Prágai Magyar Hirlap, 1929. május (8. évfolyam, 100-122 / 2025-2047. szám)
1929-05-28 / 120. (2045.) szám
1029 május 28, kedd<waw^A%$efe«R-Íh Ritán Pacíik aíezredesné gyilkosa visszamerészkedett a varamtól kaszárnyába, hogy leszámoljon szakaszvezetőjével, mire ártalmatlanná tették Főhadnagya csememyei szállásán civilbe öltözőit és bocsánatkérő levelet irt az alezredesnek — Hogy vall Belaba a gyilkosság előzményeiről ? Kassa, május 27. (Kassai szerkesztőségünk tel ©ionjele ütése.) Ma hajnalban elfogták Belaba István, Paclik alezredes feleségének bestiális gyilkosát. Belaba a hajnali érákban fegyveresen bemerészkedett a esemennyei kaszárnyába, ahol le akart lőni egy szakasz- vezetői, de felismerték s rövid kéznitusa után ártalmatlanná tették. Bélába István vakmerőségét és elszántságát mi sem jellemzi jobban, mint az, hogy tegnap délután három órakor >>gyverével a vállán bemerészkedett a Varannóval szomszédos Csemernye községbe, ahol a szabadságon levő Houska főhadnagy lakásába hatolt be, ott feltörte a szekrényeket, a főhadnagy civilruhái közül magára öltött egy kékeslila ruhát, egy impregnált, zöldezinü esőköpenyt, sötétzöld kalapot nyomott a fejére és azután eltávozott a lakásból. Már kifelé haladt a faluból, amikor a civil- ruha ellenére is többen felmierték és üldözőbe vették, Belaba ekkor vad menekülésbe kezdett és eközben fegyverével több lövést adott le üldözőire. A golyók vissziariasztották az üldözőket, a gyilkosnak sikerült egérutat venni és a Tapoly völgyében eltűnnie. Tegnap délután a kassai rendőrigazgatóság részéről Jungwirt dr. rendőrfőtanácsos és Pa- csay rendőrkapitány kiszálltak a helyszínére. Mozgósították a környékbeli összes csendőröket és a katonaságot, amely széles gyűrűt alkotva elzárta a Tapoly és az Ondava-folyó völgyét. rA esendőr parancsnokság utasítására Barth kassai rendőrkapitány is autóm utazott ki a rendőrigazgatóság farkaskutyáival együtt a gyilkos üldözésére. A kassai rendőrség bűnügyi osztálya Belaba szökéséről a következőket állapította meg: Belaba István a gyilkosság elkövetése után az őrszobában kitett fegyverek közül magához vett egyet és a kaszárnya mellett levő csűrben rejtőzött el. Pénteken este volt tisztjének, Houska főhadnagynak osemermyei lakását kereste fel, aki háromnapi szabadságon volt, de a lakás kulcsa Belabánál maradt. Belaba felhasználva a főhadnagy távollétét, beköltözött a kényelmes tiszti lakásba, megborotválkozott, a piszkos inget levetette és a szekrényből egy szép civilruhát öltött magára. Ezután teát és kávét főzött, majd levelet irt Paclik alezredesnek, amelyben bocsánatot kért tőle,, hogy megölte a feleségét, de mindennek az asszony volt az ok)a. Ha az asszony másképpen viselkedett volna — irta a gyilkos tisztiszolga —, minden másképpen történt volna. Majd levelet irt egy főhadnagynak, akit megfenyegetett azzal, hogy őt is megöli, ha nem hagyja abba az utána folytatott nyomozást. Belaba péntek este 8 órától vasárnap délután két óráig itt élt. Ekkor váratlan meglepetés érte, mert a másik házban lakó katonatiszt tisztiszolgája, Klimes Adolf közkatona hazajött és belépett a szobába. Belaba éppen karabélyát töltötté és a megrémült tisztiszolgára ráfogta a fegyvert, aki menekülni volt kénytelen. Belaba látva, hogy felfedezték rejtekhelyét, fegyverrel a kezében, civil ruhában szökésnek eredt. Egy levelet ha/gyott hátra volt főhadnagya részére, amelyben megköszönte a lakást és az elfogyasztott ételek fejében 3 korona 20 fillért tett le az asztalra. Belaba ma hajnalban két órakor a varannői Wildsmaras merénylőjét halálrabinozták? Hcydekrug, május 27. A Voldemaras ellen megkísérelt merénylet tettesének, Vo- siliusnak kovnói kivégzése, amely a legnagyobb gyorsasággal történt, igen nagy meglepetést váltott ki. Az a körülmény, hogy a pert a nyilvánosság teljes kizárásával tárgyalták és a halálos Ítéletet meglepetés- szerű gyorsasággal hajtották végre, a legkülönfélébb híresztelésekre adott alkalmat. Azt mondják, hogy Vosilius nem akart vallomást tenni és a politikai rendőrség kínzásai követkzetében halt meg. Hajmeresztő dolgokat beszélnek Kovnóban ezekről a kínzásokról. Mondják, hogy szögekkel ellátott vaskoronát nyomtak a lejébe, amelynek hegyei élesen fúródtak belé. Vosilius a szörnyű kínzások következtében szivszélhüdés- ben halt meg. Az egész affért a legnagyobb titokzatosság burkolja és a rejtélyt még csak fokozza, hogy legközelebb tizenhárom tisztet rögíöniíeiö bíróság utján fognak elítélni. A kovnói fogház igazgatóját hirtelen elmozdították állásából és számkivetésbe küldték, mert az a vád ellene, hogy Vosiliusnak kedvezményeket nyújtott. kaszárnyát övező drótkerítés alatt bement a ■kaszárnya épületébe. Az itten szolgálatot teljesítő Kusnik Pál mellének szegezte a puskáját és ezt mondotta: Egy szót sem, mert téged is agyonlőlek. Azután megkérdezte tőle, hogy Houzer továbbszolgáló szakaszvezetőt ott találja-e, mert azzal az eílhátárazással ment vissza a kaszárnyába, hogy Honzer szakasz vezetőt, aki államdóain szeikirozta és rosszul bánt vele, agyonlövi, azután pedig önmagával végez. Az őr azt mondotta, hogy Houzer nincs itthon. Belaba ekkor ráparancsolt Kusnikra, hogy hozzon lámpát és menjen vele az árnyékszékbe. A katona az árnyékszékre kisérte a gyilkost, akire azután rácsapta az ajtót és futásnak eredve, az őrségen jelentette az esetet. Belaba közben kinyitotta az ajtót és régi laktanyaszobájába ment, ahol Neu- wirth Riohard tizedest rázta föl álmából és az eltávozott szakaszvezető felől érdeklődött. Nenwirth rögtön fölismerte a gyilkost, egy ugrással ráugrott, letepenée ia földre Bela- bát és elkiáltotta ma|gát: „Fiuk, segítse fék, itt van a gyilkots!“ A katonák egyszerre ott termettek és a gyilkos tisztiszolgát pillanatok alatt ártalmatlanná tették. Belaba elfogásáról telefonon értesítették a csendőrséget, ahonnan azonnal kiszálltak és a gyilkost megláncolva kisérték a varannói csendőrségre. Belaba először az elmezavarodott embert akarta játszani, bután bámult maga elé és nem felelt a hozzáintézett kérdésekre. Később azonban lassan beszólni kezdett és bevallotta a gyilkosságot öt napig voltam az alezredes szolgálatában, — mondotta Belaba, — de az öt nap alatt meguntam az életemet. Az aíezredesné állandóan szekirozott és komiszul bánt velem. A gyilkosság napján az aíezredesné valami kicsiség miatt összeszidott és én erre sirva- fakadtam. Az asszony gúnyolni kezdeit, azt mondotta, hogy siró katona vagyok, megállj csak, megmondom a férjemnek, hogy lőjjön le vagy csukasson le téged. Erre azt feleltem: Maga hülye. A férje sokkal okosabb ember, mintsem hogy becsukasson. Az asszony erre revolvert rántott és rámlőtt. A golyó nem talált, mire én kicsavartam az asszony kezéből a fegyvert és rálőttem az asszonyra. Ez a golyó talált. (A vizsgálat tényleg megállapította, hogy egy golyó által okozott sérülés is van az asszony holttestén.) Ezután vad dühvei rohantam az asszonyra, letepertem a földre és össze-vissza vertem. Az asszony kétségbeesetten sikoltozott, „Csak vicc volt az egész, csak ijeszteni akartam magát“ — mondta. Én azonban ekkor már nem bírtam magamon uralkodni és az asszonyt tovább püfföltem. Mikor az asszony már csak alig nihegett, kirohantam a konyhába egy konyhakésért és visszatérve rárohantam a hörgő asszonyra és egymásután többször beleszurtam a kést. Mikor láttam, hogy az asszony meghalt, elmenekültem. A gyilkost, aki jelenleg a varannói csend- őrségen van, legközelebb átszállítják a kassai hadbíróságra. Két nevezetes fraptia államférfin halála Pátris, május 27. Moms, Franciaország volt miniszterelnöke tegnap meghalt. Mén is 1846- bán született Chateauneuf városkában. Először ügyvédi praxist folytatott, majd bomagy- kereskedése volt Bordeauxhan. 1885-ben választották be a kamarába, amelynek 1889-ig volt a tagja. 1891 óta szenátor volt és 1899- 'től 1902-ig az igazságügyi tárcát vitte. 1911 februárjában a legszélsőbb baloldal kormányát alakította meg, amelynek egyúttal belügyminisztere is volt. Kormányzata alatt tört ki a eh ampa ginéi vincellérek emlékezetes lázadása, amelyet a kor rná nyes apa toknak kellett elnyomnioik. Monis 1911 júniusában bukott meg, amikor a radikálisok ellen az aránylagos választást vitte keresztül. 1913 decemberétől 1914 márciusáig tengerészet- ügyi miniszter volt, a Figaro támadásai miatt ■azonban visszalépett. Azóta nevezetesebb politikai szerepet nem játszott. Páris, május 27. Jaques Seydoux, Briund- nak hosszú éveken keresztül munkatársa és Franciaország egyik legnagyobb publicistája és külpolitikai szakértője a hétfőre virradó hajnalban négy órakor magánlakásán meghalt. Az 59 éves Seydoux 1926-ban egészségi okokból mondott le a kül. ügym misztérium politikai igazgatói állásáról, publicisztikai működését azonban nem hagyta abba. Az általa alapított Pax cimü folyóiratot szerkesztette és a Petit Párisién állandó cikkírója volt. Cikkei azonban sűrűn jelentek meg más lapokban is. Élénken érdeklődött a középeurópai problémák iránt és a múlt év folyamán nagy feltűnést keltett az a német lapokban megjelent cikksorozata, amelyben a dunai államok gazdasági konföderációja mellett szállott síkra. A francia' külpolitika egyik legnnevezetesebb személyisége szállott sarba Seydox személyében. A belga választások nem hoztak eltolódást a kormányzat eddigi irányában A jobboldali blokk megerősödött - A vlámnacionaiisták minimális győzelme Brüsszel, május 27. Vasárnap folytaik le a kamarai választások. A régi képviselőkamara 1925 óta végezte a törvényhozás munkáját. A katolikusok és a keresztény demokraták együttesen 78 tagú parlamenti csoportot alkottak, ugyanennyi volt a szocialista képviselőknek a száma, míg a kisebb pártok közül a liberálisok voltak legtöbben, amennyiben 23 mandátumuk volt, a fronitistáJknak 6, a kommunistáknak két képviselőjük ült a kamarában. A pártokra leadott szavazatok akkor igy oszlottak meg: a szocialisták kaptak 820.650, a katolikusok 799.523, a liberálisok 305.039, a frontisták 79.039, a kommunisták 43.147 szavazatot, mig a kisebb listákra 52.997 szavazat forgácsolódott szét. A mandátumok megoszlása alapján demokrata-katolikus-szo- cialista kormány jött létre Poullet—Vander- velde vezetésével, amely átvette Theunis li- berális-katolikus-konzervativ irányú kormányának örökét. Mivel ennek a kormánynak nem sikerült a frank stabilizálására irányuló törekvése, a várbéke kormányának nevezett Jaspar—Vandervelde—Francqui-kormány következett, amély a frankot stabilizálta. 1927 novemberében a szocialisták kiléptek a kormányból, amikor is katolikus-liberális koromány alakult, amely tizenöt főnyi többségire támaszkodott. Ez a kormány vezette azután az ügyeket az nj választásig. Miután Jaspar miniszterelnök visszautasította azt a megoldási tervet, hogy az ügyek intézését újból a három párt koalíciója: a katolikusok, liberálisok és szocialisták vegyék át és a szocialisták vezetője, Vandervelde szintén kijelentette, hogy a három pánt kormányzása ellen van, az nj választások a jobboldali és a szocialista kormányzat harcának jegyében folytak le. Mint előrelátható volt, a két irányzatból a jobboldali irányzat került ki győztesként. A kamarai választások ismeretessé vált eredményeiből máris megállapítható, hogy a jelenlegi katolikus-liberális kormánykoalíció, amely a szocialisták, kommunisták és a Vlam-nacioualisták ellen kormányoz, nem forog veszedelemben. Sőt bizonyos mértékben meg is erősödött, még pedig különösen a liberális párt nyert a választások alkalmával, úgy hogy az eddigi kormányzati irányzat jobboldalra való lendülésével lehet számítani. A liberálisok az 1925-i választások alkalmával 33 mandátumukból csupán 23-at tudtak megtartani, most azonban elvesztett tiz mandátumukat nagy részben visszanyerték. Ezzel szemben a katolikusok, akikre az a súlyos feladat hárult, hogy a belga nemzeti elvet Flandriában megvédelmezzék a Vlam nacionalizmus ellen, nagy presztízsveszteséget szenvedtek, mert a Vlaim-ok csaknem mindenütt győztesen kerültek ki a választásokból. Azokat a veszteségeket azxmban, amelyeket a katolikusok a Vlam kerületekben szenvedtek, a Vail óniában ed ért nyereségük pótolja. A szocialisták eddigi 78 mandátumukból körülbelül négyet vesztettek. A kommunisták két csoportba bontva indultak harcba, itt is szembeszállt a Stalin-szárny a Trockij-szárnnyá 1. Választási eredményük még nem ismeretes. A belga választásoknak igazi győztesei a vlam nacionalisták, mert minden izgatás ellenére, amely valamennyi párt köréből megnyilvánult ellenük, pozíciójukat nem HUÍ Három újpesti diákot kirándulás közben borzalmas szerencsétlenség ért Budapest, május 27. (Budapesti szerkesztőségünk telefonjelentése.) Vasárnap délután három újpesti kisfiú kirándult a Csillaghegyre. A péterhegyi kőbányában a három fiú beszállt egy iparvasuti csillébe, amely megindult velük. A pálya végén a csille automatikusan öt méter mélységbe üríti ki tartalmát A gyerekek ért aem tudták, a pálya végén kizuhantak és éles kőtörmelékekre estek, Verfcács István 12 éves diák koponyalapi törést szenvedett és nyomban meghalt, inig a másik két diákot, Tóth Lajos 12 éves és Mancik Ernő 14 éves tanulókat életveszélyes sebesülésekkel szállították a kórházba. várt módon erősítették meg- Most még nem lehet megállapítani, hogy mennyi mandátumhoz jutnak, annyi azonban bizonyos, hogy az elkövetkező kormánynak számolni kell velük. Jelentős morális győzelmet aratott a keresz- tény néppárt is, amely Eupen-Malmedy és St. Vieth régi német kantonokban a népszavazás elrendelésére törekszik. A verniersi választókerületben ez a párt 7675 szavazatot ért el. Valószínű, hogy nem küldhet képviselőt Brüsszelibe és igy az egykori német kantonokat továbbra is Sommerhausen szocialista fogja képviselni, azonban Malmedyben azzal a gondolattal foglalkoznak, hogy a választást megismételtessék. Megállapították ugyanis, hogy ebben a katonban a választási igazolványok szétosztása rendkívül szabálytalan körülmények között ment végbe. Csupán Thom- men községben a hatszáz jogosult választóközül négyszáz nem kapott szavazólistát. Ver- viers választókerületben a 74.604 szavazatra jogosult közül csupán 65.448 érvényes szavazatot adtak le. A mandátumok elosztása a belga választási rendszer szerint rendkívül komplikált, úgy hogy vailószinüleg osak kedd reggel fogják közhírré tenni a belga választások számszerű végleges eredményét. Eddigi lapjel öntések szerint a liberálisok 8 mandátumot nyertek, 2-öt vesztettek. A katolikusok egy mandátumot nyertek és négyet vesztettek. A szocialisták 5 mandátumot veszítettek. A frontharcosok szövetsége három mandátumot nyert. A kommunisták megtartják eddigi 2 mandátumukat. Ezeken kívül egy autonómista és egy független kerül a kamarába. Eszerint a kamara összetétele a következő lenne: katolikusok 75, szocialisták 73, liberálisok 29. frontisták 9, kommunisták 2, autón ó- misták 1 és függetlenek 1 mandátum. ■É«llimiT»IWI!ll I iiiim—iiMUMimm—M Ha Budapestre jön, lakjon m ssáBledában VII!. Rákóczi ut 58. Előkelő, olcsó. Hideg-meleg folyóvíz, telefon, rádió minden szobában. Szobák 6. P. tői. Ingyen autó garage! ) 7
