Prágai Magyar Hirlap, 1929. június (8. évfolyam, 123-147 / 2048-2072. szám)
1929-06-01 / 123. (2048.) szám
Előfizetési ár: évente 300, félévre 150j negyedévre 76, havonta 26 Ke; külföldre: évente 450, félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Ke. Egyes szám ára 1*20 Ke A szlovenszkói és ruszimzkói ellenzéki pártok Főszerkesztő: pOidikcá JULpilüpjQ. Felelős szerkesztő: DZURÁNY1 LÁSZLÓ F0R6ÁCH GÉZA 4 1 Szerkesztőség: Prága II., Panská ulice 12, II. emelet. Telefon: 30311 — Kiadóhivatal: Prága IU, Panskául 12/111.—Telefon: 34184.—Sürgönyeim: Hírlap, Praha LEZAJLOTT AZ ÉV LEGNAGYOBB POLITIKAI ESEMENYE Ii angol választásokon íiíéisí eivesiteü alszilnt többségéi I Lifcoyí-Partv meglepő előretörése — Austin ösaststefainí csupán 43 szavazatnyi tői&séggei választották meg — Bátdmii fia: szscfsüsta képilset© — A király iitisiísi isiéi a zavaros pelsiilai helyzetei A Mfcok. üliiirt nem váltották le a Hozzájuk fűzött reményt London, május 31. A délután hat órakor kiadott jelentés szerint a tegnapi választásokon a munkáspárt eddig 268 (a volt parlamentben 151), a konzervatív párt 227 (410), a liberális párt 46 (46), a többi párt 7 (7) mandátumot ért el. 67 kerületből egyelővé nem érkezett jelentés. Jól informált körök szerint a munkáspárt elérheti a<z abszolút többséget is, amihez 35—40 mandátuma hiányzik :pég. London. május 31. Az alsóházii választások tegnap az onezág 615 válaszíókerüfotóben nyugodtan és mindéin zavaré incidens nélkül folytak le. Az eddigi eredmény hozzávetőlegesen igazolni látszik azokat a reményeket, amelyekkel az egyes pártok szakértői a választékba indultak. A városokban — London és Délanglia várcsainak kivételével — a munkáspárt mindenütt döntő győzelmet aratott. A Laibour Partv győzelme egyelőre inkább a leadott szavazatok számában látszik, mint a mandáíaiiiriezámókiban. A jelentösebb egyéniségek közül a konzervatívok táborában nem mindenkit választottak meg, mig a munkáspártiak közül sok olyan szakszervezeti személyiség került a kamarába, aki az elmúlt ülésszak alatt hiányzott onnét. A szocialista intelligencia valamennyi vezetőjét megválasztották. ■ Érdekes, hogy Baldwin legidősebb iia, aki szocialista programmal lépett föl, megverte konzervatív ellenfelét s mint a Labour Party egyik fiatal képviselője kerül az uj alsóháziba. Egyáltalán Anglia „nagy neveinek" fiai többnyire szocialista programmal léptek föl és rendkívül sikeresen szerepeltek. így Hall Saine és Norman Angol fiait is megválasztották. A liberálisok néhány átlagosan intelligens képviselőjüket elvesztették, de több értékes egyéniséget nyertek. Sir Her- bert Sámuelt és Simont, Manchester főpolgármesterét, liberális programmal megválasztották. Batterseaban a munkáspárt hivatalos jelöltje megverte az alsóház egyetlen kommunista képviselőjét, Saldatvala hindu orvost. A kommunisták egyáltalában mindenütt döntő vereséget szenvedtek és sokkal kisebb eredményt értek el, mint az 1924-es választásokon. Legerősebb vá- 1 asztákerii! cicikben alig kétezer .szavazatot. kaptáik és néhol, ahol nagy propagandát fejtettek ki, összevissza néhány száz szavazatot tudták elérni. Birminghamban Növelte Chamberlain és Aim-ory minisztereket tui.nyamé többséggel megválasztották, épp úgy, mint Worihinglon Evans haidügyuniniáztert Westminsterben és Sir Sámuel Iloaret Ghelseabau. A leányok szerepe A £ata] lányok, akik ezen a választáson járultak először az urnákhoz, körülbelül úgy szavaztak, ahogy környezetük. A család determinálta őket 8 olyan kerületekben, ahol a konzervatív ők voltak fölényben, most is megmaradtak, mert a konzervatív családokhoz tartozó lányok ugyanúgy szavaztak, mint hozzátartozóik. Ugyanez áll természetesen a liberális és a munkáspárti kerületekre is, ahol a bakfisok ugyancsak a férfitöbbséggel szavaztak. Politikai állásfoglalásuk tehát mindenütt megegyezik férfikörnyezetük állásfoglalásával. A munkáspárt legnagyobb győzelmeit a vidéki városokban . aratta. Nagy-London és Délangliia egy-két városa konzervatív maradt, de Közép- és Északanglia ipari centrumai túlnyomó többséggel a Laibour Party zászlai alá csoportosultak. A munkáspártiak Manchesterben és SaWordlban rengeteg régi kerületüket visszahódították. Birmingham- ban és Liverpooliban a konzervatív erődök falaiba óriási ékeket vertek és sok uj kerületet hódítottak meg. Hogy mennyire erős volt támadásuk, arra rendkívül jellemző Sir Austin Chamberlain esete, akit Birminghamban mindössze 43 szavazatnyi többséggel választottak meg konzervatív programjával s ezt az eredményt is csak úgy tudta elérni, hogy a választási lapokat háromszor összeolvasták s így végre megállapították kis többségét. Az első ösz- szcolvasásnál mindössze három szavazattal vezetett. Chamberlain választókerületét a konzervatívok holtbiztos zsákmánynak tekintették s igy annál föltünöbb, hogy a külügyminiszter mindössze 43 szavazatnyi többséggel tudott győzni és 16.862 szavazatot kapott a munkáspárt 16.819 szavazatával szemben. Ugyanilyen eredményt ért el Plymouthban Lady Astor, akinek eddigi túlnyomó többsége 211 szavazatra zsugorodott össze. A munkáspárt reggeli előretörése A munkáspárt győzelme különösen a ma reggeli órákban látszott hatalmasnak. A reggel négy órai összeszámolás szerint a konzer-i vativok 80 (egyet nyertek, 52-őt elvesztettek), a munkáspártiak 121 (57-et nyertek, hármat vesztettek), a liberálisok 14 (8-al nyertek, 9-et vesztettek), az ir nacionalisták 3 (kettőt nyertek) és a pártonkivüliek 2 mandátumot értek el. Ezek az eredmények többnyire erős munkáspárti kerületekre vonatkoztak. Mindazonáltal általános meglepetést keltett, hogy a munkáspártiak az első rohamnál ily döntő és abszolút győzelmet arattak. Föltűnő a liberálisok visszaesése, akik az első ered- mébj«^síeolyas4áko? még nem váUptfák be a hozzájuk iüzött reményi. Az eredmények megoszlása Mint ismeretes, az angol alsóház 615 képviselőből áll. Eddig a konzervatív párt 412 mandátum fölött rendelkezett, a munkáspárt 151, a liberális párt pedig 46 mandátum fölött. A többi mandátum a pártonkivüliek között oszlott meg. Az eddigi jelek szerint a konzervatívok elvesztik abszolút többségüket. Londoni szakértők szerint az eddigi eredmények után szerencse kell hozzá, ha a toryknak sikerül még kétszáz mandátumot szerezniük és 280 képviselővel az uj parlamentbe vonulniok. A liberálisok nem érik el a száz mandátumot s valószínűleg 60 képviselővel meg fog kelleni elégedniük, de ez a szám is elég a két nagy párt közötti fontos szerep betöltéséhez. Az uj parlamenti helyzetnek valószínűleg az lesz az alapvető kérdése, hogy a liberális párt melyik nagy párttal lép összeköttetésbe. Lloyd George nélkül aligha kormányozható ezentúl Anglia. Mint ismeretes, Lloyd George több ízben kijelentette, hogy nem hajlandó megismételni az 1924-es kísérletet és nem hajlandó a munkáspárttal együtthaladni. Garwin Obser- veréből kitűnik, hogy „a beteg király kímélésére" a két polgári párt megkísérli az együtthaladást és szembenéz a kétségtelenül nagyon erős szocialista ellenzékkel. A munkáspárt a városokban óriási győzelmet aratott, de az úgynevezett sik vidék eredményei még nem ismeretesek. Ezen a sik vidéken elsősorban a liberálisok mérkőznek a konzervatívokkal s a munkáspárt csak harmadsorban kerül számításba. A munkásnegyedekben a munkáspárt körülbelül megkétszerezte mandátumszámát. Oliwer Baldwinon, Norman Angelen és Hall Cainén kívül az úgynevezett fiatalabb szocialista intelligencia több más vezérét is megválasztották, mig az eddig parlamenten kívül álló szakszervezeti vezérek közül ez alkalommal Tillet ée Turner is mandátumot szereztek. Manchesterben és Salíordban a munkáspárt öt olyan mandátumot szerzett meg, amely 1924-ig a liberálisok legbiztosabb zsákmányának számított. Birminghamban, Liverpoolban és Bristolban a szocialisták 5, 2, illetve 3 mandátumot szereztek, ami rendkívül hatalmas szám a konzervatív párt erődjeiben. Birminghamban Baldwin kabinettjének két minisztere csaknem megbukott. Chamberlaint — mint említettük — mindössze 43 szavazatnyi többséggel választották meg, mig kollégáját, Steel Maidlandet Birmingham egy másik kerületében megbuktatták. Bristolban feltűnést keltett Sir Thomas Inskit főállamügyész veresége. Williams, a tengerentúli kereskedelmi hivatal elnöke, Readingben elvesztette Huntly és Palmer kétszersültgyá- rosok birodalmát, amelyben ez alkalommal a szocialista jelölt győzött 400 szavazattal. Viszont Henderson volt munkáspárti miniszter államtitkára megbukott egy északvidéki ipari kerületben. A liberálisoknál egyelőre egyensúlyban van a nyereség és a veszteség. Viszont a legjobb liberális választókerületekből még nem érkezett jelentés. A konzervatívok a legjobban Dél&ngüában és London kertelővárosaiban tartották magukat. E vidéken a legtöbb kerületben tiz-tizozernyi szavazattal győztek, azaz fölényük teljes és abszolút volt. Ezekben a kerületekben az asszonyok és a lányok tényleg a „családok pártjára", a konzervatív pártra szavaztak. Jellemző a kommunisták teljes kudarca. Abban a huszonkilenc kerületben, ahol jelöltei állítottak föl, össze-vissza alig fognak husz-harmincezer szavazatot kapni. Több kerületben, ahol a szavazatok száma negyven-ötvenezer között mozog • és erősen munkáskerületeknek számítanak, a kommunisták mindössze három-négyszáz szavazatot kaptak. Saldatvala megbukott. Á választások mindenütt nyugodtan folytak le, csak a rendkívül nagy meleg okozott bajokat, öt embert a választási urnák előtt való várakozás alatt napszurás ért. Eredmény ma délután két őrskor London, május 31. Ma délután két órakor hivatalosan a következő választási eredményt tették közzé: konzervatívok 123, nyertek: 2, vesztettek 78 mandátumot; munkáspárt 164, nyert: 79, vesztett 3; liberálisok 23, nyertek: 13, vesztettek 15; a többi párt 5, nyert: 3, vesztett 1 mandátumot. 208 mandátumnál a szavazatok számának elosztása a következő volt: a konzervatív pártra 2,880.000-en szavaztak, a munkáspártra 3.2í0.G0ö-en, a liberális pártra 1 millió 630.090-en, mig a többi párt mindössze 100.00 szavazatot kapott. A zavart a király váratlan megbetegedése tetézi Az áttekinthetetlen politikai helyzetet az is bonyolítja, hogy V. György király váratlanul újra súlyosan megbetegedett. Állítólag egy szombati pikkniken meghűlt és magas lázzal most is ágyban fekszik. A király betegsége alatt működő államtanács azonnal újra hivatal bal ép ett. Mivel azonban az államtanács a törvény értelmében nem jelent teljes régensséget, nem fogadhatja el a király távollétében Baldwin lemondását és nem bízhat meg más politikust a kormányalakítással. Ilyen körülmények között Baldwin valószínűleg kénytelen lesz eredeti tervét megváltoztatni. Még ha nem is kap abszolút többséget az uj parlamentben, a király betegségének elhúzódása esetén nem mond le azonnal, Ivánom az uj szesszió megkezdésén régenstörvényjavaslatot nyújt be, amelyet az alsóház bizonyára elfogad. Csupán e törvény elfogadása után jelentheti be le’HP’' LA 0 FEfóTAlSA.BRBTisLflva STÚR-UTCA7 - TELEP. 22-37
