Prágai Magyar Hirlap, 1929. június (8. évfolyam, 123-147 / 2048-2072. szám)

1929-06-14 / 134. (2059.) szám

Ifi 1929 junius 14, péntek. — Fölvétel a rozsnyói szemináriumba. Tu­dósítónk jelenti: A rozsnyói r. kát. papnevelő- intézetbe a jövő tanévre szóló fölvétel julius 1-én d. e. 8 órakor, kezdődik. Mindazon érett­ségizett ifjak (akár szlovák, akár magyar, vagy német tanítási nyelvti gimnáziumban vé­gezték tanulmányaikat), akik a papi pályára hivatást éreznek s a szemináriumba fölvétetni kívánnak, a jelzett időben az intézet elöljáró­ságánál személyesen jelentkezzenek. A fölvé­telnél a következő okmányok szükségesek: keresztlevél, érettségi bizonyítvány, volt hit­oktatójuk és jelenlegi plébánosuk ajánlóleve­le. — A kis szemináriumba a gimnázium IV. osztályát eredményesen végzett tanulók jelent­kezhetnek, de tekintettel arra, hogy a rozs­nyói reálgimnáziumban csak szlovák nyelvű az oktatás, csakis olyanok vehetők föl, akik ugyanilyen tannyelvű iskolában végezték a IV. osztályt. Akik nem reálgimnáziumot, hanem Teform-reál-, vagy más tanrendszert! intézetet végeztek, különbözeti vizsgát tesznek. A föl­vételhez szintén személyes megjelenés szüksé­ges és ugyanazon okmányok, mint a fentkö- zöltek, az érettségi bizonyítvány helyett a vég­zett IV. oszt. bizonyítványt értve. — Akik a pályázat alapján az* intézetben szállást és el­látást igényelnek, ebbeli óhajukat előzetesen Írásban jelezzék az intézet igazgatóságánál. xx A munkás fárasztó napi munkája után kimerüli „ALPA“~masszázs elősegíti a vér­keringést, erősiti az izmokat és frissitőleg hat az idegekre. — Orvosi hir. Dr. Med. Fehér László, a prá­gai német nőgyógyászati és szülészeti klini­ka (Prof. Wagner) éveken át volt operateur- je, a bécsi „Wiedner Krankenbaus" nőgyó­gyászati (Prof. Halbau) és sebészeti osztá­lyának (Prof. Schnitzler) volt mütőorvosa, rendelését mint szülész-nőgyógyász szakor­vos, Iglón (Sp. Nová Vés) Rumannova ul. 20/1., megkezdte. — A lévai ipartársulat közgyűlése. Lévai tudósítónk jelenti: A lévai járási ipartársulat rendes közgyűlését junius 16-án, vasárnap délelőtt tartja meg a Városi Vigadóban. A napirend legfőbb pontja az egyesületi székház kérdésében való határozathozatal. Az ipartár­sulat ugyanis a Lévai Iparos Olvasókörrel kö­zös egyesületi cégházat kivan építtetni. Ebben az épületben akarják tömöríteni az egész lé­vai iparostársadalmat. TOKIG O UN Hl Elsőrendű minőség — Kapható gyógyszertárakban drogériákban Ó3 parfümériákban F51erakat BRATISLAVA, Vadászsor 8. —■ Autószerencsétlenség a nagytapolcsányi országúton. Nagytapolcsányból jelentik: Súlyos autószerencsétlenség történt a Nagytapolcsány felé vezető országúton, Nyitraludány közelé­ben. Egy személyautó, amelyet Cipka Béla báni soffőr vezetett, az egyik utfordulőban föl­borult. Az autó utasai: Zsitnyanszky Antal, Vrba István és Kopeczky József nagy Ívben repültek ki az autóból és valamennyien súlyos belső sérüléseket és zuzódásokat szenvedtek. A soffőr szintén rendkívül komolyan sebesült meg. A szerencsétlenség után hamarosan egy személyautó érkezett a helyszínére, amely a szerencsétlenüljárt utasokat a nagytapolcsányi kórházba szállította. — Milyen szaga van a városoknak? Egy angol utazó feljegyzéseiben azt a különös megállapítást teszi, hogy a világ minden városát fel lehet is­merni jellemző szagáról. Szerinte Párisnak par­fém, kávé és meleg kenyér szaga van, London­nak olaj és petróleum szaga, Berlinnek bőrszaga, Rotterdamban erős kávé és állott víz szagát érzi a világjárók orra. A távolabbi Kelet városainak fantasztikus szagkombinációiról nem ad felvilágo­sítást a finomorru angol. Csökkent a német nagykereskedelmi index. A német nagykereskedelmi index májusban 135.3 volt, ami az előző havi 137.1-hez képest 1.2 .?tzá- zaléScos csökkenést jelent. Az agrártermékek in­dexe 1.9 százalékkal 128.2-ről 125.8-ra apadt. Az ipari készáruk indexe szintén hanyatlott 2.8 szá­zalékkal, de azért 157.5 maradt, ami azt mutatja, hogy az agrárolló Németországban ugyancsak nagy. HALTÉ Ilii ÍGÉR Gyártelepek: Budapest - KoSice PieStany FEST - TISZTIT - MOS Központi üzem cinfe Haltenberger Festögyár, Kosice Z T ......T Sz roHÁz-KörrW-Kai>TüRA jmbiiiihi > ’W i inmwi rtjasraa&&/BWH'!sp'. mr w&n­Paul Morand: A mai szeretemről és a mai tétekről Berlin, junius IS. (A Prágai Magyar Hírlap ber­lini levelezőjétől.) A francia diplomáciai karnak mindig volt és van egy sereg kitűnő irótagja. A mai francia diplomatairók közül két nevet lehetne kiemelni, két antipóluet. Az egyik Paul Clau- del, a másik Paul Morand. Nagyobb ellentétet el sem lehet képzelni, mint ami közöttük van. Paul Claudel ezotérikus mélységű, miszticizmusba át­menő költészete és Paul Morand aktuális mai problémákkal, mai hanggal, mai tempóval teli könnyed szatirikus Írása között igazán csak a kö­zös diplomáoiapálya a kapcsolat. Paul Morand elegáns ember, nem tagadhatja, hogy hossza éveket töltött a diplomácia szolgála­tában. Elegáns, kitünően vasalt ruiha, finom pup- lining van rajta, mozdulatai simák, mosolya le­kötelező, kedves és mégis egy kissé finoman fö­lényes. Óvatosan, megfontoltan beszél mindenről. De amit mond és ahogyan mondja, ebben máj benn van minden sajátossága. — Körülbelül tiz évvel ezelőtt Magyarországon is jártam, — kezdi Morand beszélgetésünk során, — akkor hivatalos minőségben voltam Budapes­ten mint diplomáciai kurír. Akkor az infláció dü­höngött. Egy kis novellát Írtam budapesti élmé­nyeimről, amelynek címe ez volt: Egy magyar éjszaka. Ebben a kis novellában megírtam az ak­kori Budapestet a Dunával, a szép nőkkel és az infláció minden forró ideges izgalmával. Berlin­ben is jártam, de nem tartózkodtam soha sem hosszabb ideig Németországban, őszintén meg­mondom azt is, hogy a német kultúra semmiféle hatást sem gyakorolt rám. Berlint szeretem és csodálom fejlődését, de semmi sem fűz a néme­tekhez. Jean Giraudoux hosszabb időt töltött Né­metországban és Romain Rollandon kívül ő talán az egyetlen francia, akire a német kultúra és mű­vészet úgyszólván döntő hatással volt. (Morand már nem diplomata. Négy évvel ez­előtt visszavonult a szolgálatbóL Amint mondja azért, mert az ember nem szolgálhat egyszerre két urat: az irodalmat és a diplomáciát). — Nemrég jöttem haza Amerikából. Megint két hónapot töltöttem odaát. Nagyon érdekel Ameri­ka, ez természetes is, hiszen száz étv múlva egé­szen biztosan mi is Amerika leesünk. Európa és Amerika — Ezt remélem ée félek is tőle. Amerikával furcsán van az európai ember. Ha itthon vagyunk Európában és a telefonnál lassan jelentkezik a központ és végül tévesen kapcsol, hogy az ember nagyon ideges lesz tóle, dühösen kiáltunk fel, hogy bár csak Amerikában volnánk, ahol ilyesmi nem fordulhat elő. De ha az ember odaát van Amerikában, hamarosan elfogja a vágy, hogy bár­csak megint egy európai országban lehetne, ahol van egy kis béke, nyugalom, kényelem és pihe­nés. Európa túlságos amerikanizálódását kissé veszélyesnek tartom. Európának más a természe­te. Olyan ez, mintha egy régi ágyúba valami újfaj­ta rettenetes erejű robbantószert tennének: előbb- utöbb 6zétveti magát az ágyút. (Morand amerikai élményeiről két könyvben fog beszámolni. Egyik legutóbbi könyveoen, a híres Magié Noire-ban a négerkérdéssel foglalkozik.) — A négerkérdés egyre aktuálisabb lesz és egy­re kevésbé lehet megoldani. Ami az amerikai né­gereket illeti, ezekről az a véleményem, hogy ki­tűnő amerikaiak, de igen rossz négerek. Talán az a baj. Az amerikaiak szívesen elfogadnák őket négereknek, de amerikaiaknak nem hajlandók őket elismerni. A másik baj az, hogy rettenetesen szaporodnak, már tizenhárom milliónyian vannak az Egyesült Államokban. Az amerikaiak különben azért is megvetik őket, mert hisznek a fajok fel­sőbbrendűségében. A franciák jobban megbecsü­lik az ő négereiket, mert az ilyen faji felsóbbség teljesen idegen a francia szellemtől. A mai szerelem — fin soha sem mondottam, hogya mai korban a szerelem meghalt. Ezt a sajté röpítette világgá. Azt hiszem, egész nyilatkozatom tudtomon kívül készült valami amerikai újságírói műhelyben. A szerelem nem halt meg. Sőt. Csak éppen a mai szerelem más, mint a tegnapi volt. Kevésbé ro­mantikus, de sokkal egyszerűbb, őszintébb. A mai szerelem is csak vásár végeredményben, alku két fél között, de becsületesebb és tisztább alku, mint a régi volt. Én még ahhoz a generációhoz tartozom, amely ismeri a tegnapi és a mai szereL met. Határozottan a mai mellett szavazok. Ma ál­talában az élet, főképpen pedig a lelki élet sokkal egyszerűbb, mint azelőtt. Kevesebb ma a gátlás az emberekben. Többé-kevésbé ösztönök uralkod­nak most és a primitív Ízlés. Ezért van az, hogy az európai emberiség annyira érdeklődik a né­ger léleknek minden megnyilvánulása, a néger zene és u néger képzőművészet iránt. Magyarok Amerikában — Mikor Amerikában voltam, a kivándorlók el­lenőrzőhelyén magyarokat is láttam, akik átjöt­tek uj hazát keresni. Láttam a magyar paraszt- asszonyokat szép színes kendőkkel. Vonzóak és meghatónk voltak ezek a ma avarok ott Ameriká­ban. Sorban álltak a kívándorlóíhivatal előtt, iga­zolványokat kaptak, amelyekkel azután elmehet­tek dolgozni a délnyugati farmokra, örömmel, lát­tam, hogy az egész amerikai életben milyen jelen­tős szerepük van a magyaroknak. Az amerikai élet minden megnyilvánulásában komoly szere­pük van, például Newyork város politikájában h* Elegáns francia mondatokban mondotta el mind­ezt Morand. Holnap már tovább utazik, uj orszá­gokat keres fel. Be akarja járni a világ minden országát, impressziókat gyűjt mindenütt és élesen figyelő szemekkel, egy kissé mindig irónikusan mosolygó szájjal nézi a sokszínű mai életet (*) Iván Sándorék Losoncon. Losonci tudósítónk rrja: Iván Sándor színtársulatának losonci pótsze- zónját a közönség a legteljesebb megértéssel és rokonszenwel fogadja. Az ambiciózus igazgató a közönség meleg szeretetét azzal viszonozza, hogy repertoárját csupa újdonságokból, állította össze. Már az első pár nap is kellemes meglepetést ho­zott. A bemutatott darabok mindenike elismerés- reméltó művészi teljesítménynek mondható. Az Ida regénye, a Tábornok előadásai büszkeségét képezhetik Iván színtársulatának. Turóczy Gyula a Tábornok címszerepében klasszikus alakítást nyújtott, de valamennyi szereplő, még a legkisebb epizódszereplő is dicséretesen megállja a helyét. (*) Ab Otthon-kör regénypályázatát Berkes Imr és Ritoók Emma nyerték el. Budapestről jelentik: Az Otthon írók és Hírlapírók Köre most hirdette ki regénypályázatának: eredményét. A pályázatra hetven regény érkezett be. A bírálóbizottság ti­zenkét komoly irodalmi értékű regényt talált a müvek között. Ezek közül két müvet díjra és he­tet dicséretre méltatott. A jeligés levelek felbon­tása után kiderült, hogy a két ezerpengős pálya­dijat Berkes Imre „Sárfészek" és Ritoók Emma „Gyárfás Sándor két élete" cimü regényei nyer­ték el. Az Otthon regénydijait tehát két érdemes és kitűnő magyar irő kapta. A „Sárfészek" íróija, Berkes Imre tollából több kitűnő regény jelent meg. Ez a regénye egy ciklus első része s a há- boruelőtti Magyarország egyik kisvárosában ját­szódik. A regénynek ötvenöt szereplője van, mo­numentális alkotás és végig izgalmas. A „Sárfó- szek" nem egy ember problémáit, hanem egy tár­sadalom problémáit rajzolja meg. Ritoók Emma „Gyárfás Sándor két élete" cimü regénye pszicho­lógiai regény. Egy költőről szól, aki orosz hadi­fogságba kerül, kint megnősül és megöli hűtlen hitvesét. Hazamenekül, itt próbál élni, de nem tud a régi lidérctől szabadulni. Végén a téboly­dába kerül. (•) Jótékonycélu műsoros estély Losoncon. Lo­sonci tudósitónk jelenti: A Losonci Magyar Asztal- társaság, amely Losonc egyik legrégibb és kizáró­lag jótékonycélu tevékenységet gyakorló egyesüle­te, junius 8-án műsoros estélyt rendezett jóté­kony alapja javára. Az estélyen Tarjányi Lenke nagy sikerrel szavalta Jankovich Marcell „Arany porszemek" cimü költeményét. Kiss József a nép­szerű losonci dalszerzőnek Titkay Mancinak dalait énekelte a szerző zongorakisérete mellett. Gott- lieb Boriska humoros monológot adott elő, Zal- czer Jenő aktuális kuplékat énekelt, végül Zalczer Jenő és Seitz Magda táncduettel gyönyörködtették a nagyszámú közönséget. A minden tekintetben si­került estélyen Haász Lajos konferált ügyesen. (•) Botrány Lernet-HoJénia legújabb bemutató­ján. .Münchenből jelentik: Lernet-Holénia ismert színpadi irő legújabb darabjának, a Tumnltnak premierjén valóiban tumultus tört ki. A közönség egyrészének nem tetszett a furcsa irányú darab. Hangos füttyszóval adtak kifejezést elégedetlen­ségüknek. A második felvonás után egész fütty­koncert keletkezett, végül azonban mégis azok ke­rültek többségbe, akiknek tetszett a darab és igy az előadást zavartalanul be lehetett fejezni. (*) Beregi-esték Ungváron. Ruszinszkói szer­kesztőségünk jelenti: A ruszinszkói magyar szín­társulat nyári évadjának legkiemelkedőbb ese­ménye a Beregi Oszkár vendégfelléptének soroza­ta. A közönség nagyon szépen honorálja a kedvelt művész szereplését, melyekkel valósággal hóna alá nyúl a ruszinszkói magyar színtársulatnak. Egymásután két estén lépett fel Beregi. Hétfőn es­te az ,Agglegény apa" cimü vígjátékban alakította a címszerepet, kedden a „Trojkádban játszotta Ivánt. Az „Agglegény apa" nehéz, a szereplőket erősen próbára tevő, sőt kifárasztó darab, mely­nek sajátságos szatírája husbavág. Beregi mindvé­gig fölényes rutinnal vezette a darabot az erköl­csi siker felé. Partnerei közül Hubár Gabi, Vég­helyi Ica és Markovics ügyes beleilleszkedéssel, jó felfogásban alakították a „gyermekek" mulatsá­Szépségem titka a Mary-cróm!... Szeplőim eltűn­tek, arcom remek tiszta. Rendelem: Dr. Pollák László gyógyszerésztől, Piesfnny-ből. Különben feqpbatő mindé* ssaküzletfca*. goe figuráit. Kedden este a „Trojka" zsúfolt há­zat hozott össze. Beregi az egyec jelenetekben a lélektani aláfestés nagymesterének bizonyult. A többi szereplők természetszerűleg eltörpölültek mellette. Talán még legjobban birta az iramot Hegyesi. A közönség ezen az estén Beregit ismét, mint tömegek lelkét megmozgató művészt látta viszont a színpadon. Az utóbbi időben Trojka Ivánjánál talán nincs is jobb szerepe. Kétségte­len, hogy alaposan kiaknázta. A közönség mindkét estén kivételes ünneplésben részesítette a ven­dégművészt, aki ezzel még nem fejezte be ungvá­ri szerepléseinek sorát. (*) Strassburger amerikai politikus alapítványt tett magyar történeti munkák jutalmazására. Bu­dapestről jelentik: Ralph Beawer Strassburger Baselben 5000 dolláros alapítványt helyezett le­tétbe, amelynek ötévenkinti ezerdolláros kamatai pályamunkák díjazására fordittatnak. Az alapít­vány címe: Ralph Beawer Strassburger-alapitvány a magyar történetirás előmozdítására. Az alapít­vány célja oly történelmi munkák kiadása, ame­lyek Magyarországnak 1900 óta fennálló társadal­mi és politikai állapotával foglalkoznak és a célt pályadijak kihirdetésével érik el. Négytagú zsűrit jelölt ki a pályadijak odaítélésére, amely­nek tagjait első Ízben az alapitő nevezi ki. Mar­cali Henrik vállalta a zsűri elnökségét, amelynek tagjai Tóth Zoltán dr. muzeumőr, Rainprecht An­tal főispán és Vámbóry Rusztem dr. A pályabiró- ság az első pályadij kérdéséül a következő kérdést tűzte ki: A magyar kivándorlás Amerikába 1900- tól napjainkig, társadalmi és gazdasági megvilágí­tásban. A pályázat határideje 1931 december else­je, amely időpontig a gépirt, jeligés levéllel ellá­tott pályamunkákat a bírálóbizottság elnökéhez, Marczali professzorhoz kell beküldeni. Strassbur­ger ezzel az alapítványával bizonyságot tett a ma­gyarok iránt érzett rokonérzéséről és a kultúra iránti szeretetéről. Strassburger Hoovernek egyik legbizalmasabb embere, aki az Egyesült Államok külpolitikájában tényező és igy a magyar ügynek csak haszna van ebből az értékes barátságból. (•) Ausztráliai moziélet. Az ötödik földrészen nagy arányokban fejlődik a filmkultúra, sőt azt le­het mondani, hogy amerikai méreteket ölt. Az ausztráliai országokban 1846 mozgóképszínház működik, amelyekbe körülbelül harmincmillió an­gol fontot ruháztak be. Az elmúlt esztendőben több nagy filmszínház épült és most is több na­gyobb filmpalota építése van tervbe véve. Sidney- ben a Régent-filmszinház építése négyszázezer fontba került, a Capitolé 225.000 fontba. Perthben Ambassador 95.000 fontért épült, a Tivoli reno­válása pedig 50.000 fontba került. Áprilisban nyílt meg Melbourneben a State Theater 340.000 font költséggel, husvétkor pedig szintén Sidneyben nyílt meg egy uj filmszínház, amelynek építési költsége meghaladta az egymillió fontot. A leg­több nagy filmszínház az Union Theaters Ltd. konszernjéhez tartozik. Az ausztráliai Uj-Zéland- nak másfélmillió lakosa van. Ez az aránylag cse- kélyszámu lakosság 527 mozgófényképszinházat lá­togathat. Ezek közül 254 csak egyszer játszik he- tenkint és csak 120 színház játszik minden napt ötven filmszínház pedig hetenkint négyszer. A be­lépődíjak majdnem megegyeznek a londoni film­színházak áraival, a legolcsóbb 6—7 csehszlovák korona, a legdrágább 20—22 csehszl. kor. Vigalmi- adót csak két shillingnél drágább helyek után kell fizetni. Filmkölcsöndijak nincsenek, a mozgó- szinházakban a bruttó bevétel húsz százalékát fi­zetik kölcsöndijként, az ujzélandi mozgóképszin- háztulajdonosok szövetsége pedig közösen bizto­sítja az ország valamennyi filmszínházát tűz ellen, úgy, hogy minden tűzkárt azonnal megtérítenek. A POZSONYI MOZIK MtTORA: Junius 14—17-ig: Redoute: Dávid és Góliát. Átlón: Egy rádióálom. Tátra: A férfi, a nő és a bűn. Elité: Rasputin szerelmi kalandjai. RÁDIÓMŰSOR VASÁRNAP PRÁGA: 7.00 Ébresztő Karlsbadból. 9.00 Temp­lomi zene Pozsonyból. 11.00 Térzene Podébradból. 13.00, 13.15, 16.30 Szórakoztató és ismeretterjesztő előadások. 18.00 Német sajtóhírek. 19.20 A brünni operából: Puccini: A Bohémek. 22.00 Sporthírek. 22.30 A trenosénteplici tánczene. — POZSONY$ 9.00 A szlovák evangélikus templom istentisztelete. — KASSA: 9.00 Istentisztelet a dómból. 11.30 Ka­tonazene. 16.00 Gyermekme6ék. 19.00 Magyar előadás. 2*2.15 Legújabb hírek. — BRÜNN: 9.00 Templomi zene Pozsonyból. 18.0^ Német előadás. 19.20 Operaelőadás. — BUDAPEST: 9.00 A vitézi rend uj tagjainak ünnepélyes avatása. 11.15 Isten- tisztelet. 12.30 Szimfónikus hangverseny. 15.30 A magyar királyi földmivelésügyi minisztérium előadássorozata. 17.25 Herczeg Ferenc: „Az ezre­des" cimü háromfelvonásos szinjátéka. 19.30 Sport­hírek. 19.40 Katonazene az Angol-parkból. 21.25 Szonátaestóly. 22.30 Horváth Gyula cigányzene­karának hangversenye. — BÉCS: 10.20, 11.00, 15.45, 18.45 Hangversenyek. 20.00 Szinielöadás, a ezzel kapcsolatban esti hangverseny. — BERN: 15.30, 17.30 Délutáni hangverseny. 20.00, 20.30 Régi berni silhouettek. — BERLIN: 19.30 A ^oe- szélő filmről előadás. 20.00 Orlow, operett három felvonásban, utána tánczene. — LEIPZIG: 19.00 A weimari német nemzeti színház előadása, Wagner-zenével. — STUTTGART: 14.00 Lorksing komikus operája: A cár és z ács. — BRESLAU: 19.25 Bolgár népdalok. 22.50 Tánczene. ... MÜN­CH EN: 20.30 „Schande" háromfelvonásos dráma. — HAMBURG: 20.15 Tréfaest hangversennyel. — LANGENBERG: 20.00 Az essoni operaházból; Das Mádehen aus deiu goldenon Western — KÖNIGSBERG: 20.05 Operettest. FRANKFURT: 20.50 Hangverseny. - ZÁGRÁB: 20.35 Áriák és duettek. — KATTOWITZ és KKAKó: 20.00, 20.30 Hangversenyek. 28,00 Tánczen i.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom