Prágai Magyar Hirlap, 1929. május (8. évfolyam, 100-122 / 2025-2047. szám)
1929-05-07 / 104. (2029.) szám
1929 május 7, kedd. 'Erasaa 5 Szálét meggyilkolásával vádolt bécsi diák bmnperében megkezdték a tárgyalást A Siataí Artmann Frigyes tagadja bűnösségét — vádirat szerint a vagyonért és az életbiztosítási összegek megszerzéséért gyilkolt Bécs, május 6. Az a véres dráma, amely múlt év szeptember ‘20.-án Artmann Dezső kormánytanácsos, a német takarékpénztárak központi bankjának nyugalmazott elnökhelyettese lakásái) játszódott le, ma délelőtt került bünper alakjában a bécsi bíróság elé. Artmann feleségével és 17 éves fiával lakott a négyszobás, polgári jómódra valló lakásában. Nemrég még dúsgazdag ember volt, aki azonban milliós vagyonának nagyrészét szerencsétlen kontremin- spékül óéi ókban vesztette el. A balulvégződött tőzsdemanőver elnyelte ugyan a milliókat, de még mindig maradt az öreg házaspárnak annyi vagyona, amennyiből rendes polgári életmódot folytathatott. A luxusvillát s autójukat eladták és beköltöztek a Cotage-negyed egyik bérházába. Szeptember 20.-án a hajnali órákban a fiatal Artmann dalt arccal rohant ki a lakásból, felköltötte a cselédlányt és felindult hangon közölte vele, hogy a szüleit a hálószobában holtam, tar látta. A eselédleány fellármázta a háziakat és együtt mentek a lakásba. A hálószoba szőnyegén késszur ásóktól sebezve hevert a kormánytanácsos, pár méterre tőle, az ágyon felesége véres holtteste feküdt. A családi dráma körülményeit rendőri és törvényszéki bizottság vizsgálta meg. Kihallgatták a fiatal Artmannt, aki első vallomásában előadta, hogy éjfél után egyszerre csak heves szóváltás lármájára riadt fel. Az indulatos hangok szülei hálószobájából hallatszottak és ő álomütasan, bódultán indult el, hogy megnézze, mi történt odabenn. Midőn belépett, a szemei elé táruló látvány egyszeriben kijózanította. Édesapja és anyja, holtan feküdt, apja a földön, bátyja pedig az ágyon. így hangzott az Artmann fiú első vallomása, melynek valódiságában a nyomozó hatóságok már kezdettől fogva erősen kételkedtek. Artmann Frigyest a komolyICsIzi Sód bróm fürdő j 1 kérjen prospektust | Pürőöigazgatósdg, Csizfürőö, 5Iou. | nak látszó gyanuokok alapján őrizetbe vették és midőn első vallomását megváltoztatta s állandóan újabb adatokkal hozakodott elő, az ellene irányuló gyanú megerősödött. Több változtatás után állhatatosan megmaradt ama legutóbbi vallomása mellett, amely Egy montenegrói tábornok § párisi bíróság előtt Páris, május 6. A párisi büntetőbíróság most vonta kérdőre tiltott fegyverviselés vétségéért Popovits Kristo montenegrói tábornokot. A tábornokot eredetileg kémkedésért helyezték letartóztatásba, azonban a szerb nyelven irt feljegyzések átvizsgálása még nincsen befejezve és igy most csak tiltott fegyverviselésért vonta felelősségre a tábornokot a bíróság. M. Miioch de Zilies, a tábornok védőügyvédje a következő kijelentést tette a bíróságon: — A tábornokok az egész világon fegyverrel járnaik, tábornokot fegyverviselésért kérdőre vonni nem lehet. A versaillesi békeszerződés szerint a montengrói hadsereg nincsen lefegyverezve, hanem az ántántnak szövetséges hadserege. «. A versaillesi békeszerződés szerint a montenegrói királyság „de jure“ még mindig létezik. Kormányát a szerbek erőszakoskodásai elől Cettinjébőd előbb Párisba, majd Rómába helyezték és Popovits Kristo tábornok a montenegrói király környezetéhez tartozik, akinek immunitási előjogait nem ronthatja #. a jugoszláv állam megalakulása sem (?). A védő szerint tehát a tábornokot nemcsak hogy elítélni nem szabad, hanem még a fegyverét is vissza kell adni neki, mert az a fegyver a tábornok kezében Montenegró függetlenségé t s z im b ol i z á 1 ja. Á birósáv a szép ér ve lés dacára 25 frank pénzbüntetésre Ítélte a tábornokot és elrendelte a revolver elkobzását. A kémkedés ügyében, természetesen, tovább folyik a vizsgálat. szerint ő a szóváltás zajára berohant szülei szobájába és a késsel hadonászó apjára vetette magát. Állítása szerint édesanyját akarta megvédeni, bírókra kelt apjával, akinek kezéből kifordította a kést. Ebben a pillanatban a földre zuhantak, olyan szerencsétlenül, hogy apját a saját kése szivén találta. A fiú vallomásával szemben a törvényszéki orvosszakértők véleménye abban összegeződött, hogy az Artmmn-há- zaspár halálának előidézésében egy harmadik személy a bűnös. Beregszász, május 6. (A Prágai Magyal Hírlap munkatársától.) A múlt év őszén hosz- szabb cikkben irtuk meg, hogy a Beregszászhoz közeli Bene község határában elterülő Kelemen-hegyben egy társaság legendáshírű kuruckincsek után kutat. A kelemenhegyi kincseik legendája már hosz- szabb ideje izgatja a környékbeli lakosságot, mig végül előállt egy tiszaujlaki szabómester, aki ismerőseinek és barátjainak körében egy megsárgult iratot mutatott elő, vitéz Nagy István kurucrezér állítólagos végrendeletének másolatát, melyben a bujdosó kuruc elmondja, hogy szabad csapatával a kelemenhegyi barlangban húzódott ineg és ott több kád aranyat, ezüstöt, rengeteg drágakövet, több hordó tallért rejtett el. A másolatnak hitelt adott egy csomó naiv ember, talán maga a tiszaujlaki szabómester is hitt benne, nyomban összeverődött egy társaság, amelynek tagjai szegény vasutasoík, iparosok és napszámosok és hozzákezdtek a kincs felkutatásához. A kincskeresők médiumot tatáitok Nyomban a munkálatok megkezdésekor médiumra bukkantak a kincskeresők, egy Telekiné nevű királyházai szuggesztornővel léptek kapcsolatba, aki transzba hozta médiumát s a médium útmutatásai szerint kutattak azután a kinoseshegy oldalában. Még a múlt évben egész primitív eszközökkel, több hónapi munka után, mintegy tizenhat méter hosszú alagutat fúrtak a hegy oldalába. A médium majd ezt, majd azt az irányt jelölte meg, úgy hogy az alagút nagyon cikkcakkosán haladt, a főirány azonban körülbelül megegyezett azzal, amelyet az állítólagos végrendelet is meghatározott. A munkának ebben a stádiumában irt a P. M. H. cikket a kelemenhegyi kincskutatásról s ennek a cikknek adatai átkerültek a világsajtóba is. A kincskeresők azóta a világ minden sarkából ajánlatokat kapnak, amelyekben felajánlják a társaságnak, hogy haszonrészesedés fejében bozzásegitiík őket a kincs megtalálásához. A kincskutatók minden ügyben a Telekiné által transzba hozott Kerekesné tanácsai szerint jártak el, aki az ajánlkozók között először Jindridh János Novy-Deden-i mérnököt, egy kutatási vállalat beltagját ajánlotta. A geofizikus mérnök fémet áttapit meg ■ Jindrích János mérnök ajánlkozása is csodálatos körülmények között történt, bár ennek a csodának nagyon könnyen meg tudjuk adni természetes magyarázatát. A lapok ekkor széltében-hosszában foglalkoztak már a legendás kuruckincsek ügyével és Jindridh János mérnök édesanyja többet olvasott ezek közül a cikkek közül. Egy éjszaka csodálatos álma volt. Megjelent előtte a Kelemen-hegy titokzatos barlangja s az álom körülbelül fedi a leírást, ahogyan a végrendelet elmondja a kincsek elhelyezését. Reggel az asszony elmesélte álmát fiának és kérte őt, hogy vegyem A bíróság ma délelőtt kezdte meg a főtárgyalást. Artmann Frigyes nyulánknövésü, esetlen mozgású fiatalember, aki a tárgyalás folyamán nagy önuralomról és hidegvérűségről tesz tanúságot. A vádirat elmondja, hogy Artmann kormány- tanácsos a közelmúltban milliós vagyonnal rendelkezett és fényűző életmódot folytatott. A balsikerü frankspekulációban vagyona nagyrésaét elveszítette s aura kényszerült, hogy villáját és autóját eladva lakást béreljen. Az anyagi csapások ellenére is kiegyensúlyozott pénzviszonyok között élt. Az egyetrészt a munkálatokban, mert szentül meg van győződve a kincsek létezésének valóságában. Jindrich János mérnök ekkor irta meg levelét a kincskeresőknek, akikkel meg is állapodott, hogy a kutatási munkát közösen végzik, a társaság tagjai a munkaerőt szolgáltatják, a mérnök szakszerű utasításokkal látja el őket és ezért haszonrészesedés címén a megtalált kincsnek öt százalékát kapja. Jindrich János mérnök meg is jelent a hőlyszínén geofizikai tudományos eszközeivel, hozzálátott a kutatáshoz és megállapította, hogy a Kelemen-hegyben tényleg van fém. Ez a tudományos megállapítás a fantasztikusnak látszó rejtelmes kincs létezését még a kételkedők előtt is valószínűvé tette. A mérnök műszerei azonban egészen más irányt mutattak, mint amelyben a médium utasításai alapján fúrtak idáig. Újból élőről kezdődik a munka Hosszas tárgyalások, szenvedélyes viták kezdődtek. Ujiból transzba hozták Kerek esne asszonyt, aki ebben az állapotában eddigi útmutatásait hibásaknak nyilvánította és kijelentette, hogy a mérnök által megjelölt irány a helyes. Több hónapi fáradságos munka, rengeteg fizikai és pénzbeli áldozat veszett igy hiába, a társaság tagjai azonban nem csüggedtek, hanem annál fokozottabb lelkesedéssel fogtak az ásatáshoz. A mérnök megkötötte a szerződést a társasággal, természetesen azonban a munkálatokban nem vett részt, ahhoz pénzbeli hozzájárulást sem ad, csak leveleket irogat, amelyek tele vannak biztatásokkal, hogy a munkálatot ne hagyják abba. Több levelében megérkezését is jelezte, mindezideig azonban távolmaradt és igy a szerencsétlen magukra hagyott emberek minden szakszerű útmutatás nélkül dolgoztak megteszitett erővel tovább. Pedig a munka egyre nehezebbé válik. Az uj alagutat mind gyakrabban önti ed a viz és napokig tart, mig szivattyú hiányában a talajvizei vödrökkel kimerítik, hogy azután tovább áshassanak. A kincskeresők mindenüket kockára vetették A nehézségeiket fokozza, hogy a kincskeresők anyagilag már nem bírják ar iramot. Vannak a kutatóik között olyanok is, akik mindent erre a szerencsejátékra tettek fel, egy év óta nem keresnek semmit, abbahagyták rendes foglalkozásukat, egész energiájukkal fúrják a hegyet, mert hiszen rövid idő múlva úgyis gazdagok lesznek. Szörnyű csalódás és egy egész élet összeomlása lesz ennek a kockázatos szerencsejátéknak a következménye. Nagyon sok kiadásaik is van, kézi fúrószerszám okra és gyengeerejü dinamóra igen sok pénzt költöttek. Dinamittal ugyanis nem robbanthatnak, mert erre nem kaptak engedélyt. A miniszteri engedély szerint a kincskeresők kötelesek a megtalálandó kincs egy harmadrészét az államnak, egy harmadrészét Vári községnek, mint a Kelemenlen fiút apja éppúgy dédelgette, mint édesanyja. Tanárainak véleménye szerint a vádlott ideges, hiú, önző és zárkózott természetű. A vádirat főiképpen a cselédlány vallomására támaszkodik. A leánnyal közölte a fiatal Art- mann először az éjszakai véres eseményeket, a következő szavak kíséretében: Szüleim meggyilkoták egymást. Most árva lettem. Remélem, hogy maradt valami pénz és megkapom az életbiztosítási összegeketN Azután reggelit kért, teát sok rummal. A’ reggelit nagy nyugalommal fgyasztotta el. Az államügyész a vallomásokból, a tényállás adataiból és a vádlott magatartásából azt a következtetést szűri le, hogy Artmann Frigyes előre megfontolt szándékkal gyilkolta meg szüleit, hogy vagyonuk birtokába jusson és megkapja a hatezer dolláros és 30 ezer svájci frankos életbiztosítást. A tárgyalást négy napra tervezik, harminc tanút idéztek meg, akiknek kihallgatása legalább két napot vesz igénybe. hegy tulajdonosának beszolgáltatni. Egy harmad marad meg nekik. Egyéb kiadásuk is van, Vári község őrt állított föl, hogy az ellenőrzés funkcióját végezze és a kincskeresőknek naponkint húsz koronát kell ezért a község pénztárába beszol- gáltatniok. Már több ízben kérték az ellenőrzésnek megszüntetését, hiszen az őr napokon keresztül nem megy ki a fúrási munkálatokhoz, azonban a község ezt a könnyítést nem engedélyezi. Az eddigi kiadások, valamint az elveszett munkabér összege közel százezer koronát tesz ki, az eredmény pedig mindössze két, összesen harmincnégy méter hosszúságban megfúrt alagút, csupasz, sziklanedvességtől csöpögő, föltárt kőfalak, amelyek titokzatosan borulnak talán a kincsekre, talán a semmire. Svengali mester is jelentkezik A kutatást a kincskereső társaság nem hagyja abba, mert a médium minden transzában megerősíti, hogy a kuruckincsek a hegy belsejében vannak és most már az is bizonyos, hogy ha a jelenlegi kutatók abbahagynák a munkát, a meggazdagodásra vágyók és a fölizgatot fantáziájuak tömegesen folytatnák a legendás kincsek keresését. Az amerikai sajtóban is napvilágot láttak a kincsre vonatkozó híradások és igy történt, hogy a legutóbbi napokban a kutatók Mr. Svengali aláírással levelet kaptak az óceánon túlról, amelyben az amerikai szuggesztőr magyar nyelven azt Írja nekik, hogy távolbalátó médiumainak víziói szerint az elrejtett ku- ruckincsek tényleg a Kelemenhegyben vannak, azonban a kincskeresők rossz irányban kutatnak. Svengali ajánlatot tesz, hogy költ- sógmegtórités és haszonrészesedés ellenében nyomban hajóra ül és ő azután igazán megtalálja a kincseket. Az amerikai szuggesztőr levele bámulatos tájékozottsággal irta le a beregi vidéket és igy a kincskeresők vezetői nyomozni kezdtek Mr. Svengali kiléte irányában. Hamarosan megállapították, hogy a hangzatos nevű amerikai szuggesztőr a Tiszaujlakról évekkel ezelőtt kivándorolt Vékony Édével azonos. A tiszaujlaki fiatalember egy szép napon hipnotizáló tehetséget fedezett föl magában és mint leleményes üzletember, nyomban kivándorolt Amerikába, hogy tehetségét kamatoztassa. Az amerikai lapszemelvények tanúsága szerint tényleg nagy sikereket aratott, elég tekintélyes pénzeket keres és igy Tisza- ujlaknak a nagyvilágban már nem csak bajuszpedrője, hanem szuggesztőrje is hírnevet szerez. A kincskeresők a szuggesztőr költségeit nem hajlandók ugyan megfizetni, azonban haszonrészesedést fölajánlottak neki. Valószínű, hogy Svengali mester ezek után meggondolja a dolgot és nem vállalja magára a fölötte veszélyes rizikót. A kincs titka Mi, akik távolról nézzük az esetet, egészen világosan látjuk, hogy a kelemenhegyi kincskutatók esetében a tömegpszihózis egyik érdekes esetével állunk szemben, amely azért veszedelmes, mert egy csomó jó- ravaíó ember értelmét teljesen elhomályosította és exisztenciájának alapját fenyegeti rombadöntéssel. Szinte fájdalmas ebben a Egy rémregényből születeti legenda esztelen ábrándokba kergetett egy csomó munkásembert A kelemenhegyi hincshutatóh minden kudarc ellenére nem hagyják abba kétségbeesett vállalkozásukat — Már százezer koronát vesztettek a szerencsétlen emberek
