Prágai Magyar Hirlap, 1929. június (8. évfolyam, 123-147 / 2048-2072. szám)

1929-06-20 / 139. (2064.) szám

is7 ( T>i»:^J-MAoVaR-KmTlai> Az olasz-magyar-longyel szövetség kérdése a képviseléház külügyi bizottságában Svetük cselt néppárt: képviselő szerint a kisebbség! kérdést nem lehet határkHgazitással rendezni — A iengyel-oiasz-magyar egye­sülés Lengyelország keleti határainak biztosítására és Jugoszlávia ellen irányul? meghallgatja a külügyminiszter óriási crdek­IMéssel várt beszámolóját. A berlini várakozás Berlin, jumdus 19. A birodalom fővárosában óriási érdeklődéssel várják a Páriából érkező híreket. Külpolitikai esemény régóta nem volt oly népszerű, mint a mai párisi találkozó, amelyen a szó legszorosabb értelmében vég­leg eldől a német jóvátétel és a rajnai kiürí­tés kérdése. Két olyan fontos eseményről van szó, melyet a birodalom évek óta várt. A nagy konferencia előtt Páris, junius 19. Poincaré és Briand ma délután megjelentek a francia kamara egye­sült pénzügyi és külügyi bizottsága előtt és beszámoltak az elmúlt hetek és a mai nap eseményeiről. Beavatott körök szerint a fran­cia kormány a legnagyobb sietséggel akarja elintézni a Young-lervezet és a szövetségközi adősságszerződések ratifikálását. A Mát in sze­rint Poincaré június 25-én, a nagy interpellá- eiós vitán, egyszerre nyújtja be a Young-ter- vezet és a szövetségközi adósságszerződések ratifikálásáról szóló törvényjavaslatokat. A politikai vita befejezése után nyomban szava­zásra kerül sor és a francia kormány egy hét alatt ki akarja erőszakolni a törvények elfo­gadását. így a francia parlament nagy nyári szabad­sága előtt sikerülni fog az összes nagy kül­politikai kérdéseket megoldani és julius 14-én, a francia nemzeti ünnepen, a béke­kötések megünnepelésének tizedik évfordu­lóján, megünnepelhetik a háború végleges likvidálásának és a jóvátétel rendezésének ünnepét is. Ha ez a program nem sikerül, a parlament csak ősszol nyúlhat a Young-tervezet ratifiká­lásának kérdéséhez, ami kellemetlen halasz­tást jelentene nemcsak a francia belpolitikai életben, hanem a külpolitikában is és súlyos dilemma elé állitaná a francia kormányt augusztus elsején, amikor a négyszázmillió dolláros amerikai kereskedelmi adósság meg­fizetése aktuálissá válik. A Petit Párisién, melynek félhivatalos jel­legét mindenki ismeri, épp oly határozottság­gal ir a ratifikálásokról, mini a Matin. A lap szerint addig kell ütni a vasat, amig meleg s a (huzavona ártalmas. A hangulat a jelen pil­lanatban rendkívül kedvező. A nagy nemzetközi diplomatakonferenciát már júliusban meg kellene tartani, mert augusztus rossz idő. A legtöbb diplomata és államférfiu augusztusban pihenni megy s az elmúlt diplomáciai év megerőltető munkája után nem szabad irigyelni Európa felelős vezetőitől ezt a kis augusztusi pihe­nőt. Julius végéig valamennyi nagy kérdést le kellene tárgyalni. A konferencia helyének is­mét Baden-Badent emlegetik. A francia sajtó szívesebben venné, ha a nagy találkozó a né­metországi fürdőhelyen folyna le és nem An­gliában, ahol az uj angol munkáskormány csaknem elviselhetetlen atmoszférái teremtett a francia külpolitika számára. Prága, junius 19. A képviselőház külügyi bizottsága ma délelőtt Tomásek képviselő el­nökletével és Benes külügyminiszter jelenlé­tében megkezdte a külügyi expozé feletti vi­tát. Az első szónok Czech dr. német szociál­demokrata képviselő volt, aki felszólalásának elején az angol választások nagy jelentőségét emelte ki. Szerinte a Labour Party választási győzelmének óriási jelentősége lesz a nem­zetközi politikára és nagy változások várha­tók Európa békepolitikájában. A kisebbségi problémában Madridban semmiféle kielégítő megoldás nem történt és a kisebbségek vé­delmére a nemzetközi ellenőrzést nem javí­tották meg. Itt a parlamentben a madridi kon­ferenciával kapcsolatban olyan kijelentés tör­tént, hogy a német szociáldemokraták állam­ellenesek. Ezzel szemben megállapítja, hogy pártja csakis azokhoz a szempontokhoz és állásfoglalásokhoz Igazodik, amelyeket a nemzetközi szocialista kongresszusok Ham­burgban, Marseillebon és Brüsszelben elfo­gadtak s amiket a szocialista internacionálé programjába fel is vett. Aki csodálkozik azon, hogy pártja a kisantant politikáját elutasítja, az nem tudja beleélni magát a német munkás életébe. Megértjük, de nem helyeseljük, hogy a külügyminiszter a párisi békeszerződések szemszögéből nézi a kisebbségi kérdést, azonban nem értjük azt, hogy a külügyminiszter a kisebbségi szerződések boncolgatásánál nem jutott el odáig, ahová MacDonald Ha Csehszlovákia állásfoglalását a kisebbsé­gi kérdésben jogilag alá is támasztja, úgy morális szempontból az egész világon elvesz­tette játékát. Svetlik cseh néppárti képviselő felszólalá­sában kijelenti, hogy a békeszerződések el­leni harc, amely főleg a kisantant ellen irá­nyul, az utóbbi időben egyre növekszik és különösen az angolszász birodalomban nyert visszhangot a revíziós mozgalom. Éno ezért kívánja, hogy az állam Érdekében figyeljék ezeket az eseményeket és a közvéleményt idejében informálják minden kedvező és ked­vezőtlen mozgalomról. Kiemeli a kisantant érdemeit és rámutat arra, hogy mig a köz­társaságban a szocialista kormányt felváltot­ta a polgári kormány, Jugoszláviában ideig­lenesen a demokratikus rezsimet felfüggesz­tették, Romániában a liberálisok helyébe a nemzeti parasztpárt került, addig a külpoli­tika mind a három államban ugyanabban az irányban halad, mint előbb. Reméli, hogy a kisantant a jelenlegi kampányt is túléli, amely különösen a belgrádi konferencia óta egyre erősbödik. A szónok ezután foglalkozik azzal a kérdéssel, hogy Lengyelország miért nem lép be a kisan- tantba? Ha feltételezik is azt, hogy Zaleski lengyel -külügyminiszter budapesti látogatásával nem akart demonstrálni a kisantant ellen, mégis ez a látogatás bizonyítéka annak, hogy Lengyelország nem akar a kisantant tagja lenni és Prága helyett másutt keres bará­tokat. Miért tekint Varsó Budapest felé, sőt Róma felé és miért beszélnek most lengyel-olasz- magyar megegyezésről? Lengyelországban tudatában vannak annak, hogy az országnak számos közös érdeke van a kisantanttal. Lengyelország éppúgy, mint a kisantant a békeszerzdés revíziója ellen foglal állást és a kisebbségi, valamint a jóvátételi kérdés­ben is ugyanazon az állásponton van, mint a kisantant. Lengyelország, mint Franciaország és Romá­nia barátja, nem fordulhat a kisantant ellen, hanem csakis Németország és Magyarország ellen. A békeszerződések revíziója még job­ban megnehezítené éppen Lengyelország helyzetét. A kisantant éppúgy nem avatkozik bele a Balkán-kérdésekbe, mint ahogy nem avatkozik bele a keleti határok biztonságá­nak kérdésébe sem. És itt épp Lengyelország nem talál támogatást a kisantantnál és ezért keres segítséget Olaszországban és annak szövetségesénél, Magyarországon is. A lengyel-olasz-magyar egyesülés különö­sen Lengyelország keleti határainak bizton­ságára és Jugoszlávia ellen irányul. Lengyelország erős frontot épit ki Oroszor­szág ellen és ezzel számolni kell. Lengyel- ország a kisantanttal szemben más politikát nem folytathat, mint amilyent kezdett 1921- ben, amikor a lengyel külügyminiszter Prá­gában járt, azaz az összes közópeurópai kér­désekben együttesen járhattak el és most Németországgal vagy Oroszországgal való konfliktus esetében a maga oldala mellett: találná Romániát, Magyarországot és Olasz­országot. Olaszországnak szüksége van egy segítőtárs­ra a balkáni fronton és a FÖldköki-fengeri terveihez. - - -T‘Xv.’ •- • Belgrád elleni politikájában Olaszország Magyarországra támaszkodik és igyekszik szövetségesnek megnyerni Bulgáriát és Gö­rögországot is. Az úgynevezett fasiszta álla­mok egyesülésével számolni kell és meg kell érteni Varsónak, Budapestnek és Ró­mának törekvéseit azokban a kérdésekben, amelyeket a kisantant nem vett fel saját programjába. Ez államok együttműködése I A láthatatlan elientég A Prágai Magyar Hírlap eredeti regénye irta: DARVAS JÁNOS (42) — Sem azt nőm mondják, hogy él, som azt, hogy halott — suttogta Lucy. — Semmit som tudnak — orősitotte Eddy. Csendes morajlás kövotto a hivatalos je­lentés közlését. Valahol messziről a moraj erősödni kezdett és orkánszorü orővol hara- pőzott ol az egész tömogen. Lucy és Eddy ijedten néztok össze. A hangiból követelést, fenyegetést lehetett ki­venni. Tüntetnek? Ki elten? — Expedíciót! Mentöexpediciót Carvon- ért! Külön mentöexpediciót! — kiáltozták hosszan elnyújtva összevissza. Lucyn különös izgalom vett erőt. ügy érezte, mintha fojtogató hőhullámok futná­nak végig rajta s hol a torkát, hol a szemét érik és ‘belezsibbadnak a lábába. — Nem bírom tovább — suttogta. — Men­jünk gyorsan, ahol nem látnak. De egy lépést sem tudott tenni. A fojtoga­tó érzés csukló, vonagló zokogással rázta vé­gig testét és meleg, bő könnypatak öntötte el aTcát. — Szegény gyermekem — rébegte anyá­sán Eddy és átölelte a fejét. Lucy néhány pillanat alatt erőt vett ma­gán. Edtdy el akarta kisérni, de kijelentette, hogy egyedül kiván hazamenni kis autóján. Az országút tele volt egymás útját gátló gépkocsikkal. Lucy türelmetlenül rostokolt így vagy félórahosszat. Végre az ut szabad lett s teljes irammal kedve szerint száguld- hatott Brixlor felé. Észrevette, hogy egy kis sportautó berreg a nyomában. Lassított, hogy a gépet maga ■](-. eressze. A sportauló azonban valamilmen ok miatt szintén lassított. Két férfi ült benne. Gondolataiba merült. Élvezte az egyedül­létet. Egyedül, a gondolataival. Elahagyatott- ságának keserű-fanyar érzetével. Milyen más volt az Eddy élete: Eddynak lánykorá­iban volt anyja. Most pedig már férje van, olyan férj, mint Harry. De így, árván, anya nélkül... Atyját sokszor napokon át nem látja. Egyetlen lélek nincs, akinek panasz­kodhatna. Haragosan rántott a gépén és nagy kanya­rodéval Felső-Brixton felé vette útját. Bosxr szantotta, hogy ismét női érzelgés vett rajta erőt. Mert miért kelljen a nőnek valaki, aki­nek kipanaszolja magát? Mért kelljen neki valaki, aki támasz, barát, pajtás, vagy pláne férj? Nem igaz. A nő addig szabadon és büszkén parancsol, amig egyszer szentimen- talizmus bűnébe nem esik. A szentimentális nő szerelmes lesz, a szerelmes nő pedig már rabszolga, az erős férfi gyönge rabszol­gája. A természet testileg gyengébbé tette a nőt. Dacolni kell ezzel a föllháboritó igazság­talansággal. Észrevette, hogy már az Akkerman Boá­don, Selleyék uccájáinak szomszédságában jár. Az uccakeresztezésen majdnem összeüt­között a mellékuccáből előrohanó kis sport­autóval, melyet már az imént maga mögött látott. A két férfi köziül az egyik levette autó­szemüvegét. Lord Hampton nevető arca buk­kant elő a szemüveg mögül. — Szégyelje magát, Ilarry — szólott Lucy komolyan —, mit spicliskedik utánam? Lord Hampton őrnagy elvörösödött s nem tudta, mit válaszoljon. Lucy álható tekintettel fürkészte Lord Hampton utitársát. Annak csak az ajka és az orra kiszólt ki a soiffőröltözék és az úti pápa- szem mögül. De Lucy fölismerte.( — Nos, Mister HobartJh, megjelent a repü­lőtéren az. akit oáavárt? J — Sajnos, Miss, nem jött el — mondta za­vartan a detektív. Lucy elindította autóját. — A viszontlátásra, Hanry! Sok szeren­csét, Mr. Hobarth! t Sálija kétoldalt hosszú szárnyként lobogott a széliben. A két férfi megszégyenülten bá­mult utána. SELLEY BÚCSÚZNI MEGY Selley a tehetetlenség ezer martiriumát szenvedte végig, mialatt az uocán az éjjeli világítás és a holdfény elől egy fa árnyékába meghúzódva végigszemlélte Kovács Gyuri­nak a rendőrség kezébe való esését.. Egy hangot nem ejthetett ki, ujját nem mozdít­hatta társa érdekében, mert elárulta volna magát. Ha észreveszik: mindennek vége. Az ucca túlsó oldalán beszélgető csoport­ban meglátta Lucyt. Meggyökerezett lábbal nézte, mig a lány csak be nem ment a ka­pun. Megint olyan érzés zsongott benne, mintha azt a helyzetet már vagy ébren vagy álomban egyszer régen megélte volna. így volt valamikor: várt valakit, az illető ucca túlsó oldalán állt, látták egymást és nem méhettek egymáshoz. Érezte, itt most a sots sötét folyói rohan­nak London uccái fölött, láthatatlan mágnes­folyamok és úgy sodorják őt és társát, mint a parányi hangját a folyó. Gyuri lassan meg­indult a rendőrrel, nem tudni hová, tanu- kihaltgatásra-e vagy pedig fogságba... őmaga most itt áll autó nélkül az uocán, London közepén éterikből való nehéz búvár- rüliájálban, Kovács a rendőrség kezében, Byrd a levelét biztosan átadta a rendőrség­nek. Kovács biztosan állani fogja ideggel, de biztosan utána nyomoznak, melyik garázs- vállalatnál béreltek autójuk részére garázst s ezen a nyomon aztán megindul a hajsza. Mi itt a tennivaló? Gyurit mindenáron ki- f zabaditaíni és szökni. Talán már csak ogy­1929 jnnius 20, orittfrrigk. 4-------------------------------------4 nem i rányul a kisantant ellen, hanem csakis oly kérdésekre vonatkozik, amelyekkel a kisantant egyáltalán nem foglalkozik. Ami a kisebbségeket illeti, a cseh nép­párt miként eddig, ma is azon az állásponton áll, hogy Csehszlovákia nemzeti állam, amely­ben a nemzeti kisebbségeknek annyi jogot kell kapniok, hogy ezzel az állam nemzeti jellegét ne érintsék. Ez történik nálunk. A kisebbségi kérdésben a köztársaság ugyan­azt az álláspontot vallja, mint a többi álla­mok, amelyek a bókét kívánják. Azt hiszi, hogy a kisebbségi kérdést nem lehet határkiiga- zitással rendezni, mert a középeurópai ál­lamoknak, például Csehszlovákiának nem lehet oly határokat adni, hogy a nemzeti kisebbség abból teljesen eltűnjék. Arra még nem elég érett az idő, hogy a vesze­delmes határrendezés kérdéséhez hozzáfog­janak és talán nem is lesz sohasem érett arra, hogy megvalósulhasson az európai egyesült államok gondolata. Magyarország külügyi propagandája a határrevizió jelsza­vával dolgozik, bár a magyar népnek nincs szüksége nagyobb területre, mint amíyen- nel ma rendelkezik, még egyre növekvő szaporodása esetén sem. A magyar nép gyönge vitalitása nem jogosítja fel Magyar- országot egy expanzív politikára. Ilyen ex­perimentum csak csődet mondana, mert a jelen pillanatban Európának sokkal na­gyobb gondjai vannak, mint a magyar kér­dés. A vitát ezután félbeszakították a képvi­selőház plenáris ülése miatt Vatikán városában megszületett az első kis honpolgár Cfttá dél Vatieano, junius 19. Tegnap jött a világra a vatikáni állam első polgára, még pedig Tommas La Bella pápai szolgának, a kamaramesteri személyzet tagjának család­jában, akinek fia született. Az újszülött mind­azokat a neveket fogja kapni, amelyek az egy­ház és az állam kibékülésének históriai ese­ményénél szerepeltek. két nap áll a rendelkezésére. A rendőrséget meg kell előzni. Kőt órás nehéz gyaloglással hazavergő­dött Fáradtan roskadt egy székbe, önvád marcangolta. Mégis Gyurinak volt igaza. Ki tudja, mi vár rájuk. Csak abban tévedett Gyuri, amikor Lucy- betn kételkedett Mert Lucy nem árulta el őket Lehet, talán csak büszkeségből. Mind­egy. De bizonyos, hogy senkinek nem szólt a titkukról. Ez a leány mindenkinél kirá­lyibb légek. Az ablakhoz ment és hosszan kibámult a holdvilágos éjszakába . . . Talán London egy másik zugában az a leány is ugyanígy merül el a holdfény nem hallgató ezüst mu­zsikájában. Mert a holdfényben távoli mu­zsika rádiózik, a szférák zenéje, mit régi görög álmodók álmodtak meg először és most a szivükkel hallanak meg belőle néha- néha egy-egy foszlányt az éjben ábrándozó fiatalok. Végtelen sórvárgás sajgott szive mélyén. Megbabonázta a csend. A magány. Egy autó berregett át a® uocán s fölébresz­tette merengéséből. Bosszankodott, hogy ilyen tétlenül érzeleg, amikor a szökésre kell fölkészülnie. El Ang­liából. Többet aztán nem fogja viszontlátni ezt a lányt — Ejnye, mit törődöm vele — gondolta. —- Igaz még sok tisztázni valónk volna egymás­sal. Rossz véleménnyel lehet, rólam. Mit is kellene tisztázni? Hogy fejedelmi teste van, látta. Hogy fe­jedelmien büszke,. tapasztalta. Milyen a lelke? így ült sokáig s már fólálorabán hallgatta a holdfény muzsikáját. Elképzelte, találgatta a párbeszédet, amit Lucyved elmondanának egymásnak. Ügyelt, hogy semmi fontosat Ki ne felejtsen. A holdfény Lucy a reá t vará­zsolta elé! A leány szeme könnyes voll. (Folytatjuk.) . HniHHW l III H'IHWMiH HHMH IB ........ 11 "H Ve gy­02>0£.T naponta két&sc&r-— Jt&r&idfet 'fótjorwiödat évente kétszer-! 2

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom