Prágai Magyar Hirlap, 1929. május (8. évfolyam, 100-122 / 2025-2047. szám)

1929-05-05 / 103. (2028.) szám

Vargha Gyula meghalt

( t Budapest, május 4

A hatóig újból végigszántott a magyar értékeik mezején és egy dús, erős kalászt vágott 1« könyörtelen kaszájává,!. Vargha Gyula meghalt. Féiszásad esztendeje volt ritka értékű munkása a magyar irodalomnak, hűséges megőrzője annak a gyönyörű hagyománymak, mely Arany János szellemét, a legtisztább, a legtö- kÓieteeebb magyar géniuszt ápolta tovább e lázasan forrongó éw tehetetlenségében roskadó kodban. A magyar poézis nagy alakjait hozta át szJázadunlkiba Vargha Gyufa, de nem vált epíkoimá- A magyar múltból világított feléje a nemzeti gondolat fáklyája, de világossága a jövőbe is mutatott. Konzervatív volt a szó legszebb, legtisztább értelmében, de az uj idök- ben is megtalálta költői zsenijének kiforrott, de mégis uj, friss formáit és nem egyszer a va- tes komor fenségével hirdette, hogy a délibábokat hajszoló éra utón a magyar múltba kell visszamenni, hogy a nemzet uj erőt menthessen a fekanelkedésTe. ,

Tudós volt, költő volt- Mindakettő a javából, olyan mértékben egyesítve a szellem és lélek kiét látszólag ki egyemlith e te ti en szélsőségét, amelynek alig akadunk párjára a magyar szellem történetében. Mint statisztikus Másszakos érfcé&ü munkákkal gyarapította a magyar jogi éa társadalmi tudományt. Mint költő finom, halk, szemérmesen visszahúzódó, a profanáim vulgus elől elrejtőző egyéniség volt. — Mély, bensőséges, igaz érzés fűtötte és mesteri, tökéletes formába öntötte mondanivalóját. Te: hetaége késő napjaira sem apadt el, sőt dusab- bá, színeid)en gazdagabbá, kifejezőbbé, lendületesebbé vált. Egy súlyos hivatal és hivatás terhével a vállán, mint a lelkfismeret és a munka megtestesülése, élt, dolgozott alkotott, több mint fél századon át s néhány szabad percét a múzsának szentelte. A költészetben kereste és találta meg élhete beteljesülését.

Vargha Gyula szerény, nobilis, finom jellem volt. Akik ismerték, tudták, milyen kincs rej- 1 özük benne és hetvenedik évét töltötte már be Vargha Gyula, amire az Akadémia mint teszteled tagját nagy jutalmával tüntette ki.

Vargha Gyula halála súlyos gyásza az egész magyar saeÖermi életnek. Annyira hozzánőtt egy étet Rajongásával a légszebb tradicóókiat ápoló irodalmi é* költői társaságokhoz, mint az Akadémia, és a KisfaJady Társaság másodelnöke olyan buzgó, lankadatlan munkát fejtett ki, hogy hiányát nagyon soká fogja érezni a magyar kuSttunk. A- i

• «iv;

Vargíia Gyuíla 1858. november 4-én született a pestmegyei Káván. Mint jogász lépett be a kiőzp. aftatiszta^ai hivatalba, melynek 1901 .-foen igazgatója lett. 1914.-ben a kereskedelmi un- néBetóriuacixa került államtitkárként, ugyanakkor Kju«5t város képviselőjévé választotta munkapárti programmal. G volt Kassának a magyar parlamentiben utolsó képviselője. Választói előtt mint politikus nem mutatkozhatott be a világháború zűrzavarában, a kerület ügyes-bájos dolgait azonban lelkiismeretesen végezte ed és Kassán számos hívet szerzett. A Kazinczy Társaság meghívására költészetének öröfoszép alkotásait mutatta be egy matiné keretében Kassa müértő közönségének. Személyes, meghitt barátság fűzte Takács Menyhért öt. jászóvári prépost-pre látáshoz s a premontreiek anyaházának több alkalommal volt szívesen látott vendége. Politikai pályáját Tisza István gróf visszalépésekor hagyta abba, amikor államtitkári állásáról lemondott. Nagyér- tékü tudományos működése mellett maradandó értéket jelentenék költeményei, melyek több kötetben láttak napvilágot. Mint műfordító is a legelső sorban állott. Az Akadémiának 1914 óta tiszteletbeli tagja, a Kisfaludi Társaság pedig 1922.-ben másodelnökévé választotta meg.

Halála előkelő rokonságot borított gyászba, ' elsősorban Szósz Károly v. b. t. t. családját, kinek nővérével élt boldog házasságban. Te- > metése szombat délután négy órakor ment végbe az Akadémia oszlopcsarnokából, ahol az ; Akadémia és a Kisfaludy Társaság nevében Berzeviczy Albert elnök búcsúzott megrendítő szavaikban a magyar kultúra nagy halottjától.

Nitsch Hatot kinevezték a «eh$zl9vákiai közgazdasági tanács levelező tagjává

I

Prága, május 4. A kereskedelemügyi mi- ' niszter Nitsch Andort, a Szepcsség nemzet- • gyűlési képviselőjét, a csehszlovákiai köz- gazdasági tanács levelezötagjáví nevezte ki. A közgazdasági tanács ügyviteli szabályzata értelmében a kormány a levelező- tagokat közgazdasági törvényjavaslatok előkészítésénél tanácskozásra hívja egybe és kikéri szakvéleményüket E kinevezés révén kilátás van legalább arra, hogy a ^Szlo- venszkót és Ruszinszkót érintő, valamint általános jelentőségű nemzetgazdasági törvényjavaslatok előkészítésénél a szlovénekéi magyarság és németség szakvéleményének is lesz egy hivatott tolmácsolója a közgazdasági tanácsban.

C$ páímátéí

a konyhaasztalig való hosszú útján egyszer sem érintik kézzel a CERES zsírt ezt a tiszta növényzsírt. Tiszta a nyersanyag, tiszta a gyár, tiszta a készítés módja s így természetesen tiszta a csodás CERES nő- vényzsfr is. A CERES nóvényzsír rendkívül kiadós, igen ízletes, kőny- nyen emészthető és sohasem romlik. Szavatohan tiszta kőkuszzsír.

CERES-NÖVÉNYZSÍR

Bemstorff gráf

a genfi lefegyverzési bizottság ellen

Nem vállalja a felelősséget — Egy újabb nevetséges határozat — Németország visszavonni

Géni, május 4. A lefegyverzési bizottság ma délelőtt elfogadta a hadianyag korlátozásáról szóló francia-amerikai ja- vakLatot Ez a javaslat megállapítja, hogy a bizottság kikapcsolta a szolgálatban lévő és JoXrakifcáírozott hadianyag egyenes kontSngentáMsának rendszerét és <s úgynevezett indirekt korlátozás rendszerének megállapításánál nem tudott egységes álláspontot elfoglalni. Éppen ezért a bizottság elhatározta, hogy a hadianyag korlátozásának kérdéséiben kitart a régi rendszer mellett, amely csupán a kiadások publikálását kéri és as egyes országok jóson belátására bízza a döntésit Ezt a határozatot huszonkét szavazattal Kína és Oroszország szavazata elleniében elfogadták. Németorság tartózkodott a szavazástól.

Bemstorff gró! nyilatkozatot olvasott föl a lefegyverzési bizottság mai ülésén.

Bemstorff megállapította, hogy a tengeri lefegyverzés kérdésében a bizottság hasznos munkát végzett, de a szárazföldi lefegyverzés vitájában egyetlen lépéssel sean jutott előbbre. Bejelentette, hogy kormánya nem helyesli a bizottság programját és a maga részéről nem vállalja a felelősséget azért a nevetséges munkáért, amelyet a bizottság végez. Reméli, hogy csak átmeneti határozatokról var szó ég a* általános lefegyverzési konferencia, amelyen minden népnek szabad elhatározása lesz, nem azonosítja magát az előkészítő bizottság körmönfont, de jelentéktelen batároBotaőval. BemstórS beszédétre PoJ&tis válaszolt, kijelentette,

hogy a német delegátus szigorú, kritikája legalább is korai Abban azonosítja magát Bemstorffal, hogy a felelősség egyedül azokat terheli, akik beleegyezésüket adták a hozott határozatokhoz.

Richter János szenátor és Füssy Kálmán képviseli nyilatkozatai a csehszlovákiai magyarság helyzetéiül egy budapestilapban

■— Elkobozták a Slovákot. Pozsonyi szerkesztőségünk telefonálja: A Slovák tegnap esti számát az államügyészség Tukáróí irt oikkóc,ek .égj^rijagep. ;.ü.

Prága, május 4. A Pesti Hírlap egyik Heg- utóbbi számában érdekes interjú jelent meg a csehszlovákiai magyar nemzeti párt két tö nvényhoziőjáté], Richter János eaeuát őrtől ás Füssy Kálmán neanzetgyüliési képviselőtől, akiket a lap kiküldött munkatársa a paTlameniiben keresetit ÜötL

Richter nyilatkozata

A magyar újságíró elsősorban. is a csehszlovákiai magyarság általán o<s helyzete iránt érdeklődött, amit Richter a kővetkezőképp jellemzett:

— A mi helyzetünk rendkívül nehéz és súlyos ás napről-mapxa rosszabb lesz, úgy kulturális, mint gazdasági tekintetben. Hogy az elmuJl't tíz esztendő alatt mit vesztettünk gazdasági és kulturális javainkból, arról törvényhozóink parlamenti beszédei tanúskodnak, amelyek súlyos 'panaszaink kimeríthetetlen tárházát alkotják.

Pártjaink egyattmökStíése

Az újságíró ezután a magyarság két pártjának együttműködésiéről kérdezősködött.

— Az első kérdésre adott válaszomat folytatom, amikor erre a kérdésre felelek

— folytatta nyilatkozatát Ridhter szenátor.

— A miég megmaradt kulturális, gazdasági és nemzeti javaink birtokállományának megtartása és a további pusztulástól való megvédése álltja számunkra azt a kategorikus imperatívuszt, hogy

a bét magyar párt mindenkor és mind eu- h#» ha/to{d|o«.

Á magyar nemzeti párt egyébként mindig azon az állásponton volt és azt ma is tartja, hogy a két pártnak együtt kell mennie, még pedig elsősorban a választásoknál. Ez egyébként minden szJovenezkőá és ruszinsz- kői józanul gondolkodó, talpig magyarnak a leghőbb vágya, követelése.

A® együttműködés különösen aktuális most, hogy Szlovenszkőban egyes körök a centralizmus ellen a szlovák front megteremtésén dolgoznak, ami a Szlcvenszkó lakosságának ogyharmadrészét kitevő magyarság nélkül sohasem les® élet- és akcióképes.

A népszövetséghez és a német kisebbséghez valló viszony

— Midőn hangsúlyozom, hogy teljesen privát véleményemet nyilvánítom, kijelentem, hogy hitem teljesen megrendült minden nemzetközi fórumban. Az elmúlt tíz esztendő keserű tapasztalatai után nem sokat várok a nemzetközi intézményektől.

Istenen kívül csak a mi magyar népünk

szívósságában és ellenállóképességében bízunk.

A szenátor végül a kisebbségi front gondolatával kapcsolatosan a magyar és a német kisebbség viszonyáról a következőket mondta:

— Miután mindkét nemzet a kisebbségi sors keserű kenyerét eszi, természetes, hogy az egyöntetű állásfoglalás elképzelhető, azonban nem szabad figyelmen kívül hagynunk a nagy különbséget, mely annak a történeti ténynek a következménye, hogy a németek a ma uralkodó nemzettel, a csehekkel évezred óta egy áilajoiközQsa^ben élnek, egymáshoz szoktak,

Jl , ,„1- H ||—,..ITTI|- TTTT —p—ar//ir«r.: -:!rX2»^ U ;.-TOWn»

Alnpitiatott 1796 évben

Ben Lajos idő MM

Banská-Bystrica

Készítés síállit: síremlékeket, minden köriemben. Bútor- márvány lapokat. Márvány kapcsoló táblákat, M árván y csillárokat. Iparművészeti munkákat, stb.

míg mi, magyarok, megkérdezésen! kerültünk az uj államalakulatba.

nélkül

Ftissy nyüaHtszata

A Pesti Hírlap munkatársa a csehszlovákiai magyar kisgazda társadalom helyzete felől érdeklődött Füssy Kálmán nemzetgyűlési képviselőnél.

— A Csehszlovákiában rekedt magyarság legfontosabb neinzetfentartó csoportja mondta Füssy Kálmán — éppen a mezőgazdasággal és földműveléssel foglalkozó nép. Nem kívánok részletesebben rámutatni a súlyos ad éteritekre, mert ellenfeleink azt állítják, hogy a cseh és szlovák gazda is ugyanilyen adóterhek alatt nyög, mint a magyar földmi- ves. Ha ezt el is fogadjuk igaznak, úgy

találunk bő-ven olyan intézkedéseket, amelyek kiváltképpen a magyar földmivestár- saddlom ellen irányulnak.

Gondoljunk csak a földreform végrehajtására. ame'ynek egyesek, így Benes által is a legnagyobb nyilvánosság előtt beismert célja — közismert. A magyar gazda pénzbeli segítségről még csak nem is álmodhat. Az árvízzel, jégesővel sújtott magyar gazda hiába kér segítséget, hiába indítványozzuk a parlamentben is az elemi károk részleges megtérítését, csak vállvonogatást találunk mindenütt. Még az állattenyésztésnél is a nemzeti felfogás az irányadói A közelmúltban tartattak a járásokban a tenyészállatválogatások. Hiába vezetett elő a magyar gazda akármilyen szép bikát, ment, nem volt kegyelem állatja számára. A parlamenti interpelláció hiábavaló.

Viszonyainkra legjellemzőbb, hogy a kisalföldi acélos búza mindig 8—10 koronával olcsóbb, mint a hasonlíthatatlanul gyengébb minőségű cseh- és morvaországi búza.

De ugyanilyen súlyos helyzetben van a magyar kisiparos és az agyontámogatott cseh ipar gyilkos versenyével tönkretett magyar gyáripar űs.

EgyOttmgikötiés szQkségessége

A két párt együttműködésének szükségességéről a képviselő többek között a következőket mondotta:

— Amióta a csehszlovákiai magyarság leszakadt az anyaállam testétől, azóta mindig meg varrnak a törekvések a magyarság politikai egységesítésére. Ezek a törekvések kétfélék: az egyik nézet egységes magyar pártot, a másik nézet a két párt között szoros együttműködést követel. Mindegyik nézetnek megvannak a híved s mindezek mellet és ellen az évek hosszú sorát lehet felhozni, azonban egy dolog kétségtelen, hogy

a magyarságnak éppen a politikai élet legfőbb megnyilránitósánál, a választásoknál egynek kell lennie.

a magyarság feé? veszedelme

A magyarság nemzeti politikai értékeit az egyik oldalon a ikommun izmms fenygeti, melynek karjaiba kergetik a földreformmal földönfutóvá tett mezőgazdasági munkásokat, a másik oldalon a pénzzel és földdel lelkeket vásárló cseh agrárpárt igyekszik megbontani sorainkat. Ez ellen a kettős veszély ellen csakis oly módon vagyunk képesek hathatósan védekezni, Ka egy közős frontot állítunk ellenfeleinkkel szemben. A magyar nemzeti párt s elődje, az országos magyar kisgazda- párt a közös front érdekében nemcsak beszélt, hanem cselekedett, dolgozott is, — fejezte be nyilatkozatát Füssy — és ez ma is politikai hiszekegyének az első ágazata.

Érsekújvár küldöttsége Prágaiján

Érsekújvár, május 4. (Saját tudósító ni tói.) Vasárnap éjjel indul Érsekújvárról Prágába az a küldöttség, amely a város legfontosabb függőiben levő ügyeiben interveniálni fog a kormánynál. A küldöttség tagjai a következők lesznek: Eolota János dr. városbiró; Bláha Károly h. városbiró, Vollay Elemér szenátor. Tur- chányi Imre dr. ügyvéd, Biaskovics István dr. ügyvéd, Sohwitzer Rudolf földbirtokos, továbbá mint szakreferensek: Guth Jenő dr. városi főügyész és Gombos Ferenc városi főmérnök.

A küldöttség a törvényszék, az államosított gimnázium likvidálása és a tanárok átvétele, az anyaiad erdő megvétele, a legelők kiosztása, a Stefánik-ucca csatornázása, valamint az állomás előtti gödör rendbehozása, az Érsekújvár és Negyed közötti állami országút kiépítése és a pénzügyi palota építése tárgyában fog interveniálni.

Mindezek a kérdések úgyszólván sorsdöntőéi* it város fej'lődéso szempontjából. A küldöttség az igazságügyi, az iskolaügyi, a földművelésügyi, a vasutügyi és a pénzügy i)mii -ztériumo- kát fogja fölkeresni.

Mg mgn» 5, Taaárrap.