sárgalázbaktériumokat pusztítottak el nagy sikerrel. , A iitmesitett könyvtár A berlini állami könyvtár épülete szűknek bizo- nul. Nagyon sok nyomtatott papiros van, naponta üzönlik ide a sok megőrzendő nyomtatvány és a régieket sem szabad kiselejtezni. Nagy problémája az ilyen állami könyvtáraknak, hogy a folyton szaporodó termelés megőrzése végett valahogy a könyvek, nyomtatványok formáját lekicsinyítsék. A segítséget a filmtől várják. Valószínű, hogy a közeljövőben osztályozni fogják a könyveket a használat gyakorisága szerint. A nem mindennap használatos könyveket oldalról-oldalra filmre Litografálják. Ezekután csak a filmet kell megőrizni, a könyvre nincs szükség. Rendkívül sok hely szabadulna fel ezáltal a könyvtárakban, mert a filmtekercs alig negyvenedreszét foglalja el a könyv helyének. Ha most aztán valaki egy ilyen könyvet akar olvasni, elmegy a filmkönyvolvasóterembe. Ott minden látogató helyet kap egy asztalnál, amelynek alsó lapján vetítőgép van felszerelve. Az asztal hátsó pdremén van egy tejüvegszerü lemez, amelyre a vetitősugarak esnek. Az olvasó megkapja a kért filmkönyvet, fogaskerékkel beilleszti a filmtekercs megfelelő oldalára a vetítőkészüléket, aztán megnyomja a gombot, a vetítőkészülék motorja működésbe jön és kényelmesen hátradőlve lehet olvasni a lemezen a kívánt oldal szövegét. A németek már foglalkoznak ilyen filmesitett könyvtártervekkel. A könyvtáraknak kétféle szempontból hasznos ez az újítás: Az egyik, hogy rengeteg helyet takarítanak meg, a másik, hogy az értékes régi nyomtatványokat nem kell ezután a használt! .A koptatni. A régi könyveket gondosan becsomagol i elteszik, mihelyt a róluk felvett filmek megvannak. Azokat a könyveket, amelyeknek nincs bibliofil értékük, ezekután, ha lefilmezték, meg lehet nyugodtan semmisíteni. Az olvasók nem firkálhatják többé tele a könyveket! Magánkönyvtáraknál is alkalmazást fog nyerni ez a metódus, különösen olyan embereknél, akiknek a foglalkozásuk megkívánja, hogy nagy szakkönyvtárakat tartsanak, mint ■ például orvos, ügyész, birő, lelkész stb. Valószínű, — ha már a fantázia világában vagyunk, — hogy a jövőben minden könyvnek kettős kiadása lesz: egy inai értelemben vett nyomtatott papiros- könyv és egy film alakja. A tankönyvek nagy papiroskiadásban jelennek meg, kevés filmpéldányszámmal, nagy kézikönyvek viszont papiroskiadásban talán egyáltalán meg sem jelennek majd. Az ultrahanghullámok csodája Sokat hallunk az ultraibolyasugarakról és azok erős hatásáról. Az ultraibolyasui/r voltaképpen igen szapora fényhullám. Olyan gyors hullámzás, hogy az emberi szem már nem tudja észrevenni, tehát láthatatlan. A hang, mint tudjuk, a levegőnek, vagy más anyagú közegnek a hullámzása. Ha a hullámzás olyan, hogy másodpercenként 16 rezgéssel jár, akkor már halljuk a mély hangot. Ez az a küszöb, melyen hangot kezdünk hallani. Ha a közeg lassabban rezeg, akkor csak legföljebb kopogást hallunk, de a kopogások nem olvadnak egybe és nem válik belőlük hangérzés. 16 rezgésnél kezdődik a hangérzés és eltart jó fülű embereknél majdnem 40.000-ig. Minél szaporább a rezgés, annál magasabb a hang. Ha a közeg másodpercenként 40.000-nél többet rezeg, akkor már nem halljuk a hangot. A rezgés megvan, de bangót nem ad, az emberi fül képtelen ezt a szapora rezgést felfogni. Hogy nincs-e olyan állat, amely a szaporább rezgést is meghallja, nem tudjuk, igen valószínű, hogy van, amint hogy az is valószínű, hogy van olyan állat, mely a« ibolyántúli sugarakat is látja. Biztosra vehetjük, hogy az állatkísérletek ilyen irányban hamarosan megii'"!-' A szaporább rr/.gésü hullámzást éppen úgy, ininl a fémnél, a bánénál is kezdik tanulmányozni. Ezeket a hullámzásokét ultrabanghullámoknak nevezik. Már a háború alatt a franci Langevin kísérletezett ezekkel a hullámokkal, hogy hallhatatlan hullámokkal érintkezhessenek a tengeralattjárókkal; de Langevin ultrahullámai nem voltak nagyon szaporák. Most két baltimorei fizikus. Wood és Loomis egészen uj dolgokat derítettek fel ezekről az újfajta hanghullámokról. Előállítottak olyan hanghullámzást, melynek rezgésszáma 100.000 és 700.00r között van. Ezeket az ultrahanghullámokat igen szellemes módon létesítik. Régóta ismeretes, hogyha bizonyos kristályokat, például kvarckristályokat összenyomnak, akkor elektromosakká lesznek. Ezt a jelenséget, melyet főként a rádium feltalálója. Curie Pál tanulmányozott behatóan, piezoelektromosság- nak nevezik a tudósok. Nyomás, tehát mechanikai hatás elektromossággá alakul. Közeliekvő gondolat volt ennek a megfordítása, vagyis, hogy elektromosság által a kri .ilybán mechanikai változást, a részecskéinek a mozgását lehet létesíteni. Mindenki, akinek kristálydetektoros rádiókészüléke van, voltaképpen ezt a tüneményt élvezi. Az elektromos hullámok érik a kis kristályt és ennek folytán a részecskéi hullámzó mozgásba jutnak. Ilyenféle módon létesítettek Woodék tetszésszerinti rezgésszámu hullámzást a kvarc)?ristályban. A kristálylemez olajban volt elhelyezve, a rezgését átadta a folyadéknak, úgy, hogy az olaj is másodpercenként 100.000-nél szaporább váltakozásu hullámzást végzett. Ezek az úgynevezett ultrahanghullámok. Csodálatos jelenségeket észleltek a kutatók. Az olaj, mely teljes nyugalomban volt az ultrahang- hullámzás előtt, egyszerre nyugtalankodni kezdett, 8—10 centiméter magas hullámok keletkeztek a felszínén, illetőleg 8—10 centiméter magasra csapkodott fel, ilyen magasra lövellt olajcseppek kezdtek ugrándozni a felszínén, a beléje helyezett tárgyak felmelegedtek, ha pedig vízzel végezték a kísérletet, akkor a víz felszínén köd keletkezett. vagyis a vizrészeeskéket mint valami finom párát lökte fel a hullámzás. Ha a folyadék olaj és vie volt, akkor e kettő úgy összekeveredett, hogy egy fehér tejszerü emulzió lett belőle, ugyanígy a paraffin és viz is teljesen összekeveredett, hogy 24 óráig tartott, amig minden higany újra leüllepedett. De nemcsak fizikai, hanem élettani hatásuk is van az ultrahanghullámoknak. Úgy látszik, ezt a gyors hullámzást a szervezet súlyosan megérzi, mert kisebb állatok az ultrahanghullánizós hatása alatt elpusztulnak. A bacillusoknak, sajnos, nem ártanak ezek a hullámok. Ez újfajta hullámoknak bizonnyal igen nagy tudományos, de valószínűleg nem kisebb technikai jelentőségük van. Hiszen miként említettük, Langevin, hires francia fizikus, eredetileg is a viz alatti híradásra használta ezeket a hullámokat. Még meglehet, hogy a sebészet is nagy hasznukat veszi, mert ha a kis állatok szervezetére ilyen hatású, akkor valószínű, hogy belső képződményekre is befolyással lehet. Talán elkövetkezik az idő, i.'kor a sebész a röntgennel megkeresi a beteg beNő helyet és az uItralianghuHámokkal kés nélkül gyógyít. Wood, a mai nemzedék egyik legkiválóbb kísérletezője tisztán tudományos érdeklődésből kutatja az ullrahanghullámokat, de a technikus és az orvos bizonnyal hamarosan az ó területeiken próbálják ki a hatásaikat.
