Prágai Magyar Hirlap, 1929. május (8. évfolyam, 100-122 / 2025-2047. szám)
1929-05-12 / 108. (2033.) szám
NEMZETKÖZE Mai MÁRA! SÁNDOR 192$ május 12, raa/íraap. Budapest, május 11. Ez a. Vátár künn a ligetben a modellje annak, hogy egy kis, szegény, legyőzött, minden tekintetben leszerelt ország mit tud csinálni, Egr kérdésre három felelet! Miért a legjobbak a Rákosy likőr specialitások, melyek a leghíresebb, de méreg drága külföldi márkával szemben is fölveszik a versenyt? L Mert kizárólag friss, nemes gyümölcsből ká- oBlnskf 2. Mert Öltés előtt évekig érnek ős finomodnak! 3- Mert Csehszlovákiában az egyedüli lífcőr- gyár, mely Hkőrkülőnlegességeit ultraviolett sugarakkal kezeli 1 ha & legnagyobb válság és bizalmatlanság órájában összeszedi magát, kihúzza magát, nem ül fel a pasgyionátos jósoknak, akik elhullásra sxóHtjlk lei az élettel nehezen verekedő em- bertöíösí egeket, hanem kiáR a standra, kicipeli, amije van, « azt mondja a világnak: nézzétek meg, nem sok ez, de mégis, est csinálom, eny- nyit tadok, s nem is sokkal rosszabb, mint másfelé. Megható és lelkesítő ez a Vásár. Az idő is jó, a rádió édes zenét ordít, az ember szinte ábrándozva jár a tömegben, egy pillanatra valami halvány békesza<ra van az egésznek. Egy pillanatra ábrándokat sző az ember. A legfeketébb lelkű pesszimista is kény télén olyasmit gondolni, hogy nincs vége mindennek, vesz nyárra két pirosra- festett kertiszéket, ezt a nyarat még feltétlenül átéljük. Nem kell messzire menni, hogy nagyobb, gazdagabb, fontosabb Vásárokat lásson az ember. Ki jön ma ide? Eljön ide tiz-tizenikétezer ember. Ebben az esztendőben már, eddig is többen, mint az elmúlt esztendőben. Arai helyes és kitűnő ebben a Vá-sában, hogy kellemesek a méretei. Ezek nem vizfejméretek, a lipcsei, a párisi vásár persze, hogy zeebrevágja az egészet, — de nincs is túlméretezve az egész, nem blöfföl, ilyenek vagyunk, ennyink van, — s ez a kevés, ami van, nem is olyan kevés, s csakugyan van, s elsőrangú. Valami megnyugvás fogja el az embert. • írok róla, mert órákon át besétáltam, sokkal érdekesebb, mint egy rossz színházi előadás s végre valami, ami egy kissé Európa, s nem kell csendesen beszélni róla. Az ember nyugodtan fogja karon az idegent, tessék, ezt megnézheted, nem lesz semmi baj. Nem nagy az egész. Át lehet tekinteni, értelmesen csoportosították, vannak ötletei. Ami speciálisan magyar, az ott áll sorban, rögtön meglátod, de nem tolakodik. A külső pavilonok mulatságosak, uj reklám ökonom stílusától sokat tanulták. Az Iparcsamok sugárutjain fáradság nélkül jut át az ember, bútor- ét élelmiszer-osztály csoportodtáea kitűnő. Ami kétharmad benne, az nem a vásár hibája, hanem az embereké. Például nem szeretem, ha a kereskedő megszólal a standján, s felszólít, hogy lépjek közelébb és vizsgáljam meg apróra a bemutatott árut. Á kereskedő csak kettőt tehet: ábbeon ki és hallgasson. Majd én szólok, ha akarrár valamit, ha közelebb óhajtok lépni, * meg akarom vizsgálni a bemutatott árut. Nem nagy baj, az ilyesmi csak neve lés kérdése. A pesti Vásár ezt szók ja le, ahogv í-'zokták külföldön. A kereskedő soha nem liivhatja a vevőt, mindig csak az áru. Majd a vevő az, aki szól, ha akar vájárait. Az ember-hangszórók, — nem uj ötlet, de jó. A rádió szerepe általában feltűnő. Ezen a vásáron látja közvetlenül az ember, mennyit fejlődött a rádió, » mennyire nélkülözhetetlenné tette magát. Mindenütt, ahol tömeg van, a rádió a nagy karmester, a szórakoztató, animáló, irányi bó. Reklámját meg keH hallani, — a jövő reklámja, sajnos, sokkai Inkább a hang reklám, mert közvetlenebb s nehezebben fásul belé az ember, mint a fény-reklám. Sokat fizetünk majd érette idegekkel. Ami a legfeltűnőbb: ez az optimista hangulat, amiben úszik és nyújtózik az ember. Esztendeje nem láttam egy tömegben ennyi jókedvű nevetgélő, érdeklődő embert. Mintha élne a város. Lehet, hogy az idő is teszi. De magamon is ész- reveszem, hogy ez a primitív jókedv valami más. Terveket szőnek a* emberek, bámészkodnak. Családapák, akik általában inkább azon törik a fejüket, hogyan lehetne eladni a zongorát, szakértő arckifejezéssel magyaráz tatnak maguknak elektromos padlókéi élőket. Csupa opti- mictnu8 ez & vásár, mintha egy gazdag, jókedvű, jólkereső város állana mind e sok áru Mögött, mindjárt jönnek a vevők és vesznek egy weekend-házat, mert már nem tudnak mit csinálni a pénzükkel. Rendben van, a vevők talán nem jönnek olyan nagyon. A sok áru mögött egy csöndesen ée izzadó város fogja a homlokát. Annál nagyobb szükség van mindenre, annál inkább kell segítem és dicsérni ezt a vásárt, mert azzal, amit kínál, egyenértékű a* optimizmus-injekció, amit ad ennek a váróénak. Az ember úgy ment el, hogy kihúzza magát és azt mondja: nincs még olyan nagy baj. Ez nagyon sokat ér ma Budapesten. Megpróbálom egy idegen szemével nézni és igényeivel vizsgálni a vásárt. Nincsen semmi feltűnő baj, megáll a maga lábán az egész. Architektúra egy fél. Áruk bősége és választéka csillagos 1. Tónus a legtöbb helyen kétharmad. Megmondom, hogy miért írok minderről. Éppen igv látva: az idegen szemével. Magyar betegség ez: az ember részben az eget döngeti, részben szegényebbnek, tehetetlenebbnek hiszi magát, mint amilyen. Ez a vásár nagyon kézzelfoghatóan tanít valamire. Az egyik, hogy nincs okunk a mellünket verni nemes haragunkban, nem vagyunk olyan bors concours, elég kezdetleges még ez a magyar ipar, ha bírókra akar kelni a külföldi Góliáttal De: semmi okunk szégyenkezni és szerénykedni, ebben a tönkrement és tönkretett országban erők dolgoznak még, koncepciók és képességek élik ki magukat, e amit produkálnak, azt nem kell rokoni jóindulattal elbírálni, hívhatunk hozzá vendégeket. A gyerek tehetséges, kezdi levetni úgynevezett gyerekcipőit és meg fog élni. FUTURIZMUS és FASIZMUS Mas GYŐRT DEZSŐ Róma, mája« eleje. Könnyén meglehet, hogy eokan uaegfejcső- v/Llják ezt a címet. Akik valamikor dicsérték a futurizmust, azok ma biztosam szidják a fasizmust. Akik e>lőtt meg a fasizmus kedves, azok a modern irodalmi izmosok megindítóját, a futurizmust kívánják a pokol fészkes fenekébe. Már persze Itáliáa kivitt a épp ex a vicc az egészben. Pedig a futurizmuB semmi más, mint a fasizmus elődje s aki szereti a szójátékot, azt is mondhatja, hogy a fu turizmus irodalmi fasizmus, a fasizmus meg politikai futurizmus. Ezt különben máT régen kitalálták. Az irodalom mindig megelőzi korát s a kővetkező korok forradalmi és újszerű gondolatai először az irodalomban sülnek el. Ez elég ócska igazság már, nem az én hibám, hogy az olasz élet utolsó húsz esztendeje épp ezt az őcsika igazságot szankcionálta és nem az ellenkezőjét. A felelősséget ezért igazán csak a legújabb olasz történelemre lehet hárítani annak, aki kifogásolja, hogy az irodalom előtte jár a politikának s a politika csak le- számitoltatja a történelem bankjában azt ja váltót, amit az irodalom állított ki és irt alá. Marinetti, a futurizmus atyja, csinált egy irodalmi forradalmat, jó húsz érvvel ezelőtt. Kiadott egy váltót a ráírta: aktivitás. Mussolini, a fasizmus atyja, csinált egy politikai forradalmat, jó tiz évvel ezelőtt Fogta a váltót s beváltotta az aktivitást: lássuk, mit ér. Mind a két izmus és minid a két forradalom tipikusan olasz: annyira olasz, sőt majdnem azt mondhatni: latin, hogy csakis házi használatra készült, idegenben nem használható, más vidéken elveszti színét és jellegét, értelmetlen lesz, zavaros é« semmiesetre sem alkalmazható. Józan, világosan köp túr ozott, az erőszakig erős é« átlátszóan egyszerű mind a két izmus, annyira, hogy első pillanatra látni, hogy olaszok csinálták és hogy olaszoknak csinálták. * Akik nálunk egy évtizeddel ezelőtt szívesen nyergelték meg a futurizmus pegazusát, azok ma legnagyobbrészt gyűlölni fogják a fasizmust, amelyik pedig ennek a pegazusnak lábnyomán indult el. Azok a futurizmus- sal meginduló irodalmi slurmunddrangban addig keresték és követték az egymást kergető izmusokat, hogy a nagy vihar után a hullámverés egész más partokra vetette őket, Aleplttatotl \T)(i éiittui ion nos m iiaiaiiep Bartská-Bystrica K6«(téai ';z41Ut i »lromlék«l«e», minden énemben. Bulor- nUurvAny lapokat. Márvány kapcsoló táblákat. Márvány csillárokat. Iparművészet! munkákat, stb. mint amelyiken a maga hazájában ax igazi futurizmus kikötött. Azok pedig, akik nálunk a fasizmusban a nemzeti gondolat legerősebb európai védíbástyáját és a forradalmi Időket törvényszerűen követő eröskezü reakciót látják és pedig szívesen, azok egyöntetűen lesajnálják az irodalom tényleges jelentőségét a korok alakításában s csökönyös andorrai tekintenek az ostoba izmosokra s így a fu turizmusra is. Sem ezek, sem amazok hangulata nem változtat azonban azon a tényen, hogy az olasz futurizmus és az olasz fasizmus alapjai teljesen rokonok és csak egyugyanazon aktivitás más sikban való kivetülései. Marinetti tipikusan uj olasz jelenség. Jófejű, melegvérű, minden homályostól Irtózó, minden erőt és erőteljességet szerető, kör- vonalazottan gondolkozó, cselekvés revágyó ember, akiben a belső forradalmak is egyenes vonalak mentén haladnak, akitől távol - esik az északi népek ködös homálya, bonyolult, komplikált, kusza lelkiélete. Az olasz élet és irodalom évszázados pangásban rothadt, eredeti gondolat, egyéni eszme, nagyvonalú koncepció, az európai, sőt maga az itáliai horizont is teljesen hiányzott, terméketlen és meddő multon-kérődzés volt. Mi sem egyszerűbb és világosabb, mint hogy a Marinettijben kirobbanó müvészetfor- radalmi energia józanon, Átlátszóan és egyszerűen mindennek az ellenkezőjét irta zászlajára és statika helyett dinamikát, a múlt helyett jövőt, a klasszikus kultúra ellen a gépeket, a nyugalom helyett a mozgást, a szemlélődés és ernyedtség helyett a cselekvést és az aktivitást hirdette. A régi formáknak és meglévő állapotoknak fölrugásával harcot hirdetett a múzeumok ellen, az erélyt fölébe helyezte az igazságnak, a holnapot a tegnapnak, s a „mandolinok 01aszorezágát“ legszívesebben fölégette volna és erőnek erejével valami originalitásra törekedett. Mivel olaszul józan volt, az egész futuriz- mus3al együtt, inkább vezércikkeket irt, mint költeményeket s inkább manife sztornóikat, semmint művészetet. Lázadása formai lázadás volt: reakció, még pedig speciális olasz viszonyok és olasz tradíciók ellen. Mussolini épp olyan tipikusan olasz jelenség, mint Marinetti. Észlény és energia-em- íber. Céltudatosan, egyenes vonaliban gondolkozik, lépésről-lépésre halad, józan, megfontol, számit, kitervez. Irtózik a komplikációktól, a zavaros, knsza, bonyolult lelkiproblémáktól, a cselekvés és az aktivitás embere, az erőt többre becsüli, mint az okoskodást, harcot hirdet az évtizedos tradíciók, a liberális kormányhatalom, a demokrácia, a parlamentarizmus ellen, melyeket múzeumi lo uioknak bélyegez. Tüzzel-vassal küzd a „mandolinok 01aszországa“ ellen, szívesen ad pro„A Balkán Lipcséje", — idézi lelkesen & Vásár igazgatója. Ha az ember jól megnézett mindent apróra, eltelik bizalommal Talán egyszer több is lesz ebből: a Balkán Budapestje. Valami, amit helyzeti ereje predesztinál arra, hogy a körötte fekvő ipari és kereskedelmi területek összefutó pontja legyen. Már most is inkább csak politika az, ami gátolja ebben, — külföldi érdekeltek rokonszenve és érdeklődése érezhetően fordul feléje. Komikus, nem az a pár cipő. meg kerek sajt, meg mezőgazdasági gép teszi: de egy üyen értelmes, rendes vásár-modell alkalmából érzi legerősebben az ember, hogy amit a politika Európában tönkretett, azt csak egy mentheti még meg: a nemzetek gazdasági collaborátiója. Minden más ábránd és sakkjáték. Nem szabad túlbecsülni est a vásárt: még keresi magát. De nagyképűség és rosszindulat tudja csak lebecsülni. Igen nagy, igfji szép, vigasztaló dolog ez itt ma, 1929-ben, Budapesten. gramot, manifesztál, vezércikk-, sőt parokla- máció-etiiuabaa beszél; —■ ahogy Marinetti reakció veit az olasz irodalom lagymatagsága etikai, úgy Mussolini reakció az olasz politika lagymatagsága ellen. * A totnrmnsos megrázta az olasz lelket ée erőt, jövőt, eredetiséget, újszerűséget, forradalmi szellemet, cselekvést, mozgást, aktivitást kiáltott belé. Alig tá év múlva Marinetti proklamáctója után az irodalmi forradalom eszméit politikai térre alkalmazták a fasiszták, akik szintéin ugyanezekkel a jelszavakkal fegyverkeztek föl s a futurizmus igéit politikai mezőkön akarták érvényesíteni és érvényesít ették is. A fasizmus törvényes utóda a futuriamusnak és ha belsó lelkűket nézzük, egyformán látjuk azt, hogy abban is egyformán olaszok, hogy lázadásaik és cselekedeteik elsősorban a forma és nem a tartalom lázadásai. A mai fasiszta igehirdetést megvizsgálva, egyetlen- egy uj gondolatot nem találunk benne, ellenben megtaláljuk benne összegyűjtve a volt korok örök nagy és a volt társadalmak örökérvényű gondolatait és igéit, amilyenek a munka, a tett, a rend és a fegyelem követelése. Európai, nemzetek fölött álló, északon, délen, keleten és nyugaton egyiránt érvényes és megvalósítható uj gondolatot azonban nem adott se a futurizmus, se a fasizmus, sőt utóbbi még kevésbé, hisz mint reális megvalósulásnak a saját eszméi kezdősebességét is veszti természetszerűleg s ahogy célba talált, megállóit s hatalomra jutva, eszméi dinamikai erejét statikaivá, forradalmiságát konzerváló erővé alakította át. Az olaszoknak mindenesetre jó és végeredményben ez a fontos, mert nem nekünk, de nekik csinálták. Ezek a komplikációnél- küli, józan lelitek szeretik az erőt, szeretik, hogy okosan parancsoljanak fölöttük, szeretik a programokat és vezércikkeket, szeretik a formákat s igy a nagyon testre szabott élel- íforinát is, ami minél jobban szőrit, annál jobban forma, nekik igy jobb. hogy inkább szorítson a zubbony, semhogy fityegjen rajtuk, hát mért ne ismernék el, hogy ezt mind megkapták a fasiszta érával. És ha nekik ez kellett? Ahhoz igazán szent joguk van, hogy a maguk hite szerint legyenek boldogok. Hogy aztán ebben a zubbonyban, amit az ■olasz most olyan büszkén visel, hogy érezné magát a francia, angol, német, magyar, vagy az orosz, az egész más lapra tartozik. Most nem is bántom ezt a kérdést. Mari- netti is, Mussolini is az olaszoknak akartak fedni. Suum cuique. Európai tanulság azonban, hogy ez esetben is az irodalom járt elől és készítette el az utat. Csehszlovákia egyetlen szépirodalmi képes hetilapja n $€épe$ Két Gazdag tartalommal jelenik meg minden caütörtökfi# Alapítva IMS. Telefoa 33. Ö s > dBsxntA A fiveg, parcellán IJr ^ ■&%>># lagykereskedéie. * KOSICE, F 5-atca 19. ! K»£jr választók. Jutányos tirak. K _______________________
