Prágai Magyar Hirlap, 1929. április (8. évfolyam, 76-99 / 2001-2024. szám)
1929-04-16 / 87. (2012.) szám
1929 április 16, kedd. ^IW^MACfexRHtRLag 3 k magyar együttműködés tényének gyönyörü megoyBatkezésa volt az ndvartS saictesap Xiirtiiy István. Kotzor Gyufa, Jaross Andor, Jablcnkzky János dr. és Riihter János előadása! a • mezőgazdaságnak és a szlovenszkéi magyarság nemzeti munkafrontiának aktuális problémáiról Udvard, április 15. (A Prágai Magyar Hírlap kiküldött munkatársától.) „Udvaráról indult ki talán a nagy magyar sző, az a sző, amely parancsoló jelszava lesz a csehszlovákiai magyarságnak, — hogy a magyar a magyarral összefogva, együttesen haladjon a közös cél: a magyar boldogulás és jövendő utján". Ezek voltak Richter János szenátornak az udvardi gazdanapon elmondott záróMINDENKI FIGYELJEN mert a hirtelen időváltozások alkalmával mindnyájan ki vagyunk téve meghűlésnek, fertőzéseknek amelyek könnyen végzetes következménnyel járhatnak, ha gondatlanul elhanyagoljuk bajunkat. Meghűlés ellen legjobb védekezés: A test edzése, a szervezet megacélozása, az ideg- rendszer ellentállőbbá tétele. Ezeknek a feladatoknak az elérésénél leghatékonyabb segítségünk a minden házban ismert és otthonos DIftNA SŐSBORSZESZ melynek állandó használatával sok bajt háríthatunk el magunkról és sok később nehezen leküzdhető betegséget előzhetünk meg. Az egész országban mindenütt kapható. Hatástalan utánzatokat utasítson ________ erélyesen vissza!_________ szavai s a Népház nagytermében összegyűlt többszáz főnyi tömeg könnyes szemmel lelkesedve tett esküt a közös magyar egység mellett. Az udvardi gazdanap jelentősége messzire meghaladta a helyi kereteket, országos jelentőségűvé vált azáltal, hogy a* országos keresztényszocialista párt és a magyar nemzeti párt törvényhozói és Tehető tagjai együtt léptek a pódiumra, hogy közös gazdasági és kulturális munkára buzdítsák a magyar tömegeket. A gazdanap mindenben elérte kitűzött céljait. óriási érdeklődés nyilvánult meg iránta a gazdatársadalom részéről. Udvard gazdái csaknem teljes számban felvonultak, de ott voltak Besenyő, Baromiak, Nagykér, Perbete és Érsekújvár gazdái közül is sokan. Pintér Béla, az udvardi gazdatársadalom agilis vezetője nyitotta meg a gazdanapot s felkérte az elnöklésre Kürthy István volt főispánt, koltai földbirtokost. KQrthy István rövid megnyitó beszédében rámutatott a gazdatársadalmat összetartó erőkre, hangoztatta a kulturális nevelés fontosságát, amelynek az a célja, hogy gerinces, munkás, életerős tölgyként tartsa fenn a magyar fajt. Herczogh Árpád tótmegyeri főintéző volt az első előadó, aki a cukorrépatermelésre vonatkozó ismereteket foglalta össze népszerű és rendkívül vonzó formában. A gazdaközönség körében általános érdeklődésre számítható előadást egyik legközelebbi számunk közgazdasági rovatában bő kivonatban ismertetjük. Koczor Gyula a fesromfitsnyész- tés hasznos voltáról Koczor Gyula magyar nemzeti párti nemzetgyűlési képviselő gazdag forrástanulmányokon felépített tanulmányban hívta fel a magyar gazdatársadalom figyelmét a baromfitenyésztés fontosságára és hasznosságára. — Állandó és napról-napra növekszik a mezőgazdasággal foglalkozó lakosság panasza — kezdette Koczor Gyula előadását. — A panaszok jogosak, a megterhelések óriásiak, szinte elviselhetetlenek. Siránkozással azonban semmin, így ezen a helyzeten sem lehet változtatni és javulást egyedül csakis a munka, a tettek hozhatnak. — Ha azonban valaki becsületes nyíltsággal foglalkozik ezzel a kérdéssel — mert csak ez vezethet az orvoslás módjára — úgy azt is meg kell mondania, hogy a mai helyzet még sokat, nagyon sokat rosszabbodhatik. Köztudomású, hogy a világ gabonaárait Amerika irányítja, mellyel a mi drágábban termelő mezőgazdaságunk nem veheti fel a versenyt és ennek súlyát érzi ina is a mezőgazdaság. A háború előtt nagy gabonatermelő Oroszország gobonájával még nem kapcsolódott be — mezőgazdaságunk szerencséjére .— ebbe a versenybe, de ennek bekövetkeztével előbb-utóbb számolni kell. Oroszország mind több és több termékével jelenik meg az európai piacon és jaj azoknak a gabonatermelő országoknak, melyeket Oroszország részvétele a világversenyben készületlenül talál, melyek addig nem tudják termelésüket megfelelően átcsoportosítani. Az orosz gabona megjelenése ezekre az országokra katasztrofális lehet, amint a múlt század közepe táján az amerikai gabona megjelenése katasztrofális volt Dániára és az országot pár év alatt koldusbotra juttatta. Dánia azonban kétségbeejtő helyzetéből termelésének átalakításával és annak állat-, tej- és tejtermékek és baromfitenyésztésre való áttérésével nemcsak kiszabadította magát, de általános jólétre emelkedett. Kérdés azonban, hogy nálunk j meghallják-e időben az intő szavakat és kö-1 vetik-e azoknak tanácsát, akik érdektelenül és önzetlenül figyelmeztetnek az elkövetkez- hetőkro. — Mi főképp 'és elsősorban gabonatermelésre vagyunk berendezkedve. Magyarországon és igy nálunk is, mint Magyarország gazdasági fejlődésével egy utat megjár lakná 1, az egész világon a legtöbb gabonavetés van a szántóföld nagyságához képest. A kisebb gazdasági ágak felkarolására nem fektettek és ma sem fektetnek súlyt. Minden életszáhinkkal tehát a gabonatermeléshez vagyunk kötve. —- Egy olyan alakulásnál, mint Oroszországnak a gabonapiacon való megjelenése, belepusztulhatunk. Nálunk, ha valaki kitalál valamit, ami a múlt gyakorlatában gyökeredzik s ami kényelmi szempontjaiknak megfelel, azt íüzön-vizen át követjük. így tehát nem foglalkozunk tejtermeléssel, mert az nem érdemes — következményeképp morva- és csehországi vajat és sajtot eszünk Komáromban, mert azok nem fizetnek rá s épp ezért nem foglalkozunk baromfitenyésztéssel sem, mert erre is kitalálták, hogy csak ráfizetni lehet. így egyik bűnt a másik után követjük el önmagunk és nemzetünk jövője ellen, ahelyett, hogy megértve szükségességét, minden erővel felkarolnánk a kisebb gazdasági ágakat, melyekkel sokat segíthetnénk magunkon. — Azt mondottam, hogy a baromfitenyésztés nálunk lebecsült valami. Nem igy van ez azonban az Egyesült Államokban, Dániában, Hollandiában, ahol a nemzeti jövedelemnek igen tekintélyes részét teszi a baromfitenyésztés hozadéka. Az előadó érdekes számadatokkal világította meg a baromfitenyésztés jövedelmezőségét. Majd összefoglaló ismertetését adta a szakszem baromfitenyésztésnek s ismertette a komáromi mintaintézménynek a múlt év őszén megalakult baromfitenyésztő szövetkezet működését és jelentőségét. Járass Andor a világgazdaság problémáiról Jaross Andor földbirtokos, a magyar nemzeti párt egyik országos vezetőegyénisége (Csehi) rendkívül tartalmas előadást tartott a világgazdasági problémákról. Mintaelőadásnak nevezhetnek abban a tekintetben, hogyan lehet ilyen nehéz és elvont témát a gazdavilág érdeklődésének körébe hozni. Ismertette az áruforgalmat, a vámhatárok és szabad kereskedelem fogalmát, majd az áru- nagyhatalmaknak: a gabonának, szénnek, vasnak és petróleumnak az egyes gazdasági területeken való megoszlását s ennek alapján a gazdasági világhatalmak versenyét ismertette. Rendkívül világos és érdekes formában tárgyalta a jóvátételi kérdés komplexumát s fejtegette Amerika gazdasági világ- hatalmának következményeit. Jablcnkzky János a csehszlovák gazdasági politika hibáiról Jabloniczky János dr. országos keresztény- szocialista párti nemzetgyűlési képviselő igen mély hatást keltő beszédben bírálta a csehszlovák kormány elhibázott gazdasági politikáját. A gazdasági politika feladata a kereset s kínálat zavaró momentumait kiküszöbölni s a gazdasági életet a kríziseken átsegíteni. A gazdag ország természetes jólétét is tönkreteheti a rossz gazdasági politika. A gazdasági élet fejlődése sem tűri meg az ugrást. Csak a gazdasági elvek következetes érvényesülése lehet a gazdaságpolitika alapja, abba pártpolitikai szempontokat elegyíteni nem szabad, mert azt az ország jóléte sínyli meg. Csehszlovákiának meg vannak a természeti kincsei, népei szorgalmasak, takarékosak, a gazdasági fejlődés mégsem akar beállani, sőt a múlttal szemben visszaesést mutat. Csehszlovákia a volt monarchia iparának 80 százalékát, ötvenmilliós lakosságából azonban csak 13 milliót vett át. Ha az állam ipari kapacitását meg akarták volna tartani, biztosítani kellett volna az átvett ipar exportját. Az országhatárokat azonban politikai szempontból elzárták. A súlyos következmények hamarosan mutatkoztak is, ezeket felismerték, de a helyzet igazi gyógyítása helyett a cseh és morva ipar óriási támogatásával tönkretették a szlovenszkói ipart. Ennek borzasztó hatása volt Szlovenszkó életében, egész társadalmi osztályok kerültek koldusbotra és vándoroltak ki. A munkanélkülieket a helyesen végrehajtott földreform utján el lehetett volna helyezni. Azonban még a dolgozó föídmüvesosztály j sem részesült a földreform előnyeiben, mert annak végrehajtásába is politikai szempontokat kevertek. Szlovenszkó minden társadalmi osztálya sínyli ezt a gazdaságpolitikát, melynek tükrét a kivándorlási statisztika tárja fel legjobban. A pauperizmus a gazdatársadalomban külső látszatra nem szembetűnő, mert a földdel való foglalkozás biztos megélhetést, látszik nyújtani. Azonban szaporodik a földek megterhelése és nem produktív célokra, invesztícióra, hanem a súlyos adóterhek fizetésére, pedig régi pénzügyi elv, hogy csakis oly ősz- szeg erejéig szabad megfogni a jövedelmet, ami nem érinti a vagyon átlagát. Ma minden érdekképviselet az adókivetés ellen panaszkodik, — ma minden érdekszervezet s az adóalany életszükségleteinek korlátozásával, meg adósságcsinálással reagál. De az élet- szükségletek korlátozása a termelésre is kihat s úgy a termelő, mint a fogyasztó belepusztul. Ez a folyamat nálunk is megindult s már országos viszonylatban is mutatkozik. A külkereskedelmi mérleg aktivitása az elmúlt évben apadni kezdett, még pedig messziről ható tényezők folytán, az angol cukorvám bevezetésével. A múlt év első negyedében 474 millió volt az aktívum, inig most 311 millió a passzívum. Kereskedelmi szerződések megkötésében elhanyagolják a szomszédokat. A gazdasági politika megváltoztatását ettől a kormánypolitikái rendszertől nem várhatjuk. Nincsenek jószándékkal Szlovenszkő- val szemben, melynek passzivitását hangoz* tátják és amelybe nem invesztálnak. Ezzel a gazdasági politikával szemben Szlovenszkó népének a belpolitikai ellentétek félretételévé], egységes gazdasági fronttal kell válaszolnia. A nagy tetszéssel fogadott előadás után Richter János magyar nemzeti párti szenátor tartott ragyogó, ékesszólásu záróbeszédet. Gyönyörű szavakkal fejtegette a magyar egység szükségességét, amelyért minden áldozatot meg kell hozni. Meg kell teremteni az egységet a magyar gazdasági politikában s a gazdasági munka nyomán együtt kell dolgozniok a politikai pártoknak is. A gyűlés után kedélyes uzsonnára gyűltek össze az iskolaterembe a vendégek, az udvardi s a környékbeli gazdák. Nagy Mariska, Vadkerti Ilonka és Pintér Mariska, kedves szavakkal köszöntötték a vendégeket. Több lelkes felköszöntö hangzott el s a felszólalók mind az egységes magyar munka fontosságát hangoztatták. Este nyolc órakor a népház termében az udvardi műkedvelők nagyszerűen sikerült, összevágó előadásban hozták színre Kacsóh Pongrác örökértékü magyar daljátékát, a János vitézt. Az előadás betanítása és vezetése körül Dinnyés Károly tanító szerzett nagy érdemeket. Románia kölcsönt kap Londonban, ha az optánsügyben kárpótlást ad Magyarországnak Mironescu iondoni tárgyalásai — Érdekes román érvelés London, április 15. Mig a City körei és a newyorki bankok eddig hallani sem akartak az uj délkeleteurópai kölcsönről. Mironescu román külügyminiszter londoni látogatása óta a nyugati nagybankok felfogása teljesen megváltozott. A Maniu-kormány hatalomrajutása óta hiába küzd egy uj román nemzetközi kölcsönért, most azonban váratlan segítség érte olyan helyről, ahonnét valóban nem számított reá. Mironescu külügyminiszter londoni tárgyalásai alatt megemlítette, hogy a magyarromán optánspör megoldása csak úgy képzelhető el, ha Románia hatalmas kölcsönt kap Londonban. Magyarország valószínűleg megelégedne, ha az Erdélyben elkobzott birtokokért pénzügyi kárpótlást kapna. Románia elvben hajlandó megadni a kért összeg egy részét, de a gyakorlatban csak akkor fizethet, ha kötelezettségeinek fedezésére megfelelő kölcsönt kap. Ha tehát London és Newyork megszavazza a kért hitelt, sikerül az optánspör súlyos kérdését megoldani és Délkeleteurópáből eltűnik az egyik legveszedelmesebb s számtalan konfliktusra okot adó ellentét. Ez az érvelés nyitott fülekre talált Londonban és jólinformált körök értesülése, szerint a londoni City hajlandó megadni Romániának a kért kölcsönt abban az esetben, ha annak legnagyobb részét a ma^ar igények kielégítésére fordítják. A hanem becsületrend kapta egy Franciaországban élő magyar állampolgár Életének kockáztatásával megmentette a Páris-nancyi gyors- vonat 200 utasának életét Budapest, április 15. (Budapesti szerkesztőségünk telefonjelentése.) A kormányzó megengedte a Franciaországban lakó Pujol Lajos magyar állampolgárnak, hogy a francia becsületrend kiskercsztjét elfogadja és viselhesse. Emlékezetes még, hogy mintegy két év előtt a Páris—naneyi vonat mozdonyvezetője napszurás következtében elájult, a fiitö hasonlóképpen rosszullett és a vonat megállás nélkül robogott keresztül az egyes állomásokon. Az állomások előre táviratoztak mindenfelé, hogy nem tudni, mi-történt a gyorsvonattal, amely nem áll meg sehol, ezérí tegyék szabaddá az utat és valaki próbáljon felugrani a vonatra. Pujol Lajos ekkor a trouvillei állo- másfönökség soffőrje volt. Mikor a gyorsvonat a trouvillei állomási épülethez érkezett, Pujol Lajos minden gondolkozás nélkül életének kockáztatásával felugrott a gyorsvonatra. A podgyászkocsira ugrott fel és azután a pod- gyászkocsin keresztül előre mászott a mozdonyhoz és megállította a vonatot. A magyar soffőr e hőstettével mintegy kétszáz utas életét mentette meg, akik e felett érzett, örömükben tízezer frankot gyűjtöttek össze meginen tőjük számára, aki azonkívül a francia köztársaság elnökétől a becsületrend kiskercsztjét is megkapta f Hashajtós.zer | 1 választásánál legyen óvatos, ■k Jp nehogy az a beleknek. vagy a vesének ártson. Az-tabletták minden káros hatástól mentesek Minden gyógyszertárban kaphatók f ® ÍBAYERi Kiscsomagoiás (10 tabletta) Ké. 4.60 V g ” J PhioU (30 tabletta) Ké.10.20
