Prágai Magyar Hirlap, 1929. június (8. évfolyam, 123-147 / 2048-2072. szám)

1929-06-19 / 138. (2063.) szám

10 1929 junius 19, asercUL maiMActaR'RiHLffi íSzmHi^Kdn^KaLJORA. Az európai litmélet titkaiból Franciaországban sok mozi van és kevés filmet gyártanak Németországban kevesebb a mozi és több filmet gyártanak A német film előretörése — Adatok a francia-német film­statisztika legújabb könyvéből Az európai államok közül jelentős filmipara ma Németországnak és Franciaországnak van. Mintá­két állam filmiparát erősen befolyásolja azonban még mindig az amerikai film. Ezt észre lehet venni a filnifogyasztáson. 1924. óta évenkint a francia piacon forgalomba kerülő filmek 73 százalékát Amerika szállítja. Lényegesen jobb a helyzet Né­metországban. de még a német filmipar is évi fogyasztásának 42 százalékát Amerikából veszi. Óriási mennyiség ez a 73, illetve 42 százalék a francia és német filmforgalomban és rengeteg Amerikába vándorló európai tőkét jelent. Franciaországnak magának 4200 filmszínháza van, kereken 2 millió ülőhellyel. Németország­nak viszont van 5287 mozija, amelyek összesen egymillióbiiencszázeoer nézőt fogadnak be. zott, ebből beolvadások, likvidálások után 1928- ban 69 vállalat maradt. Franciaországban 1927- l>en 26 filmvállalat volt és ez a szám 1928-ban 42-re emelkedett. Igaz, hogy az ifjú Painlevé, a volt miniszter fia és még egy csomó politikai akarnok is filmezik ma Franciaországban és igaz, hogy Dekobra is szcénáriumirónak csapott fel, a francia filmvállal­kozás erősödése mégis biztató jel arra, hogy kialakul a kontinens filmjének karaktere, amely Európát jobban fogja jellemezni és képviselni, mint az egyeduralkodó német film. A mai helyzet Németországban, hogy az öt vezető filmvállalat közül 1928-ban az Ufa 17, a Defu 12, az Aafa, Emelka és Orplid pedig 10—10 filmet gyártott. Tiz olyan német cég van Németországban, amelynek multévi produkciója 9—5 filmig terjed, mig Franciaországban csak 5 ilyen filmgyár van és ezek a legnagyobbak. A két ország filmiparának szemléltető statiszti­kája igen érdekes: Német- Francia- Vállalatok száma ország ország I. csoport évi 17—10 film 5 — II. csoport évi 9—5 film 10 5 III. csoport évi 4—3 film 12 8 IV. csoport évi 2 film 13 5 V. csoport évi 1 film ' 29 26 Németország filmtermelése 1927-ben a francia filmtermelés háromszorosa volt, ma már csak két és félszer nagyobb annál. Ezzel szemben 1928-ban emelkedett a francia filmpiacon a forgalomba hozott német filmek száma. Ez az amerikai kon­kurencia európai letörését jelenti egyelőre. 1927- ben ugyanis 91 német filmet importált Francia- ország, mig 1928-ban 122 filmet. A német filmek importálását az ACE, a Sofar, Super, Interfilm és egyéb francia kölcsönző vállalatok végzik, Német­országba a legtöbb francia filmet a .Mozisok Szindikátusa és az Ufa importálja. Mindenesetre egészséges dolog, hogy a francia filmipar fejlő­dik, ez bizonyára Olaszországot is hasonló tevé­kenységre fogja ösztönözni, s Európa minden színe felvonultfmajd az európai film skáláján. Ha meggondoljuk, hogy Fraciaországban 41 millió lakosra jut 2 millió mozijegy egy-egy előadásra és Németországban 64 millió lakosra csak 1,900.000 esik, akkor úgy látszik, mintha Németországban nem lenne olyan fontos a film, mint Francia- országban. Németországban számszerint több a mozi, de viszont a francia mozik nagyobbak. A franciaországi mozik átlagos befogadóképessége: 476 ember, mig a német moziké csak 356 sze­mély. Németország mozijainak nagyrésze oQO-nál ke­vesebb iilésii kis mozi, százalékban kifejezve a német filmszínházak 85 százaléka ilyen kicsi, mig Franciaországban csak 62 és fél százalék az ilyen kis mozi. Már most természetes, hogy Franciaországban több filmet is forgatnak évente, mint Németország­ban. Hosszú játékfilmet 1924-től 1928-ig évente átlag 628-at mutattak be Franciaországban, mig Németországban ugyanabban az időben átlag 521-et. Érdekes, hogy tavaly a fogyasztás csökkent, mert 1928-ban Franciaországban 518 hosszú játék­filmet mutattak be, mig Németországban 478-at. Franciaország tehát az előző évekkel összehason­lítva tavaly 110-zel kevesebbet fogyasztott, Német­ország pedig 48-mal kevesebbet. A tavalyi esztendő a filmforgalomra nézve min­denütt gyönge volt. Az, hogy Franciaországban a bosszú játékfilmnek száma száznál többel esett, azt jelenti, hogy az amerikai filmtermés 1928-ban gyenge volt, igy természetesen jobban érződik a francia fílmfogyasztáson, mint a németen. A né­metek ugyanis már 1921-ben kontingentálták a külföldi filmek behozatalát, mig a franciák csak 1927-ben látták be a kontingentál ás szükségességét. A németek jöttek rá először a belföldi film­gyártás védelmének hasznára, őket követték a franciák, majd legutóbb az ango­lok. A helyzet ma az, hogy az amerikai film kezdi elveszíteni a talajt Európában s ma Amerika mindent a beszélő-filmtől remél. Nagy piacot jelentett az amerikai filmnek Franciaország. 1924. óta évenkint átlag mintegy 450 amerikai filmet importáltak Franciaországba. Németország évente 60—70 filmet szállított a fran­cia moziknak és alig valamivel többet produkált maga a francia filmipar. Németországba is körülbelül 180 amerikai fil­met importálnak eddig évente, de a német film­gyártás körülbelül ugyanennyit hoz évente forga­lomba, sőt 200-nál többnek mondható a német hazai filmek száma. Franciaország viszont körül­belül 40 filmet szállit évente Németországnak. Érdekes a német és a francia filmipar adatainál az is, hogy Németország vezet a többi filmgyártó államok filmjének bevezetése terén is, mert amíg a német íilmpiac évente 65—70 orosz, japán, angol, olasz és egyéb filmet mutat be, addig Francia- ország ezekből az államokból évente mindössze 30—40 darabot vásárol. A német filmipar tehát sokkal többoldalú, mint a francia ée ez a sokoldalú import nagyon jő hatással van a német filmek exportjára. így például Anglia' a maga filmiparának megszervezésénél méltányol­ja most a német piac előzékenységét azáltal, hogy Németországgal közösen produkál filmeket, de Ugyanúgy a keleten is sikerül a németeknek ter­jeszkedniük. Itt kell megjegyeznünk, hogy az utóbbi időben Amerika és Németország több ma- gyartárgyu filmet produkál. Az európai filmgyártást örömmel kell üdvözöl­nünk és elsősorban örömmel fogadhatjuk a fran­cia filmgyártás megszervezésére irányuló kísérle­teket. Amint a Jeane d’Arc filmből kitűnt, a fran­cia film nagy értékeket revelálbat még a világnak: a némettel szemben klasszikusabb, tömörebb és csiszoltabb, de szellemesebb is. Körülbelül olyan viszonyban áll a francia film kulőrje a némethez, mint a festészet a plakátmüvészethez. A plakát is ■művészet, sőt lehet, hogy modernebb, mint a festé­szet, de a piktura mégis súlyosabb, kielégítőbb élvezetet szerez az emberi szellemnek. Az egyik az ucca művészete, a másik az emberé. A német nagy filmek, még a müvészfilmek sem tudnak megtisztulni úgy a zsurnalisztika, a reklámstílus és az amerikanizmus kétes valőrjétől, mint a technikailag sokkal gyöngébb francia film. A német filmet túlságosan befolyásolta az amerikai film és a német film túlságosan hegemén szerepre tett szert Európában. Ez nem vált javára — tech­nikai szempontoktól eltekintve, — az európai film nívójának. 1927-ben Németországban 95 film vállalat virág­Hollywoodi intimitások John Gilbertnek nem szabad borotválkoznia, Greta Garbó, a hallgatag — Mi tesz az állatszereplőkkel a beszélő Hímben — »Húrt tus c és »hulius« — Hollywood, junius. John Gilbert a napokban megnősült. Felesé­ge Ina Claire. a szép fiatal filmszinésznő. Köz­vetlenül az esküvőjük előtt egy kis baj történt. John Gilbert most egy olyan filmben dolgozik, amelyben állandóan borostásnak kell lennie. A szerep nem ir elő olyan hosszú szakállat, hogy egyszerűen álszakáit lehetne alkalmazni. Ezért kénytelen már két hete a szakállát növeszteni. Az esküvőjére azonban mégsem akart igy el­menni s engedélyt kért rendezőjétől, hogy a ne­vezetes alkalomból megborotválkozzék. A ren­dező hallani sem akart erről. — Hova gondol! — mondotta szörnyüködve a rendező. — Most aztán megint két hétig nö­vesztheti a szakállát s addig nem lehet filmezni. Ezt nem engedhetem meg. Végül John Gilbertnek mégis csak sikerült kétheti szabadságot kieszközölni s igy azután megborotválkozhatott az esküvője napján. * Greta Garbó, a szőke szirén, akit valamikor nagyon gyengéd szálak fűztek John Gilberthez, minden különösebb emóció nélkül vette tudo­másul ezt a házasságot. Már rég elfelejtette John Gilbertet, legalább is mint magánembert. A művésznő különben is a leghidegebb, legkö- zonyösebb nők közé tartozik. Nem törődik sen­kivel, nem érdeklik az emberek, — még a kö­! Csizi Jód Bróm Gyógyvíz a legerősebb jódos források i | Csizfürdő, Szl venszkó. zönség sem. Egyébként most nagyon el van foglalva, szeretne ő is áttérni a beszélő filmre s ezért erősen taniul angolul, hogy leszokjon zavaros svéd akcentusáról. Különben Greta Grabo most érkezett be tu­lajdonképpen az igazi filmsztárok közé. Ehhez az kellett, hogy uszodát rendezzen be Pevedry Hills-i villájában. Magánuszoda nélkül nincs film­sztár. Ezenkívül beszerzett ölebeket is, mert erre is szükség van a karriérbez. Egyébként rendkívül visszavonultan él, úgyszólván alig érintkezik valakivel. És ha már fogad is vala­kit, akikor is alig szól hozzá. Hollywoodban el is nevezték a női Coolidgenek. * A beszélő film elterjedése felvetett egy prob­lémát, amelyre az első nagy beszélöfiimláz ide­jén senki se gondolt. Mi lesz az állatszereplők­kel? Nem mintha ezeknek a szereplőknek is be­szélniük kellene, ellenkezőleg a rendezőnek kell az állatokhoz beszélnie, mert különben nem pa­ríroznak. Ma már a kutyaszereplő fontos ténye­zője minden filmnek. Ezek a kutyaszáné szék természetesen csak vezényszóra tudnak „ját- szani“ a filmfelvevő előtt. Már most: a beszélő­film felvételei közben a rendező nem mondhat vezényszavakat, mert ezt is felvenné a fim. így tehát uj kutyaanyagra van szükség, állítólag vannak már olyan kutyák, amelyeknek nem kell vezényszó és jelbeszódre is paríroznak. — Egyelőre ezek a kutyák még magánkézben van­nak és tulajdonosaik rengeteg pénzt kérnek ér­tük. A most készülő beszélő filmekben*nem sze­repelnek kutyák, meg kell várni, amig lesz elég jelfoeszédre hallgató kutya Hollywoodban. * Lón Chaney a múlt héten jubilált. Karriérje filmjeinek hosszúsága elérte az egymillió lábat. Természetesen nem számítják ide a filmeknek azokat a jeleneteit, amelyekben Lón Chaney nem látható. Az egymilliómodik láb film befe­jezésekor barátai meleg, intim ünneplésben ré­szesítették a művészt. * bon Chaney különben nem szereti az ünnep­léseket és a zajos összejöveteleket. Beteg. Egy évvel ezelőtt filmezés közben megsértette a hát­gerincét. Állandó fájdalmai vannak ós ezért/ csaknem teljesen remeteéletet él. Nem fogad senkit. Ha nem dolgozik, otthon ül és hosszas irodalmi disputákat folytat, csinosnak éppen nem mondható, feltűnően raolett feleségével. Egyébként még két dologról nevezetes: helye­sen ki tudja ejteni a francia irók neveit, és nem olvassa a címére érkezett szerelmes leve­leket. * Az egyik filmsztár édesanyja valamikor rosz- szabb napokat látott és nem túlságosan mü­veit. Az öreg hölgy nemrég Hollywoodba érke­zett és meglátogatta világhírű lányát. — Keresztülutaztam Las Joles-on — mesélte többek között, angolosan „dsé“-nek ejtve a spa- nyol „j“-t, amelynek kiejtése tudvalévőén „h“. — A „j“-t „h“-nak kell ejteni, mama, — fi­gyelmeztette a lánya. Másnap a mamát megkérdezte valaki, hogy meddig marad Hollywoodban. — Ó, itt maradok egész huniusban és hulius- ban, — mondta sugárzó arccal a sztár-anya. M. M. (•) Szász Károly születséne eentennáriuma a Magyar Akadémián. Budapestről jelentik: Az Aka­démia vasárnap egykori másodelnöke, idősebb Szász Károly születésének századik évfordulója alkalmára ünnepi ülést tartott. Berzeviczy Albert elnöki megnyitójában vázolta Szász Károly derűs jeleimét, roppant műfordítói munkássága változa­tosságát. önállói lírikus-értékeit és azzal fejezte be emelkedett hangú beszédét, hogy hangot akart adni annak az irodalmi közvéleménynek, amely Szász Károly müveit a magvar nemzeti szellem nagy és állandó értékei közé helyezi. Balogh Jenő főtitkár egyenként üdvözölte a megjelent kikül­dötteket, majd Horváth Jáno6 tartotta meg ünnepi előadását Szász Károly emlékezete címmel. Végül Kozma Andor felolvasta Szász Károly Poe-fordi- tását, a „HoIló“.t (* *) Mistinguett a jövő szezonban a párisi Pala- cc-szinházban lép fel. Mistinguett, a híres revü- sztár, már hosszabb idő óta nem szerepelt a párisi közönség előtt. Budapesti tartózkodása idején ar­ról beszélt, hogy régi színházát, a Mouiin Rouget bérli ki és ott lép fel az uj szezónban. ügy lát­szik, hogy ez a terv nem valósult meg, mert mint egy párisi jelentés közli, a diva a Palace-szinházal bérelte ki és itt is fog fellépni. A Palace eddigi igazgatósága és Mistinguett közösen fogják vezetni a revüsziniházat, amely annakidején Maurice Che- valiert repítette a világhír felé. (•) ChevaJier első beszélőfilmjét junius végén mutatják be Párisban. Chevalier, a híres revüszi- nész, mint ismeretes, pár hónapot Hollywoodban töltött. Itt többek között beszélőfilmet forgattak Maurice Ohevalier-val. A film cime: Páris éneke. Junius 27-én éjfélkor mutatják be ezt a filmet Párisban díszelőadás keretében. Chevalier tele­fonálni fog Amerikából a közönségnek és ezt a te- leíónszót hangszórók fogják továbbítani a néző­téren. Horribilis mozihelyárakat állapítottak meg erre az előadásra. A jobb jegyek ára 200 frank. A legolcsóbb jegy ára 50 frankba kerül. (•) Rövid színházi hírek. Jannings Az üzlet című klasszikus darabban lép fel először Salten- burg igazgatása alatt a berlh.i Lessing Theater- ben. — Varsóban nagy sikert aratott Bemard Shaw uj darabja, a The Apple-Cart. — Edmund Eysler, az ismert német zeneszerző Hollywoodba utazik, ahol beszélőfilmhez fog muzsikát kompo­nálni. — A salzburgi ünnepi játékok augusztus 4-én kezdődnek Hofmannstahl Hugó Jedermann- jának előadásával. Reinhardt rendezésében, Helé­na Thimiggel a fő női szerepben. — A Comodie Francaise társulata novemberben Egyiptomba utazik egyhónapi vendégszereplésre. Minden újságárusnál kapható a Kémes Hét szépirodalmi képes hetilap. ISgjres szánt ára 3 korona. A POZSONYI MOZIK MŰSORA: Redoute, jun. 18—20: A tizenharmadik esküdi Átlón, jun. 18—20: Az ősi törvény. Tátra, jun. 18—19: Éva leányai — jun 20—21: A koldusdiák. Elité, jun. 18—20: A 99. s*. vonat A FÓRUM-MOZGÓ és LIGETI NYÁRI MOZGÓ, KASSA, HETI MŰSORA: Hétfő, kedd, szerda: Színésznő szerelme. Főszerep­lők: Norma Shearer és Ralph Forbes. Csütörtök, péntek: A nyomorultak. Hugó Victor regényének filmváltozata. JSport- . A magyar bajnokságok végeredményei: PROFESSZIONALISTA LIGA I. osztály: 1. Hungária 22 16 5 1 76:24 37 2. Ferencváros 22 16 4 2 79:20 36 3. Újpest 22 13 4 5 64:35 30 4. Bocskay 22 11 3 8 41:40 25 5. Bástya 22 10 3 9 40:35 23 6. III. kér. FU 22 7 6 9 27:37 20 7. Nemzeti 22 7 5 10 33:39 19 8. Somogy 22 7 3 12 33:48 17 9. Kispest 22 5 6 11 27:48 16 10. Budai 33 22 5 5 12 32:60 15 11. Vasas 22 5 4 13 26:68 14 12. Sabária 22 4 4 14 28:52 12 II. osztály: 1. Pécs-Bar. 22 19 1 2 66:29 39 2. Attila 22 18 1 2 78:13 37 3. Rákosnalota 22 13 4 5 61:64 30 4. Zala-Kanizsa 22 12 4 6 50:38 28 5. Turul 22 11 5 6 49:34 27 6. P. Húsos 22 9 4 9 46:49 22 7. Józsefváros 22 9 4 9 46:49 22 8. Soroksár 22 5 4 13 41:55 14 9. Erzsébetváros 22 5 4 13 29:48 14 10. BAK TK 22 3 6 13 26:51 12 11. Terézváros . 22 3 4 15 30:62 10 12. VÁC FC 22 3 3 16 23:75 9 Budapest amatőr bajnoka a T "'ekvés lett, amely az FTC-t 1:0 arányban legyőzte. Csehszlovákia és Németország a Davis Cup középdöntőjében Prága, junius 18. Holnap, szerdán délután kez­dődik meg Prágában, a CsLTK szigeti pályáján Csehszlovákia és Németország Davis Cup teamjei­nek küzdelme a Cup európai zónájának közép­döntőjében. A csehszlovák csapat az utolsó pilla­natban változást szenvedett, miután Kozseluh Já­nos, aki az utóbbi időben igen gyönge formában van, lemondott az egyesben való szereplésről. Helyette Menzellel együtt Macenauer játszik singlit, mig a párost Kozseluh és Macenauer vív­ják meg. A német team az olaszok ellen győztesen szerepelt játékosokból áll. Az első meccset szerdán délután a Morpurgót verő Moldenhauer játsza le Macenauer ellen, mig Menzel Landmannt kapja ellenfélül. A csehszlovák—német mérkőzés ki­menetele teljesen nyílt. A csehszlovák győzelem elsősorban Menzel és a páros szereplésétől függ. Mindkét nemzet győzhet azonban. Attól függ minden, hogy az egyes játékosoknak milyen a pillanatnyi diszpozíciójuk. A német csapatot a leipzigi Schomburk és a berlini Weiss vezetik. )( A pozsonyi MLSz-bajnokság végeredménye: 1. Ligeti 18 1 6 — 2 73:30 32 2. ÉSE 18 12 3 3 48:28 27 3. Makkabea 17 7 4 6 32:33 18 4. VAS 18 7 4 7 43:44 18 5. Húsos 18 7 4 7 41:45 18 6. PTE 18 8 1 9 41:48 17 7. Cérnagyár 18 6 3 9 35:38 15 8. Kábelgyár 18 5 3 10 28:44 13 9. Donaustadt 18 4, 3 11 30:44 11 10. KFC 17 3 3 11 26:37 9 (A hátralévő Makkabea—KFC meccs nem változ­tathat a végeredményen.) )( Tenniszpály afelavató Pösty énben. Junius 23-án a Pöstyéni Tennisz-Klub két uj pályáját avatja fel ünnepélyes keretek között. Ezzel a klub­nak már hat pályája lesz. A felavatás alkalmával exhibitionsinecosek lesznek, amelyre a prágai Menzelt és több jóképességü pozsonyi játékost sikerült megnyerni. Kozseluh Károly vendég- szereplése elmarad, miután a profi világbajnok, mint a Daily Mail sporttudósitója a wimbledoni versenyekre utazik. )( A MUE versenyén Bárány István a 100 mé­teres úszásban 1:03.6 alatt legyőzte Halassyt és a MUE vándorserlegét nyerte. )( Tavcrnari, a kiváló olasz középtávfutó Prágá­ban szerepel szerdán a Slavia esti versenyén. Tavernari a 400 és SOO méteren indul a legjobb csehszlovák futók ellen. )( A Rademachcr testvérek, Németország leg­jobb úszói súlyosan megbetegedtek. A magdoburgi Hellas tegnap nélkülők játszott vizipolómeccset és a Wasserfreunde Hellas-szal 4:4 arányban eldön­tetlenül mérkőzött. )( A párisi atlétikai bajnokságokon a 400 mé­teren Moulines 48.8 mp.-re javította meg a francia rekordot. Ladoumegue az 1500 méteren 3:56.2 alatt győzött. A sulydobásl Noel 13.91 méterrel nyerte. Meglepetést kelt Cerbonney kudarca a 100 méteren, ahol a hatodik helye végzett. Győz- tes itt Sureaüd lett 11.2 alatt. 110 méteres gát­futást Viel 15.8 alatt nyerte meg. )( A Mahrisrh-Ostraui SC Rózsliegyon vendég- szerepeit vasárnap, ahol az ottani SC-bal 3:3 (2:1) arányban eldöntetlenül mérkőzött.

Next

/
Oldalképek
Tartalom