Prágai Magyar Hirlap, 1929. június (8. évfolyam, 123-147 / 2048-2072. szám)

1929-06-02 / 124. (2049.) szám

12 URANIA Van-e növényi értelem Az egysejtű növény rubinszemétől a trópusi növények kristály- szemüvegű leveléig —- Van Leeuwenhoek XVII. századbeli kendő-kereskedő véleményét igazolta a modern tudomány — Leeuwenhoek és dr. Francé Szlovák hutíurest Budapesten 1 Budapest, jfonius í. A magyarországi szlo­vák közművelődési egyesület stílus osan, ügye­sen megrendezett kultorestet tartott e napok­ban a Molnár-utcai Katolikus Körben. A szépen feldíszített termet zsúfolásig megtöl­tött közönség igen érdekes, tarka és válto­zatos képet nyújtott. Képviselve volt itt a magyarországi szlovákság minden társadalmi rétege drótostól gyárigazgatóig, ablakos tél miniszterig. Látni lehetett itt tarka ruhás, ezerszoknyás, papucsos szlovenkákat elve­gyülve bubMiizjurás, selyemlharisnyás szlo­vák diáklányokkal s jelegzetesen szlávtilpusu, valósággal rózsaszínű arcai, mereven, egyene­sen körülnyirt hajú vörösesszőke szlovák le­gényeiket szmokingos miniszteri tanácsos, között. Jalovecz Lajos nyugalmazott miniszteri ta­nácsos, a magyarországi szlovákok közműve­lődési egyesületének ügyvezető alelnöke szlovákul, majd magyarul elmondott megnyi­tóbeszédében ismertette az egyesület ered­ményekben gazdag múltját és jelenét. Va­lamikor 24.000 tagja volt az egyesületnek s volt egy hetilapja is. Az 1918—19. évi ese­mények természetesen megbénították az egye­sület működési lehetőségeit. Trianon óta most kezd az egyesület magához térni s foly­tatni kívánja a sajátos, eredeti szlovák ze­ne és irodalom ápolását. Jalovecz elnök megnyitóbeszéde után a pesti katolikus szlovák munkások körének bármin: tagú dalárdája szlovák népdalokat adott elő négy szólamban. Érdekes, hogy ezekben a hol melankólikusan elhúzódó, hol meg pajkosan szökdécselő szlovák melódiák­ban minden lépten talál az ember egy-egy részt, vagy melódikai vonalvezetésben, vagy a kadendzában, ami rögtön megkapja a ma­gyar ember szivét is. A két nép kultúrája ezer év óta annyira át meg át van itatva egy­mással, hogy sok dalnál szinte alig lehet meg­állapítani: melyik hatott erősebben a másik­ra, melyük kapott és melyik adott többet? („Azt mondják nem adnak engem galambom­nak", „Juhász legény . . „Az egri ménes mind szürke" stb stb.) A nagyszerű szlovák dalosokat számtalan­szor megujrázta és kitapsolta a lelkes kö­zönség. Ezután Prodhradszky György dr. ol­vasta fel Eötvös József báró „Tót leány az Al­földön" című novelláját szlovák fordításban. Majd három nyalka szlovák legény pattant a színpadra festőd népviseletben: Csiszarik Pál, a pesti drótosok ipartestületének elnö­ke és két drótos kollegája, akik mesterké­letlen közvetlenséggel vidám, pajkos szlovák népdalokat énekeltek harmonikaszó mellett. Különösen nagy tetszést aratott az a nótájuk, amelyet öreg édesapjuk, vagy idősebb roko­naik nevenapja alkalmával szoktak énekel­ni a szlovák legények: Sztxsry nás, szkary nás Szjedüvu bradu más. Hej, dotjdl budje dobre sz námi Dokjdt budj&s medzi námi. (őregeeskénk, jó apácskánk De ősz már a szakálktcskánk, Hej, csali addig lesz jó világunk Míg téged magunk közt látunk.) Nem lehet nem szeretni ezeket a drága, nótás szlovákokat, ezeket a bolondos, pajkos és csupasziv-embereket. Hát még mikor három szlovák diák nem­zeti ruhában bemutatta a szlovák hegyi pász­torok táncát, az „odzemokot", vagy más né­ven ,ypozabuoskit", igazán nem volt határa a tomboló lelkesedésnek. Mert ebben a gyö­nyörű bravúrosan nehéz táncban( melyet kü­lönben Máder Rezső „Mályvácska" oimü ba­lettjében már világhírűivé tett), ebben a vég­telenül kedves, hol pajkos, hol szilaj tánc- produkcióban művészetté van sűrítve a szlo­vák nép minden humora, minden kedvessé­ge és temperamentuma. Lestyák Emma és Csermiczky Imre igen ügyesen adták elő egy szellemes, fordulatos kis szlovák nyelvű dialógust, majd Fiiíbás Nándor egyetemi hallgató magyar költők ver­seit szavalta kitűnő szlovák fordításokban. Az est kiemelkedő száma volt Törnek Vince dr. piarista tanár előadása a sárosme­gyei népköltészetről. Azt fejtette ki, hogy a sárosi szlovák dialektusnak volt a legfejlet­tebb, leggazdagabb irodalma a szlovák nyelv­járások között. Törnek dr. el is szavait egy- pár sárosi szlovák költeményt, olyan köz­vetlen melegséggel és lendülettel, hogy egyes megragadó fordulatoknál még a hall­gatóság szlovákul nem tudó része is valóság­gal eksztázisba esett. Mert olyan is ez a ked­ves sárosi szlovák nyelv,, hogy még aki nem Általában azt szokás hinni, hogy az emberi ér­telem valahogy minden előzmény nélkül társtala- nul és szinte természetellenes módon áll beépítve a világegyetembe. Még azok is, akik tudományos müvekben más véleményt vallanak, ugyanakkor őszinte csodálkozással állapítják meg: milyen kü­lönös, hogy értelmes jelenségekkel másutt is ta­lálkozunk, nemcsak ax embeméL Raoul Francé dr., a szerves értelem tudós ku­tatója, sokat foglalkozott a növény értelmi életé­vel és talán a legérdekesebb megállapítása az, hogy a növényeknek szemük van. A XVII. század végén, Rembrandt idejében Delit hollandi város egyik tekintélyes kereskedő polgá­ra, A. van Leeuwenhoek levelet ir a londoni Royal Society-nak, az angol természettudományos társaságnak. A levélben egyszerű, száraz leírás keretében adja tudtál Leeuwenhoek, hogy egy szép napon az esővizes edénye tetején különös vékony hártyát talált Ezt a réteg; t nagyitó üveg­gel vizsgálat alá vette, a nagyitó üveget is ő maga öntötte és szorgalmasan vizsgálta vele a viz min­den cseppjét. Jelentése szerint a vízben mozgal­mas, zűrzavaros életet, mozgást tapasztalt. Táncoló apró lények keringtek egymás körül, olyanok, mintha ugráló papucsok, üvegharangocskák, aranyoszölden csillogó golyócskák és sebesen üsző halszerű lények lennének. A 06illámló apró ha­lacskák homlokán tüzes rubinként égő pont... Leeuwenhoek meg is magyarázta a jelenséget: a Cartesius filozófiája szerint a látott furcsaságok nem mások, mint a „viz életrekelt atómjai". A magyarázat nem volt helyes, de érthető a XVII. században, Leeuwenhoek pedig felfedezte aa egysejtű nö­vényt, ezt a furcsa véglényt, amely azóta is sokszor hoz­ta már zavarba a tudósokat. A saját hazájában nem sok dicsőség háramlóit a felfedezésből a tu­dós dilettáns kereskedőre, Linné még száz eszten­dő múlva is mint furcsa eltévelyesedést említi az esetet és hozzáteszi, hogy „ebben az esetben érzéki csalódásokról van szó... ha ugyan még nem sokkalta roeszabbről!" Azóta meghalt Linné is, Leeuwenhoek késői kritikusa éa a tudomány ma a dilettáns álláspontját igazolta a tudóssal szemben. A meseszerűen hangzó megfigyeléseket a mikrosz­kóp tapasztalati ténnyé tette és kisült, hogy az a bizonyos fénylő rubin pontocska aa egy­sejtű infuzórium szeme. Ezzel a különös, mikroszkópikus szemlencsével a különös lények érzékelik a fénysugarakat és a fényhatások szerint úszkálnak. Később aztán megállapították, hogy ez a külö­nös véglény nem idegen a növények nagy család­jában éa a többi növény is érzékeli a fényt. Mindenki észlelheti, hogy a növény leveleivel a fény felé fordul és ezáltal néma bizonyságát adja j fényérzékének. Igen ám, de ha a növény érzékeli ; a fényt, akkor kell is valami berendezésnek len­nie, amely a fényhatásokat felfogja. A növény ugyanis leveleit a fény felé fordítja, addig foly­tatja apró rángásait és mozgásait, amíg csak a „legkedvezőbb fényhelyzetbe" nem jut, amíg tehát a fénybeesésre függőleges irányba nem fe­szülnek a levelei. Mivel veszi észre a növény a fénysugarakat? A tudomány kísérleteket folytatott, hogy megtalálja a növények fényérzékenységének kulcsát. 'Meg­állapították a kísérletek, hogy a növények nyele csak növekedésre és táplálkozásra szolgál, azaz szállítási alkalmazott, maga teljesen érzéketlen a fénnyel szemben. Ezek után a levél lemezét vizs­gálták. A levéllemez világos feleletet adott: né­hány óra leforgása alatt a levél megfordult és az egy irányból rávetitett fény felé helyezkedett el. Ezzel a munka megkőnnyebbedett: megszütkült az a terület, ahol a növényi „szem"-eí keresni kel­lett. Pontos mikroszkópiái vizsgálat fel is derí­tette a növényi levél azon helyeit, amelyek a fényt érzékelni tudják. A növény levelének felső rétege sejtekből összerótt kövezethez hasonló, ezek a sejtek élő egységek mind és a sejtek felső felülete félgömb formára dombo­rodik ... lencseszeriien. Feltűnő világításnál szinte kísértetiesen beigazolódott, hogy valóban optikai lencsék szerepét jásszá ez a berende­zés, mert a sejt hátsó falán jelentkezett a vilá­érti, azt ifi megifogja a kedves csengése. Vala­hogy neim is az őszihez, hanem egyenesen a szívhez szól. Érdekes különben, hogy a ezeknek a szlo­vák verseknek a ritmikája teljesen magyar. Legáltalánosabban müveit két főiformájuk a nyolcszótagos, mégpedig nem jambikus, ha­nem troheiknís ritmusú verssor, az úgyneve­zett „ősi nyolcas" (mint a „Hadnagy Uram" verssorai) 6b az ugyancsak troheilkus, ma­gyaros alekszandriinus. A kitiüinően sikerült nívós esten a követ­goe kör, amely a lenese által gyűjtött sugár­nyaláb képe volt. Meg lehetne már most kérdezni, milyen mecha­nizmust hoz működésbe a növényi sejtlencse által összegyűjtött fénnyaláb. A sejt hátsó fala bizonyos reakciót kell, hogy mutasson a ráeső fényre. Egyensulyérzé6ekre forditja-e át a fényérzést? A rádióval kapcsolatos elektromos hullámvizsgálatok kiderítették, hogy az elektromos hullámok között is vannak — ha idegen anyagok közbenjőttével is, de vannak — összefüggések! Érdekes kérdé­sek ezek abból a szempontból is, miként haszno­sítja a növény a maga anyagcseréjében a fény­mechanika törvényeit Francé egész meglepő adatot közöl arra nézve, hogy egynémely trópusi növény pláne szabá­lyos optikai lencsét fejlesztett a levélfelület sejt­jének felszínén. Ezek a formális optikai lenesek a talajból felszí­vott kvarcanyagból származnak és a hegyi kristály másai. Valósággal szemüveggel fegyverzik fel magukat e növények, hogy fény érzéküket erő­sítsék. A Francé által képviselt tudományos véle­kedésnek meg vannak ma is az ellenzői, akik tagadják, hogy a növénynek is van érzéki élete, hogy a növény fényt érzékel e hogy a fényhatáso­kat ilyen lencse utján gyűjti, illetve erősiti. Az ellenzék titkos meggyőződésből tagadja ezt a meglepően valószínű Francé-féle elvet, mert hiszen, ha ez igy van, akkor a növénynek is kell legyen valamelyes „értel­me", ha még oly kevés is. így mondják. Már pedig ősi emberi meggyőződés az, hogy az emberi értelem egyedülálló a világ­ban. Mikor az állati értelemről hallunk beszélni, bizonyos tartózkodással beszélünk róla, pedig be- bizonyithatóan van valami értelemféle a nálunk tökéletlenebb élőnyekben is. Egyesek szerint az emberi méltóságot sérti az ilyen feltevés, ennek folytán vallásos világszem­léleti ütközésről beszélnek, mihelyt ilyen kérdé­sekről van szó. Holott Ágoston egyházatya, a nagy filozófus, nyíltan hirdette már Darwin előtt, hogy: akár az embert teremtette Isten a biblia szerint, akár a fejlődés princípiumát, melyet a világbaoj- tott, voltaképpen egy és ugyanaz az elismerés illeti a világ Alkotóját. Vannak, akik nem ilyen bátrak, mint Ágoston püspök és féltik a „mate­rializmustól" a vallásos világszemléletet. Igen ám, de éppen az ilyen finom kis készletei a teremtés­nek azok, amelyeknek semmi közük sincsen a materializmushoz. Hiszen, ha a növények fényérzé­kenységét végigvizsgálja majd a tudomány és ki­derül, hogy a növény a fényhatásokat a maga éle­tében gazdaságosan felhasználja, ugyanakkor az derül ki, hogy a növény ezen látszólagos értelme mechanizmus, melyet sem a növény maga, sem a fény maga nem teremthetett meg. hanem rajtuk kivül álló olyan Értelem, amely magában foglalja ennek a mechanizmusnak elvét. Ilyenformán a kutató tu­dományok nemhogy vallásellenesek lennének, ha­nem szinte óráról-órára újabb bizonyítékát adják egy, az emberi értelemmel rokon, de a vjlág fe­lett álló kezdettől levő értelemnek. Ezt az értel­met szolgálja Raoul Francé, ennek a felderitője volt A. van Leeuwenhoek és napjainkban tett vallomást a híres Einstein professzor is Isten­ben való hitéről az egész világ közvéleménye előtt. íaltenberger Gyártelepek: Budapest - KoSiee - PieStany FEST - TISZTIT - NOS Központi üzem címe: Haltenberger Festögydr, Kőéire 2 kező közéleti emberek vettek részt: Pehány Adolf, a magyarországi szlovákok kormány­biztosa, Bomolák Nándor nyug. miniszter, Czobor László volt zólyommegyei alispán, Marök Károly nyug. vasgyárigazgató, Kal­már Endre tanlkerÜltei főigazgató, Jnrkovics Emil nyug. besztercebányai főigazgató s még sokan mások. Az estet a katolikus szlovák munkások dalárdája zárta be művésziesen előadott szlo­vák népdalaival. pálóczi Horváth Lajos. rHlRFJKL^. A PRÁGAI MOZIK MŰSORA Adrin: Verdim. (Történelmi látomás. 2-ik b6L) Hvexda: A három testőr. (D. Fairbeikka.) Ládo: Diana. (Olga Ceechova.) Lucerna: A gyári leány. (Anna Ündra.) Metró: Hét tolvaj. (M. Prévoet.) — Kofáitok. Svetozor: A némáét szíve. (G. Sidney.) Newcastle i Irta : Karinthy Frigyes Tudom, hogy nem vagyok népszerű eszel aa ér­zésemmel, engem mégis megindít, könnyekig meghat ennek a kedves, finom angol futballcsapat­nak, a Neweastle-nek a szereplése. Est a csapatét igen drága pénzen hozatta le Közép-Horópa, hogy megmérkőssék vele, mint matadorral. Re Newoastle, a tinenegyfejíi, sőt tizenegy lábú lenni hidra, akinek áí törhetetlen csatár láncán akarta kipróbálná hazai rugómüvészetünk iiju és becs­vágyó tejfogait, azzal kezdte, hogy egy pozsonyi csapattál nyoleegyre kapott ki, — azt az egy gélt is, állítólag, tévedésből vette be. ostyában, a Brati- slava kapus, hogy el ne aludjon, miközben Newcastle szözi kapujába úgy suhogott a labda, mint a városligeti műévé torkába a lekvárosgom- bóe, — öreg katonák idegsokkot kaptak ettől a gépfegyvertűz tői. Most persze a magyar proficsapat kínosan vo- nogatja vállát, — ezért igazán nem érdemes azt a sok pénzt kiadni, hol marad a dicsőség? Mondd már, hogy Pesten huszonkilencnnflra verjük meg őket, — ezek után ugyan kinek telik benne öröme? Hiszen ez nem futballcsapat, ezek vénasszonyok, — vagy ami még rosszabb, tizenegy beteges haj­lamú mazochista, akik oly célból álltak össze, hogy títkcgs szenvedélyűket kielégítve, végigpofoz- tassák magukat Európán s ahelyett, hogy szégyél­nék. még meg is fizettetik magukat. A lelkes sportférfin méltán beszél igy — mégis, költői lelkem megértéssel hajlik a merőben nj- szerü és mégis örök szép gondolat felé, amit Nevti- castle, érzésem szerint terjeszteni akar. Vagy nem volt megható az a film, ami bejárta nagy sikerrel a világot, a bohócról, aki a pofono­kat kapja? Egy csapat, aki a gólokat kapja. A legkeresztényebb csapat az önzetlenség és alázat lovagi erényében tündökölve. Könnyű gólokat lőni. Tessék gólokat kapni, szépen, méltósággal, türelemmel, ahogy az írás tanítja. Ha gólt lőttek a jobb kapudba, tartsd oda a bal kapudat. Aki téged megdob labdával, dobd vissza tárt hálóval. És ha zörget a labda, nyisd ki előtte ven­dégszerető házad kapuját. Az a gyanúm, tizenegy hittérítő misszionárius lelke költözött e rajongó angol fiukba. Nem a leg­nagyobbak, a legkisebbek akarnak lenni a sport félistenei közt — hát nem gyönyörű ambíciója egy tisztult léleknek, mely fölébe akar emelkedni a test hitvány hiúságának? Hogy egy kicsit sokba kerülnek? Istenem. A ritka látványosságnál; ára van. A világ legkisebb óriását nem mindennap van alkal­munk csodáink Előfizetőink és Olvasóink figyelmébe Magyar, olasz, lengyel és román vízu­mok. illetve útlevelek meghosszabbítása végett méltóztassan&k útleveleiket a P. M. H. pozsonyi kiadóhivatalához. Brafi- slava, Grössling-u. 36. I. rímre bekül­deni. A többi államokba szóló vízumok megszerzését a prágai kiadóhivatal: PP^Praha II., Panská -liee 12. III., esiközli.'^Wi — Masaryk elnök a pápai nunciusnál. Masaryk köztársasági elnök csütörtökön meg­látogatta Macleay angol követet, pénteken pe­dig Ciriaci pápai nunciust. Délután Vamitelli Reye gróf olasz követnél tett látogatást és este végignézte a Nemzeti Színházban a fran­cia színészek előadását, akik Smetana Eladott, menyasszonyát játszották. — Gaál Mózes negyvenéves ivói jubileuma. Budapestről jelentik: írói és tanári munkás­ságának negyvenedik évfordulója alkalmából meleg ünneplésben részesítették Gaál Mózest, a kiváló Írót, a búdapestvidóki tankerület fő­igazgatóját. Az ünnepséget az újpesti plébá­nia-templomban istentisztelet előzte meg, majd diszgyülés volt Újpest város közgyűlési termében, ahol Acsay István főigazgató mon­dott megnyitó beszédet. Felolvasták ezután Klebel sberg közoktatásügyi miniszter meleg­hangú levelét. Számos üdvözlőbeszéd, szava­lat és énekszám után Gaál Mózes mondott meghatóban köszönetét az ünneplésért. Este bankett volt, amelyre a reálgimnáziumok if­júsága lampionokkal vonult fel. — Érsekújvár város költségvetései és &i or­szágos hivatal. Érsekújvárt tudósítónk jelenti: Érsekujvár város gazdálkodásában bizonyos zavart okoz az, hogy egy felebbezés folytán az országos hivatalhoz került folebbezések évek óta nem intéződnek el. Klaöánsky Rudolf fö- gimnáziuini tanár, a csehszlovák szoc. dem. párt volt képviselője megfelebbezte úgy ax 1927-es, mint az 1928-as költségvetéseket s amikor a járási tanács a költségvetést jóvá­hagyta, újabb felebbezést jelentett be a Kra- jinsky Uradhoz. Azóta ott fekszik az akta, ami alapos bizonytalanságot okoz a város gazdál- 1 kodásában. 1929 fttnáne 2, rmémmp.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom