Prágai Magyar Hirlap, 1929. június (8. évfolyam, 123-147 / 2048-2072. szám)
1929-06-12 / 132. (2057.) szám
jCll Mai Mámánk 13 oldal ^ sz^m '* ^EOfda ” 1929 junius 12 <p»grlSsjgIg«S»8baS8BlgS^^ Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyedévre 76, havonta 26 Ke; külföldre: évente 450, félévre 225, negyedévre 114, havonta 38 Ke. Egyes ssám ára 1*20 Ke A szlovenszkói és ruszinszkói ellenzéki pártok Főszerkesztő: politikai napilapja Felelős szerkesztő: DBURÁNYI LÁSZLÓ FORGÁCH GÉZA Szerkesztőség: Prága Ih, Panski ulice 12, II. emelet. Telefon: 30311 — Kiadó- hivatal: Prága II., Panská ul 12/111. — Telefon: 34184.—Sürgönyeim: Hírlap, Praha 1 magyarság történelmi hivatása Szüllő Géza dr., az országos keresztényszocialista párt elnöke, a párt végrebajtóbizottsá- gának tegnapi pozsonyi ülésén nagyszabású expozét tartott a politikai helyzetről és ez a beszéde történelmi szempontból is annyira érdekes és világos analízise a Középeurópá- ban uralkodó káosznak, annyira tisztán és precizen rajzolja meg benne a magyar nemzet élethivatását és történelmi feladatát a dunai medencében, hogy ezek mellett a gondolatok mellett érdemes kissé megállani, mert az egyetemes magyar nemzetnek és igy a csehszlovákiai magyar kisebbségnek jövője is attól függ, hogy helyesen ismerjük meg és értékeljük a Középeurópa sorsát irányitó politikai áramlatok irányát és erejét. A tizenkilencedik század politikai áramlataiban két hatalmas irányzat fejlődött ki, az egyik keleti Európában: ez a pánszláv áramlat, a másik középső Európában: a pánger- mán irány. Mind a két politikai irányzat a faji eszmének jegyében alakult ki és a faji erőre való hivatkozással, a fajhoz tartozó néptömegek számbeli erejével akarta biztosítani a fajiság uralkodó képviselőjének, a cári Oroszországnak, illetve Vilmos császár Németországának kontinentális túlsúlyát. Nanoleon már a tizenkilencedik század elején megérezte a szláv veszedelmet, amikor azt jövendölte, hogy száz esztendő múlva kozákká lesz Európa. A pánszláv ideológusok és politikusok törekvéseit nagy célszerűséggel használta .föl a cári imperializmus, amely, mikor a kis középeurópai, különösén a balkán szláv népek pro- íektorának játszotta ki magát, azt akarta elérni, hogy eljusson Konstantinápolyba és az Adriához. Kollárnak színes álmát akarta valóra váltani a pánszlávizmus, aki olyan szláv leányzóról álmodozott, aki egyik lábát a Mar- marában, a másikat az Adriában füröszti. A szlávok érzelmi egységének és érdekeiknek azonosságára volt megalapozva ez az ideológia és bár az érdekek azonossága nem volt reális tényező, az érzelmi szempont elég erős volt aliboz, hogy a pánszlávizmus a múltban, különösen a világháború folyamán gyakorlati eredményeket is érjen el. Ámbár Bulgáriának a központi hatalmak oldalán való résztvé- tele a világháborúban, Lengyelország emancipációja és több monarchiabeli szláv törzs lojalitása az egybegyüjtő faji gondolat csődjét jelenti, a pánszláv ideológia mégis hatással volt a csehek és Galícia kisoroszainak magatartására, sőt ez az ideológia indította meg a szer- bekre való hatás utján a háború lavináját. A kisebb népekre való eme hatásában volt a pánszlávizmus jelentősége, nőm annyira az orosz iniciativában. Viszont a pánszláv ideológiához való ragaszkodás tulajdonképpen negatívumot jelentett, a németek és magyarok elleni gyűlöletet. Százharmincét millió ember a pánszlávizmus táborában sorakozott föl, ezzel szemben a pángermanizmus szóztizenöt millióra támaszkodhatott. A pángermanizmus azonban sokkal kevésbé volt gyakorlati hatású, mint a pánszlávizmus, ami természetes ott, ahol a faj sokkal előrehaladottabb. A pángermaniz- musnak hasonló gondolatok körében bizonyos előjoga volt, amennyiben azon a tényleges valóságon nyugodott, hogy volt egy közös germán anyatörzs és fajmag, amelyből a különböző népek azután differenciálódtak. Ebből a tényből azonban a gyakorlati politikában sohasem következett be reális eredmény. A német római császárok expanziós gondolata elfordult a fajtól és dél felé irányult, éppen úgy, mint Bismarck hármasszövetsége és a háborús idők Középeurópa-koncentrációja. Csak egyetlen egyszer tűnik föl a világtörténelem ködében a pángermán épület kontúrja; azé az épületé, amely a világtörténelmi nevezetességű novemberi napon a lützeni csatatéren összeomlott. Akkor a gyűjtő gondolat északról terjedt szét, de Svédországban soha- sém volt olyan felsőbbség, hogy vállalhassa a vezetőszerepet. A pángermán gondolat a valóságban azután hatékony visszhangra sohasem Általános nyugtalanság Lengyelországban Zsidóiddázések, ukrán zendülések, ujonclázadások — A diákok tovább sztrájkolnak — A zsidóság elleni mozgatom átharapódzott Varsóba is Varsó, junius 11. A zsidóellenes diákmozgalom Lembeigböl és Posenböl az ország többi városaira is átterjedt. Tegnap Varsóban is parázs verekedés támadt a zsidók és a diákok között. A nagyszámú tüntető diákság megostromolta a korinánylap palotáját és beverte a ház valamennyi ablakát. A rendőrség az utolsó pillanatban érkezett és letartóztatta a diákok vezetőit. Posenben huszonnégy tüntetőt tartóztattak le, akiket bíróság eíé állítanak. Sulecziki keletgaliciai városban ukrán diákok a legtöbb zsidóüzletet, de más üzleteket is kiraboltak. Suleczikiben hosszantartó véres verekedésre került a sor, amelyek során a rendőrség egy ukrán diákot agyonlőtt, tizet megsebesitett, tizenhatot letartóztatott. Lemberg, junius 11. A rendőrség njabb három főiskolást bocsátott szabadon. A diákok sztrájkja változatlanul tart. A nemzeti érzelmű diákság tegnap ismét népgyülésí tartott, amelyen elhatározta, hogy a sztrájkot az összes letartóztatott diákok szaba- donbccsátásáig folytatni fogja. Varsó, junius 11. Zaleszcykiben a sorozások alkalmával véres verekedésre került sor. Az újoncok egy csapatja rabolni kezdett a városban s különösen a kofák sátrait és a péküsleteket támadta meg. Az elárusítók védekezni kezdtek és csakhamar' az egész városban általános lett a verekedés. Csupán a katonaság közbelépésével sikerült a nyugalmat helyreállítani. A katonák a legtöbb újoncot letartóztatták. Az események, amelyeknek két halottja és tizenkét súlyos sebesülíje van, a városban óriási pánikot keltettek. Stresemann és Briand első találkozása után A madridi tanácsülésszak második napja - Heves kisebbségi vita a titkos tanácsülésen - Stresemann az elnapolás mellett- Konferencia Hágában! Madrid, junius 11. A tanács ma délelőtti ülése ismét titkos volt. A tanácstagok újból részletesen megvitatták a kisebbségi kérdést Stresemann ma délelőtt vett részt először a vitában és fölhasználta az alkalmat, hogy két wagy beszédben állást foglaljon a problémához. Mindenekelőtt azt hangsúlyozta, hogy véleménye szerint és a kisebbségi eljárás megvizsgálásának jelenlegi stádiumában, a népszövetségi tanács mást nem tehet, mini hogy az ügyet elnapolja, vagy annak a cikkelynek alapján, amely valamennyi kisebbségi szerződésben benne van, kikéri a bágai nemzetközi bíróság javallatát. Briand válaszában kifejtette, hogy az elnapolásról már Dandurand kanadai szenátor is nyilatkozott, de sem Dandurand, sem Stresemann nem tett határozott indítványt az elnapolásra vonatkozóan. A tanácsbizottság vitája délután két óráig tartott. Általános föltünést keltett, hogy a kiszivárgott hírek szerint sein Titulescu, a kisantant képviselője, sem Zaleszki lengyel külügyminiszter nem vett részt a vitában, amely kizárólag Briand és Stresemann között folyt le. Ma délután hat órakor a tanács nj ülést tart, amely valószínűleg az ülésszak talált. A Nagynémetországra és a pángermán Németországra megalkotott tervek tulajdonképpen alig kendőzött nagynémet terjeszkedési törekvések voltak, a pángermanizmus tehát ezen a ponton parallel viszonyban volt a pánszlávizmussal. A faji gondolat fanatikusai a világháborúban a pángermán és pánszláv ideológia leszámolását látták. Ezért üdvözölte Kramár oly örömmel a háború kitörését, ezért hitte, hogy annak végeredménye a pánszláv eszme győzelme lesz. Nem igy történt. Mind a két eszme, amikor hatalmi törekvéj alakjában jelentkezett, megbukott és Középeurópa uj rendjét a kis nemzetek szabad állami életének jegyében alakították ki. A magyarság ennek a gigászi erőmérkőzésnek ütközőpontjába került földrajzi helyzeténél fogva. Vesztesége rettenetes volt, amit a háborúban szenvedett. De ez a nagy vihar sem semmisithette meg és ez mutatja legfőképpen az élethez való jogát. A magyarság központi helyzetű tömegei nemzeti államokban élik tovább független életüket, a perifériák magyarságát leszakították az uj államok. Nem tört meg azonban a magyarság lelki és kulturális egysége és nem szűnt meg élethivatása sem. Ezért szálka azoknak a szemében, akik még ma is a pánszláv eszme elkövetkező diadaláról álmodnak és statisztikai adatokkal, utolsó ülése lesz. Stresemann. egyelőre ugyan nem tett formális javaslatot a kisebbségi vita elnapolására, de bizonyára ki fog tartani eddigi álláspontja mellett és követelni fogja, hogy a kisebbségi hármas bizottság jelentésének vitáját augusztus végéig halasszák el, vagy pedig kérjék ki a hágai nemzetközi bíróság javallatát a kisebbségi probléma elvi kérdéseinek tisztázására. A Saar-probléma Páris, junius 11. Stresemann és Briand tegnap délután hosszabb magán megbeszélést (folytatott Madridban, melyen elsősorban a párisi jóvátételi szakértőkonferencia után adódott helyzet került megvitatásra. A két külügyminiszter találkozója nem volt hivatalos jellegű s inkább a barátságos eszmecsere jegyében folyt le. Stresemann és Briand ma ismét tanácskozni fognak. Formális tárgyalásokra, vagy határozatok hozatalára nem kerül sor. A rajnai kiürítés kérdésében csupán valamennyi megszálló hatalom képviselője együttesen dönthet s igy meg kell várni a julius végén összeülő nemzetközi konferencia eredményét. Az uj jóvátételi konferencia helyét egyelőre nem állapították meg, az emberszaporulat arányával bizonyítgatják, hogy Európa elszlávosodása föltartóztathatatlan folyamat. A nagy testben ott van a tüske még mindig, a kis magyarság, ezért mondotta ki Kramár leplezetlen őszinteséggel azon az emlékezetes kassai ülésen, hogy gyűlöli a magyarokat és ezért veti a magyarságnak szemére Kramár szlovenszkói hive, Ivánka Milán d'-. hozzánk juttatott cikkében, hogy még most is szlávellenes politikát folytat. A valóság azonban az, hogy a pánszlávista ideológiával szemben az amerikai ideálnak kell győznie, amely egy óriási lllamtestben tudott összehozni százmillió ambert anélkül, hogy bármelyik népcsoportnak föl kellett volna adnia nemzeti karakterét. A Kramár-féle pánszlávista ideológia és a Masaryk által képviselt humanista nacionalizmus malomkövébe került a csehszlovákiai magyarság és ezért kell megszívlelnie Szüllő Géza dr. szavai sze- nrt történelmi élethivatását, az emberi kultúrával szemben való kötelességét, amely nemzeti egvéniségének maradék nélkül való fönn- ’artásában áll. Ék voltunk ezer esztendőn kérészül'. éknek kell maradnunk a jövőben is, nem azért, hogy természetes fejlődésnek vessünk úátai. hanem hogy a különböző népi kultúrák szabad fejlődését a mi kultúránk fönntartásával biztosítsuk. Nem szabad bennünket elönienie sem a szláv, sem a germán tenger-* de Baden-Badenben aligha tartják meg. Az Echo de Paris szerint a diplomaták e* alkalommal a hollandiai Hágában fognak összejönni. i Ámbár a francia sajtó egyhangúan kijelenti, hogy Briand és Stresemann megbeszélésükön nem érintették a Saar-kérdóst, mivel ennek ■elintézéséhez a népszövetség teljes ülésének és a Saar-vidék lakosságának meghallgatása szükséges, sőt a béke valamennyi aláírójának hozzájárulása is, Sauerwein a Matinben mégis föntartja áilitását és megismétli, hogy Stresemann és Briand ma a Saar kiürítéséről is tárgyalt. A Saar-probléma természetesen csaknem megoldhatatlan. A népszavazást nem szabad mellőzni, viszont a népszavazást előbb megtartani, mint a szerződések előírják, szerződésszegést jelentene. Ezzel ellentétben a Saar-bányák visszavásárlását könnyen szabályozni lehetne, ha csupán számjegykérdésről volna szó. De a Saar-szénbányák elvesztésével Franciaország elvesztené eddigi gazdasági szupremáci&ját és a francia kereskedelem egyik legkiadósabb piacát a Saar-vidéken. Az adás-vétel természetesen a népszavazást is befolyásolná. Ezenkívül nek. De művelődnünk és erőnkhöz képest a legnagyobb kulturmunkát kifejtenünk kell, mert a népek tengerében nem lehetünk üres tér, az élet ismeretes törvénye a horror vacui és ha elleníállóerőnket elveszítjük, a sivatagon átcsap az áradat. Termékeny kulturtalaj- nak kell lennünk, amelyeken hidak vezetnek át, a különböző fajtájú népeknek és kultúráknak kapcsoló hidjai. E^t a szerepet jelölte ki számunkra a történelmi sors s ezt kívánjuk a jövőben is betölteni. ájha, ÉT ^^TRACTOR LA U FE^TAISA.Bratislaua STÚR-UTCA 7 -*• TELEF. 22-67,
