Prágai Magyar Hirlap, 1929. június (8. évfolyam, 123-147 / 2048-2072. szám)

1929-06-01 / 123. (2048.) szám

1889 joggá 1, szombat. ™<ai’AkGfaR’HrR!ifii> 3 Teljes a megegyezés a párisi Jóvátétel! konferencián Elfogadták a Young-tarvezetet — 1993 milliós átlagannuitások — Ma és holnap végzik az utolsó simításokat — Péris, május 31. Miután a jővátételi konfe- rendJán a szövetséges és a német szakértőik megegyeztek a Young-féle tervezet elfogadá­sában, amelyen csak jelentéktelen változtatá­sokat akarnak eszközölni, a tegnapi plená­ris ülésen elhatározták, hogy uj bizottságot alakítanak, amelynek feladata a részletek pontos és egyező kidolgozása lesz. Francia hi­vatalos körök véleménye szerint a szövetsé­gesek szakértői nem fejezték be még a leg­utóbbi német ajánlat vizsgálatát s igy a vég­leges megegyezésről szélé hírek egyelőre ko­raiak. Valószínűleg pénteken este dől el, vájjon meg van-e a további tárgyalásokhoz szükséges bázis és valóban beszélni szabad-e a hónapok óta tartó jóvátételt szakértőkon­ferencia szerencsés befejezéséről. Mindazon­által hivatalos francia körök optimizmussal várják a mai tárgyalások eredményét A ffemps szerint a szerdai megyezés teljes. A Young-féle számokat mindkét fél elfogadhat­ja. A részletekben természetesen még ellen­tétek mutatkoznak, de többnyire olyan ter­mészetűek, hogy nehézség nélküli kiküszöböl­hetők. Ugyanilyen értelemben ir az Intransi- geant és az Information is. A szerdai d6ntés A megegyezés; úgy történt hogy Söhacht és a szövetséges szakértők szerdán este meg­lepetésszerűen minden nehézség nélkül elfo­gadták Young utolsó ajánlatát, amelyről la­punk legutóbbi számában beszámoltunk. Az utolsó tervezet ily feltűnően gyors elfogadá­sát tulajdonképpen senki sem várta. A mun­ka most már vidáman folyhat és a konfe­renciát néhány napon 'belül befejezhetik. A kisebbségi és a többségi jelentés tervét el­vetették és csődtől nem kell tartani. Fran­cia politikai és gzadasági körök rendkívül meg vannak elégedve az eredménnyel. A né­metek megőrizték nyugalmukat s egyelőre nem nyilatkoznak részletesen. A Havas-ügy­nökség számítása szerint a szerződés tőkeér­téke a következő: Németország 1929 szeptem­ber elsején 1.2 milliárdot fizet. A további 37 év alatt a megfelelő kamatokkal összesen 32.885 millió márkát kell a birodalomnak le- fzitenie. Az utolsó 22 év tőkeértéke feltűnően csekély, mindössze 2.8 milliárd. E számok­ból kitűnik, hogy a német birodalom jóváté- teli fizetségeinek alapösszege az elfogadott Young-féle terv szerint 36.835,000.000 arany­márka. A német jelentés A német bizottság a szerda esti megegye­zésről a következő jelentést adta ki: — A hitelezői államok szakértői és a né­met szakértők bizonyos idő óta hajlandóknak mutatkoztak arra, hogy kölcsönösen elfogad­ják a 2050 millió márkás annuitásokat pro­ponálj amerikái tervet. Bizonyos részletkér­désekben egyelőre ellentétek merültek föl, de megvan a remény, hogy az ellentéteket si­kerülni fog kiküszöbölni. A nehezebb prob­lémákat máris elintézték, úgyhogy a meg­egyezés teljesnek vehető. — A Dawes-tervezet a megegyezés értel­mében 1929 szeptember elsejéig érvényben marad, majd a Young-tervezet lép életbe. 1929 szeptember elsejétől 1930 március 31-ig a birodalom 742.8 millió márkát fizet, majd a további években 1.707.9, 1.685, 1.738, 1.866, 1.892, 1.939, 1.977, 1.995 és 2.244 millió aranymárkás annuitásokat. Ezekben a szá­mokban nem foglaltatik benn a Dawes-köl- csőn kamatja. Tizenegy év múlva az annui­tások elérik a 2 milliárdot. A számok tizen­egy óv után lassan emelkedni fognak és kö­rülbelül 2.2—2.3 milliárdos alapon stabilizá­lódnak. Az átlagarnnuilás magassága az első 37 évben 1.988.8 millió aranymárka. Két bizottság tárgyal Páris, május 31. A német feltételek vitá­ja a szerdai megegyezés után nagy energiá­val és nagy optimizmussal megkezdődött. A szakértők hitelezői csütörtök délután ülést tartottak, majd este éjfélig tárgyaltak a né­metekkel. A konferencia két bizottságot alko­tott. Az elsőben Sohaoht, Kastel, Owen Yo­ung, Lamont, Permantier, Quesney, Starnp és Gutt foglalnak helyet és a transzfer, a reví­zió és a moratórium problémáiról tár­gyalnak, A második bizottságot MeLchior, Morreau, Pirelli, Addis, Norman és Franqui vezetik. Ebben a bizottságban a német annui­tások védtelen részének mobilizációjáról és a huszonkét utolsó év annuitásának magassá­gáról, az árujóvátételrőd, a vasúti jelzálog­Prága, május 30. A Právo Lidu mai száma az agrárblokk jellegéről ir. A szocialista lap véleménye szerint az agrárblokk kizárólag a szocialistablokk ellensúlyozására alakult meg. A polgári pártok blokkja eddig csali la­za parlamenti csoportosulás jellegével bírt, az uj „szocialistaellenes‘‘ agrárblokk azon­ban már sziládabb szervezetbe akarja tömö- Titeni a eseh-német . koalíciót, úgyhogy a pártszövetség közös vezetőséggel bírjon és legyöntetüen lépjen föl a parlamenten kívül 'is. A szocialista lap véleménye szerint a blokk a gyöngébb polgári pártokat, ami­lyen az iparospárt, me\g akarja szüntetni. A szocialistaellenes blokk gerincét az ag­rár és a nemzeti derrwkratapárl alkotja. Prága, május 31. Rövid jelentésekben beszá­moltunk a szlovenszkői és ruszinszkói orvosok so­rozatos tiltakozó gyűléseiről, amelyeken egyhan­gúlag és a legélesebben fogiáinak állást az orvosi kamarákról és az orvosi praxis szabályozásáról készült törvénytervezet rendelkezései ellen. Az or­vosok mozgalma o rszágossá szélesedett s egyhangúlag hozott határozatainak tenorja világosan mutatja, hogy mennyire alkal­matlannak tartják az uj törvényt az orvosi praxis függő kérdéseinek megoldására. Ruszin- szkó orvosainak nagyrésze már kinyilvánította véleményét. Legutóbb Beregszász, Nagyszőüős, Tiszaujlak és vidékének orvosai gyűltek össze nemzetiségi különbségre való tekintet nélkül, hogy tiltakozzanak a szak­szerűtlenül kidolgozott javaslat ellen. Határozatuk a következőket tartalmazza: „Bereg­szász, Szőllős, Újlak és a vidékének orvosi kara nemzetiségi különbség nélkül, egyetemlegesen, az utolsó pillanatban hallatja tiltakozó szavát az orvosi kamara és orvosi praxist illető törvényja­vaslat ellen és kéri az összes törvényhozókat, hogy az egész orvosi kar által megbízott delegátusoknak a törvényjavaslattal szemben felhozott, jól meg­fontolt és átgondolt ellenvetéseit figyelemre méltassák. Egyidejűleg nem mulaszthatjuk el rámutatni a^on körülményre, hogy egy önálló orvosi kamara felállí­tása Ruszinszkóban okvetlenül szükséges lenne". A törvényjavaslat rendelkezéseinek sérelmes voltát a legplasztikusabban a keletszlovenszkói orvosok gyűlésén elfogadott határozat tünteti fel. Az orvosgyülés hat pontban foglalta össze kifogásait: 1. Elismervén az orvosi rendkérdések törvényes rendezésének szükségességét, visszautasítják ezen javaslatnak néhány olyan tendenciájú részletét, amelyek — amellett, hogy nem használnak a köz- egészségügynek, — felelőtlen módon támadják az orvosi osztály méltóságát, egyensúlyát és polgári jogait. Mindenekelőtt vonatkozik ez az orvosi praxisról szóló törvény 16. paragrafusára, amely „mobilizáció" eime alatt arra törekszik, hogy alá­rendeljen bennünket egy olyan parancsszónak, amelynek a törvény a legtárgyilagosabb okoknál fogva sohasem lehet a szolgálója. Ez az egész pa­ragrafus nem egyéb, mint egy színészi gesztus, magasabb egészségügyi hivatal felelősségéről, ami­vel tartozik egyes községek izokíciós kórházainak és fertőtlenítő eszközeinek abszolút hiányossá­gaiért, valamint azért, hogy fontos állások pályá­zat nélkül és az objektív képesítésre való tekintet nélkül töltetnek be. A közegészségügy ily szelle­mű vezetéséhez nem fognak elhanyagolható dísz­letül szolgálni, — ha ott, ahol a munkánkra igazán szükség van,, továbbra is —fUi fognak működni, amint ez eddig is megtörtént. 2. Tiltakoznak az ellen, hogy a kórházi alosztá­lyok főnökeinek (főorvosoknak) nem ismertetett sl «z automatikus joguk a szakorvosi óim haszná­tól csődökről és a Recoverie-aktusokról tár­gyalnak. Ez a bizottság foglalkozik a jáváté- teli bank kérdésével is. A Petit Párisién sze­rint a második bizottság máris eredményt ért el a transzfermoratórium kérdésében. Mintán egyrészt az agráriusok és a lidákok, másrészt ezek és a ludákok közt feszült Vi­szony van, az agráriusok fölkérték Kramárt, hogy úgy a lidákokot, mint a ludákokat nyerje meg a szocíalistaellenes agrárbltíkk számá­ra és egyben békil&e ki egymással a cseh és a szlovák néppártot. A blokk arra törekszik, hogy a polgári kor­mányra kedvező konstellációt állandósítsa. A szocialistelleaies blokk kezdeményezői közt a Právo Lidu Kramár mellett Matousek képviselőt, Perisset, a Zivnobank vezérigaz­gatóját és SvObodát, az agrárbank igazgató­ját aposztrofálja. latára, holott csak működése sokkal inkább össze­függ az orvostudomány praktikus alkalmazásával, mint valamely a babilitációért történő munkálko­dásnak. Amikor nem hunyunk szemet a főorvosi állások betöltésénél történő kiáltó helytelenségü rendelkezések elől, egyszersmind el kell utasíta­nunk minden olyan kísérletet, amely ezeknek tör­vényes szankciót próbál biztosítani. 3. Egyetértünk a törvényjavaslattal abban, hogy minden orvosnak kötelessége a hiányosságra való rámutatással és adatok —""'lésével szolgálni a közegészségügyet. Csak arra mutatunk rá, hogy a mi jóakaratu figyelmeztetéseink a hivatalok bü­rokráciájának csak nevetségül szolgálnak. A sta­tisztikai adatok gyűjtésénél gyakran kapnak olyan rendelkezéseket, amelyek előre gondoskodnak ar­ról, hogy ne jöjjön ki az igazság, hanem egy fan­tasztikus fikció. Azonkívül tény, hogy magas kul­túrájú országokban (Anglia) az orvosokat honorál­ják a fertőző betegségek bejelentéséért is. 4. Naiv anarchizmusnak tartjuk azt, hogy a mi­nisztérium ma, a betegpénztárak győzelmeinek idején néhány vagyonos embert akar megvédeni az orvosok állítólagos exploitációja ellen, amidőn egy olyan paragrafust fogalmaz meg, amelynek tanácstalan stílusa szememlláth'; tólag egy kaoti­kus blamázs alapját fogja alkotni. Az orvosi or­ganizáció dolga, hogy egy tarifát megállapítson a közzel szemben való felelőssége teljes tudatá­ban. Visszautasítjuk azt a kísérletet, hogy a mun­kánk értékelését olyanok végezzék, akiknek arról fogalmuk sincs és akiknek ez csak hatalmi kér­dést jelent. 5. Ugyanígy elutasítjuk azt a javaslatot, hogy a szakorvosi cim felől a közegészségügyi miniszté­rium döntsön. Ismét látható, hogy a legmagasabb egészségügyi hatóság eltereli a figyelmet azoktól a feladatoktól, amelyek az ő raison d’étre-jét ké­pezik, olyanokra, amiket átengedhetne a szabad kifejlődéseknek és az igazán szakértő rendelkezé­seknek. A kamarai tanács igazi felelősséggel fog dönteni, míg a minisztériumban egy személy csak másod- vágy harmadkézből származó referátu­mok alapján döntene a m egok olás kötelezettsége nélkül, sőt gyakran politikai főnöke hatása alatt. 6. Az a javaslat, hogy a kamara fegyelmi taná­csába belépése legyen egy ügyvédnek, a legjob­ban mutatja a két javaslat jogi-sofisztikus tenden­ciáját. Egy ilyen fegyelmi tanács csak felesleges halast lenne annál inkább, mert a minisztérium csupa prestige-bő! az orvosok egész nagy kategó­riáját kívánja a fegyelmi tanács önhatalmából még szolgálaton kívüli do’gokban is igénybe venni. A hiv. fegy. szervekre való hivatkozást elhallgaltat- hatjuk azzal a ténnyel, hogy 10 év leforgása alatt nem teltek ezek a fegyelmi hatóságok semmit az orvosi morál ellen vétőkkel szemben és hogy az ő konok formalizmusuk nem fog a jövőben sem másképp eljárni. Mert ha az orvos? kamara fe­gyelmi önhatalmába csak néhány olyan személy tartozik, akiknek nincs közszolgálati állásuk, ak­kor ezen osztályszerv eleve el van temetve. Na­gyon sajnáljuk, hogy a legmagasabb egészségügyi „Az orvosi osztály iparszer! nivellizáaOja a közegészségügyön bomySJa meg magát" A keletszlovenszkói orvosok a köztársaság kultuszát látták érvényesülni az uj egészségügyi törvényjavaslatban — Az egyhangú országos tiltakozás megpecsételi a javaslat sorsát Kraenár közvetít az agrárblokk és a cseh és szlovák néppárt között? «ixr*?rxT3 R fyrista aki célját erőltetés nélkül akarja elérni léhizmaif ALPAl menthoi sésborszessse! masszírozza. megerőltető túrák után az izmok fáradtak és az iőegek kimerültek. Rz Hipa-masz* százs erősíti az izmokat, felfrissíti az idegeket és ezért utána az ember ujjászületue érzi magát. hatóságot olyasmire kell figyelmeztetnünk, ami magától érthető. Mindebben azt a tendenciát látjuk, hogy to­vábbra is biztosítani akarják azoknak a nem-orvos elemeknek a befolyását, amelyek a dolgok egye­nes követelményeinek ellenére az egészségügyi hatóságok élére jutottak. Abban a meggyőződés­ben, hogy az orvosi osztály iparszerü nivellizá- ciója a közegészségügyön bosszulja meg magát és nem rajtunk, elvárjuk, hogy a népképviselet nem adja oda magát néhány felsőbb hivatalnok magán­természetű privát óhajának és aknamunkájának. Sutétól megbízatást bagót! a Kominterntől a kommunista párt válságának likvidálására Prága, május 81. Smeral dr.-t értesülé­sünk szerint a kommunista in témádon álé végrehajtóhizottsága felszólította, hogy utaz­zék Prágába és személyesen állit9a helyre a rendet az in tér náción álé csehszlovákiai szekciójában. Smerálnak különleges megha­talmazást adtak, minden lehetőt el kell kö­vetnie azirányban, hogy kibékítse a szak- szervezeti szövetség ellenzéki vezetőségét, mert a szakszervezeti viszály rendezése nél­kül a kommunista párt válságát sem lehet megoldani. Szocialista körökben azonban úgy vélekednek, hogy Smeralnak a nagy teljhatalom dacára már olyan kis tekintélye van, hogy a kommunista pártban a rábízott feladat nehézségeivel aligha tud majd meg­birkózni. I Venkov Ss Móniié fcözép­eurápai tanalmástusiUStói Prága, május 31. Legutóbb hirt adtunk ar­ról, hogy De Monzáé francia szenátor a bu­dapesti A Reggel című lap munkatársa előtt tett kijelentése szerint a középeurópai kér­dés tanulmányozása végett meglátogatja t a középeurópai államokat. A Venkov mai szá­ma egész más beállításban számol be De Monzáé nyilatkozatáról. A Venkov, melynek jelentését kommentár nélkül közöljük, a kö­vetkezőket írja: „De Monzie francia szená­tor tudomására adta az A Reggelnek, hogy junius második felében valószínűleg Buda­pestre érkezik és egyúttal meglátogatja Ausztriát és Csehszlovákiát. Jelenleg főleg Ruszinszkó tanulmányozásával foglalkozik, mivel ez a revízió archimedesi pontja. Poli­tikai és gazdasági okokból Ruszinszkón le­hetne a legsimábban a revíziót elérni, mely úgy a magyarok, mint Ruszinszkó lakosságá­nak érdekeit is kielégítené. Ennek a reví­ziónak olyannak kell lennie, hogy Magyar- ország közös határt kapjon Lengyelország­gal. Mihelyt ez a szomszédi viszony létre­jönne, megváltozik az egész magyar külpoli­tika is. De Monzie azt is akarja tanulmányoz­ni, vájjon a kisantant hajlandó volna-e és milyen feltételek mellett volna hajlandó ilyen rendezésre és mit kellene tenni az- irányban, hogy a francia hivatalos külpoliti­kát is ezen tervnek megnyerjék. De Monzie szenálor hiába készíti elő csomagjait, hogy megtekintse a ruszinszkói „archimedesi pontot", amely lehetővé tenné a revíziót."

Next

/
Oldalképek
Tartalom