Prágai Magyar Hirlap, 1929. június (8. évfolyam, 123-147 / 2048-2072. szám)
1929-06-23 / 142. (2067.) szám
10 1929 jttnitis 23, vasárnap. MacDonald kisasszony nehéz szívvel költözik át a miniszterelnökségi palotába London, június 22. Amióta MacDonald lett >ai uj angol kormány elnöke, a riporterek egész hadserege ostromolja meg a miniszter- elnök otthonát, családját, ami érthető is, mert Angliában a közönség egyetemes érdeklődéssel fordul minden olyan apróság felé, ami jellemző MacDonaldék családi életére. A miniszterelnök családjának legfiatalabb tagját, ÍMiss Ishbel MacDonaldot interjúvolták meg most a fürge angol újságírók, akik a kisasz- szonyt lossiemouthi otthonában fogták vállalóra és elsősorban azt kérdezték tőle, mit •szól ahhoz, hogy édesapja rövidesen átköltözik megint a miniszterelnökség Downing- Street 10. számú palotájába. Miss MacDonald nincs elragadtatva a hur- oolkodástóL — Igazán sajnálom itthagyni ezt a kedves, nyugalmas helyet... mondotta. — Júliusban költözködünk, akkor megyünk vissza Londonba és sajnálom, hogy búcsút kell mondanom ennek a kis weekendi házacskának, amelyet testvérem terve szerint építtetett az apám. Az angol miniszterelnök leánya lossiemouthi kis házában is legszívesebben a szegény, nyomorék gyermekek gondozásának él. (Legkedvesebb emléke az a fotográfia, amelyen két bepólyázott fejű, de mosolygó szemű iaprő gyermek közt van levéve. A kép abban a kórházban készült, amely MacDonald kisasszony anyjának emlékére épült. A miniszterelnök felesége egész Angliában ismeretes volt arról, hogy odaadó Önzetlenséggel él a szegény, szűkös és beteg gyermekek nevelé- isének. Ezt a nemes hagyományt követi leánya, Miss Ishbel MacDonald, aki mióta otthagyta az iskola padjait, a gyermekügyi, jóléti intézmények érdekében buzgólkodik. A (kisasszony most huszonhatéves és amióta apja visszavonult a kormány elnökségtől, egyedül •ennek az ambíciójának él és nagyon boldog, (hogy bekerült a londoni községtanácsba a múlt év márciusában. — A városi ügyek — mondotta Miss Mae- íDonald — sokkal jobban érdekelnek, mint a parlament és amikor még iskolásleány voltam, az volt az egyetlen kívánságom, hogy bekerüljek a londoni községtanácsba és alkalmam adódjék arra, hogy a gyermekügy- gyel foglalkozhassam. Ez a kívánságom teljesült. Tagja vagyok az oktatásügyi, az ucca- és térügyi bizottságnak és London legszegényebb negyedében, az East End-en közvetlen közelről figyelhettem meg a világosságtól, a naptól elzárt szegény gyermekek életét. Érzem, hogy a londoni gyermekek boldogulása attól függ, meg lejiet-e oldani a tömeglakások rettenetes problémáját és igazán örülni Ifogok, ha egyszer bekerülhetek a lakásügyi bizottságba, ahol még annyi emberbaráti probléma vár megoldásra. Ha most Londonba átköltözünk, nem lesz sok dolgunk a hurcol- kodással. Úgyszólván csak apróságokat kell átvinnünk a Downing-Streetre. Még festményeket, képeket sem viszünk magunkkal. Amikor édesapám miniszterelnök volt, azt a javaslatot tette a Nemzeti Képtárnak, hogy azokat a festményeket, amelyek a képtár pincéjében vannak elraktározva, aggassák *föl a palotában és a gyűjtemény igazgatósága szives örömest eleget tett ennek a kérésnek. /Remélem — fejezte be szavait a mosolygó- képű Miss MacDonald —, a Nemzeti Képtár most is majd módot ad arra, hogy szép festményekkel díszíthessük a lakásunkat. A newyorkibörze Száznegyven évvel ezelőtt nyílt meg a newyorki börze, a mai helyén, egy Ja alatt — 1922-ben épült löl a mai huszonhét- emeletes tőzsdepalota — Nemsokára azonban újra nagyobbi- tani kell, mert hét év alatt szűknek bizonyult „Miss Európa“ arckrém törvényesen védve! A jelenkor egyik legtökéletesebb arc- májfoltot és más ápolószere arctisztátlanságot biztosan eltüntet. Föl erakat a C- S. R. részére: i«KA8ÜR“ drogéria, Tornala. Naponta postai szétküldés! 1 tégely arckrém 10*—- Ke hozzávaló szappan 5‘— Ke, arclemosó 5"— Kö. Külön- külön is kaphatók, de előnyős egyben használni. PÁRISI LEVÉL Páris, junius hó. Az elegáns párisi nő arról nevezetes, hogy soha sincs otthon, sohasem tartózkodik Pá- risban. Szeptemberben még nyaral, novemberben már telel. (Valahol a hegyek között.) Februárban a tavasszal tartja találkozóját délen. Aki Párisban akarja látni, csak májusban, csak júniusban pillanthatja meg a szabók bálványát, a francia divathölgyet... Csak májusban, csak júniusban állapíthatja meg, milyen tulajdonképpen az a híres nő, kinek Ízlésére, kinek kedvére és szeszélyére kreálja csodáit Lelong és Patou. Hát nem sovány, sőt még csak nem is karcsú, kérem! Nem afféle deszkaalak, amilyet a divatlap rajzol. Sző sincs arról, hogy ilyen csontváz, amilyennek a Cluffon és a Vogue képei után képzeltük. Ő mily ostoba volt, aki addig koplalt, addig vacsorázott salátát és addig reggelizett narancslevet, mig sikerült e divatlap-eszményképekhez hasonlítania! Az igazi francia divathölgyről azt lehet mondani, hogy átlagban kövérebb a pestinél. Ezt egy csöppet sem szégyelli. Esze ágában sincs olyan ruhát viselni, amely karcsúbbnak mutatja, mint amilyen. Akik reggel tiz óra felé a Bois de Boulogne akácfa-sorában sétálnak, egy dekát sem tagadnak le abból a hatvan kilóból, amelyből csupa izmot varázsolt a sport De mig tavaly a divatos Alléé des Accacia napos oldalán illett sétálni (mindenki tudja, mekkora barátságban voltunk a nappal 1928- ban), idén az árnyékos oldalt járják a francia sikk kedvencet Ezen a nyáron halványság dívik, vagy pergamentszin. Még a harisnya sem lehet „napsütött", mint két és három éve. Érdekes, hogy azok a színek, amelyeket mi szeretünk, mily kevéssé válnak be Párisban. Itt idén is fekete az ur. Egyszerűen szabott fekete „tailleui" a francia nők kedvence. Hozzá két róka: szürke s fekete. S lehet bármilyen meleg, le nem kerül a divathölgy válláról. A feketével csak a sötétkék konkurrál. Vrisca-kosztümök, krepp-ruhák mind sötétkékek. Hol háromszjnü zsorzsettsál a díszük^ hol pettyes öv és ridiküL A sált különben alaposan ráncbaszedte idén a divat. Hol a derék körül (ez a sötétkék ruha köré kötött japán sál szenvedélyesen szeretett favoritja a párisi nőnek), hol az övben, hol pedig a gomblyukban. Némelyik sálból kepp lesz, ha felnő, afféle antik-bordürös tóga, amelyet nem könnyű viselni. Junó legyen a talpán, akinek jól áll az ilyen. Chéritné! — aki a kát divatkirály: Patou és Lelong mellett tán legkeresettebb harmadik — nincs olyan muszlinruha, melynek ne lenne selyem-krepp a kiegészítője és él szerencsénkre a rövid kis selyemmuszlin és csipkekabát is, mely ujjas mivoltában lehetővé teszi, hogy az ujjtalan estélyi ruha a délutáni napban is mutatkozhatik. Az ensemble (hosszú köpeny és hozzávaló ruha), mely eddig nappali viselet volt csupán, a szabó-szénior: Worth jóvoltából estélyi viselet lett idén, még mindig a lehető legfény- üzőbb formában: halványlila és rózsaszín virágos muszlin-ruhához lilagyöngyös muszlinköpeny jár. Amilyen szenzáció volt az angol Erzsébet királynő idejében a keményítő (akkoriban fedezte fel egy holland nemes felesége), akkora ma is az. Erzsébet korában annyira nem tudtak betelni a keményített vászonnal, hogy még a legpompázóbb, legdrágakövesebb díszruhákhoz is malomkerék-gallért viseltek keményített fehér vászonból. Jó néhány emberöltő telt el azóta. S mert semmi uj nincs a nap alatt, a keményített ruhaanyagokba ismét belebolondultak a nők. A híres Patou-tüll, minden estélyi anyagok közt sztár 1929-ben, keményített tüllnél nem egyéb tulajdonképpen. A Patou-tiillből készült ruha pikáns ellentéte a sok lengő, imbolygó muszlin-szárnynak. E keménytartásu anyagból készítik a hatvanas éá nyolcvanas évekre emlékeztető fodros, turnürös ruhákat. Akár a színek világában, az anyagokéban is nagy szabadságot enged idén a divat. Taft- ból ripszig, minden selyem viselhető délutánra. (Tán legkevésbé a tavaly közkedvelt Mar- meuse.) Hogy japán selyemtől háziszőttesig mennyi minden jó délelőttre, el sem tudnám / ;^t sorolni hamar. Estére pedig keményített ttosftől „musellne diaphane" ig nincs olyan bankóbóu. melyet örömmel el nem fogad a Madeleine. A világ szíve? Igen, aszerint a közmondás szerint: — ahol az idál, ott a szív. — A világ legfőbb ideálja a pénz. A világ pénzének címe: Newyork, Wallstreet. Itt van a világ szive is. Sajátságos érzéssel lépi át az ember a kis oldalajtót és néhány perc múlva egy kőerkélyről nézi az alig emeletmagasságu csarnokot Szerény, dísztelen terem, ebben érződik a világgazdaság szívverése. Első pillanatra megzavarja az embert a hangya- boly6zerü nyüzsgés, nem a lármája miatt, hanem éppen azért, mert nem eléggé lármás, mérsékelt, majdnem korrekt beszéd mindenütt, csak néha, pillanatokra tör elő egy-egy magasabban intonált hang. Ez a csendesség még ijesztőbben érezteti, hogy itt megszámlálhatatlan millió dolláros értékekről döntenek, a forgalom, a nyereség-veszteség óriási tételei annál jobban lesújtanak, minél csendesebb gépiességgel zajlik itt minden. Nyomást érez az ember: az egész világ itt van és figyeli a termet. Nincs az Unióban még egy ilyen terein, ahová nehezebb volna bejutni, amelyet ennyire Közismert gyógyforrásai állandó eredményt biztosítanak, idült izületi és izomcsúz, ischias, kösrvény valamint egyéb rheumatikus megbetegedéseknél női és bőrbajoknál. Uj fürdoszálló modern berendezéssel. — Lakás teljes ellátással elő és ntóidényben 28"*, 34*-, 46’- Foidényben (július-augusztus) Kő 35.-, 40"-, 55"-. Felvilágosítást és prospektust küld a Fürdoigazgatóság védenek, őriznek, biztosítanak. — Newyork Stock Exchange, Wallstreet Egyik tőzsdetag, akinek az atyja a tőzsde elnöke volt valaha, bejegyzi a látogatók nevét a nyitott bőrkötésű könyvbe és hozzánk lépve, anélkül, hogy a zsibongó terembe egy pillantást vetne, megszólal: — Emelkedik a Generál-Motor 1 — ő ezt a töredékesen felhangzó lárma árnyalatából tudja. Szűkszavúan magyarázza a lent hullámzó aranyélet rejtelmeit. Köröskörül a teremben a Telephon Both, a tőzsdetagok innen telefonálnak a külső világba. Azok a filagóriaszerü kis házikók, azok a Trading Post-ok, minden egyes börzepapirnak van ilyen állomása, előtte bőrrel áthúzott, padok a felek részére. A Ticker Transmittlers, villamos leadóállomások irógépszerüen kopogtatják a papírok kurzusát és tóvábbitják a tagok városi irodáiba a helyzetjelentést. A városi irodákban a megfelelő villamos Írógépek felveszik a végtelen papírtekercsre a jelentést vagy pedig mindjárt fényirással jelenik meg a homályos tejiivegen az árfolyam. Nagy fekete falitáblákon lármásán kiugrik és visszaugrik egy csomó szám, szünet nélkül váltakoznak. Az ember azt hinné, hógy ez az árfolyamjelzés. Dehogyis: a Telephonelerk hívja igy a tőzsdetagokat a saját számaikkal. Egy pénzváltó- asztalformánál a bankok állnak rendelkezésére a tőzsdei „Brókerieknek, ha váratlanul nagyobb üzletet akarnak csinálni. A bankok maguk nem kereskednek ezen a tőzsdén papírokkal. A kereskedők állomásai é$ a telefonfülkék között csőposta tartja fenn az összeköttetést. Egész alul egy sarokba préselve találjuk meg a külföldi papírok asztalát. Kis, elkerített hely. Csak tőzsdetagok léphetnek be. Minden alkalmazott egyenruhás, szigorú a fegyelem, minden példás rendben folyik, kiszámitottan. Egy példa: hatvan másodperc alatt egy san-franciscói telefoni megbízást úgy el lehet intézni, hogy a megbízó az eredményről is értesül ezen az egy percen belül. San- francisco—Newyork: 3000 mérföld. A vezetőnk, a tőzsdetag olvassa a folyton futó papírszalag rövidített jegyeit. Ez a papírszalag itt is szalad az erkélyen: ez a kurzus. Egy üvegrésből tör elő és fut egy másikig. A tőzsdetag az uj- ,jával megemeli, figyeli és közben magyaráz. —r- Ma nem történik semmi érdekesebb dolog, — aztán a tőzsde történetét és szervezetét magyarázza; — a Newyork Stock Exchange szabad, önkéntes egyesülés. Szervezete a tagjai közt fennálló szerződés. Jogi személyek nem lehetnek tagjai. A tőzsde kormányzótanácsa az elnökből, a kincstárnokból és negyven tőzsdetagból áll. A kormányzó főtanácsnak tizenhárom melléktanácsa van még. Ezek végzik az adminisztrációt és rendet biztosítják. A tőzsde teljesen független,... „állam az államban"... A tőzsde-állam törvényei szigorúak — nagyon régiek. A papírszalag megint jobban érdekli őt, tegnap nehéz napja volt, ma átengedte a vezetést a társának. Megállítja a futószalagot egy apró számnál. Azt kellett volna mondania, ' ogy a valódi kormány nem Washingtonban ül, hanem itt a Wall- streeten, a tőzsdétől függ, hogy a gazdaság virág- zik-e és hogy egy állam prosperitása valóban biztosított legyen. Nem mondja ki ezt a köztudomás szerint meglevő igazságot, ismét felénk fordul, hátával az erkély párkányának dől. — Mi a története a Newyork Stock Exchange- nek? 1790-ben bocsátottak ki először Amerikában államkölcsönjegyzést. Nyolcvan millió dollárt kívánt pillanatnyilag az állampénztár. Ugyanazon időben három bankház alakult, amely papírok elhelyezésével foglalkozott. Előállt annak a szüksége, hogy megszervezzék az értékpiacot. Tizenkét ember akadt, aki kihasználta az alkalmat. Megbeszéléseiket először a szabad ég alatt tartották. Ahol ma a Wallstreet 68. számú háza áll, ott valaha egy fa állott egyedül. Ez alatt a fa alatt találkozott ez a tizenkét vállalkozó szellemű férfin- ök voltak Amerika első tőzsdései. Aztán, igen gyorsan, elkezdett fejlődni a dolog. t792-ben forma szerint is megalakult a szervezet. Tőzsdei törvényeket dolgoztak ki. 1817-ben béreltek először szobát a tőzsdei ügyletek lebonyolítására, összesen egy szobát. A Wallstreet 40. alatt. A Newyork Stock apd Exchange Board később Newyork Stock Exchange lett. A többi városból is több mint száz tag csatlakozott az ottani megbízatások lebonyolítására. 1922-ben készült e! a mai épület. 22 emeletes. Éppen most foglalkozunk azzal a gondolattal, hogy a csarnokot megnagyobbítsuk, mert a mai Newyork, a mai Amerika és a mai óriási ipar számára szűk lett ez a hely. Eközben alant élénkebbre vált az üzlet menete* ltt-ott heves harcok keletkeznek, anélkül, hogy vad, durva jelenetek játszódnának le- Nem érteni egy szót se. Vezetőnk mosolyog. Ez a rejtély nem- • sokára megoldódik. Az amerikai praktikus: a börzei használat számára átalakította, megrövidítette a számok hangzását is. Igaza van, mert például ötszázszor, vagy pláne ezerszer egymásután azt mondani „quarter", ez tönkreteszi a legtartósabb gégét is. E helyett tehát azt mondják „ovr", seven helyett evn, three helyett egyszerűen L Ameddig félreértés nélkül lehetséges, csak a magánhangzókat mondják. A százasokat elhagyják és az utolsó számjegyet veszik csak, vagy a nagy számot egészen elhagyják. Árfolyam és papír, zárlat és lehetőség úgyis ismeretes. Az amerikai tőzsdés hallása igen jó: minden pillanatban meg tudja állapítani a hangok után akármelyik papír árfolyamát A telefonkapcsolótábla kattogásait nem hallja többé: a saját világába merült el. A külvilággal való összeköttetést csak a baloldali falról a terem fölé lógó csillagos lobogó és Newyork városának címere jelképezi. Magasba nyúló ablakok vetitik be az ucca világosságát Nem sokat, mert kívül égbenyuló felhőkarcolók fedik el a napot, ágaskodva és minden büvelyk- nyi térért harcolva. Itt a környéken a levegő, a tér is aranyat ér. Lenn vagyunk már a pincehhelyiségekben. Safe-ek állnak a tagok rendelkezésére. Egy méter szélességű villogó varázsajtó zárja el őket az avatatlanok elől. Az egész termet galambszürke acélpáncél burkolja, a csarnokot még külön biztositő védőöv veszi körül. Az őrség nagyszerűen szervezett és láthatatlan. Detektívek állanak minden zugban és minden sarkon. Ezt a láthatatlan védő- övet egyenruhás rendőrök leplezik, akik szintén strázsálnak itt. Senki idegen nem léphetne be ezeken az ajtókon. Mindenki, aki ide beléphet, személyesen ismerős a detektívek és a rendőrök számára. Köröskörül a börzén kívül a bankok* Toronymagasságra nyúlnak fel, óriási oszloppor-( táléjuk van. Másodperc pontossággal ugyanakkor nyitják és zárják ezeket is, mint fönt a csarnokot Az emberek leülnek az árfolyamtábla előtt, újságot olvasnak, rendelkezést adnak, rágógumit vagy szivart „szívnak", beleköpnek a ragyogó köpőcsészékbe, melyek rézből vannak, aztán tovább mennek. A Wal'street kicsiny, szűk és nyomasztó. Elől, a Broadwavn egy barnaszinü templomi zárja le a képet. Kétségbeesve erőlködik: a fölötté levő kis égdarabot is el akarják venni előle a felhőkarcolók. — Ma nem történt semmi 1 — mondta a tőzsdéi a vezetőnk. A „Times Square" előtt azonban kinn van a jelentés „Stocks decline again", a papírok újra estek. Három millió dollár árfolyamveszteség a mai napon ... De azért nem történt semmi. Iga* is. Hova folyt el az az aranyvér, ami ebben az ái>- folyamveszteségben fejeződik ki a világ szivében^ És kinek a vére volt? .,. Francia gyermeknevelés Páris, junius. Az idegent meglepi első pillanatra Párisban az, hogy minden kertben, akár nyilvános, akár magánkért, gyerkekek játszadoznak. „A gyepre lépni szigorúan tilos", ez nem vonatkozik a párisi gyermekre. A középeurópai ember egyenesen szömyüködik azon a szabadságon, amit a párisi gyermek élvez. Minden, ami a felnőtteknek a parkokban tilcfe, meg van engedve a gyermeknek. A gyermekek . felmászhatnak a padokra, átmászhatnak a rácson, a sövényeken, labdát dob a virágágyak közé, virágot szednek. A francia ember nem szereti a spártai nevelési metódust. Ez a nagy nép, amely oly kevés gyermeket szül és nevel, a gyermeket nemcsak mint a jövendőt, a nemzet jövőjét becsüli, hanem mint a jövő emberét, a félig vad, természetes embert. Minden fentartás nélkül, egyszerűen azért, mert tetszik neki a gyermek. Mindenütt, akár a jardin du Luxembourgban, akár a Champs Elysées-n, vagy a Louvre-ban sétál az ember, mindenütt ott vannak a bábszínházak tarka bódéi. A kis nézőközönség alacsony padokon ülve hallgatja a és nézi az előadást, kis leányok, mindegyik egy-egy ki* hölgy, kesztyűsen, kalaposán, apró lovagok, a fiuk, valóságos gavallérok, akik hölgyüket elegáns mozdulatokkal, tökéletes udvariassággal és hibátlan viselkedéssel gardírozzák. Az egész hti képe az előkelő francia nagyvilági társaságnak. A mozgás, külső kultúrája, a járásban megnyilvánuló kellem és báj. éppen ugv megvan ezekben a liliput babákban, mint fiatal mamájukban. A francia gyermek egyáltalán mindenben rendelkezik a felnőttek szabad önállóságával. Franciaországban nem a spártai szigorúság a nevelő ideál, hanem a latin szabadság* nem fegyelmezés, hanem modor. Kedves játékuk a francia gyermekeknek a kari- kadobálás, három-négy éves gyermekek is részt vesznek benne. Ez a játék igen előnyös: az áttekintő képességet, gyors elhatározást fejleszti. Párisban a gyermekkocsinak mindenüvé vízuma van. A gyermeknek minden szabad, r zabád a múzeumokba bemenni, palotákba behatolni, a kertek tavában a hattyúkat etetni és vitorlás hajókat bocsátani a vízre. A játókkereskedésekben mindenütt árulják a hajókat. Kidolgozásuk masszív, pontosan megfelel a tengeri hajók berendezésének és a kicsinyek órákihosszat ülnek a parton a hajóikkal; Túlzás talán ez a nagy gyermeki szabadság, de visaont ez a túlzás önálló, jómódéra gyermekeket nevelt és nevel ma is.