Prágai Magyar Hirlap, 1929. május (8. évfolyam, 100-122 / 2025-2047. szám)

1929-05-17 / 112. (2037.) szám

Q kisebbségek egysége Tíz esztendőnek kellett elmúlnia, hogy a kisebbségi kérdés végre odáig fejlődhetett, hogy a legfőbb nemzetközi fórumon, a nép- szövetségben diskutábilissá vált. Amióta Stre- semann emlékezetes összecsapása Zaleski lengyel külügyminiszterrel, lezajlott, amióta a holland külügyminiszter és Kanada népszö­vetségi delegátusa olyan • elhatározó súllyal képviseli a kisebbségi jogokat Genfben, a nagyhatalmak képviselői is számolni kényte­lenek azzal a ténnyel, hogy kisebbségi kér­dés van, hogy negyven millió embernek élet­sorsa nem elhanyagolható tényező az európai konszolidáció szempontjából és elkövetkezik az idő, amikor a kisebbségek szervezetei és protektora prezentálni fogják azt a váltót, amelyet a kisebbségvédelmi szerződések alakjában a nagyhatalmak államférfiai kezes­ként jegyeztek alá. A kisebbségek nem rin­gatják magukat optimizmusban, ismerik a genfi ut szövevényességét, tudják, hogy ke- vésbbé fontos és kevésbbé súlyos kérdések­ben is milyen kevés inioiativa, tettre készség és lendületi erő van ebben a szervezetben, amely ha nem is a dolce far niente, de leg­alább is a quieta non m öve re szellemében végzi agendáit. Tisztában vannak tehát azzal, hogy a kisebbségi kérdésben, amely egész sor állam kormányzatának legkényesebb problémája, nem következhetnek be egysze-, riben forradalmi reformok. Mégis felismerik a jelentőségét annak a puszta ténynek, hogy a kisebbségi probléma a genfi teremben sza­lonképes lett és hogy a népszövetség tanács­ülése nem ugyan spontán lelkesültségből, mint inkább szükségességből egy háromtagú bizottságot küldött ki a kisebbségi kérdés ta­nulmányozására és ettől a bizottságtól vár je­lentést és véleményt arra vonatkozólag^ hogy a népszövetség kisebbségi eljárása reformra szorul-e, vagy pedig maradjon minden a ré­giben. Chamberlain, Adacsi és Quinones de León londoni összejövetelükön végezték a tanul­mányozás munkáját. Egész sereg beadvány­nyal, memorandummal kellett foglalkozniuk, amelyekben az érdekelt felek álláspontju­kat kifejezésre juttatták. Ezeket a memoran­dumokat azonban könnyű szerrel lehet két csoportba osztani. Az egyik csoportot az érde­kelt államok uralkodó szelleméből fakadt beadványok alkotják, amelyek mindenfajta jogkiterjesztés, az eddigi eljárásnak legcse­kélyebb megváltoztatása ellen is élénken til­takoznak, mert az állami szuverenitás sérel­mét látják a kisebbségi kérdések nemzetközi elintézésében. így került a kisántánt memo­randuma a hármas bizottság elé. A másik csoportba azon államok kormányainak me­morandumai sorozhatok, amelyek a kisebb­ségek védelmét éppen a nemzetközi garan­ciákban látják és idetartozik az a hat pont­ban megszövegezett memorandum is, ame­lyet a kisebbségi kongresszus, az európai ki­sebbségeknek ez a már autorizálódoít szer­ve juttatott el a bizottsághoz. Ez a memoran­dum pedig azért fontos, mivel a közvetlenül érdekelt félnek, az európai kisebbségeknek egységes állásfoglalását tükrözteti vissza. Nem kell sokáig fejtegetnünk, hogy a két irányzat között diametrális ellentét van. A helyzet tehát most az, hogy a népszövet­ség hármas bizottsága részletesen ismeri a két ellentétes és áthidalhatatlan álláspontot Éppen ezért különösen nagy jelentősége van annak a nyilatkozatnak, amelyet a cseh­szlovák kormány két német, tagja, Spina dr. és Mayr-Harting dr. miniszter juttatott el a németek politikai munkahivatalához, amely­nek elnöke, Ledebur-Wicheln dr. szenátor egyúttal a kisebbe égi kongresszuson a szudé­A Gróf Zeppelin az Atlanti óceán lelett A léghajó ma reggel hat órakor megkezdte második amerikai útját — Eekener óvatosan átrepülte a veszélyes irancia határzónát — Friedrichshafen, május 16. A Gráf Zep­pelin ma reggel 5 óra 58 perckor meg­kezdte második amerikai útját. Számos barátságtalan meteorológiai és politikai jelentés után ina végre az időjárás meg­javult és a politikai ellentétek is eloszlot­tak, úgy hogy az óriási léghajó végre vi­dáman és a legjobb reményekre följogo­sítva föl szállhatott. Az óriási hangárt az éjszaka folyamán szigorúan őrizték, hogy hivafatlan személyek a léghajó közelébe ne férkőzhessenek. A Kurgarten szállo­dában, ahol az utasok laktak, aiz éjszaka vidáman telt el. Gourevics orosz pianista, aiki szintén résztvesz az utón, több óra hosszat mulattatta az utasokat és a haj­nali órákban éppen a Mendsehein-szoná- tát játszotta, amikor megérkezett annak a hire, hogy a léghajó felszáll. A léghajón és Amerikában szesztilalom van, s az al­koholbarát európai utasok alaposan kd- használtaH. az utolsó éjszakát a később tiltott gyümölcs kiélvezésére. Mások az izgalom ellenére zavartalanul aludtak és esak a startéra hatalmas ébresztője éb­resztette fel őket. Az aluminiumszánü léghajót háromnegyed hatkor kivontatták a hangárból és az utasok beszálltak. Az óriási test csakhamar beleállt az utazás irányába és hat órakor már a hangár fö­lött irta le szokásos ivét. Soha gyorsab­ban nem startolt léghajó, mint ma reggel. Az enyhe májusi reggelen a kikötő mun­kásai lelkes hurrá-kiáltásokkal kísérték útjára. A környékező.gyárak valamennyi szirénája búgni kezdett, Friedrichshafen ismét talpon volt és kendölobogtatással búcsúzott kedves léghajójától. Hat óra öt perckor a léghajó már a nagy tó fölött le­begett és csakhamar eltűnt nyugati irány­ban. Az idő meleg és a léghajónak hát­szele van. A Gráf Zeppelin reggel héttől kilencig átrepült a veszedelmes francia határzónán, amely fölött egyetlen pilla­natig sem időzhetett. Délben az Atlanti óceán fölé érkezik és megkezdi tengeri ■■KHHnHHBinDimHnnBIBB útját. Amennyiben lehetséges, a hajó ve­zérkara azt tervezi, hogy uj gyorsasági rekordot állít, föl. Franciaország fölött Friedrichshafen, május 16. A Gráf Zep­pelin hét óra huszonöt perckor Basel fölé érkezeti, majd folytatta útját nyugat felé. A léghajó négyszáz méter magasságban röpült át a városon. Az ég felhős. Paris, május 16. A Gráf Zeppelin dél­előtt 11 óra 55 perckor középeurópai idő szerint (10 óra 55 perc párisi idő szerint) átrepülte a Rhone völgyében fekvő Va- lance-t. A léghajó egyenesen dél felé kor­Prága, május 16. A jóvátétel összege kö­rül forgó párisi tárgyalásokkal párhuzamo­san Striibnny prágai sajtója állandóan fel­színen tartja a Csehszlovákia által az antant­ba lajtaiaknak fizetendő javát ételi összeg kérdését. A mai Express többek között a kö­vetkezőket írja: — A miniszterelnökségnek „A csehszlo­vák köztársaság tíz esztendeje11 oimü hiva­talos kiadványában olvashatjuk., hogy a felszabaditási összeg 750 millió arany frankot tesz ki s azért vetették ki a csehszlovákokra, mert „a szövetségesek felszabadították őket az osztrák-magyar uralom a!ól“. Ez azonban egyelőre még csak a felszabadításért járó összeg, ebbe még nincsen beleszámítva a tulajdonképpeni, borzalmas összegű jóváté­tel, az átvett állami birtokok ellenértéke s ezen kívül vannak még egyéb adósságok is. Az állami birtokok átvételi összegéről még tárgyalni fognak, a kérdés azonban érdemi­ül ány zott és óriási sebességgel haladt Va-lance előtt érintette Bourgot az Aine- deparfceraeutban. Eekener eredetileg úgy tervezte, hogy a Loire völgye fölött repül az óceánig, de mivel e vidék fölött vesze­delmes viharcentrum keletkezett, újra a déli irányt választotta. A Rhone völgye fölött pazar napfény fogadta a léghajót. A Gráf Zeppelin mindenütt hatszáz méter magasságban repül és szigorúan betartja a francia kormány rendelkezéseit. A francia hadügyminisztérium megcá­folja azt a hirt, hogy a Zeppelint Francia- ország fölött francia hadi repülőgépek kí­sérték. lég már el van intézve. A felszabadítás! összeg szintén nem vitás, reánk 750 millió arany frankot vetettek ki, ugyanakkor a lengyelekre csak 226 millió arany frankot, Romániára 235 milliót, Jugoszláviára 178-at és Olaszországra 60-at. Megjegyzendő, hogy ugyanakkor saját magunk tartottuk fenn hadseregünket, nyomorgunk stb. Az Expres ezután idézi Porti na znak az Écho de Paris hasábjain megjelent cikkét, mely szerint Schacht Owen Younghoz intézett levelé­ben a csehszlovák és lengyel felszabaditá- si összegnek a német jóvátétele fizetsé­gekkel való junktimba hozását kívánja.. Amily arányban ezt az adósságot Cseh­szlovákia és Lengyelország a francia, an goi és olasz kormányoknak fizetné, ugyan­olyan arányban csökkennének a német re páráéi ős annuitások. A lap felháborodással utasítja el a tervet s mindenért Benes külügyminisztert teszi fe­lelőssé. Csehszlovákia JiisiahiÉtási adóssága" és i Rémet Jóvátétel ta-németsőget képviseli. Nagyon fontos kér­dés ugyanis, hogy a csehszlovákiai német po­litikai pártok melyik állásponthoz csatlakoz­nak? Elég erősnek érzik-e magukat arra, hogy belpolitikai térem kivívják és bizto­sítsák kisebbségi jogaikat és igy lemondhat­nak-e a nemzetközi védelemről? Vagy pedig szolidaritást vállalnak a többi európai ki­sebbségi csoporttal, csatlakoznak a 'kisebbsé­gi kongresszus memorandumához és kíván­ják a kisebbségek intézményes és hatékony nemzetközi védelmét? Konkrét formában: Vájjon a két német miniszter és az a két aktivista német párt, amely jelenleg a cseh­szlovák kormányban van, elfogadja és autori- zálja-e a Benes által beterjesztett opimionso- kat amelyek ily alapon a csehszlovák kor­mány hivatalos állásfoglalásának volnának minősíthetők, vagypedig megtagadják hozzá­járulásukat ezektől és akkor a Benes által beterjesztett memorandum egyszerűen a csehszlovák kormány külügyminiszterének véleményét fejezi ki? d A két német miniszter által megadott vá­lasz megnyugtathatja a kisebbségi kérdésben érdekelteket, mert ebből kidéiül, hogy az opi- niousok nem voltak minisztertanács előtt, azok a német miniszterekre és a német gár­! tokra nem kötelezők s a német pártok jelen­legi szerepe a kormányzatban nem jelenti azt, mintha lemondanának a kisebbségek vé­delmének nemzetközi biztosításáról. Ez az ő részükről bölcs és politikus állásfoglalás, hiszen maguk is tisztában vannak vele, hogy mostani szereplésük a kormányzatban csupán efemer jelentőségű és minden pillanatban ki vannak téve annak a lehetőségnek, hogy’ olyan pártok jutnak vissza a kormányzatba, amelyek cseh nemzeti rezsimet követeinek. A miniszterek nyilatkozata még egyszer hangsúlyozza a német aktivizálás értelmét Kísérlet akar oz lenni, hogy vájjon belpoliti- j kai téren lehet-e a kisebbségi kérdést gyö- j keresőn megoldani és a cseh meg a szlovák nemzet képviselőiben megvan-e az az előzé­kenység, hogy minden külső beavatkozás nélküli önmaguk iniciativájára rendezzék a csehszlovák államnak ezt a legfontosabb bel­ső és külső problémáját. A német, miniszte­rek azonban maguk is pesszimisták ebben az irányban, mert ezt fejezi ki nyilatkoza­tuknak az a része, amelyben rámutatnak ar­ra, hogy ennek a nehéz kérdésnek jövőbeli , fejlődését biztonsággal nem lehet előre meg- J jósolni. így az összes német pártok egysége-j sen állanak a kisebbségi kongresszus és az J általa beterjesztett memorandum mögött Vagyis röviden: Spina és Mayr-Harting egy­általán nem teszi magáévá Benes opmiousait Az a szolidaritás, amelyről Medinger dr- szenátor a német népszövetségi liga legutóbbi kongresszusán szólott, az aktivista német pártok minisztereinek nyilatkozata után reá­lis adottság és együk igen nagy eredménye annak a gondolatnak, amely a kisebbségi kongresszus megszervezésére vezetett. Ebben a szervezetben kell látnunk a kisebbségi kér désuek a nemzetközi politika fórumán való hatóerejét rfr -*^tractqr LA U FEfeTfilSS,BiíATi5Lfli/fl STÚR-UTCfl 7 ♦ TELEP. 22-07 mai szarnánk 12 oS«fal ^ ^ 1929 május 17 Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, szlovenszkói és ruszinszkói ellenzéki pártok Szerkesztőség: Prága 11^ Panská qllce negyedévre 76, havonta26Kő; külföldre: l'i'h ' 7 * 12, II. emelet Telefon: ^0311 — Kiadó­évente 450, félévre 226, negyedévre 114, Főszerkesztő: politikai napilapja Felelős szerkesztő; hivatal: Prága II., Panská ul 12/111. — Te­havonta 38 Ke. Egyes szám ára 1*20 KI DZURÁNY1 LÁSZLÓ FORGÁCH GÉZA lefon: 34184. — Sürgönyeim: Hírlap, Praha

Next

/
Oldalképek
Tartalom