Prágai Magyar Hirlap, 1929. május (8. évfolyam, 100-122 / 2025-2047. szám)

1929-05-16 / 111. (2036.) szám

7 A kassai esküdtszék 15 légy- házra itéSt egy banditát, aki kegyetlen módon rabolt ki egy Amerikából visszatért gazdái 1029 május 16, csütörtök. .''Hir.eic __ A PRÁGAI MOZIK MŰSORA: Adria: Vihar Ázsia feleit. (3-ik hét). Hvezda: A leányíarm. Tóm Mix — Más városok, más leányok. (V. MacLaglen). Lido: A végzet éjszakái. — A boxbajnok menyasz-, szonya. (Xénia Desni, W.uy Fritsch.) Lucerna: A balettleány szive. (Billie Dove.) Metró: A szerelem forrása. — Don Juan. Svetozor: Egy kicsit kedvelem magát. (Laura le Plante.) SPgT"T. Előfizetőink és Olvasóink figyelmébe! ‘TJMI Magyar, olasz, lengyel ó» román vizű- mok. illetve útlevelek meghosszabbítása végett méltóztassanak atleveleiket a P. M. H. pozsonyi kiadóhivatalához, Brati- slava, Grössling-u. 36. I. cimre bekül­deni A többi államokba 3zóló vízumok megszerzését a prágai kiadóhivatal: jgjgi^Praha II., Panská -lice 12. III., eszközli. — Az országos választmány ülése. A szio- venszkói országos választmány ülését május 15-re hivta össze Országh József országos al- elnök. A választmány tárgysorozatán százöt­ven ügy szerepel, köztük kórházi és uíügyek, községi szabályrendeletek és igen sok kér­vény úgy egyesek, mint egyesületek részéről. — A komáromi református egyháztanács ülése. Komáromi ludósitónk jelenti: .A komá­romi református egyháztanács Galambos Zol­tán lelkész és Fülöp Zsigmond főgondnok el­nöklete alatt tartott ülésében a harangok fel­avatási ünnepélyéről tanácskozott és annak programját megállapította. Az egyház egy­hangúlag adta hármas szavazatát Vágó Ede és Beke Kálmán lelkészekre és Pap Elemér is Vásárhelyi Károly világi tanáesbirójelöl- tekre. Majd a temetőrendezés ügyében ho­zott határozatot az egyháztanács. — Halálozás. Mészáros Lajos nyug. várme­gyei tisztviselő munkás életének 48. évében Komáromban, hosszas szenvedés után, el­hunyt. A megboldogult Komároinvármegye szolgálatában töltött negyedszázad után vo­nult nyugalomba és kitűnő szolgálatait széles körökben ismerték el. A megboldogultat öz­vegye, sz. Lichteneckert Etelka, továbbá test­vérei Mészáros Klára és Mészáros János nyug. kereskedelemügyi államtitkár gyászolják.* — Magyar zarándoklat Máriacellbe. Po­zsonyból jelentik: A pozsonyi első magyar szt. Olvasó Társulat zarándoklatot rendez Máriacellbe. Indulás jiulius 3-án reggel 6.40 órakor a pozsonyi főpályaudvarról. Visszaér­kezés Pozsonyba a főpályaudvaron julius 6-án d. u. 4 órakor. Jelentkezni lehet a po­zsonyi kapucinus renöház főnökségénél jú­nius 26-ig. Jelentkezéseknél közölni kell a pontos cimet és a születési évet és hónapot. A résztvevőknek 180 koronát kell lefizetniük. Útlevélről és elszállásolásról a rendezőség gondoskodik, melynek költségeit azonban ■mindenki maga viseli. A programot és iga­zolványt egy héttel az utazás előtt mindenki­nek elküldi a rendezőség. — Gábor József operaénekes holttestének kalandos megérkezése Budapestre. Buda­pesti szerkesztőségünk telefonálja: Gábor Jó­zsef operaénekes holttestét tegnap délután a csehszlovákiai Illéspusztáról autón szállí­tották Budapestre. Balassagyarmat és Buda­pest között az autót nagy vihar érte utói, úgy hogy a sofifőr kénytelen volt az utszóli csár­dában bevárni, mig a vihar eláll. Gábor Jó­zsef hozzátartozói a lakásban várták a holt­test megérkezését és mivel az késő estig nem érkezett meg, a Lakásból eltávoztak. Késő este futott be a holttestet szállító autó Budapesre. Gábor József lakásán a cselédség sem tudta megmondani, hogy mi legyen a holttesttel, mire a soífőr az operaénekes holttestét az Operaház elé vitte. Az Operaház énekesei között erre nagy riadalom támadt, Palló Imre operaénekes telefonált az egyik temetkezési vállalatnak, amelynek emberei a holttestet beszállították a temető halottas- házába. — A komáromi r. kai. autonóm egyházköz­ség képviselőtestületének ülése. Komáromi tudósítónk jelenti: A komáromi r. kát. auto­nóm egyházközség képviselete Majer Imre dr, apátplébános elnöklete alatt tartott ülé­sében előkészítette a pünkösd második ünne­pén tartandó közgyűlés napirendjét. Letár­gyalta a múlt évi zárószámadást és az idei költségvetést, majd elhatározta, hogy az egy­házközség negyedéves Értesítőt ad ki, amely­ben az egyház belső életének eseményeivel foglalkozik. A szerkesztésre Alapy Gyula dr. világi elnököt kérte fel a képviselet. A hősi halottak emlékműve nagy vitára adott alkal­mat, mely magas színvonalon mozgott. Be­haló eszmecsere után a képviselet azt a meg­oldást fogadta el, hogy a templom külsején állítja fel az emlékművet. Elhatározta a kép­viselet a temetőben modern igényeknek meg­felelő ravatalozó felállítását, mely még ebben az évben elkészül. — Egy kassai sakkozó gyalog indult el, hogy a harisba*'i sakkversenyen résztvegyen. Kassai szerkesztőségünk telefonálja: Zabod- roczky Ernő. az ismertnevü kassai sakkozó, gyalog indull el Karlsbadba, hogy az ottani aakkvérsenyen résztvegyen. Hat nap óta azonban nem érkezett felőle semmi hir, úgy hogy kassai barátai attól tartanak, hogy Za­bod roczky útközben megbetegedett. Kassa, május 15. (Kassai szerkesztőségünk telefonjelentése.) A kassai esküdtszék teg­nap tárgyalta Stebilla Péter zolnicai (len­gyelországi) lakos bűnügyét. Stebilla Péter a múlt év juftius 25-én három társával együtt betört egy Amerikából visszatért gazda há­zába és követelte a gazdától, hogy adja át a pénzét. A gazda ellenkezett ,mire egy kötéllel a mestergerendához kötötték s tüzet raktak alája, úgy hogy a gazda a kínok hatása alatt átadta a pénzt. Stebilla Péter a rabolt pénzzel Kas­sára jött, ahol egy igazoltatás alkalmával rendőrkézre került. A nála talált dollárokról * mit. Brwnn, május 15. A légfelső bíróság teg­nap foglalkozott Bodnár György volt gálszé- csi járási főnök egyik bünpörével, akit a kis- sai törvényszék megvesztegetés vétsége miatt hét hónapi fogházra ítélt s a kassai tábla szin­tén j óvá hagyta az ítéletet. A keletszlovenszkói közigatásra hosszú éveken keresztül a legsötétebb árnyékot Bod­nár György, a kiskirályként uralkodó gál- szécsi járási főnök alakja vetette. Sokan tud­tak közvetlen tapasztalatból is Bodnár gyanús (izéiméiről, azonban senki sem mert szembe­szállni a nagyhatalmú satrapával, annál ke­vésbé, mert Bodnár György számtalanszor adta tudtára az ellene tulokban acsarkodóknak, hogy fe­lettes hatóságánál személyére vonatkozó semmiféle panasz nem talál meghall gat asm Igaz volt-e ez, vagy sem, nem kutatjuk, a bí­róságok sem foglalkoztak vele, csak amiyi bizonyos, hogy ezt a Keletszlovenszkó talajá­ba gyökerezett fát, melynek csápként kinyúló ágai már az égig látszottak nőni, két ügyvéd döntötte ki. Az ügyvédek Kanadába kivándo­rolni szándékozók útleveleinek megszerzésé­vel foglalkoztak, az útleveleket természetesen Bodnárnak is alá kellett írnia. A kivándor­lóknak már el kellett volna indulniok, hogy elérjék a hajót, amelyre már megvásárolták a jegyeket, de útlevelüket még mindig nem kapták kézihez. Az egyik interveniáló ügyvéd­nek egy alkalommal Bodnár csak egyfélekép­pen értelmezhető szavakban adta ennek ma­gyarázatát: — Önök ügyvédek megkeresik ezen a ma­guk pénzét, én ellenben nem keresek sem­mit. Amidőn az ügyvéd nem akart érteni ebből a világos beszédből. Bodnár kereken kijelen­tette, hogy nincsenek hivatalában útlevelek, igy tehát a kívánt paszusokat nem tudja kiál­lítani. Ugyancsak Bodnár szájából hasonló választ kapott a másik ügyvéd is. Mindezzel szemben köztudomású dolog volt, hogy Guth Ernő utazási irodája boszorkányoson xx Bráuer Géza fogászati műterme Po­zsony, Duna-u. 8, átjáróház Grössling-u. 57. — Fantasztikus rablótámadás a ligetfalusi erdőben. Pozsonyi szerkesztőségünk telefo­nálja: Tegnap délután Mihalkó Józsa, egy autómechanikus felesége, férjével együtt autókirándulást tett a Ligetfaluhoz közel eső erdőbe. Amikor az erdő széléhez értek, az autómechanikus megállította a gépkocsit, be­ment az erdőbe, feleségét pedig az autó őri­zésére hagyta. Tiz percig lehetett az asszony egyedül, amikor az erdő sűrűjéből egy fiatal suhanc bukkant elő és fenyegető hangon pénzt követelt tőle. A következő pillanatban egy másik suhanc is ott termett, aki kisza­kította az asszony kezéből a ridikült és annak tartalmát: 208 koronát zsebrevágta. A fák közül ekkor még négy fiatalember bukkant elő, akik valószinüleg cinkostársai voltak a két suhancnak. A nő segítségért kiabált, mi­re a suhancok megijedtek és az erdő sűrűjé­ben csakhamar eltűntek. Közben visszaérke­zett a férfi az erdőből, akinek az asszony el­mesélte veszedelmes kalandját. A házaspár a ligetfalusi csendőrségre ment., ahonnan lo- vasrendőrök mentek ki az erdő átkutatására. A nyomozás folyik, bár a rendőrség nagyon fantasztikusnak tartja az asszony elbeszé- , léseit azt mondotta, hogy azt Uogváron találta. Ké­sőbb azonban a keresztkérdések hatása alatt bevallotta a rablást, amit a vizsgálóbiró előtt tett vallomásában is megerősített. A tegnapi esküdtszéki tárgyaláson Stebilla ugyan taga­dásban volt, azonban a Lengyelországból megidézett tanuk és a károsultak vallomásai alapján a vád teljes beig-azolást nyert. Éjszaka egy órakor hirdette ki az esküdtbi- róság ítéletét, amely szerint Stebilla Pétert 15 évi fegyházra Ítélte el. Három társa felett lengyelországi bíróság fog a jövő hónapban Ítélkezni. rövid idő alatt látja el kiimád őrlő ügyfeleit útlevelekkel. Ezen útlevelek megszerzése azonban példá­nyonként 500—840 koronába került. Kiderült az is, hogy Guth azért tudja ügyfeleit oly készségesen és gyorsan kiszolgálni, mert min­den egyes útlevél kiadása fejében száz ko­rona sápot fizet. Végül is viszgálat indult meg s Guth a nyomozás során, később pedig a vizsgálat fo­lyamán is beismerte a vesztegetéseket, mire a nagyiratalrnu Bodnárt vád alá helyezték. Bodnár cáfolta a vádat, de Guth, akit szintén pörbe fogtok, beismerte a vesztegetéseket. Eljárását azzxal indokolta, hogy ez volt az egyedüli mód útlevelekhez jutni. „ Vallomása szerint Bodnár a szó szoros értel­mében a pénzt kizsarolta tőle és pedig össze­sen 4000 koronát. Számos felvonult tanú szin­tén terhelő vallomást tett Bodnár ellen. A kassai törvényszék büntető tanácsa a vallo­mások alapján bűnösnek mondotta ki Bodnár Györgyöt háromszoros megvesztegetés vétsé­gében és hét hónapi fogházra Ítélte el, Gvihot pedig az ajándékok miatt három hónapi fogházra, mindkettőjüket föltétel nélkül. A két elitéit felebbezett a kassai Ítélőtáblá­hoz, amely az Ítéletet teljes egészében jóvá­hagyta. A táblai Ítélet ellen a két elítélt sem­miségi panaszt jelentett be a legfelső bíró­ságihoz különböző alaki hibákat hozva fel pa­naszában. A legfelső biróság tegnap foglal­kozott a semmiségi panaszokkal. Guth védője, Bedő dr. felemlítette, hogy Bodnárt később zsarolás miatt öt és fél évi fegyházra Ítélték el, amiből arra lehet kö­vetkeztetni, hogy a most tárgyalt esetben sem lehet Guth ellen a vesztegetés vádját felhozni, mivel szerinte Bodnár a sápot kizsarolta Guth tói. A vezérügyész indítványára a legfel­sőbb biróság azt a döntést hozta, hogy mind­két semmiségi panaszt elutasítja és elveti. — A budapesti Ítélőtábla leszállította Szász Elek volt rendőrkapitány büntetését. Buda­pesti szerkesztőségünk telefonálja: A buda­pesti Ítélőtábla ma délután hirdette ki Ítéle­tét Szász Elek volt rendőrkapitány, a rend­őrségi háziétkezde vezetőjének bűnügyében. A tábla megváltoztatta az elsőfokú Ítéletet és Szász Eleket egyrendbeli folytatólagosan elkövetett sikkasztás bűntettében mondotta ki bűnösnek és két és félévi börtönbüntetés­re Ítélte el. A jelenleg vizsgálati fogságban ülő Szász Elek dr. szabadlábrahelyezését is elrendelte a tábla tekintettel arra, hogy a volt rendőrkapitány a büntetésnek nagy' ré­szét, két évet és két hónapot, már kitöltötte. — A Dunába ugrott Budapesten egy gé­pészmérnök. Budapesti szerkesztőségünk te­lefonálja: Ma délben félegy órakor az újpesti vasúti összekötőhidról a Dunába ugrott egy jólöltözött fiatalember. A Dunán épp akkor csónakázott Krecs Géza portás, aki kihúzta a vízből a fuldokló férfit. Az eszméletlen álla­potban lévő fiatalembert a mentők a Rókus- kórházba szállították. Megállapítási nyert, hogy az életunt ember Gazdag Pál 36 éves okleveles gépészmérnökkel azonos, aki való­színűleg nyomora miatt akart megválni az élettől. szlovák nemzeti párt követelései Prága, május 15. A szlovák nemzeti párt hivatalos lapja, a Národnie Novlny beszámol a pártnak Rimakokován tartott vasárnapi népgyüléséről, melyen többezer főnyi hallga­tóság vett részt. A gyűlésen Rázus Márton is beszélt. Az elfogadott határozati javaslat sze­rint a szlovák nemzeti párt követeli vala­mennyi Szlovenszkón tartózkodó cseh vas­utas, pénzügyőr, csendőr, levélhordó, fegy- őr, bírósági szolga, állami és városi rendőr, utkaparó, erdőőr, pedellus, állami ütemekben alkalmazott munkás eltávolítá­sát, a nem szlovákoknak adott különböző en­gedélyek elvételét, a földreform revízióját oly értelemben, hogy a néni szlovákoknak adott maradók birtokokat a szlovák nép között par­cellázzák fel, erélyesen követeli, hogy a szlo- venszkói közép- és felső iskolák ciméből tö­röljék a „cséhszlovák" elnevezést s helyébe csak a „szlovák" szót használják, mert Cseh- Morvaországban és Sziléziában csupán csak cseh iskolák léteznek, a párt kivámja, hogy a szlovák iskolákban kizárólag szlovák nyelven tanítsanak s távolítsák el az összes csehül ta­nító tanárokat és tanítókat. Nem különben ké­ri a párt azon cseh hivatalnokok eltávolítását, akik ez ideig nem szlovák nyelven hivatalmo- koskoduak. Érdekes a határozatban, hogy a szlovák nemzeti párt a választási listareud- szor törlését kéri A párt a szlovákságot egy­séges politikai front létesítésére szólítja fel. Bulgária nemzeti ünnepe Szófia, május 15. Preszlavában, Simeon cár egykori székesvárosá­ban, hova Szerbia és a bizánci császárság évdi­jat küldötL>ezer évvel ezelőtt: Preszlavában, a mostani Eszki Sztambulban nemzeti ünnepre sereg- lett össze vasárnap Bulgária népe. Nem Bolgáror­szág. fennállásának jubileumát ünnepelték ott, mert a régi Bulgáriának már 680 és 1019 közt vol tak hatalmas fejedelmei, hanem Simeon cárét, ki 893 és 827 közt uralkodott. Voltak Bolgárországnak már Simeon előtt is történelmi szerepet játszó fe­jedelmei, minők Krum khán, kinek sziklába vá­gott madarai ezerszázéves féldombormü emlék­szobra (melynek ó-görög feliratát magyar tudós: Fehér Géza fejtette meg három évvel ezelőtt) a régi kor leghatásosabb történelmi emlékeinek egyi­ke és Boris khán. ki 864-ben vette fel, görögkeleti ritus szerint, a kereszténységet s megalapította az uj keresztény bolgár egyházat. De Krum és Boris még a bizánci császár adófizetője volt. Si­meon pedig már szuverén uralkodó. Ő az, ki ke­resztény kulturáltammá és nagyba tatommá tette országát, kiterjesztette birodalma határát a Feke­te-tengertől a Száváig és az Égei-iengerig s felvet­te „a bolgárok cárja és a görögök uralkodója*1 cimét. Simeon uralkodásának történelmi eseményei közé tartozik az a vereség, melyet a Bölcs Leóval szövetkezett magyaroktól szenvedett s az a megtor­lás, melyet azzal ért el, hogy szövetkezett a besse- nyőkkel, kik a magyar lovashad távollétében meg­rohanták és.leöldösték az etelkö táborban vissza­maradt nőket, öregeket és gyermekeket. Ez a csa­pás kényszeritette a magyaro1- t, hogy elhagyják Etelközt s uj hazát keressenek. A magyar hon- alapitás története igy szövődik össze Simeon cár uralkodásának eseményeivel. Van a preszlavai ünnepnek még egy jelentő­sége, melyet a bolgár nemzeti öntudat nem kevés­bé tart számon, mint Simeon cár uralkodását: az idén van ötven esztendeje annak, hogy Trnovóban összeült az első bolgár nemzetgyűlés, mely Bul­gáriát alkotmányos örökös monarchiává tette 9 melynek utóda, a rendes képviselői kamara Bat- tenberg Sándor herceget a bolgár fejedelmi szék­be ültette. íme, ez a jelentősége a preszlavai ünnepnek, amelyre — mint Szófiából jelentik, — többezer paraszt gépkocsin, kocsin és más jármüven érke­zett. Boris királyt a diadalív előtt a miniszterelnök, a kabinet tagjai, a helyi hatóságok és a megjelent ünneplő közönség fogadták és lelkes ovációban ré­szesítették. Az üdvözlések után impozáns menet alakult, amely megindult az uj székesegyház felé. A székesegyházat Simeon várnai érsek szentel­te be, aki örökmécsest gyújtott Simeon cár emlé­kére. Délben a szabadban nagy néplakoma volt, ame­lyen résztvett Boris király. Ezen a lakomán a ki­rály beszédet mondott. Megállapította, hogy Bul­gária történelmének két legfontosabb eseménye a kereszténység felvétele Boris cár alatt é6 a bolgár irodalom felvirágzása Simeon uralma alatt. — Hetrenhétéves öngyilkos. Komáromi tu­dósitónk jelenti: Csalava János 77 éves mun­kás Komáromban vizuccai lakásán felakasz­totta magát. Reggel félhatkor veje, Vurnyik Ferenc fedezte fel, hogy az öregember ön­gyilkos lett, levágta a kötélről és éleszteni próbálta, de sikertelenül. A kiszállt rendőr­ség és rendőrorvos csak a beállott halált kon­statálták. Az öreg néhány sort hagyott hátra, melyben életuntságát nevezi meg halála okául. — A rendőrbiróság Ítélkezett két letartóz­tatott kassai kommunista felett. Kassai szer­kesztőségünk telefonálja: A uémet konzulá­tus ellen tervezett kommunista tüntetés két letartóztatottját: Spiegel Gyulát és Bergmann Móricot, a rendőrbiróság tiz-tiznapi elzárás­sal és 100—100 korona pénzbírsággal súj­totta. Bodnár György, a zempléni satrapa vesztegetési ügye a legfelső bíró­ság előtt A legfelső biróság jóváhagyta az alsóbbfoku hatóságok ítéletét amely Bodnárt hét és a vesztegető Guth Ernőt három hónapi fogházra ítélte el

Next

/
Oldalképek
Tartalom