Prágai Magyar Hirlap, 1929. május (8. évfolyam, 100-122 / 2025-2047. szám)
1929-05-24 / 117. (2042.) szám
A belgrádi konferencia Veszedelmes kavarodás a párisi Jóvátétel! konferencián ■ / A végső optimizmus után végső pesszimizmus — Voegler német delegátus lemondott — A megváltoztatott Young-terv — Újra csődtől tartanak Párisban A kisálltain t konferenciája befejeződött és a tárgyalásokról kiadott szűkszavú kommüniké, a banketten a feliér asztal mellett el- . hangzott külügyminiszteri nyilatkozatok és a sajtó képviselőinek adott információk egyáltalán semmiféle különleges meglepetéssel nem szolgáltak. A belgrádi konferencia semmiféle olyan eredményre nem jutott, amely bármi módon változtathatna a közép- európai politika mai helyzetén. Benes nyilatkozatából kitűnik, hogy a konferencia egyetlen eredménye a döntőbírósági hármas szerződés, amely a népszövetség intencióinak megfelelően jött létre, azonban mondani sem kell, hogy a szövetkezett államok között ilyen szerződésnek, amely a meg-nem-támadási záradékot is magában foglalja., semmi értelme nincs, tisztára politikai szószapori- tás és a békeszándékok hangos manifesztá- lása különösen Franciaország és Amerika felé. A nagy program1, a kisantant szövetségének tulajdonképpeni gerincei, a közös általános szerződés nem jött létre, meghiúsult, mielőtt még egyáltalában szóbakerült volna, így továbbra is az a helyzet, hogy Csehszlovákiának védelmi szerződése van Romániával és külön Jugoszláviává!, de ez a három állam még nem jutott el odáig, hogy bármelyikük egyszerre tudott volna szerződni a másik kettővel. A íkisantant tehát nem olyan szövetség, amelynek háTom tagja van, ugyanazon három állam mindegyike egyelőre csak egy-egy állaimmal szerződött. Olyan szerződés, amely mind a három államot egyformán kötné, még nincsen. És valószínűleg nem is lesz! Nem lehet pedig azért, mert ennek a három államnak külpolitikai tekintetben egy nevezőre való hozása nem lehetséges. Magyarországgal szemben megvolna ez az egy- von akiság, hiszen a kisantant létrejöttének és fennmaradásának tulajdonképpeni lényege éppen abban áll, hogy Magyarországot kényszerítse a békeszerződiésekderemtette állapotok végleges elviselésére. Kezdetben sikerült is Magyarországot teljesen izolálnia ennek a vasgyürünek, amelyet bábái éppen azért neveztek el kisantantnak, hogy figyelmeztessenek szerepére, amely egyszerűen VII. Eduárd nagy bekeritési politikájának, az en tente oord.iale-nak kópiája. Ez az elszigeteltség azonban nem tarthatott sokáig, mert az a nagy politika, amely helyesen ismeri és értékeli a középeurópai politikai tényezők lényegét, hamarosan rájött arra, hogy Magyarország nélkül, amely ország a Duna könyökében éppen a legnagyobb földrajzi energiájú területet foglalja el, reális középeurópai politika nem csinálható. Olaszország külpolitikai érdeklődése intenziv mértékben fordult Magyarország felé és ezzel aztán meg is tört a vasgyürü, megszakadt Magyarország elszigetelése; az a körülmény pedig, hogy Zaleski lengyel külügyminiszternek budapesti látogatása , éppen egybeesett a belgrádi konferencia tanácskozásaival, azt mutatja, begy a gyűrűn ujaibb rés támadt. Lengyelország is elérkezett állami életének fejlődésében ahhoz a stádiumhoz, amelyben középeurópa.i politikát folytathat és a kisantantnak határozott kudarcát jelenti, hogy ez a politika nem az ő vonalának irányában halad, vagyis Varsó egyáltalán nem akar tagja lenni annak a gyűrűinek, amelynek szemei Prágát, Bukarestet és Bel- grádót fogják össze. Magyarországgal szemben tehát megvolna a kisantant egységes politikai programja; de már ott van egy súlyos kérdés, az orosz probléma, amely megakadályozza azt, hogy a közös általános szerződés valósággá válPáris, május 23. A jóvátételi szakértőkonferencián a tegnapelőtti reményt és bizodalmát tegnap váratlanul újabb pesszimizmus váltotta föl, amely indokoltabbnak látszik, mint a hónapok óta ülésező konferencia bármely depressziós korszakának pesszimizmusa. Amíg az újságírók Parisból világgá kürtőitek, hogy a megegyezés biztos s a szövetségesek elfogadják azt a Youngdervezetet, melyet a németek is elfogadtak már, Morgan megváltotta hajójegyét, Young lakást bérelt a Riviérán — megjelent a szövetséges hitelezők memoranduma, amely a Young- tervezettel foglalkozik és fölvázolja azokat a „csekély" módosításokat, melyeket a szövetségeseit, legfőképpen Franciaország és Anglia, a Schaohit-Stamp-Young-tervezeten eszközölni kivannak. Ez a közlés villámcsapásként hatott a konferencia német delegációjára. A szövetségesek ugyanis, bármennyire rejtik szándékukat, óriási módosirtásokat kívánnak és szinte alapvetően megváltoztatják a Young-tervezetet. Az antant tenve a következő : , 1. Németország fizessen 37 annuitást, melyek mindegyike átlagban 2.050 millió aranymárkát tegyen ki. Az annuitások 1929 április 1-től 1966 március 31-ig folynának; 2. az első tiz esztendő alatt Németország éven kint fizessen 25 millió aranymárkát Belgiumnak az ország megszállása alatt kiadott és időközben elértéktelenedett belgiumi német márkák kárpótlása fejében; 3. 1966 április elsejétől Németország húsz éven át 1700 millió aranymárkát fizessen a szövetségeseknek s az utolsó huszonegyedik évben 1900 milliót; 4. az életbeléptetendő jóvátételi bankhoz a birodalom külön tőkével járuljon hozzá. A memorandum ezután pontosan fölosztja az első 37 annuitást és megállapítja, hogy a szövetségesek közül ki mennyit kap belőle. A szövetségesek között az utolsó ellentéteket is sikerült kiküszöbölni. Az egyes részleteknél az antantszakértők tetemesen módojon. Benes azzal a feltett szándékkal utazott Belgrádiba, hogy Oroszország elismerését végrehajtassa, azonban a francia kormány közbelépésére az egész kérdés lekerült a kisantant-konferencia napirendjéről. A kisantant egyes államainak szomszédaihoz való viszonyát és életbevágó érdekeit megvitatták ugyan, de Románia most sem tudta elérni, hogy Jugoszlávia és Csehszlovákia garantálják számára a besszarábiai határokat, melyekre vonatkozólag Litvinov a napokban jelenítette ki, hogy ezeket a határokat Oroszr ország minden garancia ellenére sem fogja elismerni. Épp Olyan kevéssé volt hajlandó Románia és Csehszlovákia biztosítani a jugo- szláv-bolgár határt. Meghiúsult az egységes fellépés az optáms- pörbein is. Jugoszlávia nem hívja vissza képviselőjét a dön tőéi réságból és ilyen módon elismeri illetékességét. A különös gonddal előkészített konferencia tehát több negatívummal és egyetlen pozitívummal, a döntőr bírósági hármas szerződéssel zárult, ezzel a sitják a Young-tervezetet és a transzfervóde- lem alá nem eső fizetségek magasságát évi 750—1000 millió márkában állapítják meg, míg a Young-tenvezet védtelenül csupán 660 milliót hagyott. Voegler elhatározása Mint ismeretes, a Young-tervezet mindössze 1750—1800 milliós annuitásokat ir elő. Nyilvánvaló tehát, hogy a szövetségesek terve Németország megterheltetésének tetemes növelését jelenti. Amikor a tegnap esti órákban a német delegáció kézhez kapta a szövetségesek hivatalos memorandumát, a németek táborában valóságos konsternácáó keletkezett. Mindenekelőtt a delegáció néhány másodrendű tagja disz- kussziós bázisnak tekintette az uj memorandumot, Voegler dr., a birodalom második delegátusa kijelentette, hogr ezek után nem lehet tovább tárgyalni és J német delegáció a leghelyesebben teszi, ka nyomban visszavonul. Voegler dr. teljesen a német nagyipar és a Huggenberg-sajtó hatása alatt áll s igy nem csoda, ba szembehelyezkedik a szövetségesek uj tervével. Kijelentette, hogy Németország föl van mentve minden kötelezettség alól, mert a szövetségesek memoranduma nem azonos tartalmú a Young- tervezettel, amelyet, mint ismeretes, Németország elfogadott s igy nyugodtan visz- szavonulhat anélkül, hogy megszegné adott szavát. Mivel Sehacht nem volt hajlandó Voeglerhez hasonló merevséggel elzárkózni a további tárgyalások elől, a másoddelegátus levonta a konzekvenciákat és bejelentette, hogy lemond tisztségéről. Voegler lemondásának beláthatatlan következményei lehetnek. Tegnap este még nem volt bizonyos, vájjon a másoddelegátus tényleg megvalósitja-e szándékát, de amikor vonatra ült és társainak megkérdezése nélkül Berlinbe utazott, valószínűvé vált, hogy tényleg keresztülviszi tervét. Brlinből érkezett jelentések szerint Voegler ma reggel a német birodalmi kormánynak hivatalosan bejelentette, hogy lemond. Elhatározását azzal indokolta meg, hogy a Youing-kompromisszum 2050 milliós átlag- annuitásra való fölemelése véleménye szerint lehetetlenné teszi a javaslat elfogadását, miig a német delegáció többi tagja más véleményen van. Mivel a szövetségesek nem engedé—IHHHIMIW ■■■IIIIIHI I iBBgSS—B—M külön házi használatra készült demonstrációval. A gazdasági kisantant tervéről egyetlen szó sem hangzott el, egyetlen olyan lépés sem történt, amely ezt az eszmét közelebb vinné a megvalósuláshoz. Nem is lehet élő realitás a gazdasági kisantant, amikor az egyes államok között fennálló gazdasági érdekellentéteket nem lehet áthidalni. Nem képzelhető el például, hogy a Csehszlovákiában döntő belpolitikai szerepet játszó agrárpárt kedvezményeket tegyen a jugoszláviai és romániai mezőgazdaság terményeinek. Viszont Jugoszlávia és Románia már jelentékeny ipart fejlesztett ki, amelyet nem fognak feláldozni azért, hogy a cseh ipar uj piacokat találjon. A nagy egység hangoztatása ellenére az utak egyre jobban eltávolodnak és az objektív szemlélőben mindinkább megerősödik az a felfogás, hogy a kisantant politikai koncepciója nem lehel Középeurópa . életerős megszervezésének alapja. Egészen bizonyos, hogy rövidesen uij utakat kell keresni éö lyeztek moratóriumot a birodalomnak és memorandumukban kijelentették, hogy a megegyezés visszamenőleg 1929 április elsejétől életbelép, a további diszkusszió amugyis fölösleges, mert a birodalom képtelen eleget tenni a szövetségesek kívánságainak. A B. Z. jelentése szerint Voegler álláspontja azonos a német közvélemény és a birodalmi kormány fölfogásával. Párisban és Berlinben az optimisták úgy vélik, hogy sikerülni fog módosítani az antant-memorandum egyes pontjait, de a beavatottak nem nagyon hisznek a szövetségesek engedékenységében. Az egyetlen világos pont az marad, hogy Amerika egyelőre nem azonosította magát a szövetségesek memorandumával. A lemondott Voegler helyébe Castell titkos tanácsos kerül, a német ipar birodalmi szövetségének egyik vezető tagja. Castell kezdettől fogva résztvett a jóvátételi tanácskozásokon és kitünően ismeri az anyagot. Mindazonáltal nem valószínű, hogy a zökkenő nélküli helycsere megmentheti a konferenciát. A váratlanul fölmerült ellentét oly nagy, hogy áthidalására a németek szerint gondolni sem lehet. Schacht máris kijelentette, hogy a Young-kompromisszumot elfogadja, de semmi mást. Ezenkívül 1929-ben Németország föltétlenül moratóriumot kér, mert az állampénztár kimerült és nincs remény arra, hogy uj pénzek futnak be. Csalódás Berlinben Berlin, május 23. A berlini sajtó rendkívül ellenséges hangon kommentálja a szövetségesek válaszmemorandumát. A Berliner Lo- kalanzeiger szerint a szakítás elkerülhetetlen. Voegler állítólag izgatottan jelentette ki a köztársasági elnök és a birodalmi kancellár előtt, hogy nevét nem írja a gyilkos dokumentum alá. A Hwggenberg-konszern lapjai figyelme/-, tetik a német delegációt, hogy ne Írjon alá egy másik verseillesi szerződést. A Deutsche Tageszeitung ugyanilyen hangnemben ir és kijelenti, hogy Schacht szintén osztja Voegler álláspontját. A liberális és a baloldali sajtó természetesen máskép nyilatkozik. A Vossische Zeitung szerint bármily nehéz volna is a szövetségesek kívánságait teljesíteni, még mindig jobb a rendezett viszony, mint a rendezetlenség, amely a birodalmat katasztrófába taszítaná. Egy általános ilyen útkeresés Zaleskinek budapesti misz- sziója, amelyet bukaresti, római és párisi tárgyalásai fognak követni. Olyan politikai alapot kell találni, amelyen életérdekeiknek megfelelően helyezkedhetnek el az államok és a nemzetek a Keleti tenger partjától egészen a Rbodope-hegység gerincéig. jjgűn ^ ’^^tractcr LA U FERsTA'RSA Jratislaua STÚR-UTCfl 7 «• TELEF. 22-Ő.7 Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, SzlovenSzkÓi és rUSzinSzkÓi ellenzéki pártok Szerkesztőség: Prága II., Panská ulice negyedévre 76, havonta 26 Ké; külföldre: /V'Z» 7 ~ 12, II. emelet Telefon: 30311 — Kiadóévente 450, félévre 226, negyedévre 114, Főszerkesztő: pOlltlKCLl napilapja Felelős szerkesztő: hivatal: Prága II., Panská ul 12/III. — Tehavonta 38 Ké. Egyes szám ára,!^© Ké DZURÁNY1 LÁSZLÓ FORGÁCH GÉZA lefon: 34184. —Sürgönyeim: Hírlap, Praha Mai számunk 12 oldal
