Prágai Magyar Hirlap, 1929. június (8. évfolyam, 123-147 / 2048-2072. szám)

1929-06-15 / 135. (2060.) szám

8 1929 fomittf IC, *9oaBá0á. Hogyan tepmíkeímmk a Oberth, az erdélyi Meggyesen Éamtó nemei tanú? nyerte meg a hanem Rep-Hirsch-dij Í0.000 hastkját Paris, június eleje. Jules Verne, akinek nemrég ünnepelték centemiáriumát, megál­modta a (tengeralattjárót. S ma már nem szen­záció, hogy a hajók asznák a tenger alatt, ö álmodott arról is, hogy röppentyűn egy tár­sasáig a Holdba utazik. Ez az utazás tegnap még agyrémnek és fantasztikumnak látszott, de ma egy csapásra sokat vesztett lehetetlen­ségéből és valószínűtlenségéből. Párisban J. H. Rosnynak, a kiváló francia írónak elnök­letével megalakult egy bizottság, amely 10.000 frankos dijat szavazott meg annak a tudósnak a jutalmazására, aki olyan tudományos mun­kát ir, amellyel az emberiséget közelebb jut­tatja a bolygók között való közlekedés meg­valósításához. A Rep-Hhsch-dsj Az ötlet két francia tudástól származik: Esnault-Belteriető! és André Hír sebtől. A 10.000 frankos dijat már meg is kapta egy német tanár: Oberth, aki jelenleg az erdélyi Meggyesen tani! Az egyszerű német tanár neve hirtelen vi­lághírű lett, mert a tudományos munkák kö­zűd, amelyek az úgynevezett világürforgakni bizottsághoz érkeztek, az övét tartották leg­jobbnak s a díjra méltónak. Azok, akik valamikor a repüélsről álmo­doztak és a motor feltalálása után heroikus küzdelmet folytattak a repülés megvalósítá­sáért, igy gondolkoztak: „Ha olyan motort tudnak készíteni, amely lóerőnként egy kilót nyom, akkor repülni tudunk." Oberth tanár tanulmányának alapgondola­ta a következő: „Ha olyan röppentyűt tudunk gyártani, amely meg tud szabadulni a Föld vonzó­erejétől, akkor a Földről a Holdba repül­hetünk.** Pályamunkájában, amelyet a bizottsághoz küldött, részletesen kifejtette Oberth tanár, hogyan konstruálná meg a röppentyűt, amely- lyel a Holdba repülne. Kétségtelen, hogy tu­dományos jelentősége van a német tanár ter­vének, melyet elfogadhatónak és megvalósít­hatónak tart a kiváló francia tudósokból álló bizottság. Amint megtanulta a világ, hogy van Nobel<Lij, Goncourt-dij, ahogy van Davis Cup, épp úgy meg kell tanulnia azt is, hogy van — Rep-Hirsch-dij is. Ezt a dijat kapta meg az idén elsőnek Oberth tanár. A dij el­nevezése onnan származik, hogy az alapítók egyike Esnault-Pelterie feltalált egy ujrend- szerü monoplánt, amelyet Rep-nek nevezett el. Úgynevezett „seprünyélrendszerrel" mű­ködik ez a monoplán, amely első kísérletnek számit a világűrbe való repülés megvalósítá­sára. A Rep az asztrális közlekedés egyik kí­sérleti eszköze. A Rep-hez kapcsolták a má­sik dijalapitónak, Hirsch-nek a nevét, aki fő­leg történelmi szempontból foglalkozik a lég- ürbe repülés gondolatával és az anyagi ala­pokat akarja megteremteni a probléma meg­valósítására. Oberth tanár ur hoídrakéiája Párisban nagy izgalommal várták a Rep- Hirsch-dij zsűrijének döntését és érthető fel­tűnést keltett, hogy sok pályázó közül épp egy fiatal német tanár nyerte el a dijat. Oberth tanár eleinte orvosnak készült, majd pedig valóságos fanatikusa lett a bolygók közt való közlekedés gondolatának. Most múlt 35 éves.r Munkájában, amelyet a Rep-Hirsch-dijjal tüntettek ki, kifejti, hogyan lehet olyan röppentyűt kon­struálni, amely eleinte percenként négy kilométeres sebességgel rohan a Hold felé. Újfajta gázt fedezett fel, amelyet hidrogén, alkohol és még egy folyadék keveredése termel. Ez a gáz dobná a magasba a röp­pentyűt, amelynek sebessége egyre növe­kedne, amig a levegő ellentállása egyre ki­sebb volna. Ilyen módon állandó gyorsulást érne el a röppentyű, amelynek irányát a Hold felé pontosan ki lehet számiíani. A röppentyűt elméletben úgy konstruálta meg Oberth tanár, hogy az nem zúzódna szét a Hold felületén s részletesen leírja azt is, hogyan történne a Holdról a visszatérés a Földre. Gondot fordított arra a veszedelemre is, amely a szörnyű gyorsaság következtében az asztrális hajó testét fenyegeti. A rendkívüli gyorsaság ugyanis izzást idézne elő és az a veszély fenyegetné a röppentyűt, hogy még mielőtt a Holdba ér, az izzás következtében elpárolog. Az asztrális hajó orrába olyan szer­kezetet helyezne el a német tanár, amely ál­landó gőzt bocsát ki és valóságos gőzbarokkal védelmezné a holdrakétát az izzástól és az el­égéstől. A pályázók A Sorbonne-on hirdette ki a bizottság a Rep-Hirsch-dij eredményét. A kihirdetésen Fizessen elő a ír iipss fféf-ra Előfizetési ára % évre 36.— Kés. ott volt az egész zsűri, amelynek tagjai között kitűnő akadémikusok is vannak. Hat akadé­mikus vett részt a pályamunkák felülbírálá­sában, igy Farrié tábornok, Jean Perrin, a fi­zikai Nobel-dij nyertese, Maurain, a párisi tu­dósok doyenje, Fichot, a francia csillagászati társaság elnöke, Esclagon, a strassburgi csil­lagvizsgáló igazgatója, Maillaud és Lambert. Rengeteg pályamunka érkezett a bizottság­hoz, a pályázók mindannyian a bolygók kö­zött való közlekedés problémáját dolgozták fel. A sok tudományos munka közül húszat telje­sen elfogadhatónak talált a bizottság. Ezeket részint Németországból, Ausztriából, Olasz­országból és Amerikából, részint pedig Fran­ciaországból küldték be a Rep-Hirsch-dij bi­zottságának. Oberth tanár kitüntetett mun­kája mellett még kettőt dicséretben részesí­tett a bizottság, az egyiket egy német tudós, Iioclimann, másikat pedig egy amerikai tudós, Deish irta. Az előbbi szintén a Holdba repü­lés problémáját világítja meg, az amerikai Husvét vasárnapján délelőtt Héráért Hoover fe­kete uccai ruhát öltött, hozzá szürke filckala.pot tett, állógallérjá.hoz pedig csikós nyakkendőt kö­tött. Csak Washington elegénciamcasterei tudják, milyen rémes dolgok ezek önmagukban is. Hát még igy együtt. Herbert Hoover azonban tetézte ezt a bűnét azzal is, hogy kesztyűjét is otthon­hagyta és sétabot nélkül járt az uccán. A meghalt nagy elnökök szellemei bizonyára nyöszörögve forgolódnak sírjukban. Sem Roősé­vé It, sem Taft, Wilson, Harding és Cooliidge nem jelent meg fontosabb alkalommal felöltő és cilin­der nélkül. Herbert Hoover megtette. Az uj elnök szereti a standard-ruhát, rendesen kétsoros sötétkék öltönyt vesz fel, egyenes álló­gallért, világos filckalapot. Mindez azt mutatja, hogy reménytelenül nincs ér­zéke az eleganciához. Az uriszabók csodálkoznak, mintha villámcsapás érte volna őket, az előkelő férfitársaság pedig lesújtva és megdöbbenve, de kénytelen tudomásul venni, hogy ez most a Hoo- ver-éra. Hoovernek nemcsak az öltözék nem olyan fontos, mint ezeknek az uraknak és elődeinek, sok egyéb tradíciót sem respektál. „Main 6.“ ez a telefonszáma. A telefon ott áll a dolgozószobájában, a fehér házban. Ez is hal­latlanul destruktív tény, hogy az Unió elnökét úgy fel lehet hívni telefonon, mint ahogy például akármelyik tröszt-vezért nem lehet. Az Unió el­nökeivel telefonon eddig közvetve lehetett OBak beszélni. Hoover azt se tartja fontosnak. 1922-ben, kereskedelmi minisztersége idején kon­fliktusa volt egyik minisztertársával. Elterjedt a hire annak, hogy lemond. Hoovert jól ismerte mindenki, óriási szervezőképességei révén eddig is, most pedig, miint valószínűleg távozó minisz­tert, elárasztották ajánlatokkal. A mammutválla- latok meghívták vezérigazgatónak; felügyelőta­nács elnökének, ezek a címek mind milliós jöve­delmeket jelentenek dollárban. Hoover akkor azt válaszolta levélben minden egyes ajánlatra, hogy a pénzkeresés számára nem életcél. Neki már van annyi vagyona, mely bőségesen elég a megélhetésre, többre nincs szüksége, a felesleget szívesen feláldozná közér­dekű célokra. Hoover tehát nem ambicionálta azt eem, hogy a kiváltságos dollárfejedelm'ek legfőbb tanácsában elfoglalja azt a vezető helyet, amelyet egy-kéttőre elfoglalhatott volna. Nagyon figyelemreméltó er­kölcsi fölény ez, hiszen olyan embereket mutatott már a történelem, akik szidták a vagyont és a tőke kiváltságosait és ők maguk szegények vol­tak a meggazdagodás reménye nélkül, hanem azokat aztán igazán könnyű megszámolni, akik szorgalmas munkával megvagyonosodva vissza­utasították volna az ölükbe hulló rendMv üli jö­vedelmeiket. Jó hanminces'ztendős megfeszített munkára néz vissza Herbert Hoover, hiszen 1899-ben már Au­sztriából jön haza, hogy megnősüljön. Meny asz- szonya Lou Henry, ma az Unió első asszonya, — Már a házasság ont is romantikus keretek közt kö­tik meg, mert Hoovernek összesen két napja van csak a házasodásira: üzleti útra keli indulnia Kí­nába.. Diszpenzáeióval megtartják az esküvőt, utá­na a hajóra szállnak, az uj asszony elkíséri férjét Kínába. Nagystílű bányavállalatok megszervezé­sével teszi híressé nevét keleten és Amerika üz­leti életében. Mikor a háború kezdődik, élelmiszert szállít Belgiumnak. A hajókat személyesen vezeti, közben a központi hatalmak politikusaival tár­gyal, az élelmiszer ha jók sértetlenségét sikerül biz­tosítania. A háború végén az egyetlen fegyelmező erő az anarkiába süllyedt Európa számára Hoover éiel- miszcrakciója. Pár évig tulajdonképpen ő Európa élelmezési dik­tátora. í921-ben kereskedelmi miniszter lesz és 1929 március t-ón bevonult a Fehér Házba. tudós pedig arról ir munkájában, hogyan le­hetne a Marsba repülni. A német gondolat útja A. tudományos munkák nagy részét németek írták, a-mi nagyon feltűnő, de egyben jellemző is a német szellemre, amely állandóan kutat és a rakétaautó és rakóta.röppentyü kísérletei után intenziven foglalkozik az asztrális közlekedés práblémájával. J. H. Rosny, a légiiében való közlekedés bizottságának elnöke külön hangsu- schiffaihrt és Weltraumfahrt. Németországban bán minden iskolásgyerek tudja, mi az a Welt- schiffarhrt és Weltraumfahrt. Németországban megjelenik egy havi revü, melynek címe: Die R-akete. Németországban valóságos tudományos láz füti a tudósokat, hogy közelebb jussanak az asztrális közlekedés gondolatának megvalósí­tásához. Különben maga J. H. Rosny költött egy uj szót, amelynek talán nagy szerepe lesz az em­beriség fejlődésében. Ez az uj szó: Astronau­tika. A bizottság azzal, hogy a tízezer-frankos dijat megalapította s most egy fiatal német tu­dósnak odaítélte, tudományos súlyt adott Ros­ny költött szavának. Úgy látszik, ez az első lépés abban az irányban, hogy az astronautikát komoly tudománnyá fejlesszék. Ezideiig tehát harminc éven keresztül ugyancsak sokféle alakban nézte, látta, élvezte és szenvedte a-z életet. Dolgozott. Néha igen kemény fizikai munkát is. Ott is kezdte, mint nagyon fiatalon ár­vaságba került munkásivadék. Az Unió pénzügyi vezérei meglehetős bizalmatlansággal néztek a köztársasági párt Herbert Hoover nevű elnökje- löltjére. Éppen ezek után és emiatt. Miféle konzer­vatív lehet az, aki pár évvel ezelőtt még nyíltan demokratának vallotta magát? FentartásisaJ fogad­ták és gyanakvóan vették Hoover jelölését. Ér­dekes, hogy a demokraták jó egy pár vezetője ugyanilyen csodálatos változáson ment át, mint Hoover és ezek demokrata vezérek valamennyien barátai voltak Hoover-nak. Igaz, hogy a demok- ratajelö'lt Smith katolikus volta és „nedvessége" is magyarázta ezt a Pálfordulást, mindenesetre tény, hogy összebe6zélésszerünek is látszódhatik a dolog. Elvégre Hoover elég nagy szervező ahhoz hogy egy ellentétes pártot megszervezzen a maga és a barátai számára. Ma körülbelül ez is a hely­zet: a konzervatív köztársasági párt elnökjelöltje erős kézzel csinálja a demokrataprogram poli­tikáját. Hivatalbalépése alkalmával azonnal megkezdte működését: a hivatalok pihenő pauzáit az uj elnök munkalázában megszüntette. Első beszédének ve­zérfonala a leépítés. Ez a hooveri leépítés azon­ban egész különös jellegű, mert a szegénységre vonatkozik. Hoover a szegénységet akarja leépíteni. Szerinte nem elég, ha a dollárfejedelmek milliók­ban vájkálnak, vagy hogy a tőzsdespekulánsok haiisse-okban őrjöngenek, meg hogy a p^gárok és parasztok csendes jólétben vegetálnak, Hoover mind a százhusz-millió amerikai polgárra gondol programjában. „A modern technika vívmányait köztulajdonná kell tenni**, — mert különben megszakad az egység a társadalomban és a technikából kima­radt réteg a civilizáció fennmaradását fogja ve­szélyeztetni! Ez a hooveri gondolat elsősorban a jólét módsze­re® kiterjesztését akarja. Ne legyenek eorvadásos, tüdővésze®, nélkülöző ée éhező bányászok és mun­kások. Az ipari bérszolgaságot meg akarja refor­mok által szüntetni, a munka értékének biztosí­tásával. Hoover ideája, amely felé halad, hogy minden amerikai polgpr eljusson az autó, a rádió, a telefon és a fürdőszoba használatának standard­jára. Természetes, hogy Hoover nem republikánus ta nácsadókat vett maga mellé: jelentős pozíciókat é® miniszteri tárcáikat juttatott demokrata bará­tainak. A pénzkapacitások aggodalma pedig elha­rapódzott a vódvámpolítiában érdekelt ipari vál­lalkozókra és a Hoover iránt érzett lelkesedé® ezekben a körökben nagyon lehűlt. Hoovert ez nem izgatja, hozzászokott a szerve­zései révén, hogy az embereket csak az egész munka érdekli és lepi meg. Hisz a gépben, a szer­vezésiben, a standardizálárban. Központi társada­lombiztosítást akar szervezni, népjóléti tárcát kreál és népegészségügyi nemzeti organizációt lé­tesít, A Hoover szimfónia alapjában erősen hazafias, mondhatni amerikai és nemzeti. A tömegeknél le­het, hogy sikere lesz, a tröeztmágnások, a véd- vámpolihiika hívei és a nagyiparhoz tartozó egyéb ágazatok képviselői azonban egész természetesen harcban állnak ma már Hooverrel. Hiszem a „koo- verizálás" az zsebükre megy é® a standardizál ás költségeit ők fizetnék. Hoover mégis csak a nagy elnökök közül való és programja egészen uj irányt jelent Amerika történetében. Kifelé pedig az Unió fokozottabb nemzeti öntudatát, egészséges önzé­sét fogja, jelenteni. Hymodon nagyon vegye® érzelmekkel nézik má.r a puritán elnököt és puritán feleségét a tengeren­MILYEN IDŐ VÁRHATÓ Stlovenszkón derült és meleg időjárás uralkodik átlagos 25 fokos maximális hőmérséklettel. — Időprognósi*: Jobbára derült, meleg, nyugodt, helyi zivatarokkal. túl, a „függetleneiég” hazájába®. Hoover ugyanié túlságosa® független. A tradíciók helyett a püa- natnyi élet érdekli é® a jövő. Amerikát, elsősor­ban pedig Washingtont igemi® érdeklik á tradí­ciók, a konvenciók. Az indián származású Mr. Curtás, az Unió átoi- nöke mutatta meg nemrégiben a legfényesebben, hogy mennyire érdekli az amerikai embert a kon­venció. Mt. Ourtí® ugyani®, özvegyember lévén, a húgát nevezte ká reprezentáció® háziasszonyává. Mr. Curti® vendégségbe ment & húgával. Itt tör­tént a Bérelem: Curtáffii a difizasztalboz, a főhelyre ültették, a húgát pedig a diplomaták feleséged közé rangsorozták. Ebbői aztán olyan perpatvar lett, hogy a végén Curti® nyílt levélben adta tudomására a külügyi hivatal vezetőjének, hogy soha többé nyilváno® fogadáson sem 5, eem a húga részt nem vesz, ha elégtételt nem kap. Az elmérgesedő ügyet nagy- nehezen lehetett csak eletmitanl, hiszen külföldi diplomaták beleegyezése is kellett, végre is győ­zött Curti® éa a húga. Hooveraé után tehát a „Fehér ToH” főnök női utódja a legelőkelőbb hölgy Amerikába®. Az Unió első hölgye nagyon önáló ée nagyon szerény is, Hooverné nem használ púdert, nincs kozmeti­kusa, maga fésülködik, nem manikűrözted és igen egyszerűen öltözködik. Szenvedélye a geológia ée aiz egyik geológiai kon­gresszus tagjait ö köszöntötte a Fehér Házban. Ez aa első eset Amerika történetében, hogy az el­nök felesége nyilvánosan beszédet mondjon.. Va­sárnap halászni megy az elnök é® a felesége. Nem az álam jachtján utaznak, hanem mint civilek. Hooverné maga hajtja a kocsiját és nem ideérik őt detektívek, mint ahogy eddig szokás volt az a Fehér Háziban. Senkit sem visznek magukkal a hétvégi pihenőre eem. Valóban pihenni akmak, mert mind a kelen ma is dolgoznak. Biztosítsuk választói fosunkat! Felhívás a: őslakossághoz A múlt évben lezajlott tartománygyüléei é< járási választások alkalmával- minden oldalról hallottunk panaszokat, hogy az őslakosság so­raiból ezeT meg ezer választó neve maradt ki a választói névjegyzékekből s igy nem kaptak szavazó cédulákat, amiért nem is szavazhattak. Ennek főoka azonban az volt, hogy választó polgáraink legtöbbje nem tartotta érdemesnek a betekintésre kiállított választói névjegyzé­kekben utánanézni, hogy neve benne van-e a lajstromban s igy természetesen elmulasztotta a törvényes határidőt is az esetleges fölebbe- zésre. Aki tehát a mostani szavazásnál ezen okok következtében nem szavazhatott, az azt saját hibájának tudhatja be. Hogy ez újra meg ne ismétlődjék, ismét fel­hívjuk az őslakosság figyelmét arra, hogy az állandó választói névjegyzékeket most állítják össze és arra, hogy junius 15-től 22-ig bezáróan ezt a névjegyzé­ket közszemlére teszik ki a városokban a házak kapui alatt és a válasz­tási irodában, vidéken pedig a községi elöljá­róság helyiségében. Mindenkinek kötelessége, hogy utánna. nézzen, vájjon benne van-e a neve a választói névjegy­zékben, mert a közeledő nemzetgyűlési válasz­tásokon csak az szavazhat, akinek nevét a vá­lasztói névjegyzék föltünteti. Ez talán az utolsó alkalom a nemzetgyűlési választások előtt, hogy valaki választói jogo­sultságát érvényesíthesse. A közönség tájékoztatására közöljük, hogy nemzetgyűlési választói joga va.n minden cseh­szlovák állampolgárnak, aki életének 21 évét 1929. december 31-ig betölti és legalább három hónap óta azaz legalább 1929 március 15-ike óta tartózkodik a községben. Tartományi, járási választásoknál a 24-ik, szenátori választásoknál a 26-ik életévtől kezd­ve van valásztói jogosultság. Mithogy a választói jog igazolásához az állampolgár- sági bizonyítványnak és ott, ahol bejelentő hivatal van, a bejelentő lapnak előmutatása kötelező, mindenki haladéktalanul szerezze be ezekcl az okmányokat. Figyelmeztetünk mindenkit, hogy tegyen ele­get kötelességének, főképpen a lakásváltozást jelentse be és töröltesse azok nevét, akik más lakóhelyre távoztak, nehogy egyesek számára fölmerüljön a kétszer szavazás lehetősége. Felvilágosítással készséggel szolgál az orszá­gos keresztény szocialista párt központja (Po­zsony—Bratisla.va, Hosszú-u. 23. TI.), a ka sai (Fő-u. 12.) és a. nagyszöllősi kerületi főtitkár­ságok, továbbá pártunk vidéki szervei. Az országos keresztényszocialista párt központja. *— Sógorok véres családi háborúja. Pelsődéi jelentik: S'aján István a napokban a családi birtok elosztása körül vitába elegyedett sógorává'. Ma­ciié Györggyel. A vita hamar verekedéssé fajult. Saján egy súlyos padot kapott fel s azzal úgy súj­totta fejbe sógorát, hogy az eszméletlenül esett össze. Ekkor bicskát rántott és alaposan meglé­kelte a vérében fetrengő embert. A súlyosan sé­rült Machot beszállították a kórházba. Keztyü, cilinder é sétál Herbert Hoover A Hoover-éra aggasztó tünetei Washingtonban — Etikett-háború ca »Fehér Tolta mtohájja miatt — Mit akar »leépiieni« az uj elnök Hooverné Amerika legegyszerűbb asszonya

Next

/
Oldalképek
Tartalom