Prágai Magyar Hirlap, 1929. május (8. évfolyam, 100-122 / 2025-2047. szám)

1929-05-07 / 104. (2029.) szám

1 / Mai számunk 12 oldal m ^ 104^°29^SZáin *Keii<l *1929 m^US 7 Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyedévre 76, havonta 26 Kő; külföldre: évente 450, félévre 226, negyedévre 114, havonta 33 Ke. Egyes szám ára 1*20 Ke A szlovenszkói és ruszinszköi ellenzéki pártok Főssetíesxtöi politikai napilapja Fddö5 S3LCrjes}lí: DXURÁNY1 LÁSZLÓ FCRGÁCH GÉZA Szerkesztőség: Prága IL, Panská ulíce 12, 11. emelet. Telefon: 30311 — Kiadó- hivatal: Prága íí., Panská ul 12/Hi. — Te­lefon: 34184. — Sürgönyeim: Hírlap, Praha Herrfot Magyarországba jön Budapest, május 6. Herriot, volt francia miniszterelnök a közeljövőben Magyaror­szágiba jön, aihod Mar tón vásár bán beható Beethoven-tanulmányokai fog végezni gjz ot­tani Brunswick-kastélyban. Mint ismeretes, a nagy zeneszerző hosszú ideig élt a Bruns- wick-grófok magyarországi kastélyában, amely még most is számos értékes Beet- h o ven - reí iikvi át őriz. A történelmi idők egyik legnagyobb iötdrengési katasztrófája pusztította el Perzsia nagyrészét Óriási kutiurterületek semmisültek meg pillanatok alatt — Többezer hatott Súlyos utcai zavargások Bombayban London, május 6. A legújabb bombayi za­vargások alkalmával huszonegy embert meg- j öltek, kétszázat megsebesítettek. A kormány I rendeletét adott ki, amely megparancsolj a, j hogy este 8 és reggel 6 óra között senki sem tartózkodhatik az uccákon. Amanullab döntő vereséget | szenvedett London, május 6. A Reuter-ároda pesa-! vari jelentése szerint Amianullah csapatai« döntő vereséget szenvedtek. A kabuli emir hadserege rengeteg foglyot ejtett és nagy­mennyiségű hadianyagot zsákmányolt, ezenkívül elfoglalta Amanullah főhadi­szállását is. A kabuli emir időközben le­győzte a legújabb afgán trónkövetelőt, Na- dir bhánt is. Baohai Sakuao nyolcrán mér- földnvire van Kabultól délre és eredmé­nyesen folytatja előnyomulását. Saitőpolénsia Kramár egykori ffionarchisla orientációja körül Prága, május 6. A cseh nemzeti demokrata párti Károdul Listy vasárnapi számában re- agái a szocialista sajtónak azon ezemrehá- nyására, hogy Kramár régebben monairohista volt és egy orosz nagyhercegei akart a cseh trónra juttatni. Kramár lapja válaszul ki­emeld Krámárnak háború alatti ténykedését. Amikor Kramár halálra volt Ítélve — Írja a lap —, az osztrák hadvezetőség mindenáron arra tört, hogy Kramárt ki is végezzék. Ez meg is tötíént volna, ha közben Ferenc Jó­zsef császár meg nem hal és az események másképpen nem alakulnak. De Kramár a börtönből kikerültve is kockára tette életét, amikor a nemzeti forradalom élére állott Igaz, hogy Kramár monarohista volt, de ugyanakkor megírhatná a szocialista sajtó azt is, hogy Masaryk Tamás szintén a mon­archia híve volt s eleinte ő maga is egy orosz nagyhercegre gondolt, mert ezt akarta az egész cseh nemzet, később pedig angol her­ceget ktvámt a cseh -trónra. Az orosz forrada­lom után Kramár lemondott az orosz segít­ség gondolatáról, az orosz dinasztiáról, épp úgy, mint a többiek s maga Masaryk Tamás is. Az állam megalakulásakor a cseh nemzet sorsának intézése a nemzeti tanács kezébe került e a nemzeti tanács elnökét akkor a jövő államfőnek tekintették. Azonban maga Kramár, a nemzeti tanács elnöke volt az, aki Genfben úgy rendezte a kérdést, ahogy az a valóságban meg is történt. Kramár az első kormány vezetését és a forradalom utáni el­ső hónapok óriási munkáját vállalta. A lap végül hangsúlyozza, hogy a köztársaságban kévéé ilyen nagyvonalú politikus van, ami­lyen Kramár. Egyik érdeme, hogy Szloven- szkőt a közigazgatási reform áltál sikerült a köztársasághoz láncolni. Mint parlamenti ember és a nyolcas bizottságnak a tagja, ak­tive részt vesz minden politikai akcióban, minden fontos állami és közérdekű kérdés­ben. London, május 6. Az angol fővárosba ma riasztó hírek érkeztek, hogy Perzsia Khosrasan nevű tartományában olyan ka­tasztrofális arányú földrengés ment végbe, aminőre Perzsia több évezredes történel­mében még nem volt példa. A földrengés borzalmas pusztításainak mértékét termé­szetesen még nem lehet megállapítani, annyi azonban már most is bizonyos, hogy sok-sok ezer ember pusztult el és az anya­giakban szenvedett kár is mérhetetlen. Moszkvából érkező szikratáviró-jelentések szerint a földrengési hypocentrum a perzsa Turkmenistan vidéke volt A rengés tek­tonikai eredetű. Tizenkét heves földlökés t következett be huszonnégy óra alatt és; ezeknek rengési periódusa busz másod-1 perctől három percig tartott. A rengés! te-S Fület egészen Bandargazig nyúlt el, addig a fontos kereskedelmi kikötőig, amely a Perzsa-öböl mentén az ország külkereske­delmi életének fő ütő ere. A Chicago Tribü­né jelentése szerint Bojnor városában négyszáz ház dőli romba ős négyszáz em­ber pusztult el. Sok hullát még nem tud­tak kiásni a romok alól. Bojnor kerületé­ben húsz kisebb helység teljesen összeom­lott és minden lakosa meg az egész állat­állomány elpusztult. Chorvan városában a halottak száma meghaladja az ezret, az ál­latállomány is teljesen elpusztult. Sok más városban minden épület összeomlott és a földrengési terület hatalmas darabjain, melyeken huszonnégy órával ezelőtt virág­zó élet volt, most emberi vagy állati élet­nek semmi nyilván utasa nincsen. A föld­rengés rombadöntötte a telepeket, szét­szakította a közlekedés útvonalait s a, ro­mok alá temette a lakosságot és az állato­kat Sok helység teljesen eltűnt a föld szi­liéről, a rmok csaknem a föld színével lettek egyenlővé. Raghin és Ragjait között 18 mérföld hosszúságban és 3 láb széles­ségben megrepedt a föld felszíne s a re­pedés mélyéről mérges gőzök és gázak törnek elő. A szerencsétlenség területére segítő expedíciókat küldöttek ki, amelyek orvoiSszereket és élelmet vittek magúkkal. Az éhínségen kívül vizinség is fenyeget, meri a földalatti csatornák legnagyobb ré­sze használhatatlanná váll és a vízgyűjtő medencék legtöbbjéből eltűnt a viz. OPTIMIZMUS ÉS PESSZIMIZMUS KÖZÖTT PARISBAN A ióvátételi konferencia a Yonng-tervezet mellett Uj megoldási mód — Ezerhétszázótven milliós kezdő annuitások — Schacht Young tervezete mellett — Holnap kezdődnek mag az Mi tárgyalások — R ma reggeli francia lapok hűvösen fogadják az amerikai tervet — Páris, május 6. Mig az elmúlt heteket a leg­teljesebb pesszimizmus jellemezte az európai •nagypolitikában, addig az első szép tavaszi •napok megjöttével a lelkek haragja is fölol­vadt és két nap óta jóformán valamennyi fekete felhő oszladozni kezd a kontinens poli­tikája egén. A legnagyobb visszaesést, a márka váratlanul megkezdődött ingadozása •és a májuseleji berlini véres események je­lentették . Európa legoptimisztikusabb politikusai is belátták, hogy a kontinens vulkánon fek­szik s egyetlen elhamarkodott, vagy ügyet­len lépésre van csak szükség, hogy az utób­bi évek nagynehezen kiépített nyugalma lölboruljon. A német birodalom kedélyállapota beteg és nem visel el kívülről jött erőszakos csapáso­kat. A jóvátételi kérdés megoldatlansága s azoknak a rettenetes terheknek a viselése, amelyeket az antant akar rákényszeríteni a birodalomra, jóformán órák alatt tönkrete- hetné a kivívott politikai eredményeket és lángbaborithatná Európát. A tudat alatt bizonyára ez a belátás vezette a párisi jóvátételi konferencia antantszak- órtőit, amikor Owen Young erélyes bizta­tására engedtek merev magatartásukból és olyan kompromisszumot dolgoztak ki, ame­lyet Németország is elfogadhat. Szombat óta csupa rózsás hir érkezik Párisból. Schacht dr. tárgyalt Owen Younggal és elfo­gadhatónak találta az amerikai fődelegált kompromisszumát. Owen Young érintkezésbe lépet az antantszakértőkkel, akik szintén megelégedésüket fejezték ki az uj terv fölött. Bizonyos ellentétek vannak még, de a meg­egyezés alapja kellőképpen ki Van dolgozva ■és a megpuhult atmoszférában könnyű lesz a mindkét félnek egyformán kedvező szerző­dést megkötni. Ebben a tekintetben tehát jótékony ered­ménye volt az utóbbi napok vésztjósló és szomorú eseményeinek, melyek az európai politikai depressziónak mintegy legmé­lyebb pontját jelentették, amely után nem jöhet csak javulás, vagy katasztrófa. Az utolsó pillanatban az illetékes tényezők mintha okultak volna és összeszedve minden erejüket, a lehető legnagyobb jóakarattal ki­utat kerestek abból az általános zsákuccából, amelybe belefutottak. A Yonng-tervezet Röviden elmondottuk már a P. M. H. leg­utóbbi számában, hogy miben áll Owen Young kompromisszumtervezete. A biroda­lom által fizetendő annuitások 1750 millió márkával kezdődnének, tehát mindössze 100 millió márkával magasabban, mint amennyit a német memorandum ajánlott. Az annuitá­sok évente 25 millió márkával emelkedné­nek a mai koncepció szerint tiz évig. A tizenegytől-harmincheíedik évig tartó annuitások összegeiről egyelőre nem intéz­kedik a jóvátételi konferencia, de az elő­jelek szerint a német birodalom ezekben az években sem fizetne többet két milíiárd- nál, mert a többletet az addig működésbe holyezett óriási jóvátételi bank tiszta nye­reségéből fedeznék. 38-tól az 57-ik évig tartó fizetségeket kizáró­lag a jóvátételi bank nyereségéből fedeznék és a német birodalom háztartását fölmente­nék a jóvátételi terhektől. Az első tiz évben, tehát a legveszedelmesebb és a legközvetle­nebb időben, a német birodalom mindössze másfél milliárd aranymárkával fizetne többet, mint amennyit saját maga ajánlott. E német— amerikai kompromisszum, amelyet az ango­lok is elfogadtak, rgen nagy szerepet juttat a hires jóvátételi banknak, amelynek megala­pítása a konferencia legnagyobb sikere lenne. Nem hiába követett el mindent Sauerwein a Maiin hasábjain, hogy a bank megalapí­tását elősegítse, Owen Young és Schacht kalkulációiból kitűnt, hogy a tervezett in­tézmény rendkívül gazdaságos volna és mi­vel pusztán kommerciális alapokon műkö­dik, rendkívül nagy megkönnyebbülést je­lentene a birodalomnak és rendkívül nagy nyereséget a szövetséges államoknak. A részletkérdések természetesen még min­ősének megoldva. Mindazonáltal jólinformált körök jelentése szerint a kommercializálás és a transzfer problémáinak tárgyalásait is sikerült kedvező mederbe terelni. A vasár­nap reggeli párisi lapok szerint az uj aján­latot Owen Young mutatta be az antant szak­értőinek. Az amerikai delegáció elnöke teg­nap tárgyalásokat folytatott a francia, az an­gol, a belga és az olasz delegáltakkal, akik­nek kijelentette, hogy Schacht bizonyos felté­telek mellett hajlandó elfogadni az amerikai raPEÜ AUT0SALÖN m mtmarmz&sacBvaextnji .wttm i rmnw 11 \mwjtac LAUFEiraSABunEUWA pTÚROVfl ÜL.7 ^TELEF. 22-871

Next

/
Oldalképek
Tartalom