Prágai Magyar Hirlap, 1929. május (8. évfolyam, 100-122 / 2025-2047. szám)

1929-05-05 / 103. (2028.) szám

Jlb Mai számmk ©Ma* VllléVfT03' ^2028^ SZám ' ^aS**r>tai* '^29 m^US 5 ‘t^<^1JM1111gJtfWlWffWfllinMIWWf,M,"^MT»l^^ ■ ■. tflMLiHaragMifjija^eMi.^ i ■! —ihwhwMWA;nr^lr^a!\ntvwi«ATOW>r ’3»^g3^Tyr,g^^jlagr^:xjMiiUBacu6Uiaaw^aM»«*M^*wr^jaga>rjHiaaHMiiiiMla^ vm>■■■■ ■ u ■■uhu wh ■■■^riTnm;vxg»^:t;---gtfrCT-:i--^rCT-yiM—intuiim ----­----rím, n ■a uii ■■ .............. mm *............ -v>wr<»r*o<u**'my irtsa^>. El őfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyedévre 76, havonta 26 Ke; külföldre: évente 450, félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Kő. E#yea szám ára 1*20 Ke A szlovenszkói és ruszinszkói ellenzéki pártok Főszerkesztő: politikai napilapja felelős szerkesztő: DZURÁNY1 LÁSZLÓ F0R6ÁCH GÉZA Szerkesztőség: Prága II., Panská ultce 12, IL emelet. Telefon: 30311 — Kiadó- hivatal: Prága II., Panská ul 12/111. —Te­lefon: 34184. — Sürgönyeim: Hírlap, Praha Emlékezés Jókaira 1 forraóaSem iégé Berlin icciin ma végre telire!! i m Az ©Ili villamos UjScollnten — A mérleg: 21 balett 115 súlyos sebesült — Egy ausztráliai újságíró a halottak között — Tagnap este dúltál? a legádázabb tereik A berlini kommunista feikeiés iaslitő okai Irta: AlflPY 25VSILA A történelem ritkán ismétlődik meg és a (történet vonata megállás nélkül rohan to­vább. Ami elmúlt, az elmúlt mindörökre, visszahozhatatlanul. Jókait is most már ne­gyedszázad. választja el a ma nemzedékétől: ma huszonöt éve, hogy meghalt; hetven­kilenc éives vollt. Az akkori nemzedék nem hitte, hogy Jókai meghalhat, csodálatos ma­gasságiban élt, tüneményes volt életének fo­lyása, mely elindult a magyar nemzet szent tavaszán; mint aiz ébresztők egyik harsoná- m járt elől a tömegek élé® fejedelmi barát­jával],, Petőfi Sándorral. Mert fejedelem volt mindakettö, az egyik villámokat szórt és a forradalom lángját élesztette, a másik, Jó­kai, a mese fejedelme lelt. Egész életén ke- resztül a nemzeti szellem Mgyujtásán és ébrentartásán dolgozott, majd a nemzett lé­lek megtorlásának munkáján fáradozott mindhalálig. Ma huszonöt éve szintén ,J5gy szó nyila- loitt a hazán keresztül, .Egy röpke szóiban mennyi fajdaloim“ ... zokogta el a magyar írók legmagyoiblbjának elhunyta t, aki az élet fegyverével szivén találva, mint a honvéd a kötelesség meséjéről lépett át az örök di­csőségbe, a halhatatlanság kapuján. Egysze­rűen nem hihettük, hogy meghallhat Jókai Mór, az aggastyán, mert Jókai élete, mun­kássága, pályája már életéhen előlegezték számára az örök dicsőséget. A Jókai név már életében a halhatatlanság felé iveit és úgy képzeltük, hogy a mese fejedelmének nemcsak költészete, irói zsenije csodás és megfejthetetlen jelenség, hanem fizikai élete is. Már kevesen vagyunk, akik csodálatosan fénylő kék szeméibe tekinthet tünk és abban a teremtő géniusz bűvös-bájos füzét kémlel­hettük s akik hangjának ünnepélyes orgo- nazugásában gyönyörködhet lünk, m ikor megszólításóval tüntetett ki. Ezeket az iz­galmas, szent perceket elfelejteni nem le­het. Elhunyt át személyes veszteségünknek, gyászunknak tekintettük és azt éreztük, hogy közel áll hozzánk, titkos kötelékek kapcsolnak hozzá. Jókarival meghalt a mese és Jókai világa, mélyért fiatat korunktól kezdve bővültünk; negyed század távolában ugy érezzük, hogy Jókai világa mégsem tűnt el, bár most egésze®, más vitág dübö­rög körülöttünk. Az összekötő nemzedék, mely Jókain nőtt fel, még él és nekünk az a feladatúink, hogy az uj nemzedéknek hang- sül yózzuk a nemzeti élet elengedhetetlen folytonosságát, melynek megszakadnia nem bzabad soha. Ennek a nagy folyamatosság­nak egyik elszakíthatatlan, tartó pillére Jó­kai Mór. A magyar nemzetnék első Írója, akit ol­vasnak és mindig többen olvasnak. Mindén évnek fejedelmi ajándéka, a Jókai-regény, pontosan megjelent életében. Egyik jeles Írónk jellemzi ugy, hogy a magyar nemzet töd© tanult olvasná. Világirodalmi jelentő­ségre Petőfivel együtt emelkedik, regényeit az öt világrészben olvassák minden nyel­ve®. Jókari alkotja meg irodalmi nyelvünket és a tailadunai nyelvjárást viszi be az iro­dalmi nyelvibe kimeri íthetetlenül gazdag MókhacséveL A magyar nyelv hajlékonysá­ga, zenéje, kifejező ereje éo bája egyetlen Írónknál sincsen meg ebben a mértékben. Tudjuk, hogy Jókai kora 'már viisszahoz- hatatlan.nl elmúlt, de az idealizmus nem rmrtt, ment nem múlhat el. Jókai ideaiizmu­(sp) Prága, május 4. Amikor néhány héttel ezelőtt nyilvánvaló­vá vált, hogy a párisi jóvátétel! szakév tőkon­ferencia nem hoz oly közvetlen sikert, mint az optimisták remélték, akadtak nemzetközi jósok, akik bejelentették, hogy 1929 tavasza veszedelmes visszaesést fog jelenteni a kon­szolidált Európában a régi zavarosság felé. Az idő föltűnő gyorsasággal igazolni látszott e föltevést. A német birodalom a kontinens egyik vi­harsarka volt a háború előtt s az maradt a háború után is. Alig bomlottak meg Stresemann külpoliti- kájár X tartókötelei, máris fölütötte fejét a belső lázongás hidrája és négy rettenetes napot hozott Berlinre. A német rendőrség úrrá lett a forrón gók fö­lött, de miképp eltörölhetetlen intőjel marad Bécsben az 1927 június 15-ikri forradalom, ugy veszedelmes ómen Berlinben 1929 máju­sának vérvörös kezdete, amely meghazudtolta Locarnót és a pazar germán prosperitásról elterjedt híreket. Veszedelmes gyorsasággal követték egy­mást az események. A jóvátétel! konferencia összeült, de hamarosan kitűnt, hogy a hábo­rús atmoszféra nyomasztó súlyként fekszik Európán és egyelőre lehetetlen gazdasági ala­pon elintézni bizonyos pénzügyi kérdéseket. A kölcsönös megnemértés ingerültté tette a franciákat és a nagynehezen kiépített német­francia jóviszony csakhamar romokban he­vert. A világpolitika piacán újra Ruhr-meg­szállásról, kölcsönös rosszakaratról és kato­nai szankciókról kezdtek beszélni. A külpo­litikai désaccord-ral kapcsolatban a német márkával olyasmiami történt, amire senki sem számított. A márka aranyalapja nem bizonyult stabilnak és a német valuta meg­rendült. Bevallhatjujc, hogy csak a nemzetközi pénz­piac ijedelme s a következményektől való rettegés mentette meg a német pénzt a zu­hanástól. A birodalom ipara pang, a Ruhr- vidéken napirenden vannak a munkáski­zárások, az ország eladósodott, tőkét nem * azt, WKMMWIiWiaillII sa uéökül el sem képzelhető a magyar nem­zeti élet; nem a képzelet merész játéka ez, hanem a magyar élet kiteljesülése. Bíznunk kell abban, hogy még sok nemzedék merít bizalmat és lelkesülést Jókai müvedből, mélyből három nemzedék merített. A hálás utókor tulajdómképpen nem ismeri a hálát; az uj korszakok hálátlanul lökik féke mind­azt, ami régi és ö®telten, elbizottan azt hi­szi, hogy csak a jele® az, mely maradéktala­nul képes kitölteni a nemzeti élet egész tar­talmát. Jókai példája egésze® másra tanát. Mikor a nemzet az osztrák-orosz hatalomtól lehengerelve szabadságharcába® k&vérezve alélan viselte a reákovácsolt súlyos bilin­cseket, Jókai volt az, aki múltját tartotta elébe tükör gyanánt regényeiben és öntuda­tát ébreszthette, hátéit erősítette. Annit Jókai ekkor végzett intuál&v tevékenységével, az­zal a második banífoglálás munkáját vé­gezte el. Ez a korlátokat nem ismerő képzelet te­remtette meg a nagy magyar idealizmus vi­lágát, mely Jókari halálával! már szinté® hal­J lehet fölhajtani, a parlamenti élet fejlődése bizonytalan és még az eddigi rend tenge­lye: a centrusupárí is kivált (rövid időre) a kormányból. Nem csoda, ha ebben a zavaros atmoszférá­ban a társadalmi rend fölbomlik. A forrongás okai Elsősorban az érdekel bennünket, hogy közvetlenül mi okozta a berlini véres májust. 1. Franciaországban természetesen Német­ország rosszakaratával és „alamuszi" politi­kájával indokolják a nagyarányú berlini kom­munista lázongást. A lapok szerint a birodalom ha-mánya Ön­maga provokálta a nyugtalanságot, hogy így bebizonyítsa, mennyire kényelmetlen a helyzet ée mennyi nehézséggel küzd. Éppúgy, mint a márka mesterséges zuhaná­sának előidézésével, a kommunista fölkelés­sel is az antanttal szemben vállalt kötelezett­ségeinek betartását akarja szabotálni. Azt reméli, ha a szövetségesek meggyőzöd­nek a Németországot fenyegető bolsevista veszedelemről, engednek követeléseikből s tetemesen leszállítják a j óráiéi el végössze­gét. Miként halálos csapás lett volna a kontinens pénzügyi életére a német márka zuhanása, ugy halálos csapást jelentene a mai német rend fölbomlása és a birodalom bolsevizáló- dása is. A veszedelmek láttára az antant nem tehet mást, mint enged: ez volt a németek spekulációja a francia beállítás szerint. — Mondanunk sem kell, hogy ez a magya­rázat légből kapott és helytelen. Nem valószí­nű, hogy Németország néhány millió arany- márka elengedéséért lakosságát a teljes nyo­morba kergetné és nőm valószínű, hogy a versaillesi szerződés szabotál ása érdekében a német kormányférfiak helyüket átadják a fe­lelőtlen bolsevista elemeknek. Nevetségesnek Látszik az az állítás, hogy a berlini véreng­zést „intő jelnek" akarják odavetni a tfagy- politikába s hogy a harc bizonyára nem tört dobolni kezdett. Humora, mely utóléxhetét­lenül és őseredeti frissességgel merít a nép jókedvének legmélyebb forrásaiból, megne- vetfette a magyar népet akikor, amikor az csak gyászának és balsorsának vigasztalan napjait élte. A gúny és szatíra nyilait lövöl­dözte nemzetünk ellenségedre. Jókai korá­nak élt és e kor levegője tölti meg müveit, ez a magyar idealizmus hőskora és Jókai ennek legnagyobb epikusa. Nincsen még egy magyar író, aki oly nagy hatással lett volna nemzetére, mint Jókai. Nem volt soha magyar író, aki ugy ismerte volna nemzetét, mint Jókai; innen magyarázható az, hogy Jókainak lehettek szigorú kritikusai, de azokat elnémította a közvélemény, mely osztatlanul sorakozott léi mellette. Jókai volt irodalmunk leggazdagabb és Legnagyobb jótevője. aki pazar kezekkel osztotta meg a maga lelkének gazdagságát olvasóival. A halhatatlan átszállott az örok- kévalóságba szegényen, mert szétosztotta mindenéi, magát és lelkét is nemzete kö­zött. A kerepeli temetőben Vörösmarty Mii­volna ki, ha a kormány nem akarta volna a holseviaraus vesz cd elmével megijeszteni a szövetségeseket, elsősorban a konzervatív Angliát. 2. Helyénvalóbbnak látszik az a föltevés, hogy a berlini forradalmat a gazdasági élet kedvezőtlen fejlődése nyomán támadt álta­lános idegesség és nyugtalanság okozta. Németország nem; tudja többé a Dawes-annui- íásókat fizetni és abban a pillanatban, amint a jóvátétel! konferencia csőd elé kerül, a bi­rodalom négy-ötéves látszólagos prosperitása összedől, mint a kártyavár, s az adósságra épült uj Németországot ellicitálják. A rendezetlen jóvátétel és % tol nagy anya- I gi terhek pánikhangulatot provokáltak és olyan általános nyugtalanságot, amelyet a zavarosban halászni szerető elemek siettek kihasználni. A szociáldemokrata kormányt egész különle­ges mértékben izgatják a közelmúlt világpo­litika eseményei, mert akarva nem akarva kénytelen volt eltűrni azt a vádat, hogy a gazdasági fellendülés és politikai megnyug­vás az ő uralma alatt ért véget! Ez a vád, amely állandóan ott lebeg Miil- lor—Frankén kabinetje fölött, idgesiti a. minisztereket, akik idegességükben gyak­ran ügyetlen lépésekre ragadtatják magu­kat. A berlini vérengzést is több ügyetlen és el­hamarkodott lépés előzte meg. A szerencsében Spartakusz-rendelet 3. A lázongás közvetlen és technikai oka Berlin rendőrfőkapitányságának az a régi rendelkezése volt, mely Berlin főváros te­rületén megtiltja a gyülekezést ég a tünte­tő felvonulásokat. Ez a régi rendelet a Spartakusz-időkből és a Kapp-puecsből maradt vissza. A berlini kom­munisták szemében régóta szálka volt s most, április utolsó napjaiban, elhatározták, hogy bály, Arany János. Kossuth Lajos, Deák Fe­renc, Munkácsy Mihály szomszédságában pi­hen idáig jeltelen maradt sírjában, mely fölé a közeli napokban állít nevéhez méltó síremléket a nemzet kegyelete. Testét, melyről a,zi hittük, hogy a múlandósággal dacol, az enyészet munkája máT az anya­földdel tette egyenlővé, amelyből vétetett, de lelke köztünk jár azóta is, hiszen a Gé­niusz halhatatlan. Jókaiitól fantáziát, idealizmust, nyékét ta­nulni lehet, de ez csak lélektelen utánzás marad. Tanulnunk egyet kell tőle: a meg­állás nélküli, fáradhatatlan, alkotó munkát. Ezenkívül tudást, műveltséget és lelkese­dést. A magyar nemzet ezekért a tulajdon­ságaiért emelte megbecsülésének legmaga­sabb fokára a mesemondás fejedelmét és a magyar uyeAv muzsikájának legcsodálato­sabb művészét. Szavának zengésébe és cso­dás világába merülve keresünk vigasztalást balsorsunkban ma is Jókni-liivő magyar nemzet.

Next

/
Oldalképek
Tartalom