Prágai Magyar Hirlap, 1929. június (8. évfolyam, 123-147 / 2048-2072. szám)
1929-06-01 / 123. (2048.) szám
1889 joggá 1, szombat. ™<ai’AkGfaR’HrR!ifii> 3 Teljes a megegyezés a párisi Jóvátétel! konferencián Elfogadták a Young-tarvezetet — 1993 milliós átlagannuitások — Ma és holnap végzik az utolsó simításokat — Péris, május 31. Miután a jővátételi konfe- rendJán a szövetséges és a német szakértőik megegyeztek a Young-féle tervezet elfogadásában, amelyen csak jelentéktelen változtatásokat akarnak eszközölni, a tegnapi plenáris ülésen elhatározták, hogy uj bizottságot alakítanak, amelynek feladata a részletek pontos és egyező kidolgozása lesz. Francia hivatalos körök véleménye szerint a szövetségesek szakértői nem fejezték be még a legutóbbi német ajánlat vizsgálatát s igy a végleges megegyezésről szélé hírek egyelőre koraiak. Valószínűleg pénteken este dől el, vájjon meg van-e a további tárgyalásokhoz szükséges bázis és valóban beszélni szabad-e a hónapok óta tartó jóvátételt szakértőkonferencia szerencsés befejezéséről. Mindazonáltal hivatalos francia körök optimizmussal várják a mai tárgyalások eredményét A ffemps szerint a szerdai megyezés teljes. A Young-féle számokat mindkét fél elfogadhatja. A részletekben természetesen még ellentétek mutatkoznak, de többnyire olyan természetűek, hogy nehézség nélküli kiküszöbölhetők. Ugyanilyen értelemben ir az Intransi- geant és az Information is. A szerdai d6ntés A megegyezés; úgy történt hogy Söhacht és a szövetséges szakértők szerdán este meglepetésszerűen minden nehézség nélkül elfogadták Young utolsó ajánlatát, amelyről lapunk legutóbbi számában beszámoltunk. Az utolsó tervezet ily feltűnően gyors elfogadását tulajdonképpen senki sem várta. A munka most már vidáman folyhat és a konferenciát néhány napon 'belül befejezhetik. A kisebbségi és a többségi jelentés tervét elvetették és csődtől nem kell tartani. Francia politikai és gzadasági körök rendkívül meg vannak elégedve az eredménnyel. A németek megőrizték nyugalmukat s egyelőre nem nyilatkoznak részletesen. A Havas-ügynökség számítása szerint a szerződés tőkeértéke a következő: Németország 1929 szeptember elsején 1.2 milliárdot fizet. A további 37 év alatt a megfelelő kamatokkal összesen 32.885 millió márkát kell a birodalomnak le- fzitenie. Az utolsó 22 év tőkeértéke feltűnően csekély, mindössze 2.8 milliárd. E számokból kitűnik, hogy a német birodalom jóváté- teli fizetségeinek alapösszege az elfogadott Young-féle terv szerint 36.835,000.000 aranymárka. A német jelentés A német bizottság a szerda esti megegyezésről a következő jelentést adta ki: — A hitelezői államok szakértői és a német szakértők bizonyos idő óta hajlandóknak mutatkoztak arra, hogy kölcsönösen elfogadják a 2050 millió márkás annuitásokat proponálj amerikái tervet. Bizonyos részletkérdésekben egyelőre ellentétek merültek föl, de megvan a remény, hogy az ellentéteket sikerülni fog kiküszöbölni. A nehezebb problémákat máris elintézték, úgyhogy a megegyezés teljesnek vehető. — A Dawes-tervezet a megegyezés értelmében 1929 szeptember elsejéig érvényben marad, majd a Young-tervezet lép életbe. 1929 szeptember elsejétől 1930 március 31-ig a birodalom 742.8 millió márkát fizet, majd a további években 1.707.9, 1.685, 1.738, 1.866, 1.892, 1.939, 1.977, 1.995 és 2.244 millió aranymárkás annuitásokat. Ezekben a számokban nem foglaltatik benn a Dawes-köl- csőn kamatja. Tizenegy év múlva az annuitások elérik a 2 milliárdot. A számok tizenegy óv után lassan emelkedni fognak és körülbelül 2.2—2.3 milliárdos alapon stabilizálódnak. Az átlagarnnuilás magassága az első 37 évben 1.988.8 millió aranymárka. Két bizottság tárgyal Páris, május 31. A német feltételek vitája a szerdai megegyezés után nagy energiával és nagy optimizmussal megkezdődött. A szakértők hitelezői csütörtök délután ülést tartottak, majd este éjfélig tárgyaltak a németekkel. A konferencia két bizottságot alkotott. Az elsőben Sohaoht, Kastel, Owen Young, Lamont, Permantier, Quesney, Starnp és Gutt foglalnak helyet és a transzfer, a revízió és a moratórium problémáiról tárgyalnak, A második bizottságot MeLchior, Morreau, Pirelli, Addis, Norman és Franqui vezetik. Ebben a bizottságban a német annuitások védtelen részének mobilizációjáról és a huszonkét utolsó év annuitásának magasságáról, az árujóvátételrőd, a vasúti jelzálogPrága, május 30. A Právo Lidu mai száma az agrárblokk jellegéről ir. A szocialista lap véleménye szerint az agrárblokk kizárólag a szocialistablokk ellensúlyozására alakult meg. A polgári pártok blokkja eddig csali laza parlamenti csoportosulás jellegével bírt, az uj „szocialistaellenes‘‘ agrárblokk azonban már sziládabb szervezetbe akarja tömö- Titeni a eseh-német . koalíciót, úgyhogy a pártszövetség közös vezetőséggel bírjon és legyöntetüen lépjen föl a parlamenten kívül 'is. A szocialista lap véleménye szerint a blokk a gyöngébb polgári pártokat, amilyen az iparospárt, me\g akarja szüntetni. A szocialistaellenes blokk gerincét az agrár és a nemzeti derrwkratapárl alkotja. Prága, május 31. Rövid jelentésekben beszámoltunk a szlovenszkői és ruszinszkói orvosok sorozatos tiltakozó gyűléseiről, amelyeken egyhangúlag és a legélesebben fogiáinak állást az orvosi kamarákról és az orvosi praxis szabályozásáról készült törvénytervezet rendelkezései ellen. Az orvosok mozgalma o rszágossá szélesedett s egyhangúlag hozott határozatainak tenorja világosan mutatja, hogy mennyire alkalmatlannak tartják az uj törvényt az orvosi praxis függő kérdéseinek megoldására. Ruszin- szkó orvosainak nagyrésze már kinyilvánította véleményét. Legutóbb Beregszász, Nagyszőüős, Tiszaujlak és vidékének orvosai gyűltek össze nemzetiségi különbségre való tekintet nélkül, hogy tiltakozzanak a szakszerűtlenül kidolgozott javaslat ellen. Határozatuk a következőket tartalmazza: „Beregszász, Szőllős, Újlak és a vidékének orvosi kara nemzetiségi különbség nélkül, egyetemlegesen, az utolsó pillanatban hallatja tiltakozó szavát az orvosi kamara és orvosi praxist illető törvényjavaslat ellen és kéri az összes törvényhozókat, hogy az egész orvosi kar által megbízott delegátusoknak a törvényjavaslattal szemben felhozott, jól megfontolt és átgondolt ellenvetéseit figyelemre méltassák. Egyidejűleg nem mulaszthatjuk el rámutatni a^on körülményre, hogy egy önálló orvosi kamara felállítása Ruszinszkóban okvetlenül szükséges lenne". A törvényjavaslat rendelkezéseinek sérelmes voltát a legplasztikusabban a keletszlovenszkói orvosok gyűlésén elfogadott határozat tünteti fel. Az orvosgyülés hat pontban foglalta össze kifogásait: 1. Elismervén az orvosi rendkérdések törvényes rendezésének szükségességét, visszautasítják ezen javaslatnak néhány olyan tendenciájú részletét, amelyek — amellett, hogy nem használnak a köz- egészségügynek, — felelőtlen módon támadják az orvosi osztály méltóságát, egyensúlyát és polgári jogait. Mindenekelőtt vonatkozik ez az orvosi praxisról szóló törvény 16. paragrafusára, amely „mobilizáció" eime alatt arra törekszik, hogy alárendeljen bennünket egy olyan parancsszónak, amelynek a törvény a legtárgyilagosabb okoknál fogva sohasem lehet a szolgálója. Ez az egész paragrafus nem egyéb, mint egy színészi gesztus, magasabb egészségügyi hivatal felelősségéről, amivel tartozik egyes községek izokíciós kórházainak és fertőtlenítő eszközeinek abszolút hiányosságaiért, valamint azért, hogy fontos állások pályázat nélkül és az objektív képesítésre való tekintet nélkül töltetnek be. A közegészségügy ily szellemű vezetéséhez nem fognak elhanyagolható díszletül szolgálni, — ha ott, ahol a munkánkra igazán szükség van,, továbbra is —fUi fognak működni, amint ez eddig is megtörtént. 2. Tiltakoznak az ellen, hogy a kórházi alosztályok főnökeinek (főorvosoknak) nem ismertetett sl «z automatikus joguk a szakorvosi óim hasznától csődökről és a Recoverie-aktusokról tárgyalnak. Ez a bizottság foglalkozik a jáváté- teli bank kérdésével is. A Petit Párisién szerint a második bizottság máris eredményt ért el a transzfermoratórium kérdésében. Mintán egyrészt az agráriusok és a lidákok, másrészt ezek és a ludákok közt feszült Viszony van, az agráriusok fölkérték Kramárt, hogy úgy a lidákokot, mint a ludákokat nyerje meg a szocíalistaellenes agrárbltíkk számára és egyben békil&e ki egymással a cseh és a szlovák néppártot. A blokk arra törekszik, hogy a polgári kormányra kedvező konstellációt állandósítsa. A szocialistelleaies blokk kezdeményezői közt a Právo Lidu Kramár mellett Matousek képviselőt, Perisset, a Zivnobank vezérigazgatóját és SvObodát, az agrárbank igazgatóját aposztrofálja. latára, holott csak működése sokkal inkább összefügg az orvostudomány praktikus alkalmazásával, mint valamely a babilitációért történő munkálkodásnak. Amikor nem hunyunk szemet a főorvosi állások betöltésénél történő kiáltó helytelenségü rendelkezések elől, egyszersmind el kell utasítanunk minden olyan kísérletet, amely ezeknek törvényes szankciót próbál biztosítani. 3. Egyetértünk a törvényjavaslattal abban, hogy minden orvosnak kötelessége a hiányosságra való rámutatással és adatok —""'lésével szolgálni a közegészségügyet. Csak arra mutatunk rá, hogy a mi jóakaratu figyelmeztetéseink a hivatalok bürokráciájának csak nevetségül szolgálnak. A statisztikai adatok gyűjtésénél gyakran kapnak olyan rendelkezéseket, amelyek előre gondoskodnak arról, hogy ne jöjjön ki az igazság, hanem egy fantasztikus fikció. Azonkívül tény, hogy magas kultúrájú országokban (Anglia) az orvosokat honorálják a fertőző betegségek bejelentéséért is. 4. Naiv anarchizmusnak tartjuk azt, hogy a minisztérium ma, a betegpénztárak győzelmeinek idején néhány vagyonos embert akar megvédeni az orvosok állítólagos exploitációja ellen, amidőn egy olyan paragrafust fogalmaz meg, amelynek tanácstalan stílusa szememlláth'; tólag egy kaotikus blamázs alapját fogja alkotni. Az orvosi organizáció dolga, hogy egy tarifát megállapítson a közzel szemben való felelőssége teljes tudatában. Visszautasítjuk azt a kísérletet, hogy a munkánk értékelését olyanok végezzék, akiknek arról fogalmuk sincs és akiknek ez csak hatalmi kérdést jelent. 5. Ugyanígy elutasítjuk azt a javaslatot, hogy a szakorvosi cim felől a közegészségügyi minisztérium döntsön. Ismét látható, hogy a legmagasabb egészségügyi hatóság eltereli a figyelmet azoktól a feladatoktól, amelyek az ő raison d’étre-jét képezik, olyanokra, amiket átengedhetne a szabad kifejlődéseknek és az igazán szakértő rendelkezéseknek. A kamarai tanács igazi felelősséggel fog dönteni, míg a minisztériumban egy személy csak másod- vágy harmadkézből származó referátumok alapján döntene a m egok olás kötelezettsége nélkül, sőt gyakran politikai főnöke hatása alatt. 6. Az a javaslat, hogy a kamara fegyelmi tanácsába belépése legyen egy ügyvédnek, a legjobban mutatja a két javaslat jogi-sofisztikus tendenciáját. Egy ilyen fegyelmi tanács csak felesleges halast lenne annál inkább, mert a minisztérium csupa prestige-bő! az orvosok egész nagy kategóriáját kívánja a fegyelmi tanács önhatalmából még szolgálaton kívüli do’gokban is igénybe venni. A hiv. fegy. szervekre való hivatkozást elhallgaltat- hatjuk azzal a ténnyel, hogy 10 év leforgása alatt nem teltek ezek a fegyelmi hatóságok semmit az orvosi morál ellen vétőkkel szemben és hogy az ő konok formalizmusuk nem fog a jövőben sem másképp eljárni. Mert ha az orvos? kamara fegyelmi önhatalmába csak néhány olyan személy tartozik, akiknek nincs közszolgálati állásuk, akkor ezen osztályszerv eleve el van temetve. Nagyon sajnáljuk, hogy a legmagasabb egészségügyi „Az orvosi osztály iparszer! nivellizáaOja a közegészségügyön bomySJa meg magát" A keletszlovenszkói orvosok a köztársaság kultuszát látták érvényesülni az uj egészségügyi törvényjavaslatban — Az egyhangú országos tiltakozás megpecsételi a javaslat sorsát Kraenár közvetít az agrárblokk és a cseh és szlovák néppárt között? «ixr*?rxT3 R fyrista aki célját erőltetés nélkül akarja elérni léhizmaif ALPAl menthoi sésborszessse! masszírozza. megerőltető túrák után az izmok fáradtak és az iőegek kimerültek. Rz Hipa-masz* százs erősíti az izmokat, felfrissíti az idegeket és ezért utána az ember ujjászületue érzi magát. hatóságot olyasmire kell figyelmeztetnünk, ami magától érthető. Mindebben azt a tendenciát látjuk, hogy továbbra is biztosítani akarják azoknak a nem-orvos elemeknek a befolyását, amelyek a dolgok egyenes követelményeinek ellenére az egészségügyi hatóságok élére jutottak. Abban a meggyőződésben, hogy az orvosi osztály iparszerü nivellizá- ciója a közegészségügyön bosszulja meg magát és nem rajtunk, elvárjuk, hogy a népképviselet nem adja oda magát néhány felsőbb hivatalnok magántermészetű privát óhajának és aknamunkájának. Sutétól megbízatást bagót! a Kominterntől a kommunista párt válságának likvidálására Prága, május 81. Smeral dr.-t értesülésünk szerint a kommunista in témádon álé végrehajtóhizottsága felszólította, hogy utazzék Prágába és személyesen állit9a helyre a rendet az in tér náción álé csehszlovákiai szekciójában. Smerálnak különleges meghatalmazást adtak, minden lehetőt el kell követnie azirányban, hogy kibékítse a szak- szervezeti szövetség ellenzéki vezetőségét, mert a szakszervezeti viszály rendezése nélkül a kommunista párt válságát sem lehet megoldani. Szocialista körökben azonban úgy vélekednek, hogy Smeralnak a nagy teljhatalom dacára már olyan kis tekintélye van, hogy a kommunista pártban a rábízott feladat nehézségeivel aligha tud majd megbirkózni. I Venkov Ss Móniié fcözépeurápai tanalmástusiUStói Prága, május 31. Legutóbb hirt adtunk arról, hogy De Monzáé francia szenátor a budapesti A Reggel című lap munkatársa előtt tett kijelentése szerint a középeurópai kérdés tanulmányozása végett meglátogatja t a középeurópai államokat. A Venkov mai száma egész más beállításban számol be De Monzáé nyilatkozatáról. A Venkov, melynek jelentését kommentár nélkül közöljük, a következőket írja: „De Monzie francia szenátor tudomására adta az A Reggelnek, hogy junius második felében valószínűleg Budapestre érkezik és egyúttal meglátogatja Ausztriát és Csehszlovákiát. Jelenleg főleg Ruszinszkó tanulmányozásával foglalkozik, mivel ez a revízió archimedesi pontja. Politikai és gazdasági okokból Ruszinszkón lehetne a legsimábban a revíziót elérni, mely úgy a magyarok, mint Ruszinszkó lakosságának érdekeit is kielégítené. Ennek a revíziónak olyannak kell lennie, hogy Magyar- ország közös határt kapjon Lengyelországgal. Mihelyt ez a szomszédi viszony létrejönne, megváltozik az egész magyar külpolitika is. De Monzie azt is akarja tanulmányozni, vájjon a kisantant hajlandó volna-e és milyen feltételek mellett volna hajlandó ilyen rendezésre és mit kellene tenni az- irányban, hogy a francia hivatalos külpolitikát is ezen tervnek megnyerjék. De Monzie szenálor hiába készíti elő csomagjait, hogy megtekintse a ruszinszkói „archimedesi pontot", amely lehetővé tenné a revíziót."
