Prágai Magyar Hirlap, 1929. június (8. évfolyam, 123-147 / 2048-2072. szám)
1929-06-12 / 132. (2057.) szám
1929 jimina 12, szerda. ^I^GM-AVAG-fam^HtRIiAg 7 lldrzsal bejelentette a szenátusban, hogy Falóul a német hadügyminisztérium szolgálatában állott Prágta, junius 11. A szenátus mai ülésén a a napirend előtt Udrzsal miniszterelnök újból foglalkozott a Falout-féle kémkedési esettel és részletesen beszámolt a vizsgálat eddigi eredményeiről. Bejelentette, hogy a képviselőházban elmondott első ideiglenes •bejelentésének valamennyi adata továbbra is fennáll, vagyis a kém semmi olyan titkot nem tulajdonított el, amely az állam biztonságát komolyan veszélyeztetné. A katonai hatóságok és az államrendőrség munkája annyira előrehaladt, hogy a vizsgálóbíró néhány napon belül, valószínűleg a •hét végére elkészül munkájával. Falóul a nemzetvédelmi minisztérium elnökségének igazgatósági irodájába volt beosztva, eredetileg azonban a vezérkar harmadik osztályának irodájában működött, ahol iktatója volt az egyes katonai parancsnokságokhoz kiküldött parancsoknak, illetve onnan befutó ügyiratoknak. Ezek az ügyiratok a fegyverkezésre, a katonai gyakorlatokra és a személyi ügyekre vonatkoztak, n Beismerései szerint kémszolgálataiért összesen négyezer márkát kapott, ez összegben azonban nincsenek beszámítva úti és egyéb költségei, kiadásai, miket külön megtérítettek neki. Nem igaz tehát, hogy rendes havi fizetést kapott volna Németországtól. A nemzetvédelmi miniszter végül bejelenti, hogy a vizsgálat a legerélyesebben főijük. A maga részéről bízik a katonai bíróságok igazságos szigorában, bejelenti azonban, hogy minden tőle telhető intézkedést megtesz azirány- ban, hogy hasonló bűncselekmények többé elő ne fordulhassanak. A szenátus erre rögtön vitát indított, melyben felszólalt Tundr, Jopl, Novák és Klecsák képviselő. Klecsák kijelenti, hogy a maga részéről nem csodálkozik, ha Magyarországon a Falout és a Túka-eset után egyre jobban terjed a hit, hogy a csehszlovák határok nem véglegesek és „ nem, nem, sohá‘ jelszóval szobrokat állítanak. Azt üzeni a hivatalos Magyarországnak, hogy ha a szükség úgy kívánja, a cseh nép pártállás és politikai meggyőződésekre tekintet nélkül ismét egybeforr és nem engedi, hogy egy talpalattnyi földet fc elszakítsanak Csehszlovákiától. Krtil kommunista képviselő felszólalása után a többség tudomásul vette a miniszterelnök' nyilatkozatát. Ezután a szenátus áttért & prágai Nemzeti Színház államosításáról bzóIÓ törvényjavaslat vitájára. A képviselőhöz Qlése Malypetr elnök délután fél 4 órakor nyitotta meg a képvieelőMz ülését. A napirenden ezerepeit a csendőrtörvényjavaslat tárgyalása. Az előadók után felszólaltak Gáti kommunista, Heeger német szociáldemokrata, Neurath ellenzéki kommunista. Miután a szólásra jelentkezett szónokok nem voltak az ülésteremben, az elnök a vitát félbeszakította. Ezután több mentelmi ügyet intéztek eL Utána a képviselőház formális ülést tartott, amelyen egyes javaslatokat kiosztottak a bizottságoknak. A képviselőház legközelebbi ülését csütörtök délután fél 2 órakor tartja. Stuchtik elmegy ágy intézeti igazgató szakvéleménye a cigányok pőrében kizárja az emberevés vádját A bíróság döntött a bizonyítás kiegészítéséről — Fajbiológiai és pszichiátert vélemény a vádlott cigányokról — Stuchlik dr. szerint romantikus hajlandóság játszott közre a kannibálizmus vállalásánál • Falout 1924 óta szolgált a vezérkar har- i madik osztályában. Viselkedésével soha gyanút nem keltett maga iránt. Csak az utóbbi időben jutott feljebbvalóinak tudomására, hogy el van adósodva. Erre való tekintettel 1929 április elsején áthelyezték a nemzetvédelmi minisztérium elnökségének igazgatói irodájába. A vizsgálat megállapításai szerint Falout könnyelmű életet élt, jövedelmén feliül költekezett s adósságait igyekezett eltitkolni feljebbvalói előtt. A miniszter ezután összegezi a vizsgálat eddigi eredményeit. Falout kapitány 1928 szeptember 29-én a vezérkar harmadik ügyosztályától szabadságot 'kért egy brünni útra. A kapitány a szabadságlevelet meghamisította s beleírta, hogy bécsi utazásra is engedélyt kapott. ■ Miután a külföldi utazások alkalmával a tiszteknek az útlevél kiállításához, illetve meghosszabbításához külön katonai hatósági engedélyre van szükségük, Falout ezt nem szerezte be, hanem ilyen nyomtatványt eltulajdonított a minisztériumból s a hamis engedély alapján a prágai rendőrség meghosz- szabbifotta egy régebbi útlevelét, mely 1924- ben járt le. Ez útlevéllel Berlinbe utazott s a birodalmi német hadügyminisztériumnak személyesen fölajánlotta szolgálatait. Ajánlatát elfogadták és saját bevallása szerint ezer márkát és instrukciókat adtak neki a munkához. Visszatérése után valahányszor megfelelő anyagot szerzett, találkára ment Drezdába, ahol az ellopott okiratokat átnyújtotta. Miután saját útlevelével gyanút kelthetett volna, a német birodalmi hadügyminisztérium hírszerző osztálya Friedlánder névre szóló útlevelet állított ki a számára. Ezzel az útlevéllel tette meg valamennyi németországi rútját. És pedig néhányszor vonaton, de legtöbbször repülőgépen. A vizsgálat most igyekszik kideríteni, hogy összesen hány utat tett meg. Megállapítást nyert, hogy , Falout a Drezdába szállított anyagot a ve- ! zérkar hadműveleti osztályából szerezte. A tüzetes vizsgálat kiderítette, hogy mindazok az iratok, amelyeket Falout elárult, illetve elfogatása alkalmával el akart árulni, egy- től-egyig a hadműveleti osztály levelezéséből kerültek a kezébe, a hadműveleti tervek ela- bonátumaihoz azonban nem juthatott hozzá. Kétségtelenül eléggé értékes szolgálatokat tett megbízóinak, bűnösségét e tekintetben nem lehet csökkenteni, sem pedig az elárult anyag értékét lebecsülni. Azzal az intézkedéssel, hogy a vezérkar harmadik ügyosztályából a minisztérium elnökségi osztályába helyezték át, munkája nehezebb lett, de nem vált lehetetlenné. Mint a minisztérium irodai leltárainak referense minden helyiségbe szabadon bejuthatott. Ilyen látogatásai alalmával tulajdonította el a hadműveleti osztály egyes iratait, kihasználva helyi ismeretét, illetve az olyan pillanatokat, amikor egyes tisztek eltávoztak irodájukból. De ennek dacára, semmiképp nem juthatott hozzá a páncél- szekrényekben őrzött hadműveleti tervekhez, még ha meg is szerezte a szekrények kulcsainak másolatait. A vizsgálat eddigi eredményei a leghatáro- zotabban mutatják, hogy Faloutnak a tényleges katonai szolgálatot teljesítő személyek között nem volt bűntársa. Az ily tartalmú első újsághírek abból keletkeztek, hogy Falóul. első vallomásaiban azt hangoztatta, hogy futár-szolgálatot teljesített. Később Falout a bizonyítékok terhe alatt visszavonta ezt a vallomását és teljes bizonyossággal megállapítható, hogy katonai bűntársai nincsenek. Kassa, junius 11. (Kassai szerkesztősé- > giink telefonjelentése.) A szepsi cigányok mai tárgyalásán Móricz József dr. elnök a tárgyalás megnyitása után kihirdette a bíróság határoztál a védő és az ügyész által előterjesztett bizony itás-kiegészitési indítványokra vonatkozólag. A bíróság helyt adott az ügyész indítványának és elrendelte Ra- dácsy és Darvas szepsi mészárosok kihallgatását. Ugyancsak helyt adott Vukovics dr., Friedlánder dr., Farkas dr., és Zlatner dr. védők indítványának, amennyiben azok védenceik alibijének igazolására szorítkoznak. Ezzel szemben elutasította a bíróság azokat az inditványo- kia<t, amelyek az emberevés és a talált emberi csen tokra, vonatkoznak, azzal az indokolással, hogy a cigányok értelmi és erkölcsi nívójának ilyemnódon való dokumentálására nincs szükség, miután az orvosszakértők smkv eseményükben erre a körülményre is kitérjeszkeetnek. Ezután Farkas Zoltán dr. védő az Onder- csó-gyilkosságra vonatkozólag kérte Lengyel József szerepének tisztázását és azt igyekezett bizonyítani, hogy a borkúti helyszíni szende nem igazolta a cigányok bűnösségét. Ezzel szemben az elnök konstatálta, hogy Fiike Sándor a borkúti helyszíni szemlén minden habozás nélkül vezette a bizottságot arra a helyre, ahol a gyilkosság történt. Fiike Sándor és Fiike Janó Gyula az elnök kívánságára ezt meg is erősitik. Stuchlik Jaroslav dr. elmegyógyintézeti igazgató főorvos terjesztette elő ezután cseh nyelven a vádlottak lelkiállapotára, értelmi és erkölcsi fejlettségére vonatkozó szakértői véleményét. Bevezetésképpen igen érdekes történelmi és fajbiológiai adatok alapján ismertette a cigányok alapvető tulajdonságait, aminek következménye, hogy a cigányok évszázadokon át nem asszimilálódtak, hanem megmaradtak izoláltságukban. Általános jellemvonásuk a nomádizmus, amiből következik, hogy nincs érzékük a tulajdon iránt, hazugok, nincs szociális érzésük, nem ismerik el az államot, az egyházat, a társadalmi rendet, nincs állandó foglalkozásuk, nem ismernek el semmiféle tekintélyt és állandóan él bennük a rabszolgaság érzése. Ezután Stuchlik dr. áttért gyilkosságra, esetleg emberevésre is indithat- fja. Ok lehet még az emberevésre a bravúr- hajlandóság is. Ez azonban a cigányoknál hiányzik, kivéve az egyetlen Fiikét, akiben .szintén nincs meg ez az ösztön annyira, hogy emberevésre volna képes. Utoljára említi meg az éhséget. Az utolsó években voltak olyan borzalmas éhínségek, amelyek fölülmúltak minden képzeletet. Ilyen volt néhány évvel ezelőtt az orosz éhínség és a legutóbbi kínai éhínség is. A szepsii cigányok megállapíthatóan sohasem kerültek ilyen helyzetbe. Ha nem volt mit enniök, lophattak, de semmiesetre sem kellett emberhúst enniök. Stuchlik dr. mindezekből azt a végleges következtetést vonja le, hogy a szepsii cigányok egyáltalán nem ettek emberhúst. Az emberevés gondolata onnan ered és azért vállalták magukra a cigányok az emberevést is, mert a letartóztatásuk utáni első időben .még egyikük sem érzett büniudatot, akkor még nem érezhették a reájuk váró ítélet suNyitra, junius 11. (Saját tud ősi tónktól.) Több esetben foglalkoztunk már a nyitrai kórház állapotaival, amelyek feltétlenül szükségessé teszik a bővítési munkálatok mielőbbi megkezdését. A nyitrai kórház ma már egyáltalán nem felel meg a kor követelményeinek, nincs elegendő számú kórterme, amelyekben a felvételre szoruló betegeket el lehetne helyezni és laboratóriumait is szaporítani, meg modernizálni szükséges. A kórház rendszerint túlzsúfolt, egyes pavi 11 ónjai pedig olyan kicsinyek, hogy sokszor nem helyezhetik el a felvételre jelentkező betegeket. lyát. Egészen más szempont vezette őket vallomásaik megtételében. A leglényegesebb szempont a romantikus hajlam volt, amely arra indította őket, hogy a hírnév reményében minden lehetetlenséget magukra vállaljanak, még az emberevést is. Erre jellemző egyébként az a körülmény, hogy Fiike Sándor a csendőrök előtt rettegett rablővezérnek szerette saját magát föltüntetni. Stuchlik ezután egyénenkint karakterizálta a cigányokat. Kifejtette, hogy valamennyien egészen primitívek és minden intellektuális és erkölcsi felelősségérzet bijján lévők, azonban beszámithatóságukhoz nem férhet kétség. Az elnök és a védők köszönetét mondtak ezután Stuchlik dr. igazgató-főorvosnak a szakvélemény elkészítéséért, majd az elnök bejelentette, hogy a cseh nyelven előadott szakvéleményt Windholz dr. orvos a holnapi tárgyaláson magyar nyelven fogja ismertetni. Az elnök ezután a mai tárgyalást berekesztette és annak folytatását szerdára halasztotta. ták jóvá, a pénzt addig nem lehet felhasználni, mig a költségvetés jogerőssé nem válik. Tiso dr. egészségügyi miniszter és Rébr egészségügyi osztályfőnök meglátogatta a nyitrai kórházat. Megállapították, hogy a kórház tényleg olyan állapotban van, hogy a bővítési munkálatok mielőbbi megkezdése halaszthatatlanul szükséges. A miniszteri látogatás hatása alatt elhatározták, hogy Prágában interveniálni fognak olyan irányban, hogy a költségvetés jóváhagyása előtt megkezdhessék az égetően sürgős munkálatokat. Tiso miniszter kötelező Ígéretet tett, hogy a bővítési munkálatok céljaira részletekben lls@ egészségügyi miniszter meglátogatta a nyitrai kórházat és garantálta az építkezés azonnali megkezdését A nyitrai kórház kibővítése halaszthatatlanná vált — Ősszel benődnek mén a munkálatok Az embere vés kérdése Kifejtette, hogy több okból kiindulva lett volna elképzelhető az emberevés. A kérdést minden oldalról, valamennyi alapból kiindulva megvizsgálta. Legfontosabb ilyen ok a vallás, amely egyes régi népeknél nemcsak megengedte, de kötelezővé is tette az emberevést. A vallásszertartás ünnepélyes keretei között folyt le e népeknél az emberevés. A Polyné- ziai és a Fidzsi szigeteken élő és más teljesen alacsony kulturnivón élő emberek megeszik az öregeket, hogy ilymódon adjanak helyet a fiataloknak. Az öreg törzsfőnök megölése és megevése a vallási ünnepségek közé tartozik. Az emberevés másik oka gazdasági körülményekben keresendő: a felesleges emberanyagtól azért akarnak megszabadulni egyes vad népek, hogy a többiek életlehetőségét ilymódon feljavítsák. Itt van azután a csordaösztön kérdése. Egyes régi népek, igy a tatárok is régente csordákban vonultak föl és az elébük kerülő, Htjukba akadt idegen embereket megették. Elképzelhető az emberevés perverzitásából is, amely e szadizmusra hajlamos embereket A legnagyobb bajok az elmebeteg-osztályon mutatkoznak, egyre nagyobb a szüksége azonban a belgyógyászati és a sebészeti pavillonok bővítésének is. Mintegy három évvel ezelőtt komoly akció indult abban az irányban, hogy a kórház- bővilés terve végre a megvalósulás stádiumába kerüljön. Kidolgozták az eszmei terveket, amelyeknek alapján megállapították, hogy a szükséges bővítési munkálatok mintegy tiz millió koronába kerülnének. A terv szerint elsősorban az elmebetegek osztályát bővítik ki. Százöl ven uj ágyat helyeznek el ezen az osztályon és amikor az elmebetegosztály már meg fog felelni céljainak, akkor kerül sor a kórház további fejlesztésére. A kibővítési munkának ez az első etapja három millió koronába fog kerülői. Az országos költségvetésbe már fel is vették ezt az összeget, tekintet!0! azonban arra, hogy a költségvetést még nem hagy■egy millió korona külön szubvenciót utal ki az egészségügyi minisztérium a nyitrai kórháznak. Már ebben az évben 300.000 koronát utalnak ki, mig a másik két részlet átutalására 1930-ban és 1931-ben kerül a sor. A miniszter egyben felhívta a kórház vezetőségét, hogy személyesen interveniálljon a pozsonyi országos hivatalban a részleges tervek kidolgozását illetőleg, úgy hogy a munkálatok miég ez év őszén megkezdhetők legyenek. Ehhez képest Cersky dr. kórház- igazgató interveniált is Pozsonyban, ahol feltételes ígéretet kapott a miniszter kívánságának teljesítésére. Illetékes helyről nyert értesül esünk szerint minden remény megvan arra, Hogy a bővítési munkálatok ősszel tényleg megkezd in ok. Tiso dr. miniszter a kórházvizsgálat után kíséretével Pográny községbe utazott, ahol megtekintette a nyitrai kórház, elmebeteg- osztályának falusi munkára kiadott veszélytelen betegeit.
