Prágai Magyar Hirlap, 1929. május (8. évfolyam, 100-122 / 2025-2047. szám)

1929-05-11 / 107. (2032.) szám

9 1089 mája# 11, szambát. ■ihiihwi .................mim............... MILYEN IDŐ VÁRHATÓ A kontinensre csütörtökön északnyugati széllel hű­vös légáramlat nyomult be, úgyhogy" a hőmérsék­let ismét jelentősen csökkent. — Időprognózis: Változékony, nappal enyhe, éjjel hűvösebb, nyu­gati-délnyugati széllel. — A losonci szülök: mozgalmat indítottak uj gimnázium építéséért. Losonci tudósítónk jetóntr: A losonci áíliaimi retójmgiannázáum, amtedy v állalmikor csupán 400 tamuló bafo-ga­dá'sáxa épóil't, az álani'fordoilat óta csaknem kétszer aiunyi tanulót kény tói-em befogadni. A létwszáimiezaip'oirodás onnan keletkezett, hogy ebben arz intézetben van elhelyezve a ginwráziunin.ak úgy a magyar, minit a szlo­vák tagozata. Ehhez járul még, hogy a szlo­vák tagozat létszáma évről-é»vre gyarapodik a szlovák szüllők kedvezőbb gazdasági hely­zete folytán. Az intézetben a túlzsúfoltság mii alt már évek óta tarthatatlan állapotok uralkodnak. A megfelelő helyiségek hiánya folytán az iskola nem tud megfelelni ren­deltetésének s nemcsak hogy nem tudja biz­tosit ami a tanutók szellemi és testi fejlődé­sét, hanem valósággal veszélyeztet i serdülő növendékeinek egésaaégti állapotát. A gy&r- melke i.lcért agigiédió szülők, a szíoa-ákok és magyarok egyaránt, mozgalmat indítottak egy uj állami gimnázium épít ősének kiesz- kÖKÖiégóre. Vasárnap, május 12-én, délelőtt 11 órakor a városháza dísztermiében az ér­dekelt szlovák és magyar szülők nagygyű­lést tartanak Gilleír János dr. tartomány- gyűlési képviselő elnöklete alatt, amidőn határozni fognak a kormányhoz terjesztendő kérelem ügyéiben. xx Dr. Rottenstein Jenő idegorvos és bel­gyógyász rendel Bratislavában, Sladkovic-uoca 11. szám alatt. Naponta 8—10-ig és 3—5-ig. Ünnepnapokon 9—11-ig. — A Képes Hét eheti számában egyik cikkeim elmébe sajnálatos sajtóhiba csúszott, amelyet egy ízléstelen tréfa okozott. „Jolly Jocker“ a szóbaniforgó Írás cime s nem — mint megjelent — „Joly Joöker, vagy a hülyék Játéka". A Képes Hét olvasói bocsá­natát kérem az önhibáimon kwvül, a nyom­dáiban történt elsiMáeíért. Vozáiri Dezső. — A liftaknába vetette magát egy buda^ pesti uriasssony. Budapesti szerkesztőségünk telefonálja: A Verpeléti-ut 4—6. számú bér­palota ötödik emeleti lépcsőházában a liftak­nába vetette magá/t egy negyvenöt év körüli uriasszony. Mikor a mentők a helyszínére ér­keztek, már alág volt az öngyilkos asszonyban élet. Az úri asszonyt Schwarz Lajosáénak hív­ják, de sem lakását, sem férje foglalkozásét még nem sikerült kideríteni. xx Az Erzsébet-leányotthon vezetősége kéri a t. közönséget, hogy pénz- és egyéb adomá­nyaikat a következő címre kegyeskedjen be­küldeni: Erzsébet-Otthon, Praha II., Krakov- ská 7., 2. dvur, 2. posch. — Három makói diák átszökött a román hatá­ron, mert tanárjuk megdorgálta őket. Temesvár­ról jelentik: A magyar-román határ mentén Nagy szenfemiklól községnél a román csendőrök három magyar diákot fogtak el, akiket bekísértek az ügyészségre. A 14—16 éves fiuk elmondották, hogy a makói gimnáziumba járnak és azért szök­tek át a román területre, mert egyik tanáruk megdorgálta őket. Az egyik diák neve Molnár Al­bert, egy békéscsabai mérnök fia, a. másik kettő pedig Nagy Sándor és Orbán Vince. Az ilyenkor szokásos tárgyalások lefolytatása után a román hatóságok a három magyar diákot át fogják adni a magyar hatóságoknak. i£6 f^CIPOKREM^I — As adóhivatal volt főnöke rabolta ki az egyik jugoszláviai adóhivatalt. Zágrábból je­lentik: Május elsején éjszaka a perlaki adó­hivatalt kifosztották és a páncélszekrényből ötszázezer dinárt vittek el. A nyomozás sokáig eredni én yetelen maradt, míg tegnap sikerült megállapítani, hogy a betörést az adóhivatal volt főnöke, Mrak Slavonjuk. két társával együtt követte el. A betörést naivon ügyesen hajtották végre, úgyhogy csupán a véletlen vezette nyomra a csendőrséget. — Szerelmesének lakásán követett el öngyilkos­ságot egy orosz táncosnő. Budapesti Bzerkceztő- eégtlnk telefonálja: Tegnap délután, a Népszínház ucea 25. számú házban lakó N. B. festőművész lakásába hazatérve a padlón elterülve egy vérző nőt talált. A mentők a kórházba szállították a eu­lyosan sebesült nőt, akiről kiderült, hogy Ivanov Szón ja,Irkutszkban született 23 éves táncosnő. A művésznő szerelmes volt a festőművészbe és an­nak távoli étében belopózott a lakásba, ahol ön- gyilkosságot követett el. CASANOVA a „Wniestic14 palotában, Vócíavské nám. 16. — A legszebb táncholyiség Prága központjában* Másfélmillió koronás vasúti postarablás és egy rejtélyes gyil­kosság a csehszlovák-román határon? Az ungvári rendőrség nem kapóit hivatalos jelentést - Rendőr- kutyával keresik a tettesek nyomát Ungvár, május 10. (Ruszinszkói szerkesz­tőségünktől.) Az ungvári rendőrigazgatóság­hoz csütörtökön reggel olyan hírek érkeztek, hogy a Prágából induló nemzetközi gyorsvonat postakocsiját Királyháza és Halmi között kifosztották s a tettesek három és félmillió korona értékű postaküldeményt és pénzt raboltak el. A rendőrség magánforrásból értesült az állí­tólagos rablásról, mig a hivatalos jelentés ké­sett és még mostanáig sem érkezett meg. Ungváron már azért is föntartással fogadták ezt a hirt, mert valódiságának ellene monda­nak a közismert tények. A prágai gyors postakocsija nem közleke­dik Királyháza és Halmi között, ezen a szakaszon csakis a helyi postakocsi jár, ezenkívül a nemzetközi gyors romániai közvetlen kocsijai. A szenzációs vonatrablásról érkezett hír villámgyorsan szétterjedt a lakosság körében is, ahol azonban már kevesebb kételkedésre talált. A prágai lapok ungvári jelentése szerint a titokzatos postarablás tényleg megtörtént s a nyomozásnak nagyon érdekes fejlemé­nyei vannak. A rablás e. lapjelentések szerint a hétfőről keddre virradó éjszakán történt a Királyhá­zán álló román vonat postakocsijában, amely nagyobbértékü csomag- és pénzküldeményt vitt. A tettesek másfélmillió korona értékű zsákmányt ejtettek. Az üldözés föladatán a huszti és beregszászi rendőrségek osztoztak. Rendőrkutyával vo­nultak ki a tettesek nyomainak keresésére. A nyomok a román határ felé vezettek, később azonban elmosódtak. A nyomozás el­ső órái után egy titokzatos hulláidéi tette a bűnügyet még rejtelmesebbé. A román határ felé vezető utón, Chyz község mellett ogy idősebb férfi holttestét találták. Mint megállapították, az ismeretlen idegen férfi gyilkos merényletnek esett áldozatul. A postakocsi kifosztása és a rejtélyes hulla­lelet között összefüggést látnak s most ebben az irányban folyik tovább a kutatás. * ben, SzmMÁlKonW-KiibTURA. j3swBa«a3BMMBig?*ia«saifr Huszonötéves a Rozsnyói Művelődési Egyesület Tizenhetedik közgyűlés a huszonötödik évben — Az elnöki jelentés érdekes visszapillantásai — Kényszerű szünetelés a háborús években, fokozott tevékenység a háború után Rozsnyó, május 10. (A P. M. H. tudósítójától.) Rozsnyó kulturéleíé- nek legjelentősebb tényezője, a Rozsnyói Művelő­dési Egyesület, minden nagyobb fetünés, külsőség és lárma nélkül szép jubileum küszöbén áll: ez év december 26-án lesz megalakulásának negyed- százados évfordulója. Most a városháza tanács­termében tartották meg az idei rendes közgyűlést a tagok melég érdeklődése mellett. Az elnöklő S*kalo« Emil elnöki megnyitójában érdekes képét rajzolta meg az eredményes munkában töltött egyesületi múltnak. 1904 december 26-án 121 taggal alakult meg &z Egyesület, melynek életreikivója s első elnöke Réz László ref. lelkész volt. Az első tisztikarban ő mellette az alelnöki tiszt' t Götz István dr. ev. főgimn. tanár, a titkárit Komoróczy Milós, emléke­zetes „Móczi Mesterünk", a katolikus gimnázium tornatanára töltötte be, utóbb Pósch Aladár gyógy­szerész, majd 1908-ban Greck Lajos ev. főgimn. tanár. A kezdet nehézségeiben a kultusz-kormány is segítette az Egyesületet s a népszerű előadások előadóit a közoktatásügyi tanács honorálta. Az első ciklusok csak 2—3 előadásból állottak s mind­járt nagy népszerűségre tettek szert, a közönség egyre sűrűbben L ógatta őket. Érdekes feljegyezni az első évről azt is, hogy összbevétele 161 korona volt s ez az aránylag csekély összeg mégis mindent fedezett, sőt 70 korona tiszta maradványt juttatott a következő év költs égvetése javára. A Rozsnyó Városi Muzeum létesítésének terve először 1910-ben került szóba, 1911-ben már szét- mentek a felhívások a város és vidék közönségé­hez a muzeum megalakítására s oda való tárgyak adományozására, 1912-ben a . város ideiglenes helyiséget adott a muzeum részére, az Egyesület alapszabályait megfelelően módosította és kimon­dotta a muzeum megalapítását, megválasztotta egy­ben annak első igazgatójául Hazslinszky Rezső dr. ev. főgimn. tanárt, aki a muzeum ügyét lelkes örömmel vette kezébe s a város régi házait, padlá­sait végigkutatva, a környéket beutazva rengeteg nagy értékű anyagot hordott össze. A muzeum egyébként Rozsnyó város tulajdona, s az Egyesület csak kezelője. 1914 február 27-iki közgyűlésen már egy létesítendő kulturház terve került szőnyegre, mely épületben a muzeum is méltó elhelyezést talált volna, mielőtt azonban a meglehetősen előre­haladott stádiumig jutott tervek megvalósulhattak volna, a kitört világháború mindent megakasztott, megbénította az Egyesület működését is és ez a kényszerű szünetelés teljes tiz évig, 1924 tavaszáig tartott. Már jóval előbb, 1921 április 11-ével indí­totta meg Réz László fáradhatatlan lelkességgel keresztülvitt akcióját, melynek eredménye az Egyesület módosított alapszabályainak jóváhagyása volt s igy kezdődhetett meg ismét a kulturmunka 1924-ben. Ekkor a tisztikar igy alakult: elnök: Réz László, alelnök: Markó János dr., titkár: Szkalos Emil, muzeumigazgatö: Tichy Kálmán, pénztáros: Welssenpaoher Gyula, jegyző: Sárosi Emil. Réz Lászlónak ugyanez évben történt halála után az elnöki széket Markó János dr. foglalta el. Az Egyesület tisztikarát egymás után érték a sú­lyos veszteségek, Markó János dr. is megbetegedett s lemondott az Egyesület vezetéséről, helyére Szkalos Emil lépett, a titkári teendőket Madame sans géné vette át. aleloökké pedig Tichy Kál­mánt választotta a közgyűlés. Madame sans géné tragikus hálák után az Egyesület Fejes Jánost, választotta titkárrá, a többi tisztviselő helyén ma­radt maudátijrna lejártáig. A R. M. E. fennállása óta haszonhat ciklust rendezett, előbb 2—3, később egyre több, végül rendszeresen hat népszerű estéből állítva össze egy ciklust. Minden évre két ciklus jut, egy tavaszi és egy őszi. Az idei tavaszi ciklus — a háborús évek szünete és egyéb vis majorok folytán a hu- szonhetedik. Közgyűlést tizenhetet tartott az Egye­sület, ezekből egy volt az alakuló, négy rendkívüli, a többi rendes. A tizenhetedik közgyűlés most folyt le s az elnöki megnyitó után a titkári jelen­téssel folytatódott, melyben Fejes János számolt be a múlt évi munkásságról, az őszi előadássoro­zatról. Kegyeletes szavakkal emlékezett meg az Egyesületnek múlt évben elveszített kiváló tiszt­viselőiről, Markó János dr. volt elnökről, Madame sans géné asszony, volt alelnök és titkárról. Póedh »Dezső dr. választmányi tagról, valamint az ügymenet egyéb, a titkári hatáskörbe eső részle­teiről. Tichy Kálmán alelnök-muzeum igazgató a mú­zeumi jelentést terjesztette be s ebből kitűnik, hogy a muzeum nagyértékü állománya állandóan gyarapodik, az anyag feldolgozása folyamatban van s a megfelelő helyiség kilátásai is kedvezőbbek, igy a jövőben az eddigi állapot fokozatos javulását s majdan a muzeum teljes kifejlesztését lehet re­mélni A végső lépés ezirányban a városnak az újonnan vásárolt telken tervbe veit építkezése lesz, ahol a muzeum részére külön megfelelő; helyiségeket fog biztosítani a város. A pénatárvizsgálat eredményét és a vagyon­mérleget Sárosi Emil jegyző terjesztette a köz­gyűlés elé. Ezekből örömmel állapíthatta meg a közgyűlés, hogy az Egyesület anyagi helyzete aktív, a jövő évi költségelőirányzat mindenben kielégítő és szabad mozgást biztosit a kulturális program részére. A tagok száma közel ötszáz és állandó emelkedést mutat. A közgyűlés Weissen- paoher Gyula pénztárosnak gondos és lelkiismere­tes munkájáért jegyzőkönyvi köszönetét szavazott. A Pósch Dezső dr. halálával megüresedett vá­lasztmányi tagságra a kiküldött bizottság javas­lata szerint Szász Bertalan bankigazgatót válasz­tották meg. Az idei már megkezdett tavaszi ciklus a meg­hívott vendégek változott időrendjéhez képest szintén némi változást és halasztást szenved, vég- leg igy alakul: e hó 26-án Haas Lajos dr. kórházi orvos tart előadást a modern sebészetről. 30-án Sziklay Ferenc dr. iró, kulturreferens jön Kassá­ról s előadást tart az álomról, a legmodernebb lélektani, tudományos kutatások alapján. Junius 2-án Farkas József dr. kassai ügyvéd tart előadást a rádióról, jun. 9-én pedig az eperjesi együttes hozza át teljes műsorát, mely Kassán is előadásra került. Szerény lehetőségekre támaszkodva, szerény eszközökkel, de sok kitartással, ügyszeretettel és lelkesedéssel érdemes, nagy munkát végzett és végez a Rozsnyói Művelődési Egyesület. (*) Pékár Gyula Rómában. Budapestről jelentik: Pékár Gyula Mussolinitól Rómába előadás tartásá­ra kapott meghívót. Pékár Róma előtt Velencé­ben, a királyi palotában tart előadást az olasz- magyar kapcsolatról. Rómában az Olasz Mr^fyar Egyesület rendezésében pedig május végén tartja előadását ugyanerről a témáról. (*) A Mi Lapunk májusi száma. Ifjúsági folyóira­tunk májutíi száma folytatja a modern, népi szelle­mű zenekultúra propagálását. Mig az áprilisi számban Kodály Zoltán cikkével é9 Németh István László népdalfeldolgozásaival találkoztunk, most Molnár Imre dr., a budapesti zeneművészeti főis­kola tanára ajándékoz „A százarcu magyar dal" címen értékes felvilágosításokat az érdeklődő ma­gyar ifjúságnak. A népi kultúra, a magyar faji szépségek szeretetét szolgálja a számban Debre- ezeni László és Dobossy László cikke is. Előbbi fatornyos hazáját, Erdélyt mutatja be nagyszerű magyar stilusu épületek rajzaival, utóbbi a regős diákok etnográfiai érdeklődését a diákképzőkörök programjába vonja. Tvánfy Géza a magyar iparos- ifjúság szerepét és hivatását ismerteti, buzdítva a diákságot az elhagyott iparostanonc ifjúság ügyé­nek felkarcrlésára. E cikkel kapcsolatban a Mi La­punk iparostanonc-tanácsadót állított fel. Brogyá- nyi Kálmán frappáns, rövid Írása Prohászka Ist­vánnak „A jéghordás" című, e lapban jól reprodu­kált festményéhez simul. Szombathy Viktor tréfás kerékpáros-históriája a diáklap legizesebb anya­gához tartozik. Jól illenek ebbe a cikkbe a kassai Rákőczi-cserkószek tábori felvételei. Wallentinyi Samu (Eperjes) palóc furfangja és Scherer Lajos gyermekmeséje szintén a fiatalabbak érdekeit elé­gíti ki. Jócsik Lajos, ez az ügyes érsekujvári diák diáktársainak olvasmányairól számol be. Komlós Aladár és Berde Mária versei a lap szellemébe nagyon beilienek. Molnár Gyula losonci hittanár vezércikke,. Fenyves Pál (Budapest) üdvözlő sorai a Vetéshez, Ma tuska György és Temesi Győző cserkészeikkel, a kassái diákok versei, hasznos tudnivalók, fejtörők, könyvespolc. Baden-Powell levele a szülőkhöz: a lapot élénkké teszik. Ára 2 korona Megrendelhető Scherer Lajos tanár címén Losonc. Madách-uccn 11. Előfizetése egy évre 20 korona. (*) Ki lesz Klemens Krauss utóda a frankfurti Operaház ólén? A frankfurti Operaház főzene­igazgatói. állását Klemens Krauss töltötte be. A ki­tűnő karmester elszerződött és igy állása meg­üresedett. Az uj főzeneigazgató a prágai Walter Steiaberg lesz. (*) Molnár Ferenc Olympiája nagy sikert aratott Csikágób&n. Izgalmas várakozás után vasárnap este mutatták be Csikágóban Molnár Ferenc „Olympiáját.". A díszes közönség zsúfolásig meg­töltötte a hatalmas színházat. A darabot magyar színészek játszották és a bemutatón az ott lakó magyarok is nagyszámban jelentek meg. Ez a ma­gyar bemutató olyan siker volt, hogy az angol- nyelvű lapok is hosszasan Írnak róla. (•) Európa és Amerika harca a filmen. Buda­pestről jelentik: Az Ufa. mint már jelentettük, Budapesten magyar tárgyú filmet készít. Az Ufa vezérkara már eljött Budapestre és velük együtt Székely János, a „Vasárnap délután félnégykor" most készülő film -szerzője. Székely többek között a következőket mondotta újságíróknak: Az az érzésem, hogy az európai filmnek most sokkal nagyobb a jövője, mint volt bármikor. Az ameri­kai filmek technikában óriásit produkáltak, azon­ban tartalmilag nem olyanok, hogy az európai néző őket akceptálja. A beszélőfilm?... Az ameri­kaiak rengeteg pénzt fektettek bele és természe­tesen óriási beszélőterület is áll rendelkezésükre. Németország pénz és terület tekintetében hátrány­ban -van. Az amerikaiak üzleti számítása bevált, de ez a siker a meglepetés sikere. Holnap már arra is kiváncsi lesz a közönség, hogy a vászon mit mond? Nem lesz jó üzlet az a beszélőfilm sem, amely tartalmilag megelégszik azzal a nívóval, amelyet a néma film gyermekkorában ért el. Az európai beszélőfilm nem fog közöséget tartani a színpaddal, ellenben mint egy teljesen uj műfaj jelentkezik és egészen uj eredményeket is fog elérni. (*) A költő felesége. A lexikon lapjai mitsem hídnak Shaw feleségéről. Csodálatos Shaw követ­kezetlensége. Ő. aki mindenképpen elismeri az asszonyok elsőbbségéi, nem tiltakozik az igazság­talanság ellen. A lexikon egy szóval sem említi Shaw feleségét, jóllehet Mrs. Shaw igen komoly munkát végez. Házasságuk előtt Charlotte Fran- ces Payne-Townshed-nek hívták és szociális jóléti egyesüléseket organizált. Férjét közvetlenül egy baleset után ismerte meg, ő ápolta a költőt, aki akkor még egyszerű, névtelen újságíró volt. 1898- ban esküdtek össze. Shaw akkor, negyvenkétéves korában olyan helyzetben volt. hogy otthagyhatta az újságírói pályát és teljesen az Írásnak szentel­hette idejét. Shaw gyakran beszél esküvőjük mu­latságos esetéről. A fiatal pár a két kötelező tanú­val megjelenik az anyakönyvvezető előtt. A tanuk, ismert, előkelő írók ünnepi ruhában. Shawnak a ceremóniára csak egyszerű uccai ruhája volt, nem éppen ünnepi jelleggel. Az anyakönyvvezető éppen ezért mindenáron az egyik tanúihoz akarta fele­ségül adni a fiatal misst. Mrs. Shaw a legkedve­sebb és legelőzékenyebb teremtés. Mindig meg­találja a kellő hangot végtelenül nőies tapintatá­val. Kevesen tudják, hogy Brieux darabjait ő for­dítja angolra. Nehéz volt ezeket a darabokat szín­padra juttatni. Mrs. Shaw érdeme, hogy angol színpadon játsszák Brieux darabjait. Azonkívül Mrs. Shaw állandó feljegyzéseket csinál férje be­szélgetéseiről. Ezek a feljegyzések igen értékesek az utókor számára. A k Ütő rögtönzött ötletei és gondolatai ezek, melyekre később nem is emlék­szik és ezek valaha nagy szolgálatot fognak tenni Shaw életrajzírójának. Ezek a tendencia nélküli, beszélgetés közben tett kijelentések az ember, a közvetlen, pénznélküli embert közvetítik szá­munkra. A POZSONYI MOZIK MŰSORA: Május 10—13-ig: Redoute: Béke Vatikán és Quirinál között. — A hűtlenség bosszúja. Átlón: Ébredés. Tátra: A Kraszin hő-des útja a Xobile-expedició megmentésére. Elité: A nagy oázis titka. Metropol: A hallgatás kényesére.

Next

/
Oldalképek
Tartalom