Prágai Magyar Hirlap, 1929. június (8. évfolyam, 123-147 / 2048-2072. szám)

1929-06-26 / 144. (2069.) szám

6 IIBIMWMHUHI il [Ilii 'Tl¥T1—TI-------T,~r~T7T~~""irrH—ír 192 9 június 26, szerda. Losonc egész társadalma megmozdult az elbocsátott Scherer tanár visszavétele érdekébe* Thaly Ferenc 1860 -1929 Komárom, junius 25. A végi Komárom- megye egyik hűséges és kiváló fia ravatalá­hoz hívta a harangszó utolsó bucsuzóra bará­tait és tisztelőit: Thaly Ferenc magyar felső­házi tagnak, a gesztesi járás egykor hírneves képviselőjének, a vármegyei törvényihatósági bizottság vezérszónokának, aki megtért ősei­hez váratlanul, rövid szenvedés után. Thaly Ferenc, Thaly Kálmánnak, a hírne­ves történetirónak unokaöccse, Angliában szü­letett, Jersey szigetén, ahol édesapja, Thaly Zsigsmond forradalmi ezredes tartózkodott, szomorú sorsban, mint politikai menekült. Különös ember volt ez a Thaly Zsigmond, aki Komárom várának erődítési igazgatói tisztét viselte és egyúttal Kossuthnak is bizalmasa volt, aki megbízta, hogy tartsa szemmel Klap­kát, a hős parancsnokot Mikor a vár sorsa rosszra fordult, Thaly ellenezte a vár átadását lés Összeesküvést szőtt Klapka ellen, aki el is fogatta. Kalandos terve, a Csallóközi Köztár­saság kikiáltása nem sikerült. Nem irta alá Komárom kapitulációját és elbujdosott, Fá­mban és Londonban élt, majd Jersey szige­tén vonta meg magát. Itt született 1860. v évben Ferenc fia, akit hat éve6 korában hozott visz- sza hazájába, ahová amnesztia nélkül tért vissza Thaly Ferenc gondos nevelésben részesült, a kormáromi kisgimnáziumnak, majd a po­zsonyi líceumnak volt jeles tanulója és Bu­dapestem végezte el jogi tanulmányait. Köz­pályára nem kívánkozott Pusztaszentmihá- lyom, az ősi családi birtokon gazdálkodott. De már korán részvét! a törvényhatósági élet­ben, ahol nagy készültségével és tudásával tűnt fed az ellenzéki oldalon. Mint kitűnő szó­nok jelenik meg a vármegye gyűlésein, aki­nek beszédei alatt csend és feszült figyelem uralkodik. Politikai pályára 1896-ban lépett, amikor a nagyigmándi választókerület egyhangúlag vá­lasztotta meg képviselőjévé negyvennyolcas programmal. A pártnak is egyik értékes és tekintélyes tagja lett A következő cikluson, il901-ben szintén egyhangúlag kap mandátu­mot kerületében és 1906-ban szintén megvá­lasztják. A Justh-párt nagy obstrukcióját nem helyeselte és 1910 elején kilépett a tpártból. Elveihez hü és szilárd meggyőződésű politikus volt, parlamenti felszólalásai nem annyira az előadás szépsége, mint logikai alátámasztása és érvelésének súlya jellemez­ték. A háború alatt visszavonult életet élt és a háború után többé nem vállalt madátumot. A magyar kormány felsőházi taggá nevezte ki. Komárom-Eszt ergom vármegyék közigazgatá­si egyesítése után a megyei közéletben élénk trészt vett és szavának nagy súlya volt a me­gyei közéletben. Rendkívül miveit és olvasott ember volt, gazdaságán kívül olvasmányai érdekelték legjobban. Sohasem nősült meg és mint legényember halt meg. Váratlan ha­lála óriási részvétet keltett, mely elkísérte útjára is. (agy) Szögyén község bűnvádi fel­jelentést tesz jegyzője ellen Szögyén, junius ?L (Alkalmi tudósítónktól): Szögyén község képviselőtestülete junius 21-én rendkívüli ülést tartott, amelyen Danics József képviselőtestületi tag szóvá tette a Hecht Li- pót örökösei által eladott ötvenegy és fél ma­gyar hold után kivetett értéknövekedési adó ügyét. Kérdést intézett a jelenlevő Halász Jó­zsef községi tisztviselőhöz, hogy miért vetették ki oly aránytalanul kis összegben ezt az érték- növekedési adót. Halász József kijelentette, hogy ezt az adót özv. Hecht Lipótné és társai terhére Holecz Mihály vezető jegyző vetette ki s ő csupán a főjegyző által kiállított fizetési meghagyásokat könyvelte he a főkönyvbe a községi pénztárnok jelenlétében. Halász József egyúttal kijelentette, hogy Danics József pana­szát indokoltnak tartja, miután Holecz főjegyző az említett értéknövekedési adókat nem a fen- álló törvényes előírások szerint vetette ki, ha­nem azoknak megkerülésével teljesen szabály­talanul s ennek következtében a községet Ö6.628 korona 67 fillért károsodás érte. Az időközben a terembe lépő Holecz Mihály* vezető jegyzőtől felvilágosítást kértek ebben az ügyben, ő azonban minden fölvilágositást meg­tagadott. Ezután Halász József községi tisztvi­selő hivatkozván arra, hogy itt a községi va­gyon súlyos megkárosításáról, tehát közvagyon­nak hűtlen kezeléséről van szó, amely cselek­mény a büntető törvénykönyvbe ütközik, java­solta, hogy a képviselőtestület Holecz Mihály jegyző ellen tegye meg a bűnvádi feljelentést. Erre a községi képviselőtestület névszerinti sza­vazással egyhangúan elhatárolta, hogy Holecz Mihály ellen az államügyészségnél a képviselő­testületi ülés jegyzőkönyvének becsatolása mellett a bűnvádi följelentést beadja. Losonc, junius 25. (Sajót tudósítónktól.) A pozsonyi iskola- ügyi referátus rendelkezése folytán Scherer Lajos, a losonci állami reform gimnázium szerződéses tanárát juliius hó elsejével elbo­csátották állásából, a régi viszonyokhoz mórt nyugdíj kilótásbahelyezése mellett. Scherer tanár elbocsátása Losoncon általános kon- sternációt keltett. Szinte elemi erővel tört elő az egész város társadalmának közhangulata, hogy a kivá­ló pedagógus érdekében minden követ megmozgasson. Hiszen alig van család Losoncon, amelynek gyermekét nem Scherer tanár oktatta volna a német nyelvre, amelynek legképzettebb professzora volt egész Szlovenszkóm. És mi­vel legmunkabiróbb férfikoTában van, ezen az ipari vidéken még nagyon sokat vártak tőle a szülők a német nyelv oktatása terén. Sorompóba léptek tehát a szülők, támogat­va a volt tanítványok seregétől — hiszen Scherer tanár egész nemzedékeket nevelt fel — s kérvényt szerkesztettek az iskolaügyi miniszterhez. Mert senki sean tudta elhinni, hogy a miniszter a Scherer Lajos tanári mű­ködésének és pedagógiai tevékenységének Bukarest, junius 25. A Gureníul értesülése szerint a magyar kormány válasz jegy zekének megvitatására tegnap reggel minisztertanács volt Maniu la­kásán. Utána Mironescu a régenstanácsot in­formálta a válaszjegyzékről. A kormány majd: csak a kérdés teljes áttanulmányozása után diönt arról, vájjon szükségesnek tartja-e*, hogy a külügyminiszter a parlament előtt is expozét tartson a diplomáciai akció lefolyásá­ról. Mihelyt a kormány a magyar válaszjegy­zék teljes szövegének birtokában lesz — ed­dig ugyanis annak csak a bukaresti román követ által táriratilag leadott tartalmát is­meri — közli azt a többi kisantantállamma] is, hogy megbeszélje a vele kapcsolatos teendő­ket. A Ourentul azt, hiszi, hogy a kisantant nem fogja kielégítőnek találni a választ és igen nagy a valószinüsége annak, hogy kollektív jegyzéket intéz Budapesthez. Ugyanez a lap a bécsi tárgyalások szünetelé­sével foglalkozva, megszakadtaknak minősiti azokat és ezt természetesnek is tartja, mert szerinte a magyar hivatalos körök által fel­idézett ellenséges atmoszférában nem lehe­tett volna a tárgyalásokat tovább folytatni. A válasz jegyzékkel foglalkozva, a lap vezércik­kében kiemeli, hogy a válaszjegyzék hangja senkit sem fog megtéveszteni, mivel alapjá­ban véve megmarad eredeti álláspontja mel­lett. A Cuvantul kritikája sokkal enyhébb. Ez a lap azt Írja, hogy a kedden tartandó minisz­tertanács a válaszjegyzék áttanulmányozása alapján diönt a további teendőkről.. Az optánsíárgyalásokről a Cuvantul siet Prága, junius 25. Berlini jelentés alapján tegnap beszámoltunk arról, hogy a kisantant United Press of Europe címen Svájcban egy távirati sajtótudósitó irodát szervez, amely ősszel már meg is kezdi működését é Bern­ben. A romániai lapok közlése szerint egy ilyen távirati ügynökség terve már régen foglalkoztatta Benes külügyminisztert, de a kisantant-sajtóügynökség létesítését csupán a legutolsó belgrádi konferencián hatál ózták el. A Temesvári Hírlap úgy tudja, hogy a kisantant külügyminiszterei Benes sür­getésére járultak hozzá a tervhez, uiki erre ismeretében jóváhagyná egy égbekiáltó igaz­ságtalanságnak az érvényesülését. Arra kér­ték tehát az iskolaügyi minisztert, hogy he­lyezze vissza Scherer tanárt állásába s végle­gesítse őt. A kérvényt aláírták az összes egyházak, nőegyesületek, társadalmi és kulturális egyesületek s a losonci és vidéki szülők százai. Az egész váTos és vidék közhangulatát s a kívánó szakerő iránti elismerést és ragaszko­dást kifejező kérvényt eljuttatták a prágai iskolaügyi minisztériumba és másolatban a pozsonyi országos hivatalhoz. Munkatársunk felkereste Losoncon Sche­rer Lajost, hogy elbocsátásának részletei iránt érdeklődjék. Scherer Lajos azonban szomorúsággal és tagadőlag rázta meg a fejét. — Nagyon sajnálom, hogy ügyem a hírla­pokba került. Mindenkit, akiről csak tudtam, hogy összeköttetésben áll az újságokkal, meg­kértem, hogy ne foglalkozzanak ügyemmel. Hiszen miég engem nem ért sérelem, mert a dolog reparálható. Ügyem a miniszter előtt van és szent meggyőződésem, hogy nem fog velem igazságtalanság történni. megjegyezni, hogy a kormánykörökből szer­zett értesülései szerint a tárgyalások nem szakadtak meg, mint ahogy azt előző napi cikkében hirdette, ha­nem csak félbeszakadtak,, mint ahogy azt Mironescu is kijelentette, mi­kor Szinajából visszaérkezett. Belliseit és Szterényi tanácskozott az optáns-ügyrő! Budapest, junius 25. (Budapesti szerkesztő­ségünk jelentése.) Bethlen miniszterelnök tegnap hosszasan tanácskozott a felsőház fo­lyosóján Szterényi József báróval. Szterényi egyelőre nem óhajtott nyilatkozatot tenni az optánsper eredménytelen befejezéséről. Be­avatott forrásból úgy halljuk, hogy a magyar delegáció azt a javaslatot tette Románia ki­küldötteinek : terjesszék az egó9z kérdést a Népszövetség főtitkársága elé, hogy még a szeptemberi ülésszak előtt mód­jában legyen valamilyen közeledést létrehoz­ni a két állam álláspontja között. Ez még mindig hozzátartoznék ahhoz a ba­rátságos tárgyaláshoz, amelyre a Népszö­vetség a két államot utasította, Amennyiben a román kormány ehhez nem járulna hozzá, természetesen nem marad más hátra, mint hogy Magyarország a Nép- szövetség szeptemberi ülésszaka elé vigye ezt az ügyet és kérje a tanácsot, hogy a ro­mán-magyar döntőbíróság román biráját ne­vezze ki. Báró Szterényi József egyébként kijelen­tette, hogy rövidesen elutazik Budapestről és hosszabb pihenőre Karlsbadba megy. a célra hat millió csehszlovák koronát aján­lott fel s az ügynökség fölállításának gyakorlati veze­tését is Benesre bízták. Bécs, junius 25. A bécsi sajtókörökben élénken fog lat közünk a Central European Rádió kisantan.t-tudósitó irodából kifejlesz­tendő uj távirati ügynökségnek, a United Press of Europe-nok a tervével. Az uj táv­irati ügynökség szülőatyjának Benes cseh­szlovák külügyminisztert emlegetik. A Uni­ted Press of Europe nemcsak politikai, ha­nem nemzetiségi és közgazdasági hírszolgá­lattal is el akarja látni azokat a lapokat, me­lyek vele összeköttetésbe fognak lépni. A távirati iroda alapitói köp í r ózni akarják a Középeurópát domináló Ullstein-Dienst és az amerikai United Press szervezetét és fő­leg e két távirati ügynökség és a Rothermere- sajtókoncorn részére akarnak konkurren- cdát teremtetni. A távirati ügynökség minden egyes ország­ban csupán egy-egy sajtók oncernt látna él napi hírszolgálattal. Hogy azonban a hírszol­gálati forrás kisantantjellegét elleplezzék, a vállalkozásnak részvénytársasági formát ad­nak. Eleinte Bécsiben, később Prágában akar­ták felállítani a hírszolgálati központot, de végre úgy döntöttek, hogy teljesen semleges helyen, Svájcban szervezik meg. A társaság részvénytőkéjét úgy állapítják meg, hogy a tiszta tőke hat hónapra fedje a havi személyi kiadásokat. A számítások szerint ez az összeg 200.000 svájci frankra tehető. A részvénytársaság tagjai természetesen a kisantantállamok politikai köreiből fognak kikerülni. A társaság igazgatósági tanácsa veszi fel a hírszolgálatot végző személyzetet. Az eddig ismeretes diszpozíciók szerint ez a személyzet meglehetős szükkörü lesz. úgy hogy az uj vállalat nagyságra és hírszolgálati készültségre nézve össze sem hasonlítható a hasonló német vagy angol vállalatokkal. Látható ez abból, hogy a sajtóügynökség­nek csak Parisban és Berlinben lesz két- két munkatársa, mig Londonban, Moszkvá­ban, Prágában, Varsóban, Becsben, Kopen- hágában, Rómában, Géniben, Budapesten, Belgrádban, Athénben, Szófiában és Buka­restben csupán egy-egy tudósítót fog tar­tani. A berni központ és az európai fővárosokban lévő összes sajt ótudós itók havi fizetése kö­rülbelül 30.000 svájci frankra fog rúgni. Az egész tervet azonban eleve diszkreditálja az alapítók azon szándéka, hogy a United Press of Europe a sajtóhirszolgá- laton kívül még külföldi hirdetések közve­títésére is vállalkozik, sőt a nyomdaipar egyes áruinak külföldi beszerzését és ex­port-importját is elvállalja, így hajlandó papirost, festékeket, gépeket, nyomdatechnikai újdonságokat, illusztráció­anyagot külföldön beszerezni és szállítani. A sajtóügynökség szerepének a hirdetési és ke­reskedelmi ügynökségek munkakörével való emez összekombinálása előre sejteti, hogy a kisméretű, de annál költségesebb hírszolgá­lati és hirdetési ügynökség nem fog rendel­kezhetni azzal a tekintéllyel, amely életké­pességét és az objektivebb magántávirati irodákkal való versenyképességét a kritikus hat hőnapnál hosszabb időre biztosíthatná. Járási magyar tanitágyülés Nagykaprom Nagykapor, junius 2-1. (Alkalmi tu . ősi tőnk - tól.) A nagykaposi járás magyar tanítóegye­sülete e napokban tartotta Nagkaposon évi közgyülését. Sziios János iskolaigazgató, elnök megnyitó beszédében találóan mutatott rá a tanítóságnak a kultúra fejlődésével együttha­ladó hivatására. Majd elitélőleg nyilatkozott az úgynevezett radikális tanítók kis csoportjá­nak az egyes járási körök ellen indított tá­madásairól s összetartásra és egymás iránti kartársi szeretetne hívta fel a járás magyar ta­nítóit. A titkári és pénztári jelentések elfogadása után három évre megválasztották a tisztikart: elnök ismét Szűcs János lett, alelnök ifj. Papp Lajos, titkár Erdei Lajos, jegyző Böszörmé­nyi József, pénztáros id. Papp Lajos s könyv­táros Laky Ilonka. Ezután Szűcs elnök a magy7ar tanítók orszá­gos temetkezési egyesületének nagyjelentő­ségű te ivét ism ertette. A közgyűlés az ezen egyesület megalapítására vonatkozó indít­ványt egyhangúlag elfogadta, a maga részéről az egyesület megalakítását kimondotta s meg­bízta az elnökséget, hogy az általános magyar tanítóegyesület többi járási köreit is hasonló határozathozatalra kérje föl. Majd Farkas Jenő gálocsi állami iskolai ta­nító a tüdővészről tartott igen tanulságos elő­adást, ami után az indítványok következtek. Elfogadták Böszörményi József azon indítvá­nyát, hogy a cseh tanítók látogatásának költ­ségei óimén a csapi tanfelügyelőségnek 1926-ban fejenkiut befizetett 90—120 korona elszámolására a tanfelügyelőség felkéressék és az összeget a Magyar Tanítók Háza alapja javára fordítsák. Végül egyhangúan elfogad­ták Szűcs Jánosnak a fizetésrendezésre vonat­kozó indítványát is. A közgyűlést közebéd követte, amelyen szá­mos pohárköszöntő hangzott el. Uj közös jegyzékkel felel Magyarországnak a kisantant! A Cuvantul szerint az opiánstárgysiásofe csak félbeszakadtak I kisantant ii saitíMíia, íz „Iliiéi Press of Europe1' lat lónapra elén tőkével indul meg Sémiién A távirati Ma tekintélyét eleve diszkreditálja az, kegy egy­idejűleg kkdetésszerzö és nyomdaipari ügynökség is lesz

Next

/
Oldalképek
Tartalom