Prágai Magyar Hirlap, 1929. június (8. évfolyam, 123-147 / 2048-2072. szám)

1929-06-14 / 134. (2059.) szám

8 1929 június 14, péntek. Végleg megtört a tűéi „csoda“ varázsa Elmaradtak a megígért csodák — Nem hisznek már a csoda­látó Petróczy Matildnak Tild, junius 13. (Saját tudsitónktól.) Egy évvel ezelőtt Nyugatszlovenszkó vádtanácsa katolikus híveinek soraiban, különösen az egyszerűbb falusi emberek között futótűzként terjedt el az a hír, hogy az Aranyosmarót kö­zelében levő Tild község határában egy ,.csodalátó“ kis­leány előtt egy magánosán álló körtefa ágai között megjelent a Szűz Mária. Eleinte csak a falusiak látogattak el kíván­csian a hatalmas körtefa alá, később azonban széles környéken valóságos tömegpszihózis vett erőt a lelkeken, a közeli környéknek és a távoli vidékeknek népe tömegesen kereste fel az állítólagos osoda színhelyét. Tild köz­ség neve egyszeriben ismerté lett egész Szlo- venszkón. A falusiak részére a nagy idegenforgalom igen jövedelmező üzletet is jelentett, mert a zarándokok és kiváncsiak százai, meg ezrei keresték fel az egyszerű kis falut és vettek szállást a tildieknél, akik igy jelenté­keny keresethez jutottak. Ugyancsak jól jár­tak a tildi kis cigánypurdék, akik egy-két hatossal megvágtak minden idegent és egész szép keresetre tettek szert. Számukra tény­leg osoda volt a tildi csoda anyagi eredmé­nye. A kis cigánygyerekek egész raja vonult ki mindig az országutra és ez a hadsereg könyörgő szemekkel nézett az ájtatoskodó za­rándokokra, kérőén nyújtotta feléjük kezét. A tildi csodanézők pedig adtak jó szivvel. Na­gyon jó vásárt csaptak a vásári bódésok is, akik megszagolva a kínálkozó üzletet, sátrai­kat a körtefához vezető utón verték fel. Bu- csujáró templomról, messze idegenből Tildre zarándokoló gazdag külföldiekről, elsőren­dűen berendezett szállodákról, kényelmes és boldog jövendőről álmodoztak a boldog til­di ek. Esténként pedig az alig tizenhárom éves Petróczy Matild fehér ruhába öltözötten, két égő gyertyával a kezében felkereste a körte­fát. Valóságos körmenet csatlakozott hozzá, mély áhítattal, imádkozva követte Matildot a falu népe. A kisleány leborult a körtefa előtt, imára kulcsolta kezeit, szemeit pedig ájtato- san az ágak felé fordítva szinte extázisba esett, majd felkiáltott, hogy most látja a Szűz Máriát, aki karján tartja a gyermek Jé­zust. így ment ez hosszú heteken, hónapokon keresztül. A vallási rajongás állapotába ke­rült hívők közül többen szintén csodálatos képeket véltek látni. Némelyek vakító fehér­séget láttak a fa ágai között megjelenni, má­sok erősködtek, hogy fénylő lángok csapnak fel, hovatovább azonban az érdeklődés csap­panni kezdett. A kis Petróczy leány ekkor kijelentette, hogy egy látomása alkalmából beszélt Szűz Má­riával, aki megígérte, hogy a körtefa télen másodszor is virágozni fog. Később újabb látomásról regélt, Szűz Mária ekkor is szó­ba állott vele és azt mondotta, hogy csoda- forrás fog fakadni a körtefa tövében, mint ahogy forrás fakadt a Pyrenmeusok északi lábánál, Lourdesben. Ezekre a látomásokra újból, sőt talán még fokozottabb mértékben indult meg a zarándoklás. Később átszelle­mült arccal azt jelentette be a rajongóknak a kis Petróczy Matild, Szűz Mária azt kívánja, hogy a csodalátás helyén a kivágott körtefa helyére Mária tiszteletére templomot emeljenek. Ragyogó szemekkel mesélte el, hogy már látta is a felépítendő gyönyörű templomot, amint ragyogó fényben úszik a körtefa felett. Közben lassan teltek a hetek s hónapok, elkövetkezett a tél és a tavasznak is már a nyakára hágunk. Akik még hittek a tildi cso­dában, várták a bizonyságot. Várták, hogy a körtefa a tél folyamán másodszor is kivirág­zik és hogy aljában forrás fakad, amelynek gyógyító ereje elhomályosítja Szlovén szkó minden gyógyforrásának természetes hatását. A körtefa azonban ott állott árván és magá­ban a dermesztő télben, csupasz ágain dehogy is fakadtak virágok, a jégpáncéllá fagyott földből dehogy is fakadt fel gyógyító forrás. A tömeg csodát várt, a csoda elmaradt és most már nem hisznek a csodalátó leánynak. A zarándokok sora egyre ritkult, majd az Utóbbi időben teljesen elmaradt. A kis Pet­róczy Matild még néha-néha kijár a körtefa alá imádkozni, néhány fanatikus rajongó el is kiséri, de a tömegeket egybefoglaló kör­menetek már elmaradtak. A csodában való hit azonban nem csu­pán azért rendült meg alapjaiban, mert a kis­lány által beígért csodák nem következtek be, hanem főleg azért, mert nagyon különös kulisszatitkok hire kereke­dett szárnyra a faluban éis a környéken és egyre valószínűbbnek látszott, hogy a cso­dalátásnak nagyon is materiális háttere van. Tild faluban ugyanis nincs templom és a köz­ségi bába régóta panaszkodik, hogy emiatt igen terhes a szolgálata, mert keresztelő al­kalmával mindig a szom3zédfaluba kell men­nie. Ha Tildén templomot emelnének, szolgá­lata kevésbé volna terhes. Van azután a fa­luban igen nagyszámban öreg, vallásos hivő, akiknek bizony már nagy fáradságukba ke­rül, hogy istentiszteletre a szomszédfaluba ballagjanak, jobb szeretnék, ha Tildén volna templom és paróohia. A falu azonban annyi­Brüsszel, junius 13. A belga fővárosnak eb­ben a szezonban szintén meglesz a szenzációs pőre, amire a belgák is ugyancsak várakoz­nak, mert hosszabb ideje nem került a brüsz- szeli társaság kávéscsészéi mellé eléggé él­vezetes csemege. Nemsokára a szép Adrienné Guyot, a nagyvilági társaságnak ez az ünne­pelt és körülrajongott tagja fog számot adni tetteiről bírálnak. Házasságszédelgéssel vádolják, de nem egy­szerű eset az övé, hanem olyan komplikált bűnügy, aminöre a ma annyira gazdag kri­minalisztikában is ritkán van példa. s az is bizonyos, hogy az ő bünkrónikájában a jogászok mellett jelentős szavuk lesz a pszi­chiátereknek is. Adrienné Guyot ugyanis a kriminalisztikában egyedülálló rekordot tart, szédelgő módon nem kevesebbszer, mint 25 Ízben kötött házasságot s 52 Ízben ült el­jegyzést. Ha valaki azt gondolja, hogy ez a víharos- mul'tu dáma már meglehetősen szép számú évekre tekinthet vissza s a veszedelmes kor határán mozog, nagyon csalódik. Adrienné Guyot ugyanis mindössze harmincéves, de még ennyinek sem látszik. Életének sok-sok szenvedélye és számos vihara semmi nyomot nem hagyott szép kis babarcán, amelyen in­kább az ártatlanság gloriolája látszik ragyog­ni s ezzel az ártatlan arckifejezéssel, tágra nyitott, naiv szemekkel tudta lépre csalni az ostoba férfiak egész légióját. Graciózus alakja annyira tökéletes, hogy kiváló festőművészek sokszor festettek ak­tot róla és szobrászok is sikerült alkotá­sokban mintázták meg „Mons angyalát**. Rendkívüli nyelvtohetsége van « az osszon ra szegény, hogy nem tud templomot építtet­ni és nem tudná eltartani a papot sem. Most azt rebesgetik, hogy a tildiek csodájukkal akarták a zarándo­kok odaözönlését elérni és azt remélték, hogy az ilyeaimódon szerzett jövedelmekből, meg a zarándokok kegyes alapítványából felépíthetik Tildén a Mária tiszteletét szolgáló templomot. Bárhogy is történt a dolog, ha egyszerűen egy exaltált leányka víziéiről volt is szó, vagy pedig nem is annyira elitélendő pia fraus történt egy magasztos cél megvalósítása érdekében, annyi bizonyos, hogy most már a tildi csoda varázsa megtört, a zarándokjárás elmaradt és a csodák elmaradása miatt sehol sem hisznek már a kis Petróczy Matildnak. világnyelveket perfektül beszéli, úgy hogy akár franciának, akár angolnak vagy németnek, olasznak lehet őt tartani. Mű­ködésiének területe éppen ezért az egész föld­golyóra kiterjedt, éppen olyan otthonosan mozgott Páris éjjeli lokáljaiban, mint az ep- somi derbyin, vagy a kaliforniai kerti ünnep­ségeken s ahol csak megjelent, vonzó modo­rával nyomban a társaság központjába került. Áldozatait főleg a nemzetközi hotelek for­galmas életében szemelte ki. Legszívesebben az Egyesült Államok terüle­tén operált, ahol a házasságkötés és a válás sokkal könnyebben bonyolódik le, mint az öreg kontinensen. Gyakran kereste föl a vi­lágszerte híres gretna-greni skót falucskát, melynek régi privilégiuma, hogy kovácsmü- helyében 21 napos skóciai tartózkodás után minden formalitás nélkül érvényes házasságot köthetnek a szerelmes párok. Szenvedélyévé vált a házasságkötés, mint másnak a szórakoz­tató játék, természetesen bőségesen kiaknázta a kinálkozó anyagi lehetőségeket is. így gyakori eset volt, hogy egy időben több , férfinak volt egyidejűleg felesége s fölváltva szállt meg férjeinél. Különben min­den egyes alkalommal eljegyzéskor azt a föl­tételt szabta vőlegényének, hogy szabad moz­gásában, utazásaiban nem fogja akadályozni. Érdekes esete volt egy testvérpárral. Az ausztráliai Sidneyben megismerkedett egy gazdag gyárossal, hamarosan nőül ment hoz­zá, majd a mézeshetek lezajlásával átvilorlá- zott az Egyesült Államokba. Itt a sors külö­nös szeszélyéből Csikágóban megismerkedett legfrissebb fér­jének öccsével, akinek persze sejtelme sem volt arról, hogy „aj elragadó kin jtr&núa nü“, Ungvár város képviselőtestülete még egyszer letárgyalta a város költségvetését A magyar pártok az illetőségi kérdés sérelmes kezelése ellen Ungvár, junius 18. (Ruszin szkói szerkesztő ségünktől.) Ked­den délután 3 órakor nyitotta meg Hrabár Konstantin főpolgármester a képviselőtestü­let ülését. Polgármesteri jelentéséiben is­mertette a város szomorú anyagi helyzetét, amely valóságos katasztrófával fenyegeti az ügymenet továbbvitelét. Ismertette a külön­féle milliós kölcsönök felvételének feltéte­leit, majd vázolta a városi közkórháznak az állam részére való átengedése körüli tárgya­lások eredményeit. A jelentés után a 100 pontból álló tárgy- sorozat letárgyulására került a sor. E soro­zatból 46 pont csupa illetőségi ügyeket tar­talmazott. Ezzel kapcsolatban Gaar Iván ma­gyar pártszövetségi polgármester szólalt fel és méltó bírálatban részesítette az illetőségi ügyek helytelen kezelését, mellyel óriási nehézséget okoznak a feleknek és sokszor lehetetlen helyzetbe hozzák az illetőségük elismerését kérőket. Szóvá tanácsos előadó a polgármester fel­szólalására kijelentette, hogy ő csak úgy jár el az illetőségi ügyekben, ahogy felsőbb hatóságai utasítják az ille- ügyek kezelésére. — Éppen ez a baj — felelte Gaar pol­gármester —, mert ez nem a törvény szelle­me szerint történik. Itt állandóan összekeve­rik a meglévő illetőség elismerését kérők ügyét a község kötelékébe való felvételt ké­rők ügyével. Ez lapszus, melyet okvetlenül korrigálni kell. Nagyobb vitát ezután csak az országos hi­vatal által kiigazítás végett visszaküldött vá­rosi költségvetés kifogásolt pontjainak tár­gyalása váltott ki. A felszólalások kifogásolták, hogy a költ­ségvetés tételeinek emelését csak ott irta elő az országos hivatal, illetve a választ­mány, ahol az emelésből származó többletet a közönség zsebéből kell kipréselni. A kom­munista párt a szociális tételek leszállítása ■és törlése ellen szólalt fel. Végül is — az el­nökséget Gaar polgármester véve át — az egyes pontok tárgyalását nagyobbrészt a ta­nács és a pénzügyi bizottság javaslatai alap­ján folytatták le, sőt a városi testületek ülé­seivel kapcsolatos kiadásoknak 41-ről 31 ezer koronára való leszállítását, melyet az országos hivatal javasolt, még 10 ezer koro­nával redukálták azon elv alapján, hogy a városi tisztviselők, mint előadók, a saját resszortjukba tartozó ügyeknek az egyes bi­zottságokban -és a képviseletben valló elő­adásáért, külön díjazást nem igényelhetnek. A közvágóhíd 130 ezer koronás költségve­tési hiányának pótlására felvett összeget a. képviselőtestület — az országé3 hivatal kívánságát nem honorálva — nem törölte, mivel Gaar elnöklő polgármester rámutatott arra, hogy az országos hivatal téved, amikor a vágóhidat a város vállalati üzemeként tün­teti fel, mert a vágóhíd fentartására a fővá­ros kötelezve van, tekintet nélkül arra, hogy annak üzeme deficittel zárul-e vagy sem. A képviselőtestület egyébként estig a költségvetés összes pontjait letárgyalta. A gyűlést szerdán délután folytatták. Az oltár előtt leplezték le „Mons angyaláta házasságkötések mániákus szélhámosnőjét A szép Adrienné 25 házasságot s 52 eljegyzést kötött — A Sérj No. 13 ismerte fel — testvérbátyjának újdonsült felesége s ha­marosan ő is házasságra lépett vele. Különös véletlen döntötte azután halomra a szédelgéseknek ezt a csodálatos kártyavárát. Egy angliai úriember belgiumi utazása köz­ben Brüsszel közelében betévedt egy kis vá­roska templomába. Éppen esküvő volt ott, a pap megindító szavakban ecsetelte a házasélet kötelességeit. Az angol megfigyelte az uj párt s hirtelen megdöbbentő fölfedezésre jutott. Nagyon ismerősnek tűnt föl neki a fehér- fátyolos menyasszony. Erősen emlékeztette őt volt feleségére, aki bárom évvel ezelőtt ment hozzá nőül s háromheti együttélés után egy svájci hotelből nyomtalanul eltűnt. Kinzó gyanújáról bizonyosságot akart szerzni s a fiatal párt követte a sekrestyébe. Gyanúja valóságnak bizonyult, a szökevény asszony­nyal állott szemben. Persze, óriási botrány tört ki s a rendező­ségnek kellett beavatkoznia a dologba. Meg­indult a vizsgálat, amely rövidesen szenzációs eredményre vezetett. Kiderült, hogy a leleplező férj a sorban éppen a tizenhar­madik volt. Adrienné Guyot hat év alatt futotta meg szé­dületes házassági karrierjét. Több férje azóta már sírba került. Legutolsó amerikai férje, a osikágői gyáros, aki őt leveleiben Mons an­gyalának nevezte s akitől az angyal hallatlan összegeket zsarolt ki, nemrégiben öngyilkos­ságot követett el. A változatos életfutásu vörösszők^ angyal a napokban kerül a brüsszeli törvényszék elé. A hizsny árpádkori templom Hizsnyó (Chyzné) gömöri község a Murány pár tak völgyében, a Gömör-Szepesi érchegység egyik kimagasló lejtőjénél fekszik. Csaknem egyidőben a falu keletkezésével épült római katolikus tem­ploma is. 1913-ban Divald Kornél mütörténetiró és régi­se gkutató járt Hizsnyón, hogy az ott lévő róm. kát. templomot megnézze. Mint szakavatott s éles megfigyelő tehetségű régész azonnal megállapí­totta, hogy völgyünk idáig alig ismert temploma egyike a legrégibb műemlékeknek. Megállapítot­ta, hogy a XII. században épült az a része, moly­ban az oltár áll, vagyis a szentély. Ez kápolna volt és határozottan az Árpádok idejéből való. Emellett bizonyít gót stílusa és négy bordás csúcsíves bol­tozata, amilyen az esztergomi bazilikában Sz. Ist­ván keresztelő kápolnája. A szentély belső falain és a menyezeten látható freskók a legprimitíveb­ben simított falakra vannak festve. Az oltár hátsó falán még most is látható az eredeti gót stilii ab­lak. A boltozat egyik csucsivében látni egy turul madarat s körmei közt egy fehér szalagon ezen dátum olvasható le: 1062 m rec die 20. Ez a dá­tum a Szűz Máriának e helyen való egykori meg­jelenését jelenti Ipolyi Arnold szerint, de nincs kizárva az sem, hogy ekkor épült a kápolna- A falak freskói olasz festők ecseteire vallanak. A szentatyák közül látjuk: Gergely pápát. Bonifác pápát, Sz. Erzsébetet, a tizenkét apostolt és Jé­zus születését. A kápolna ősrégisége mellett tanúskodik a templomban levő kereszető medence is. Ez tiszta terméskőből van. A kápolna bejáratának két pillérjén emberxna- gasságnyira két kört találunk s benne egy festett keresztalakot. Erről a régészek egyhangú véle­ménye az, hogy a kápolnát az esztergomi érsek- prímás szentelte fel s hogy ezen felszentelés al­kalmával gondoskodás történt a kápolna fentar- tásáról, bizonyítja az, hogy Murány várának és völgyének akkori urai, Rebek Demeter és Fiilöp testvérek, akik 1241-ben IV. Béla király életét megmentették a pusztító mongolok elől, alapít­ványt tettek a kápolna épség1' tartására, mégpe­dig 300 peneő forintot. E kápolnában bizonyosan mintegy négy évszáza­don keresztül a pálosrendi szerzetesek tartották a sz. misét és a többi egyházi szertartásokat. E szerzeteseknek Jolsván nagy kolostoruk tolt s a mostani Coburg-he<rcegi kastélyban még láthatók a .kolostor cellái és a kápolna, amelyben Széchy Mária először Bethlennek s később Wesselényi Ferencnek esküdött örök hűséget. A hívők kint a szabad ég alatt hallgatták az istentiszteletet egé­szen 1440-ig, amikor a husziták egyik Walgatha nevii vezére elfoglalta Zólyom- és Gömörmegyét. A jolsvai pálos szerzetesek is elmenekültek a hu­sziták elől. ök építették a hizsnyói templom ud­varának körfalát is. A kápolna falain még meg vannak a védelmi lövések helyei. A XII. században a kápolnához hozzáépítették a. templom hajóját és felállították a nagy mübecsii szárnyas oltárt is. Az oltár jobb oldalán az 1508. évszámot találjuk. Közepén az angyali üdvözletét ábrázoló és dúsan aranyozott mesteri faragvány. A szárnyak külső oldalán a koreszten függő Meg­váltó ós levétele. Belső oldalán Sz. Erzsébet názá­reti látogatása, Sz. György viaskodása a krokodi- lussal, Jézus születése és a napkeleti bölcsek. Aki e képeket látta, csak elragadtatással beszélhet ró­luk. Emlitósre méltó kisebb kének az oltáron: Sz. István, Imre herceg ós Sz. László képe. Az oltár­képeket valószínűleg az akkortájt Jolsvát birtokló Ilsvay (llosvav) György főur olasz lestőkkel fes­tette. A templom hajója román stílusban épült. Falai tiszta fehérek. A hajó jobb oldalán látható szó­szék állítólag a murányi várból került ide. Dús aranyozása- tartós festése és szobrai ma is bámu- latraméltók. A szószéken látható valamelyik mu­rányi főúri család címere is. Az oltár feletti Sz. József-kép szintén a murányi várból való. Van a templomnak egy 1516. évből származó kolyhe. A jolsvai templomban őrzik. Lábos József.

Next

/
Oldalképek
Tartalom