Prágai Magyar Hirlap, 1929. június (8. évfolyam, 123-147 / 2048-2072. szám)
1929-06-23 / 142. (2067.) szám
6 lí>29 június 23, vasárnap. URANIA Leleplezett ős-titheh Nem túlzás, ha korunkat a Keppler-Galilei- Newton-korszakhoz hasonlítjuk. Annyi uj adat kívánkozik uj. teljesebb világképpé a tudományok számára, hogy szinte nehéz ezt a kort uj filozófia nélkül elképzelni. Még a tudomány belső berkein kivül állók is érzik, hogy az emberiség, ha nem is céljához, de uj állomáshoz ért és ez az uj állomás megváltoztatja majd egy-két emberöltőn belül még az életről való felfogásunkat .is. Nehéz nem látni a különböző tudományágakból előbukkanó eredmények összetartozását és szinte már nem is csodáljuk, hogy' hétről-hétre uj felfedezések, kutatások bogozzák a különböző területekről induló szálakat egy középponti csomóvá. A hydrogén különböző szerkezete és a vízképződés mechanikája ▼olt Haber berlini professzor napokban tartott előadásának a legjobban meglepő része. A Bun- sen-láDg vizsgálatával kapcsolatos kísérleteivel bebizonyította, hogy a hydrogén nem egységes szerkezetű, hanem a hullámmechanika törvényeinek megfelelően kétfajta „modifikáció'-nak az összetétele. Ez a megállapítás azt jelenti, hogy az elemek belső fizikája nem olyan egyszerű, mint eddig gondoltuk és, hogy az állandónak hitt a tómon belül rendeződések, folyamatok játszódhatnak és játszódnak is le. Eddig a változatlan atóm szemlélete alapján vizsgáltuk aa anyag fizikai és kémiai elváltozásait, mostantól kezdve az atóm belső fizikájában előálló módosulások külső kifejezése csak a fizikai és kémiai jelenség. Minden okunk megvan rá ezekután, hogy az égés folyamatának kémiai, illetve atóm fizikai tisztázásában reméljünk. A hydrogén atómok ezen kettős modifikációját ortohydrogén- és parahydro- gén-re keresztelték, a kettő között egyelőre működésben. különbséget kell feltételeznünk, vagy matematikai nyelven szólva: előjel különbség van köztük. Látszólag lényegtelen ez a felfedezés, amelyet most már kísérlettel bizonyítottak és mégis azt kell mondanunk, hogy a többek közt a viz képződésének mechanikáját magyarázza majd meg. A kémia pedig mindinkább nemcsak a jelenségek statisztikus rendjét, hanem a világban előforduló változások genezisét adja. A vizképződés mechanikai törvényeinek ismerete geológiai, sőt csillagászati teóriák érvényességéi vagy érvénytelenségét fogja eldönteni, aaaz a hydrogén atómok a föld őstörténetébe is beleszólnak ezután... Rosszindulata és jóindulata sugárzások az állati és növényi testben Az anyag é* az energia nem ellentétes fogalmak a modern tudomány, e'teőeorbaa a kémia számára, mióta az energiák sugárzása — elméletben — mennyiséggel mérhető, vagyk az energiák anyagi sajátsággal rendelkeznek. Ez a fordítottja a fönti kiindulásnak * ezen a téren is meglepő eredmények tarthatnak számot minden müveit ember érdeklődésére. Alexauder Gurvics hystológoa felfedezte, hogy az állati és növényi testnek ia vannak úgynevezett kisugárzásai. Megfigyelte a növekedésben levő hagyma gyökerét és ott ilyen kisugárzásokat észlelt. Ez az egyszerű észlelés sorozatos kutatásoknak vált alapjává és most egyszerre két szenzációsan hangzó eredményre .vezetett. Az első, hogy az organikus szöveteknek, tehát állati és növényi sejtszöveteknek ez a sugárzása nagy szerepet játszik a szervezetek növekedésében. A „sugárzó" sejtszövet ugyanis a sugárzás hatáskörébe eső többi sejtszövetet növekedésre ösztönzi; az organizmus növekedése eszerint valósággal „járvány- szerüen" történik. Bár ez a megállapítás magában véve is elég érdekes, még szenzációsabb a másik, amely szerint az emberi szervezet bizonyos sejtjei szintén bocsátanak ki ilyen sugárzásokat, még pedig a rosszindulatú daganatok sejtjei, mig a jóindulatú sejtek nem terjesztenek ilyen sugározást Az empirikus anatómiai utón végzett vizsgálódások ma már a rák természetét úgy határozták meg, hogy a rák bizonyos növekedésre hajlamos sejtek kóros növekedése más szövetek rovására. Gurvics vizsgálatai az élettani fizika teréről indultak ki a most ugyanezt a tételt igazolják, de egyúttal a rák természetének felderítését is Ígérik. Reiter és Gábor fizikusok megmérték ezeknek a növényi és állati sugárzásoknak a hullámhosszát és megállapították, hogy körülbelül 300 —540 milliomodmilliméter a hullámhosszuk. Vagyis ezek a sugárzások az előttünk láthatatlan ultraibolya sugarak csoportjába tartoznak. Ilyen sugarakat bocsát ki a növekedő növény, a béka egyes sejtszövetei, a patkány gerince és az emberi szervezetben jelentkező rosszindulata daganat Reiter és Gábor hosszadalmas eljárással le is fényképezte ezt a különös sugarat, amelyet emberi szempontból bátran mondhatunk a „betegség sugarának". Frank biológus Reiter és Gábor kísérletei után megállapította, hogy az emberi ée állati izommozgások is kisugárzás-jelenséggel járnak. Ezek az izom-kisugárzások azonban csak az izommozgás alkalmával, villanásszerűen lépnek fel és rögtön el is tűnnek, tartamuk alig egy századmásodperc. Uj kérdésekhez jutott ezzel nemcsak az orvostudomány, hanem az élettan és az általános fizika is. Kérdés ugyanis, a növekedés növényi sugárzásai ée a kozmikus ultraibolya sugárzás között nincs-s összefüggés és ha van, milyen a*? A villamosság vizsgálata a mesterséges világűrben * Régi vágya a fizikusoknak, hogy előállítsák a világűrnek megfelelő hőmérsékletet laboratóriumban. A világűrben ugyanis rettenetes hideg van, pontosan —273 fok Celsius a világűr hőmérséklete. A leydeni fizikai laboratóriumban hosszú évek óta folytak már kísérletek arra nézve, hogy ilyen rendkívül alacsony temperaturájn helyet izoláljanak ée abban az általunk ismert energiák jelenségeit vizsgálják. Tudvalévő hogy a gázok csepp- folyósitása nagyfokú hősülyedésnél áll elő. A laboratóriumot Kamerling Ones professzor alapította, aki a héliumgáz sikerült csepp folyósításával örökítette meg a nevét. Pictet és Linde fizikusok- 1 nak is sikerült néhány gázat folyékonnyá tenni, többek között az oxygént is és most már gyors egymásutánban sikerült az abnormálisán alacsony hőmérséklet előállítása. Érdekes azonban, hogy amilyen gyorsan eljutottak a kísérletek a —260 fok hőmérséklet előállításáig, ettől kezdve szinte megállt a kísérletezés. Végre 1921. október 31-én Kamerling Ones laboratóriumában —272.3 fokot mértek. Még mindig hiányzott azonban 7 teljes tized fok a világűr hőmérsékletéhez. Később a kísérletek megismétlésénél az eredmény néhány tizedifoknyi ingadozást mutatott. A hiányzó pár tizedfok a hőelmélet szerint nem játszott fontosabb szerepet, de a baj ott volt, hogy ez a hőmérséklet igen kis területre volt koncentrálva. Kamerling Ones mindössze 1 köbcentiméternyi térben tudta a hőmérsékletet ennyire leszállítani s most aztán asszisztense, Ke esőm megismételte a kísérletet s most 200 köbcentiméteres izolált térben állított elő 272.2 fok hőmérsékletet. Ez a jelentős kísérleti tér most már lehetővé teszi, hogy a gázok, továbbá a fény és az elektromos hullámok viselkedését olyan körülmények között vizsgáljuk, mintha a világűrben szemlélnénk őket, nem pedig a föld atmoszférájában. Mondanunk sem kell, hogy a most meginduló vizsgálódások igen könnyen meglepetéseket is hozhatnak, de mindenesetre bizonyosságot szereznek nagyon sok elméleti fizikai kérdésben. Szóval a fizikai kísérletek terén is eljutott a tudomány a kozmikus vizsgálódás egy sokkal teljesebb és pontosabb módszeréhez. Sikerült előállítási nagyobb meny- nyiségben a legkönnyebb fémet A repülés kérdése a motor könnyűsége és biz tossága. 1827-ben. mikor Wöbler felfedezte az alumíniumot és egy évvel utána az alumíniumnál is könnyebb berylliumot, senki sem sejtette, hogy a technika számára micsoda kincö ez a két könnyű fém. Kezdetben az alumíniumot sem tartották használhatónak. III. Napóleon még agyag-ezüstnek nevezte ezt a fémet és egyetlen alkalmazását abban látta, hogy páncélt csináltatott belőle diszkisére- te számára. Ez igen csinos ötlet volt akkoriban és senki sem gondolta, hogy száz év múlva alumínium tröszt is lesz a világon. Honnan is gondolhatták volna, mikor Wöhler alumíniuma és be- rylliuma összesen egy maréknyi feketés szemcse volt csak, amire ráfogták, hogy fém. A beryllium előállításának gyakorlati nehézségei voltak: a beryllium ugyanis csak 1300 fokos hőmérsékleten olvad, ezt pedig nehéz előállítani. 1919-ben azonban Ham Goldschmidt legyőzte ezt a nehézséget és ma már sikerült kilogrammokat előállítani a beryllbőL A beryll gyakorlati vizsgálata aztán nem várt eredményre vezetett: kiderült, hogy a beryll 17-ezerte erősebben bocsátja át a röntgen-sugarakat, mint az alumínium és ha nehéz fémekhez vegyítik 6—7 százalékos arányban, az igy nyert fémvegyületek rendkívül jól vezetik az elektromosságot és kémiai ellenálló képességük a tehető legnagyobb. Mindebből következik, hogy nemcsak a repülőiparban nyer rhajd a beryll alkalmazást. hanem a tudományos műszereknél is elsőrangú jelentősége lesz. A kémia és a fizika, sőt az élettan további fejlődése is végtelenül finom műszereken múlik ma. Nem csodálatos, hogy egy látszólagos technikai fejlődés milyen szervesen beleit1 ik az elvont kísérleti tudományok fejlőd ósrendjébe?! naaapkás fejet kellett rá ragasztani a nyakra. Apám házában Ls ugyanilyen kép lógott valamikor a falon, igaz, hogy ő lovastüzér volt legalább. Én azonban kényszerítve voltam lovas tüzérnek rukkolni elő, noha mentségem, hogy baka-kép egyetlenegy darab sem volt már az üzletben. Így lettem hát lovon száguldó tüzér. Ez a kép volt az oka mindennek! A képet körülbelül akkor hoztam haza ős akasztottam ki az asztalommal szemközt, amikor János kijelentette, hogy csak tábornagy lesz, miután az ilyen sarzsit viselő katonának délelőtt tízkor is elegendő fölkelni az ágyból. Hadiábrázatom előtt azóta mindennap megállt a kölyök, felnézegette sokáig s minden alkalommal azzal fordult felém, miközben meglapult ravaszkodás játszott a szája körül; — Apukám, biztos, hogy huszár voltál? — Csakis, — mondtam neki minden meggyőződés nélkül. Ismét a vágtató lovasra pillantott föl: — De ennek a huszárnak nem veres a nadrágja! — Éz azért van — próbáltam elsimítani a dolgot —, mert én tiroli huszár voltam. Elhallgatott keveset, maga elé törlődött, majd annyit szólt példátlan önérzettel: — Én magyar huszár leszek, mert attól mindenki féL Ágnes nénje, aki a szomszéd szobában valami kézimunkán pepecselt eközben, elkapta félfüllel ezt a kihivő nyilatkozatot s meg nem állhatta, hogy át ne szóljon neki, a legsértőbb gúnnyal persze: — Legfeljebb hőscincér leszel, te babszeun- jankó, ha nem villamoskalauz! Jánosban föliortyapt az indulat s újból kardja markolatához kapott: — Vigyázzál, hogy mit beszélsz, mert mindjárt kihúzom a kardomat! Remegett a haragtól, de csak lecsillapult nagynehezen. Mert a női nem iránt való úri magatartása már most is erény gyanánt jelentkezik nála, kivévén az olyan eseteket, amikor legérzékenyebb [‘Kirítján érintik, tudniillik, hogy soffőr lesz csak, ha felnő. Olyankor gondolkozás nélkül nomblyát ráot u mee*kül tőle nem csupán a nénje, hanem a cselédleány is. Ilyen előzmények ntán következett be az az esemény, amely miatt aztán le kellett száll- nom a lóról. Egyszer smindenkorra pedig. Van Jánosnak egy barátja, történelmi nevet viselő. gimnáziumi IV-ik osztályú tanuló s vakmerő cserkész: Toldy Miklósnak hívják. Nos, Toldy Miklós, akiről János azt hiszi, hogy ő Magyarország legerősebb cserkésze, minden héten meglátogatja egyszer s olyankor János az ő nagy barátja révén értesül a gimnáziumban előadódott legfrissebb eseményekről s ugyanakkor ő is közli Toldy Miklóssal mindennemű terveit. Az elmúlt héten tudomására adta például, hogy a nyárra meg fog házasodni. Már a leányt Í3 kinézte magának az óvódában. Ugyanezen az elmúlt-heti napon történt, hogy János egykori csapatnememet hozta föl leghübb barátja előtt, azzal legénykedve, hogy mint huszár vettem részt bizonyos csatában, miközben vígan vagdalkoztam lóhátról. Toldy Miklós negyedgimnazista cserkész kijelentette erre, hogy ez az állitás kémikus tévedés. miután gyalogos csapattestbez tartozván valamikor, semmi körülmények közt se ülhettem nyeregben. Tette pedig ezt a kijelentést minden gyanakvás nélkül. Ara ez elég volt Jánosnak! Attól fogva három héten át rendszeres titkos nyomozást vitt végbe régi előéletem után. Hol a falon függő kardomat vizsgálhatta ösz- szebuzott szemmel, hol a lovasképem előtt állt meg b nézegetett fejcsóválva, egyszer pedig azzal a kérdéssel lepett meg, hová tettem a lovamat? Azzal vágtam ki magam, hogy háború végével visszaadtam a királynak. Nem szólt rá semmit. Tegnap ismét meglátogatta Toldy Miklós. János első kérdése az volt (én mindezt csak utólag tudtam meg), honnan veszi Toldy Miklós azt a képtelenséget, hogy az apja (már mint én!) nem lett volna huszár? Toldy Miklós, aki még ékkor sem gyanakodott semmire, elmagyarázta neki erre, hogy a falon lógó lovasképemre csupán a fejet kellett ráragasztani, mert a kép maga évek óta készen hevert valamelyik boltos lomtárában. Minden második frontviselt emElső szlovák éfeszer-, arany-ésezBsttjyár Tulajtionosolll FKQSTSG YKSYVÉREK Gyár: Bratislava, Ferenciek tere 1. Telefon: 57. Eladási hely: Bratislava, Mihály-utca 6. Telefon: 16—02. Elsőrangú készítmények ékszer-, arany- és ezüstárukban — 50°/o megtakarítás — Eladás eredeti gyári árakon Ó-arany és ezüst, valamint érmék fazon átdolgozását a legolcsóbb árak mellett vállaljuk Brilliáns átdolgozások alkalmával a kő befoglalásánál t. vevőink jelen lehetnek Állami alkalmazottak 5°/o engedményt kapnak Javításokat azonnal eszközlünk Kínos iöeges fejfájását uagy egyéb hülésböl származó izom és iöegfájöalmait, szaggatásait rögtön csillapíthatja, ha homlokát, nagy egyéb fájó testrészeit néhányszor bedörzsöli ualóöi DIRHR sósborszesszel Ez a legerősebb háziszer. Az e^ősz országban mindenütt kapható ÍTlert jó, sokan utánozzák! Köuetelje a ualóöi készítményt mindig Diana néuen. BártfaGyógyfürdö klimatikus gyógyhely a város házi kezelésében 382 méternyire a tenger színe felett, 6000 holdas fenyveserdö közepette. Vérszegényeknek, női bajok ellen, idegeseknek, rhenmáseknak és a légzőszervek hurutjainál a legkiválóbb orvosok által javalva. Uj, modern inhaiaiorium, Csehszlovákia legolcsóbb fürdötelepe. Teljes penzió naponként 37 korona. Kaszinó, sportpályák autó, fogat és a szórakozások különféle nemei. Vasúti kedvezmény. Prospektust küld a fürdöigazgatóság Bardiovské Kupéié. Szezon kezdődik május végén és tart szeptember végéig. ^ Vegye meg a Képes Hét ma megjelent, gazdag tartalmú legújabb számát — Minden Újságárusnál kapható bér lakásán látni lehet ilyet. Nem egyéb ax humbugnál. János visszahőkölt: egy világ omlott össze benne. Most már csak engemet várt, Vacsoratájt meg is jöttem. Nyomban elém állt huszársipkásan, kardosán s a hátán lovassági módra keresztbetett karabéllyal. De alig ismertem rá. Sápadt volt, a szája remegett: — Apukám, tudod, ugy-e, hogy én táboiv nagy leszek? Ámde mielőtt felelhettem volna neki, Ágnes nénje gyilkoló gúnnyal szólt át az ebédlőből: — Tábornagy? Szeretőm a sajtotl — Én is szeretem a sajtot — kiáltott vissza türelmetlenül János, aki nem értette meg, mit jelent ez a szólásforma —, de most én beszélek, hát hallgassál! Mert ha kihúzom a kardomat, mindjárt szaladni fogoll Akkor rámnézett, sírásra görbült szájszéllel: — Apukám, te sohase nem voltál huszár...*s Toldy Miklós mondta... Hát akkor minek mondtad nekem, amikor én tábornagy leszek? Most beszéjjél! Abban a pillanatban átvillant rajtam, hogy leleplezlek. Vége a nimbusznek, amellyel körülfontam saját magamat s amelyben félig- meddig magam is hinni kezdtem már. Le kellett szállni a lóról s vissza kellett sompolyogni a bakancsosok sorába. Olyan váratlan volt ez a meglepetés, hogy zavaromban egyetlen szót sem tudtam ki makogni. Szörnyű csődömet megérezhette János te, mert hirtelen csak följajgatott. Szakadt a könnye, ijesztő szégyenében ugrálni kezdett, mialatt kétségbeesetten ismételgette: — Istenem, Istenem, sohase nem voltál huszár! ... És én mindig azt hittem, hogy huszár voltáll Hallgattam, hallgattam. Mert fájt, hogy le* degradálódtam. János egyszerre felómfordalt s mivel tehetetlen volt, rámkiáltott: — Te ... baka! Meg se mbzdultam, csak ültem a/, asztalnál lehorgasztolt fejjel. De ugyan mit is lel;ottan® volna egyebet?
