Prágai Magyar Hirlap, 1929. május (8. évfolyam, 100-122 / 2025-2047. szám)
1929-05-19 / 114. (2039.) szám
16 1920 május 19, vasárnap. q>T^CMÍV^A.cfoiR.-HlRLaR . ICöZ^AZPASfAcP r Csehszlovákia belső piaca mind nagyobb fontosságot nyer a kivitel térvesztése következtében Az éieimiszer- és italfogyasztás a köztársaságban több mint 33 milliárd korona, a ruha- és cipöfogyasztás közei 8 milliárd korona Prága, május 18. Régóta folyik vita arról, vájjon a csehszlovákiai termelés szempontjából a»kivitelnek olyan jelentősége van-e, mint amilyent tulajdonítanak neki. A vitát csak akkor lehetne biztonsággal elintézni, ha ismeretes lenne, milyen erős a belföldi piac a külföldi piachoz viszonyítva. Azonban a belföldi piac erősségét talán sohasem is fog lehetni megbízhatóan megmérni, mert ebben az irányban nincsenek olyan ellenőrzési módok és lehetőségek, mint a külkereskedelem megállapításánál. Egy ismert csehszlovák statisztikus, Kollár Róbert dr. a Hospodárská Politika egyik legutóbbi számában legalább hozzávetőlegesen igyekezett a belföldi fogyasztást statisztikai számadatokba foglalni s igy igen nagy szolgálatot tett az egész • csehszlovákiai közgazdaságnak, amidőn ezen a gazdasági politika szempontjából olyannyira fontos munkát elvégezte. Kollár dr. abból a föltételezésből indul ki, hogy * az egyes háztartásokban megállapított kiadásokat (51 munkáscsalád, 112 hivatalnokcsalád és 17 alkalmazott család háztartási kiadásai) bizonyos fokig tipikusaknak kell tekinteni. Ez állítását az összehasonlítások sorozatával igazolja. Ha egy személy kiadásait a lakosságnak az illető évre becsült számával megszorozza, az illető áru belföldi fogyasztásának összköltségét kapja meg. . < ■ / A legmegbízhatóbb alapul veszi Kollár dr. a csehországi munkáscsaládok fogyasztását, mivel bizonyos, hogy Szlovenszkón és Ruszin- szkóban számos család alacsonyabb életnívón él mint a történelmi országokban, viszont Cseh- és Morvaországban sok család él magasabb életnívón, mint amilyen a munkásé. Ezzel a differencia kiegyenlítődik s az átlag körülbelül olyan, mint a csehországi munkáscsaládok életszínvonala. Kollár dr. igy jut el ahhoz a megállapításhoz, hogy 1926-ban egy személy élelmiszer- és italkiadása átlagban 3382 korona volt. Ha a lakosság számát az 1926. évre 14,298.000 lélekre becsüljük, úgy ebben az évben s köztársaság egész lakosságának élelmiszer- és italkiadása 33.074,700.900 koronát tett ki. A belföldi piac ezen 33 milliárdjával szemben 1926-ban külföldre 4 milliárd korona értékben adott el Csehszlovákia élelmiszert és italt 8 mintegy 4.3 milliárd korona értékben importált. Érdekes, hogy a 33 milliárd koronára rugó szám csodálatosan egybehangzik Englis dr.- nak a csehszlovákiai nemzeti összbevételre vonatkozó becslésével. A csehországi munkás- életszinvonal alapján élelmiszerre és italra az összkiadások 56 százaléka esik. Englis dr. a nemzeti jövedelmet 60 milliárd koronára becsüli, az 56 százalékos élelmiszer- és italkiadás tehát szintén 33.6 milliárd koronára rúgna. Englis dr. eszerint ugyanahhoz a számhoz jut el, mint Kollár dr. Az élelmiszerbe természetesen a cukorfogyasztás is bele van számítva. A cukor belföldi és külföldi árainak hasonló összehasonlításából bebizonyul, hogy minden kilogram cukor, amelyet a belföldön elfogyasztanak, már 1926-ban 1.31 koronával többet hozott a cukortermelésnek, mint ha kiszállították volna. (Alapul az adónélküli árat veszi.) Emellett a belföldi cukorpiac még távolról sincsen kimerítve és Kollár dr. megjegyzi, hogy húsz évvel ezelőtt Gerloff Németországban megállapította, hogy az alkoholizmus a cukorfogyasztás emelkedésének arányában csökken. Hasonló módon, mint ahogy Kollár dr. a belföldi élelmiszer- és italfogyasztást kiszámította, megállapította a ruha-, cipő- és fe- hérnemükiadásokat is. Az 1926. évre vonatkozólag ebben az árucsoportban a fogyasztást 7.957,672.000 koronára becsüli, mig a kivitel értéke 6.336,390.000 korona volt, a behozatalé pedig 5.011,618.000 korona. Ezen a kiadós kiviteli téren is tehát a belföldi piac volna fontosabb. Emellett a belföldi piac fogyasztásának becslése inkább kisebb, mint magasabb. Kollár dr. fejtegetései végén megjegyzi, hogy naiv dolog lenne eldönteni akarni, vájjon a belföldi vagy a külföldi piac a fontosabb-e. Az a fontos, hogy megismerjük a két piac egymáshoz való viszonyát. A két piac eredményes fejlődése ennek a fejlődésnek bizonyos harmóniáját igényli, mert a két piac között alapvető vonatkozások állanak fenn, kölcsönösen kiegészítik és föltételezik egymást. Amennyiben az élelmiszer- és italkiadások statisztikájának képe olyan, hogy 33 milliárd koronányi belföldi fogyasztással szemben 4.3 milliárdnyi behozatal és 4 milliárd koronányi kivitel áll szemben, akkor ez az eredmény meglepő. Még ha nem is számolunk a kivitellel, ac élelmiszer- és italbehozatal csak töredéke a belföldi fogyasztásnak és pedig olyan töredéke, hogy jő megszervezés esetén nem szabadna olyan gondokat okoznia, amilyenekhez szokva vagyunk. Az egyéb fogyasztási ágak statisztikájába csak a forgalmi adó jövedelmének részletes nyilvánosságra hozatala után fog lehetni közelebbi betekintést nyerni s nem lehetetlen, hogy a csehszlovákiai termelés számára még egy fontos piac van fönntartva: a belföldi piac. Németország elhódítja a csehszlovák kivitel piacait Annál időszerűbb ezt fontolóra venni, mert a csehszlovákiai árukivitel nemzetközi helyzete nem a legkedvezőbb. Ha az 1927-iki és 1928-iki csehszlovák és német külkereskedelemnek részletesebb taglalásába fogunk, nem csupán a két ország kiviteli statisztikája alapján, hanem azon országok behozatali statisztikájának összehasonlítása utján is, amelyekben Csehszlovákia és Németország verseng, figyelemreméltó tényt tapasztalunk — amint erre a Lidové Noviny minapi cikke figyelmeztet, — azt a tényt ugyanis, hogy Németország a háttérbe kezdi szorítani a csehszlovák kereskedelmet. A német kivitel 1927-ben 10.081 millió márkát tett ki s 1928-ban 12.052 millió márkára emelkedett, azaz 1.971 millió márkával egy év alatt. Csaknem ez az egész emelkedés az európai államokba irányuló exportra esik. 1927-ben Németország 7978 millió márka értékben, tehát összkivitele 73.9 százalékában exportált árut Európa államaiba, de tavaly már 9012 millió márka értékben, azaz összkivitele 74.8 százalékában. Az Európa államaiba irányult német export eszerint egy év alatt 1034 millió márkával emelkedett, mig a világ többi részébe irányult export csak mintegy 200 millió márkával. 1927-ben Németország Csehszlovákiába 523 millió márka értékben (kivitele 4 százalékában) exportált Csehszlovákiába, tavaly pedig 649 millió korona értékben (5.4 százalékban). Ezzel szemben a Németországba irányult csehszlovák bevitel 569 millió márkát (4 százalékot) tett ki 1927-ben, tavaly pedig 537.6 millió márkára (3.9 százalékra) esett. Csehszlovák statisztika szerint a Németországba irányult csehszlovák kivitel 1927-ben 24.09 százalékát tette ki a csehszlovák összkivitelnek s 1928-ban 22.12 százalékra hanyatlott vissza. A csehszlovák-német mérleg tehát Csehszlovákia szempontjából kedvezőtlen. A csehszlovák árunak másik legnagyobb importőrje Ausztria. Csehszlovákia azonban egyre kisebb mértékben részesedik Ausztria behozatalában. Ausztria behozatala Csehszlovákiába 1924-ben a csehszlovák összkivitelnek 20.68 százalékát tette ki, 1925-ben 17.28 százalékát, 1926-ban 16.26 százalékát, 1927-ben 15.23 százalékát, 1928-ban pedig 14.71 százalékát a csehszlovák összkivitelnek. Az osztrák statisztika szerint a Csehszlovákiából irányult osztrák behozatal 1926-ban 554 millió sillinget BártfaGyógyfürdö klimatikus gyógyhely a város házi kezelésében 382 méternyire a tenger szine felett, 6000 holdas fenyveserdö közepette. Vérszegényeknek, női bajok ellen, idegeseknek, rheumásoknak és a légzőszervek hurutjainál a legkiválóbb orvosok által javalva. Üj, modern inhalatorium, Csehszlovákia legolcsóbb fürdötelepe. Teljes penzió naponként 37 korona. Kaszinó, sportpályák autó, fogat és a szórakozások különféle nemei. Vasúti kedvezmény. Prospektust küld a fürdöigazgatóság Bardiovské Kupéié. Szezon kezdődik május végén és tart szeptember végéig. tett ki, 1927-ben 557 millió sillinget, 1928-ban pedig 558 sillinget, tehát két év alatt mindössze 30 millió sillinggel emelkedett. Ezzel szemben Németország kivitele Ausztriába 1926-ban 472 millió sillinget tett ki, 1927- ben 523 millió sillinget, 1928-ban pedig 645 millió sillinget, tehát két év alatt 120 millió sillinggel emelkedett. Két évvel ezelőtt Csehszlovákia az osztrák beviteli statisztika első helyén állott, most pedig már a második helyén. És semmi jel nem mutat arra, hogy a fejlődés kedvezőbb formát kezdene ölteni, mert 1929 első három hónapjában Csehszlovákia 124.9 millió silling értékben (tavaly ugyanezen idő alatt 134.1 millió silling értékben), Németország pedig 156.9 millió silling értékben (tavaly 144.4 millió silling értékben) importált Ausztriába. Látjuk tehát, hogy ezidén a Csehszlovákiából irányuló export csökkent, mig a Németországból irányuló emelkedett. Lengvelországba Csehszlovákia 1927-ben 167 millió zloty értékben exportált, azaz a lengyel összbevitel 5.8 százalékában, tavaly pedig 213 millió zloty értékben, azaz 6.3 százalékban. Ugyanakkor azonban Németország behozatala Lengyelországba — noha a két állam még mindig vámháborut visel egymással — 25.2 százalékról 26.2 százalékra emelkedett, vagyis 730 millió zlotyról 903 millió zlotyra. Németország Lengyelországba irányult kivitelének növekedése tehát egy év alatt olyan volt, amiilyen bevitele volt Csehszlovákiának Lengyelországba 1927-ben. Angolországba Csehszlovákia 1926-ban 10.7 millió font sterling értékben exportált, 1927- ben már csak 9.2 millió font sterling értékben, 1928-ban pedig 8.1 millió font sterling értékben. A kiviteli csökkenés tehát 1926-hoz viszonyítva csaknem 25 százalékos. Ezel szemben Angliának Németországból irányuló importja, amely 3 évvel ezelőtt 48.1 millió font sterlinget tett ki, 1927-ben 50.9 millió font sterlingre emelkedett, 1928-ban pedig 63.7 millió font sterlingre, azaz két év alatt 15.6 millió font sterlinggel, vagyis több mint 30 százalékkal. A Franciaországba irányuló csehszlovák import 239.7 millió koronáról 284.1 millió koronára emelkedett, de ugyanabban az időben Németország bevitele Franciaországba 642 millió márkáról 809 millió márkára emelkedett. Az Olaszországba irányuló csehszlovák export 458 millió koronáról 545 millió koronára emelkedett, ugyanakkor azonban Németország kivitele Olaszországba 461. millió márkáról 547 millió márkára emelkedett. Mint ismeretes, Csehszlovákiának Magyar- országba irányuló exportja, amely a fogyasztás tekintetében a csehszlovák külkereskedelem statisztikájának negyedik helyén szerepel, 1622 millió koronáról 1468 millió koronára csökkent, azaz 8.06 százalékról 6.92 százalékra. Ma Magyarország úgyszólván csak annyi árut vesz át Csehszlovákiától, mint Í926-ban, tehát a kereskedelmi szerződés megkötése előtt. A jugoszláv behozatal statisztikájában Csehszlovákia még mindig első helyen szerepel, mert a jugoszláv összbehozatalnak a csehszlovák kivitel még mindig 17.89 százalékát teszi ki, mig Ausztriáé 17.29, Németországé 13.61 százalékot, ennek ellenére a Jugoszláviába irányuló csehszlovák kivitel csökken, mert 1926-ban a csehszlovák összkivitel 5.40 százalékát, 1927-ben 4.60 százalékát, 1928-ban pedig 4.46 százalékát tette ki. A Romániába irányuló csehszlovák kivitel 1926-ban 4.67 százalékot tett ki, 1927-ben 4.51 százalékot, 1928-ban pedig 4.10 százalékát tette ki a csehszlovák összkivitelnek. Ha fontolóra vesszük a csehszlovák kivitel ezen feltűnő csökkenését a legfontosabb fogyasztópiacokon, illetve a heíyenkint megnyilvánuló jelentéktelen emelkedését és ha összehasonlitjuk Németország kivitelének mindenfelé jelentkező emelkedésével, arra a meggyőződésre kell jutnunk, hogy a csehszlovák külkereskedelem 1928-iki emelkedését uj piacok, esetleg alkalmi és átmeneti szállítások számlájára kell írnunk. Üdvös dolog, hogy a csehszlovák kivitel uj piacokat nyit magának, de igen kockázatos a régi piacokon való térvesztés. Annál veszedelmesebb ez, mert Csehszlovákiát Németország szorítja ki külföldi piacairól, amely egyre veszedelmesebb versenytárssá növi ki magát, aszerint, hogy fokozatosan miképpen | fog megszabadulni jóvátételi terheitől. Az Asskurazionl Generáli 98. évi zárszámadása Hatalmas tartalékolás mellett 28.7 millió lira nyereséget mutat fel a mérleg — Az életágazatban biztosított tőkék összege meghaladja a 9 milliárd KM — Prága, május 18. Hogy mit jelent egy — megindulásakor is hatalmas — biztositó társulatnál kilencvennyolc évi megszakítás nélküli céltudatos működés, arról csak az alkothat magának igazi képet, aki az Assicurazioni Generáli 1928-as évéről szóló zárszámadását kezébe veszi és végigtekint a számoszlopokon, melyek ezer milliókat foglalnak rendszerbe fillénnyi pontossággal. Az üzleti jelentésben találkozunk például egy számmal: 9.037,697.705. Ennyit tesz ki csehszl. koronára átszámítva 1928 december 31-én az Assicurazioni Generáli életágazatában biztosított tőkéik összege. Teljesen befizetett részvénytőke Nyereség- és vagyontartalékok Kártartalékok Tárgybdztositások díjtartalékja Életbiztosítási díjtartalék Nyereségrészesedéssel biztosítottak osztalékalapja összesen: A vagyontartalékokban elsőrendű jelentőséggel bírnak az ingatlantartalékok. Ezekre vonatkozólag az 1928-as mérleg némi meglepetéssel szolgál, amennyiben a társulat itt először veszi fel olaszországi palotáit tényleges vagy legalább is azt megközelítő értékükben és ezáltal 50 milliónyi eddig titkos tartalékot nyílt tartalékká változtat át. Továbbra is rejtett tartalékokat képviselnek azonban a többi államokban fekvő ingatlanok, a párisi, berlini, bécsi, budapesti, prágai, brünni, salzburgi, athéni, konstantinápolyi, belgrádi, zágrábi, szófiai, varsói, kairói és tuniszi paloták, Emellett még egy másik tekintélyes összeg is felkelti a figyelmet: 2.183,168.183.04 korona. Ez a kezességi alapok értéke a mi pénzegységiinkben. E két szám jellemző az Assicurazioni Generáli egész működésére. Vezető szerepét megtartani ott, ahol a közönség bizalma a legfontosabb momentum: az életbiztosítási ágazatban és a bizalmat alátámasztani a leghatha- tósabb eszközzel: óriási tartalék felhalmozásával. Az alábbi táblázat illusztrálja a kezességi alap fejlődését az utolsó három évben (lírában) : IQOfi 60,000.000 107,613.433 55,279-255 84,680.411 642,194.454 5,348.741 1927 60,000.000 129,855.453 52,040.686 78,288.814 687,941.771 5,146.110 1Q9Q 60,000*000 218,031.473 63,246.664 83,132.550 804,053.338 4,964.337 955,116.294 1013,272.834 1.233,428.352 melyek még mindig békebeli értékűikkel szerepelnek. (Egyébként a mérleghez csatolt kimutatás az összes ingatlanokat értékük megjelölésével sorakoztatja fel és ebből megállapítható, hogy például g prágai venceltéri intézeti színház 8 millió lírában van felvéve, a brünni palota pedig 500 ezerrel, holott valódi értékük ennek tízszerese körül jár.) Az ilymádon értékelt ingatlanvagyon ösz- szegszerüleg 248,532.862 lírát tesz ki. Az értékpapirállomány, mely pupilláris biztosságul állampapírokból és részvénytömegekS^MgOrakiállitaS Árajánlat díjtalan. tw Kosice, Zilina, ANTa P H T S8 © 1F FOrUFő-“ca63!°ta’ ”MU,Íka“ Hang*zerház. világhírű Z€$ ngor á i í& ŐB »
