Prágai Magyar Hirlap, 1929. május (8. évfolyam, 100-122 / 2025-2047. szám)
1929-05-04 / 102. (2027.) szám
6 / iBB—^11*11 HU IIliill 1 >11 Huszonhétezer hold máramarosi erdő üg^áBsen tizenhét év óta nem szereznek érvényt egy jogerős kúriai ítéletnek perihez értene és így egy tizenhét évvel ezr előtt kimondott végérvényes ítéletet még ma sem lehet végrehajtani. Két község létérdeke forog itt kockán és sürgős intzkedésre volna szükség, annál is inkább, mert az állami erdőigazgatás a legutóbbi időkben ezekben a jelenleg miég közösen kezelt erdőkben a többi jogosultaknak minden előzetes megkérdezése nélkül Labdázás két láda aktával Máramarossziget és Ungvár között — Kártyák Iván interpelláiiót intézett ez ügyben a kormányhoz Ungvár. május 3. (A Prágai Magyar Hírlap munkatársaitól.) Dombé és Krasznisora má- ramarosonegyei községek határában mintegy huszonhétezer katasztrális hold erdőbirtok fekszik s e karül a* erdőbirtok körül évtizedek óta birtok- per tolyt a volt úrbéresek és a volt földesurak között az urbérj rendezés, illetve a birtok elkülönítése körül. szerűen továbbította áz iratokat Ungvárra a pénzügyi igazgatósághoz, ahol ezek a fontos, nagy költségbe került és sok esetben pótolhatatlan okmányok és térképek két ládába csomagolva öt év óta pontiadnak valamelyik zugban. _____ A pénzügyi igazgatásnál nincsen egyetlen szakember sem, aki a régi magyar úrbéri önkényesen, saját hasznára, nagymértékű fakitermelést kezdett, tehát a volt úrbéresek eddig még közösen birt vagyonúkban károsodást szenvednek. Kártyák Iván, a ruszin autonóm földműves- szövetség képviselője a tarthatatlan állapot megszüntetése céljából interpellációt intézett a minisztertanácshoz a közbirtokossága per teljes likvidálása ügyében. Dombó és Krasz- nisora község érdekelt lakossága nagy izgalomban várja a kormány részéről a szükséges intézkedések elrendelését. A földesúri jogoknak nagy részben az erdőkincstár a tulajdonosa, amelynek képviseletében a bustinai erdőigazgatóság, illetve a volt máramarosi kincstári ügyészség járt el a perben. A birtokper hosszú és költséges tárgyalás és a mérnökj fölvételek megejtése után 1912-ben a magyar királyi kúria ítéletével jogerősen befejeződött. Az ítélet végrehajtását s a birtoknak a természetben való megosztását a közbejött háború lehetetlenné tette. Igv az erdőbirtokot azóta is az erdőkincstár saját személyzetére] kezelteti. az nrbéres jogosultaknak semmi beleszólásuk nincsen, viszont az összes jövedelem az erdőjgazgatóság pénztárába folyik be. anélkül, hogy az elszámolásokat az igényjogosult volt úrbéresekkel valaha is közölték volna. Az államfordulat után az érdekeltek, akikre a per teljes lezárása és az ítélet realizálása életbevágó fontosságú, több ízben sürgették úgy a felperes bustinai állam erdészeti igazgatóságnál, mint a földművelésügyi minisztériumnál is a jogerős kúriai Ítéletnek végrehajtását és az egyes eTdörészleteknek a helyszínén való kiosztását. Az erdőigazgatóság, valamint a földművelésügyi minisztérium is azzal az indokolással. hogy az összes periratok, okmányok és az eredeti térképek a máramarosszjgeti román törvényszéknél vannak, ahonnan csak hosszas diplomáciai utón lehet őket megszerezni, a kérelmezőket türelemre utasította. A bostoni érsek s a newyorhi rabbi vitája a relativitás teóriájáról s Einstein hitvallása Istenről Newyork, május 3. Einstein Albert, a világhírű fizikus és a relativitás teóriájának megalkotója, nemrégiben ülte meg ötvenedik születésnapját, amely alkalomból az egész kiulturemberieég ünnepelte lésébe© volt része. Amerikában is ünnepelték a tudományos testületek, azonban számosam akadtak olyanok is, akik kétségbe vonták Einstein tudományos nagyságát s teóriáját tévesnek, sőt ártalmasnak tekintik. így a bostoni egyetemen állandó előadások folynak a relativitás teóriájáról, csak úgy, mint a darwinizmusról s az egyes előadók pro vagy kontra fejtik ki nézeteiket. A bostoni egyetemen azonban túlsúlyban vannak azok az előadók és tanárok, akik mindkét tant, a darwinizmust csak ugv, mint a relativizmust tétvtamokinak minősitik a tudomány és a vallás szempontjából. 0‘Comnel kardiinális, bostoni érsek maga is előadást tartott a relativitás teóriájáról egy tudományos klubban s többek között a következőket .jelentette ki: minden bizonnyal szellemes spekulációk sokasága, amelyek a fiatal diákok fantáziáját tudják különösen lekötni és gondolkodásukat hamis vágányra terelni. Einstein teóriája köpeny, amelybe a modern ateizmus takarózik. Olyan fegyver, melynek élével a hitetlenség a hitre akar törni. Az érsek beszéde Bostonban és egyebütt is nagy feltűnést keltett. Tudomást szerzett róla Goldstein Herbert newyorki rabbi is és hegy tisztán lásson abban a kérdésben, vájjon a relativitás teóriája és a hit kölcsönösen kizárja-e egymást, Einstein címére a következő táviratot küldötte: ,,Hisz-e Istenben? — Goldstein rabbi.44 Einstein még aznap a következő táviratot menesztette Goldstein címére: ,.Hiszek Spinoza istenében, akj megnyilatkozik a világegyetem harmóniájában, de nem hiszek abban az isteniken, akit emberi méretek alapján ítélnek meg. — Einstein.44 Az egyik érdekelt négyévi várakozás után megunta a hosszas diplomáciai utat és 1924- be*n • . magánúton, az 5 külön diplomácjai utján megszerezte a máramarosszigeti román királyi törvényszéktől a perre vonatkozó Ösz- szes eredeti iratokat és térképeket s azokat átadta a bustinai erdőigazgatóságnak. Az erdő igazgatóság azonban a perben semmi intézkedést nem tett, hnem az összes feliratokat átküldőbe a huszti törvényszékhez. Itt sem tudtak mit kezdeni a hatalmas aktahalmazzal s a huszti törvényszék egy— Einstein Albert tanár tana nagy veszélyt rejt magában, mert ködös nézeteket tartalmaz a világ végességéröl. a tér és idő lényegéről. A relativitás teóriája * meg. A newyorki sajtó, amely erről a különös táviratváltásról beszámol, nem emlékezik meg arról, hogy mennyiben elégítette ki a hivő amerikaiakat Einstein hitvallása. Rád! Emánueí levele a pozsonyi magyar jogászokhoz »A legtöbb esetben azért történnek kirohanások a magyarok ellen, meri nem ismerik őket* — Írja a tudós cseh professzor Adunetzertiaheiyi járási főnökség, a Rolnicka Pokladnlca és a községi pénzek Prága, május 3. Gregorovits Lipót nemzetgyűlési képviselő kérdést intézett a belügyi és pénzügyi miniszterekhez a dunaszerdahelyi járási főnökségnek a községi pénzekre vonatkozólag kibocsátott körrendeleté ügyében. A kérdésre a következő választ kapta: „VÁLASZ a belügyi és pénzügyi miniszterektől Gregorovits képviselő kérdésére a dunaszerdahelyi járási főnökségnek a községi pénzek elhelyezése ügyében tett sérelmes intézkedése tárgyában. A dunaszerdahelyi járási főnökség a bratislavai megyei hivatalnak a gyámoltak és gondnokoltak pénzének elhelyezéséről szóló 80.657/1/25. sz. határozatára. valamint az 1925. junius 25-én kelt 154. gy.-sz. kormányrendelet. 5 való tekintettel valamennyi jegyzői hivatal számára 1926 október 26-i kelettel 10.648/26. sz. körrendeletét bocsátott ki aziránt, hogy a községi pénzek a gyámoltak és gondnokollak pénzeivel közérdekből egyértelműeknek tekintendők, azonban az ellen, hogy a községi vagyon emellett a „Kölnieké vzájemná poktadna'í-ban is elhelyeztessék, kifogás nem emeltetik. E mellett a járási hivatal a jegyzőkre ezen utasítások netalárii áthágásáért személyes felelősséget háritotl. Azok betartását a dunaszerda- belyi járási hivatal 1928 junius 16-án kelt 275. sz. további körrendeletével újból figyelembe ajánlotta. Világos ebből, hogy a dunaszerdahelyi járási hivatal el nem rendelte, hogy a községi pénztári készletek haladéktalanul a dunaszerdahelyi ..Rol- nieká vzájemná pokládua“-ban helyeztessenek el, • hogy a községi elöljárók, — amint ezt az interpelláció jelzi. ■ - szigorú felelőeségrevonással nem lettek megfenyegetve azon esetre, ha község pénzét nevezett, takarékpénztárba,el nem helyezik. Tekintettel a fentiekre ez esetben bármiféle további intézkedés megtételére nincsen ok- A belügyi miniszter: A pénzügyi miniszter; át. •. k. ' 7M«aáfc ór. «. le* Pozsony, május 3. A pozsonyi MAKK keretében működő Magyar .Szeminárium jogi szakcsoportja Dobossy Imre jogszigorló elnökletével legutóbb vitagyülést. tartott, melynek aa egyetemi hallgatóság körében nagy visszhangja vau. Az ülés első felében Berecz Kálmán jogszigorló Deák és Eötvös nemzetiségi politikájáról tartott szakszerű előadást, melyet sokoldalú vita követett. A jogászok szemináriumi gyűlésének tulajdonképpeni érdekessége ott kezdődött, ahol Dobossy Imre bejelentette, hogy Rádl Emánuel prágai cseh egyetemi tanár a jogi szemináriumot egy súlyos problémákat érintő levéllel tisztelte meg. Rádl tanárt, a Kamptfe zwischen Tsbhe- ohen und Deutschen neves szerzőjét még az ősszel felkeresték a magyar diákság kiküldöttei és az akkor támadt kapcsolatnak folytatása most a cseh tudós megszívlelendő szózata a csehszlovákiai magyar ifjúságihoz. Rádl levelében a Vetés legújabb számát köszöni meg és afölötti örömének ad kifejezést, hogy a pozsonyi magyar joghallgatók nemzetük kisebbségi helyzetét tudományosan igyekeznek analizálni. Nem baj szerinte, ha a jogi szeminárium tisztán teoretikus kisebbségvédelmi munkájának később politikai hatása is lesz. Csak kitartásra és az igazsághoz való őszinte odaadásra van szükség. „Sajnos, nem tudok magyarul — írja Rádl tanár — $ igy nem sokban lehetek, segítségükre. Még a háború alatt hallottam Stefim ek jelenlegi minisstei’től, hogy a magyarok a nemzetiségi, kérdésre vonatkozólag nagy szakirodalommal rendelkeznek s a kérdés/, teoretikusam is tisztázták. Nagyon hál fis feladat lenne önök. számára, ha valaki az idevoiuptkózó szakirodalmat valamelyik esek folyóiratban, ismertetné. Ez a. munka, ez önöknek érekeit « wolgMnA s ameUHt nagyszerű kulturtett is lenne. Jó lenne figyelmeztetni a cseheket a korszerű magyar irodalomra; nálunk semmit sem tudnak például Adyról. Nemrég olvastam róla egy informatív jellegű cikket s tudom, hogy a cseh folyóiratok szerkesztőségei ily irányú közleményeket szívesen publikálnának. Vajmi keveset tudunk a magyar tudományos életről is. Általában, szerintem első s legfontosabb feladat: megismertetni bennünket a magyar kulturális élettel. A legtöbb esetben azért történnek kirohanások a magyarok ellen, mert nem ismerik őket.** Jellemző a cseh tudós objektivitására levelének az a része, mely őszinte, nyílt állás- foglalást kér a magyar ifjúságtól a nemzeti önvéd elem k é rd ősében: főnöknek nyíltan kell fölvenni a harcol a csehekkel, mégpedig a cseh sajtóban. Azt leéli dokumentálniok, hogy az emberi kultúra jelentős tényezői, hogy általános ideákért is tudnak harcolni. Mindig tartsák szem előtt, hogy a győzelemhez az uf. a kudarcok sorozatán át vezet. Azt hiszem, teljesen helytelen mindent arra alapi tani, hogy sokan vannak: nem a szám határoz, hanem a kulturális erő. Egy művelt, öntudatos és őszinte magyar többet ér, mint ezer olyan, aki azt sem tudja, hová tartozik Rádl Emánuel levele végén ügyes és őszinte jogvédelmi harcra buzdítja a magyar joghallgatókat. A jogászok számos hozzászólása után a jogi szeminárium elhatározta, hogy a Pozsonyi Sarlóval együtt vilagyülésre hívja meg a e$eh tudóst, aki tanácsaival és a cseh-német elleni,étek objektív bírálatával megnyerte a magyar ifjnság rokou*ujeovét ». 1929 május 4, szombat. Pergament arcszin, heztyii és harisnya a divat Testhez álló a délutáni és estélyi ruha Régi, boldog időkben, amikor egy finom női lélek karbantartása annyiba került, mint ma egy elegáns autóé, keveset változott a divat. Amit Eugénia császárnő kreált, azt tökéletesítette Worth tiz évig (Worfch pére volt a császárné udvari szabója) amit Erzsébet királyné szépnek talált, hosszú esztendőkig tetszett leányainak s egész Bécsnek, félemberöltőt élt meg a lila szin, Anglia Victóriájá-nak kedvence s a selyemrózsa e ibolya élete épp oly tartós volt a divatban, mint egy-egy csók emléke a szerelemben. így volt ez régen... Hogy azóta mily szédítő gyorsan változik a divat, mindnyájan tudjuk... Inspirátoraink száma légió. A világ eseményei ugyanis manapság a hölgy kalapját, ruháját s annak szövetét inspirálják. Nem, mint hajdan, szivét és verseit. így viseltek trench-coatot a nagy háború emlékére mindazok, akik nem vettek részt benne. így született óceánrepülők ünneplésére az a pilóta kalap, mely kultuszt üz a szemöldökből, de eltakarja a fület s mióta Párisban felfedezték az „art nég- re“-t, a néger-művészetet, tarka kristálygyöngy fénylik fülünkben, nyakunkon, sőt Chanel legeslegújabb sportruhájának szvetterén is, mely „trou- vaille" örömére Chanel szemrebbenés nélkül kér huszonkétezer frankot a kis modellért... S az amerikai nők szemrebbenés nélkül fizetnek. Mind e figyelemreméltó ihletek után idén uj inspirátorunk támadt. Nem kisebb személyiség, mint Tuth-ankk-Amon, a karcsú derekú fáraó. Hogy néhány éve is szerepelt már? Ó, hogyne, hogyne! Néhány évvel ezelőtt — épp debütált e bámulatos fiatal férfi, aki több ezer évig tudta megőrizni jiusz évét — Paquint annyira lelkesedéit érte, hogv feltámasztotta néhány egyiptomi színvonalát. Idén azonban nem ilyen egyéni akcióról van szó. A fáraó idén beleszól mindnyájunk életébe... Akarom mondani ruhájába... Sőt, — kesztyűjének, harisnyájának s arcának színébe is. A párisi szabók bevallása szerint Tut-ankh-Amon sugallatára történt, hogy szigorúan testhezálló idén minden délutáni és minden estélyi ruha, s csak egy arasszal térden felül kezd bővülni, majd hátul hosszabbodva omlik a földre, akár az egyiptomi ..felső tízezer" trö -ruhája hajdan. Hazudnék, ha azt mondanám, hogy ebben a toalettben könnyű szépnek lenni ... S a helyzetet még súlyosabbá teszi, hogy — mint mondtam — a fáraó hatása kiterjed arcunk színére is. Pergament-teintü ma a szép nő. A nagy párisi szépségspecialistáknál, múmiák adják a kilincset egymás sárga kezébe... A per- gamen'ezinü kesztyűnél ugyanis semmi 6em divatosabb, különösen ha ugyanilyen színű harisnyát nevez ikertestvérének. Had mondom el, — ha mar exótikumokról beszélünk, — hogy a nők selyem és muszlinruháira idén maga Fujita festi a virágokat. Valamelyik nagy párisi selyemgyárnak támadt az a remek ötlete, hogy Fujitával kell az uj selymek mintáit terveztetni. A nők felujongtak: Egyiptom és JapánI Sosem voltunk exótikusabbak. S mig a festészetben a nagy japán kezdett szép lassan elavulni, meghalni, a divatban győzelmesen feltámadt. Néhány méter muszlin hullámzó zöldjére festett, halacska, annyiba kerül, mint nálunk egész halastó, s rózsaszín crépe jaseminre skicceit rózsacsokrok árából kertet lehet venni vidéken. B. M. A nehéz igéret — Megboldogult testvérem megfogadta, hogy nem iszik soha bori. És meg is tartotta ezt. az ígéretét, amíg a halál meg nem szabadi tolta tőle. (Sondagsnisse Strix, Stockholm.) Légy óvatos — ric igazgató úrral szeretnék beszélni. — ,4z igazgató ur elutazott. — Úgy? Akkor legyen szives megmondani neki, ha, visszajön, hogy máskor a fejét, is vigye magával, ha elutazik, mert az előbb láttam az ablaknál. (Neues Wien. Journal.) Szerkesztőségben Munkatárs: Szerkesztő ur kérem, meg lehet Írni, hogy a Fregoli doktor a házát, lopott pénzből szerezte? Szerkesztő: így semmiesetre sem szabad, kiélezni a dolgot, írja úgy: ,J'regoli doktor háza mások által biztosnak vélt, alapokon nyugszik.u (V humor.) Érthető Gyermek-leány: Elvesztettem a kisfiút a parkban. Hölgy: Miért nem beszélt, egy rendőrrel? Gyermek-leány: Éppen akkor veszett el, amiig a rendőrrel beszéltem. (Páss ing Shaw, London.)
