Prágai Magyar Hirlap, 1929. április (8. évfolyam, 76-99 / 2001-2024. szám)

1929-04-04 / 77. (2002.) szám

8 ^^GA!-A\AOtoR-HlRLAI» 1029 április 4, ertftör'Öfc Nagypéntek éjszakáján 30,000 térdepelő sorfala között vonult végig a „néma körmeMadridban Egyedüli magyar úri szabóság, Prágában készít saját és hozott szövetből a legutolsó divat szerint, elsőrangú kivitelben öltönyt és felsőbabá­tokat olcsó árak mellett Pspd Társa* PR AHA XU., Sázavská 30. o. pal. „Rádió-, Telefon 554-t9. ■— Elmúlt a nritravölgyi árvizvesnedclera. Nyíl­ra? tudósítónk jelenti: Napokkal ezelőtt beszámol­tunk arról, hogy a Nyílra folyó az alsó és közép szakaszon kilépett medréből és elöntötte a mintegy húszezer holdat kitevő árterületet, azonfelül több helyen a falvakba és a termőföldre is benyomult és jelentős károkat okozott. A mentési munkála­tokat a szervezett árvizbizottságok és a kirendelt katonaság látta el. Több helyen szükségessé vált a víz lefolyását meggátoló felgyülemlett jégtorla- axok robbantása is. A napokban végre jelentősen apadt a Nyitra és ezzel elmúlt a fenyegető árviz- veszedelem, mely különösen az alsó szakaszi fal­vak lakosainak okozott nagy gondot. A viz lassan visszafolyik, olyannyira, hogy ma már az árte­rület nagyrésze is megtisztult a víztől. Ugyancsak elfolyt a viz a nyitrai katonai repülőtérről is. A folyó veszélyes áradása jelentős anyagi károkat okozott, úgyhogy előreláthatóan szükségessé fog válni a hivatalos segélyakció megindítása is. — Tlsenegy késszwrás a hnsvéti őntözgctés vé­ge. Kassai szerkesztőségünk telefonálja: Tegnap tizenegy késszurással szállították be a kassai kór­házba Éhig László jánoki mészárost. Husvét hét­főjén az öntözködés után táncmulatságot rendeztek a legények. A mulatság éjfélig zavartalanul tar­tott, amikor fölig odakiáltotta a cigányoknak. hogy csárdást húzzanak. A legények kötekedőéből rezgőt rendeltek. Éhig ráparancsolt a cigányokra, hogy azt húzzák, amit ő akar. Ebből verekedés támadt. Több legény Éhignek ugrott, akit csakha­mar letepertek. A lámpái is leverték és a sötét­ségben fíhiget tizenegy késszurás érte. A csendőr - ség széleskörű nyomozást indított a tettesek fel­derítésére.-— Rászakadt a harang a nagylehotai haran- gozóra. Nyitrai tudósítónk jelenti: Különös &»e- rencsétlentóg történt a napokban a Nyitra mel­letti Nagylehota községben. Mykos József ha­rangozó délben meghúzta a harangot, alig kon- dnlt azonban néhányat a harang, hirtelen nagy robajjall leszakadt és a harangozó egyik lábára zuhant. Mykos a szerencsétlenség következtében lábát törte, A nyitrai kórházba szállították. — Klubot alapított egy anglikán lelkész a bot­rány és a pletyka ellen, Londonból jelentik: Ex­hall vidéki városka lelkésze klubot alapított a botrány ellen ée a pletyka leküzdésére. A klub tagjai esküvel kötelezik magukat, hogy ember­társaikról vagy jót mondanak, vagy semmit. A felvétel előtt a jelölteknek titkos próbán kell ke- resztülesniök annak eldöntésére, hogy van-e elég lelkierejük fogadalmuk betartására. A szenvedélyes amatőrfotográfus el akarta lopni a címére érkezett utánvétes fényképezőgé­pet. Privigyei tudósítónk jelenti: Érdekes betö­rési kísérlet történt tegnapra virradó éjjel a ná­dasén postahivatalban. Éjnek idején egy fiatal- ' ember behatolt a postahivatal csomagraktárá- ba és onnan egy csomagot akart elemelni. Az ánspekciós alkalmazott azonban a zajra figyel­mei lett és óvatosan megközelítve a betörőt el­fogta. A ©sendorségen kiderült, hogy Poljak István porubi legénnyel azonos. Kihallgatása során beismerte, hogy a címére érkezett 3500 korona értéket képviselő fényképező gépet tar­talmazó csomagot akarta ellopni. Noha pénze nem volt, fényképezőgépet rendelt, a cég azon­ban óvatos volt és utánvétele* csomagban küld­te. Pénz hiányában betörés utján akarta meg­szerezni a fényképezőgépet, hogy fotografáló szenvedélyének eleget tehessen. A peches ama- tőíotográfust kihallgatása után letartóztatták. — Tizenkétezer amerikai mozizenész vesztette kenyerét a beszélő film miatt. Londonból jelen­tik: A beszélő filmek bevezetése következtében Newyorkban 12.000 mozgőszinház zenész maradt szerződés nélkül. Ha az összes amerikai mozik át­térnek a beszélő filmre, akkor minden amerikai znozgószinház kivétel nélkül elbocsátja a zené­szeket. — 1,650.000 dollárt fizetett feleségének & vá­lásért egy amerikai iparmágnás. Newyorból jelen­tik: A válóperek történetében nem ritka az a megoldás, hogy valamelyik fél, csakhogy vissza­kapja szabadságát, pénzzel vásárolja meg házas társának beleegyező nyilatkozatát. Ebben a fajtá­ban határozottan világrekordot állított lel Orator F. Woodward amerikai iparmágnás, aki ezért a boldogító „nem“ szócskáért 1,650.000 dollárt adott feleségének. A férj már régebben Párisba mene­kült felesége elől és onnan indította r eg a vá­lópert. Az asszony, mikor meghallotta, hogy Woodward tizenkét házasságtörés! akar rábizonyí­tani, detektiveket küldött férje után Párieba és csakhamar ő is vádat emelt: huszrendbeli házas- ságtörésért. Minthogy az ligyv'dek meggyőződése szerint mindkét fél bizonyítani tudott volna, a több mint másfé’milMó dolláros egyességben az is ber.ne fogla’tatik, hogy a vádakat kölcsönösen visszavonják. / tf<*Amf lift 'HP'J. má lol . pattanta ét min WrAt3'’?wlS“ UÍbKtiA flennemö srcUiQifn «!l*n hl*to> SZMtSTSAK-él- nvtinnan és ponder Készíti: ACHÁTZ GYÓGY rÁR, kukáiévá. rtétit Eoroptba ti 4 <en£er«niulra m. — A privigyei járás tűzoltóságainak állami segélye. I’rivijgyei tudósítónk jelenti: A szloveu- szkój tűzoltóságok a közelmúltban államseg''Ív­ben részesültek. A legnagyobb öeszegü <egélyt 129.500 koronát a privigyei járás tűzoltóságai kapáik. A segélyt a felszereléa tökéletesítésére fordítják­Madrid, április 3. Hosszú évitzectök óta most volt ismét néma köranonet a spanyol fő­városban­30.000 főnyi közönség nézle végig nagypén­tek éjszakáján a néma körmenetet. A körmenetet a Pilar-rend lovagjai és a je­zsuiták rendezték. A menetben vitték a cso­dálatos soledai Szent-Szűz szobrát, amelyet a jezsuitáik kérésére Alfonz király bocsátott rendelkezésre magánmuzeumából. A körmén,et sok ezer résztvevője fekete köpenyben, fekete álarccal vonult végig Madrid főútvonalain a Igteljesebb csend­ben. Kassa, április 3. (Kassai szerkesztőségünk telefonjelentése.) A Pelsőc melletti Borzava községben Fischer Lajos falubeli kereskedő meglátogatta férje távollétében Garai Zsu­zsanna férjes asszonyt, akivel hosszabb ideje szerelmi viszonyt folytatott. Amikor Garai Zsuzsanna férje hazaérkezett, a szobában halva találta feleségét és a ke­reskedőt. Az asszony ruhátlanul feküdt az ágyon, a kereskedő holtteste pedig az ágy mellett a földön volt. A csendőrség értesítésére a rimaszombati tör­vényszék vizsgálóbizottsága szállt ki a hely­színére. Zányi Tivadar törvényszéki orvos fel­boncolta a holttesteket és megállapította, hogy Prága, április 3. Prágába naponta érkez­nek Szlovenszkóból és Ruszinszkóból munka­keresők szomorú csapatai s itt napokig is el- lézengenek, amig azután munka hijján haza­térnek. Ezek is megszaporitják azok számát, akik exisztenciális okokból kénytelenek éj­jeli szállást keresni a vysocsanyi menedék­helyen. A külváros legszélén álló hatalmas épület körül már délutáni négy érakor sorakoz­nak a hajléktalanok tömegei és sóvár,sró szemekkel tekintenek a menedék­hely bezárt kapujára, amely csali bét órakor nyílik meg. Hét órakor azután valóságos küz­delem fejlődik ki a várakozók között, mert a menedékhely csak korlátozott számban fogad­hat be vendégeket s igy mindig az ököljog érvényesül a mindennap megújuló ádáz harcokban, A menedékhelybe mindössze hatszáz ember fér, ötszázhusz férfi és nyolcvan nő. A befelé igyekvők száma azonban mindig meghaladja ezt a számot, különösen az utóbbi napokban történt igy, amidőn egy prágai szocialista lap azt irta. hogy Prágából nagy munkástömege­ket tudnak elhelyezni Németországban. Ezt a hirt szlovenszkói lapok is átvették, mire a munkanélküliek tömegei utolsó pénzük morzsáit fölemésztve, Prágába vándoroltak, itt azonban szörnyű csalódás érte őket, A bevándorlók oly nagy számban érkeztek, hogy a rendőrigAZgaitőság kénytelen volt a lakosság figyelmét felhávni a lap megbízha­tatlan és könnyelmű jelentésére és óva intett attól. így történt, hogy kedden este több száz em­ber harcolt az éjjeli menedékhelybe való be­jutásért.' Jóval a kapu kinyitása előtt egyet­len sűrű tömegben várakoztak a rács előtt, az éles áprilisi szél vadul fütyült soraik között s átjárta csontjaikat. A ködös, esős időjárás valósággal a kétségbeesésbe kergette a sze­rencsétleneket s hamarosan szörnyű jelenetek játszódtak le közöttük. Amidőn a kapái végre kinyílt, a tömeg egy­más hegyén hátán belódult s a kapu! azután, midőn a létszám letelt, ismét lezárták. Ekkor kitűnt, hogy mintegy száz ember rekedt kiviii. A Ikönorekeiteknek csak két választásuk ma­radt: a hideg éjszakáit vagy valahol a pe­riférián, vagy pedig valamelyik tégla velőben tölteni.. Végső eJkeseroctetlségben nem mox­Az utak mentén néma csendben térdepelt a 30.000 néző. A néma körmene* nagy társadalmi ese­ményt jelentett, de van némi politikai jelen­tősége is. Abból a tényből, hogy a király a körménél; rendelkezésére bocsátotta a szob­rot, a beavatott köreikben arra következtet­nek, hogy Alfonz király egyre erőesbben akarja do­kumentálni az egyházzal való teljes szoli­daritását ' és szoros kapcsolatát. A spanyol egyház pe­dig, éppúgy mint a spanyol klerikális arisz­tokrácia, kezd egyre jobban elfordulni Primo de Rivera diktatúrájától. az asszony és a kereskedő halálát arzénmé­reg okozta. Tíz gramm arzén jutott a testük­be oldat alakjában és a halál nemsokára bekövetkezett. A rimaszombati államügyészség a boncolás eredménye alapján vizsgálatot indított a rej­télyes halálesetek ügyében. Elsősorban azt akarja felderíteni, hogyan került az arzén Fischer Lajoshoz és Garai Zsuzsannához, továbbá, hogy öngyilkossági szándékból ma­guk vették-e be a mérget, vagy pedig gyilkos­sági szándékkal adta be nekik valaki ezt a nagy adagot a borzalmas méregből. dúltak el kapuzárás után sem s amidőn tőbb- izbetn közölték velük, hogy nem juthatnak be, vonakodtak elmozdulni a kapu mellől s hangosan követelték bebocsátásukat. A menedékhely gondnoka hasztalan igyeke­zett megvilágítani előttük a helyzetet, a tömeg mind hangosabb és hangosabb lett. Végül is a csoportban valaki belekezdett az interna- cionálé éneklésébe s néhány elkeseredett ember vezetésével, a vörös dal hangjai mellett a tömeg megro­hanta a kaput. A veszedelmes helyzetben nem maradt egyéb hátra, mint a rendőrség segítségét kikérni, amely hat embert küldött ki a helyszínére. A megjelent rendőri készültség azután a tüntetőket ki­szorította az udvarból, mire a tömeg bevonult a szomszédos vendég­lőbe, ahol tovább tüntetett. A rendőrség kénytelen volt a vendéglőt is kiüríteni. Az el­keseredett hajléktalanok lassan-lassan szét­oszlottak és elszóródtak a sötét éjszakában, hogy a téglavetőkben s a hidak alatt húzód­janak meg. — A nyitrai betegsegélysőnól két tized százalék­kal emelik a dijillctéket. Nyitrai tudósítónk jelen­ti: Mint ismeretes, a szlovenszkói betegsegélyző- pénzlárak legtöbbjének anyagi helyzete rosszra fordult, miért is felhatalmazást kérlek a prágai központtól arra, hogy az előrelálható deficit fede­zésére felemelhessék a betegsegélyzői dijjárulé- kot. A nyitrai betegsegőlyzőben eddig a munkabér négy egész hatlized százalékát fizették a tagok já­rulék címén, a megadott engedély következtében azonban a dijjárulékot április t—töl 4.8 százalékra emelték, vagyis kéttized százalékkal fognak a tagok többet fizetni. A valószínűség számítás sze­rint ezzel az emeléssel sikerül egyensúlyba hozni a pénztár mérlegét. — Súlyos baleset a felsőkírályí agyagbányá- ban. Nyitrai tudósitónk jelenti: Könnyen végze tewé válható szerencsétlenség törtönt a napok­ban Felsőkirályi községben. Lene: ós Vilma mun- kásnő’t, aki az ottani agyagbányában dolgozott, a loomló földtömeg maga alá temette. .Szeren­csére a többi munkás azonnal segítségére sie­tett és sikerült is még élve kimenteni a földtö­meg alól. A szerencsétlenül járt muuká'möt, aki több csontját törte, eszméletlen állapotban szál­lították be a nyitrai kórházba* Írországban találtak meg egy matompatahi fiatal­embert, aki a Lomnici- csucson vándorlási tébolyt kapott Igié, április 2. Kuntze József, egy malompataÜ állami hivatalnok fia, aki a prágai egyetemen ta­nult jogot, három évvel ezelőtt tavasszal hazatért, hogy szigorlatra készüljön. Mint a Kárpáti Turis­ta-Egyesület régi tagja gyakran tett kiránduláso­kat a Magas-Tútra hegyei között és fiatal kora ellenére egyik legalaposabb ismerője volt a hegy­vidéknek. Március 27-én, — éppen három év előtt — azzal ment el hazulról, hogy kétnapos kirándulást tesz. a Lomnici-csucsot fogja megmászni. Kuntze József elindult és többé nem tért vissza. A felkeresésére kiküldött expedíciók hiába kutat­ták, pedig a negyedik n-pon már 18 expedíció in­dult utána a zipszerek legkitűnőbb turistáiból, de minden munkájuk hiábavalónál: bizonyult. Az apa felutazott Prágába és megkérte a rendörigaz- gatőságot, hogy fia személyleirását és fényképét küldjék meg a világ valamennyi rendőrségének. Három év... három oly év telt el Kunizék éle­tében, amilyenből egy nap is örökkévalónak tűnik fel. És három év után, március elején, mint va­lami villámcsapás jött Prágából egy sürgöny: A rendőrigazgatőság értesíti a családot, hogy Kuntze Józsefet az írországi Elohin faluban teljes egész­ségben megtalálta az oltani cs^ndőrség. Édesapja azonnal gyermekéért utazott és pár nap múlva Kuntze Józsefet már a grafenbergi szanatórium­ban ápolták, ahonnan még az elmúlt hét végén tel­jesen gyógyultan érkezeit szülei körébe. Kunize Józsefről a szanatórium orvosa roV az első vizsgá­laton megállapította, hogy semmiféle idegzeti, vagy lelkületi abnormitásban nem szenved. Kuntze József eltűnése saját elbeszélése szerint a következőképpen ment végbe: Az elindulás után rendes időben érkezett meg Madárházára, ahonnét másnap hajnalban indult el a nagy túrára. Tizen­két óra alatt mászta meg a Lomnici-csucsot. Ami­kor elért a legmagasabb pontra — 2645 méteres magasságra — különös érzés vett rajta erőt. Alat­ta szédületes mélységben terült el a Tátra, a bor­zalmasan fenséges látvány hatása alatt ellenáll­hatatlan kényszert érzed, hogy nekivágjon isme­retlen vidéknek és megkezdje bolyongását. A liptói havasokon át eljutott a Sueha-Hora- hegyig, azon át néha*-- ap a.alt eljutott Gömör- be, ahol már kifogyott az élelemből, pénzbő! ?és beállt egy uradalomba béres ek. Néhány g#p múlva továbbment. Faluról-falura járva jutott el Magyarországba és onnét Jugoszláviába, mstjd Triesztbe. Ott egy olasz gőzösre ment szénlapáfo- lónak és eljutott Görögországba. A vándorlási kényszer sehol sem hagyta nyugodni s egy angol hajóval Liverpoolba ért. Mint eddig, úgy most is mezőgazdasági munkásként járta be. egész.,Angliát, Skóciát, végül Írországot, ahol aztán végül Elphi faluban egy napon ap;iv.J állt szemben, épp.en, amikor ita'ni vitte a teheneket. Arra a kérdésre, hogy miért nem értesítette családját, mért nem adott életjelet magáról, nem tud felelni. Egysze­rűen nem is gondolt másra, mint menni, menni, egyre tovább, ismeretlen, uj helyekre, orszár gokba... Az elmúlt három év alatt egveflen egyszer sem volt beteg, még csak gyomorrontásra, meghűlésre sem emlékszik vissza. A jövőre vonatkozólag azt mondja, hogy ha szü­lei kívánják, szívesen marad otthon és majd vala­mely ottani gazdaságban fog elhelyezkedni, de azért úgy érzi hogy az elmük három évet igazán hasznosan és kellemesen töltötte el. Miért a nők a boldogab­bak a két nem közül A két nem közül a nők a boldogabbak s ezt nem férfi ál üt ja, hanem nő. Ezt a nőt Florence A. Kiüpalricknak hivják. Írónő különben s egy nagy angol folyóiratban a következőket mondja: A nők vérmérséklete jobb. mint a férfiaké. Sokkal rugékonyabbak a férfiaknál és még a leg­sötétebb időkben is látnak valami derengést a lá­tóhatáron. Soha nem esnek annyira kétségbe, mint a férfiak. Az átlag férfinak sejtelme sincs arról az elragadtatásról, melyet nő uj kalap vagy ruha vásárlásánál érez. Megértik a férfiak a nagy­takarítás sikerén élvezett örömöket, a lakás uj be­rendezésének boldogságát vagy a bútorok átcso­portosításának hatását? A nő csak a kirakatra néz és inár is oly öröme van, amit a férfi meg nem szerezhet soha. Hát még a vásárlás, van férfi, aki tudná, micsoda derű az a nőnek?! A nő nem sokkal jobban csüng a mindennapi gyakorlati életen, ezért hasonlithalatlcnu! több apró öröme is van. A férfi, ha nagy csapás éli, mindig csak erre gondol és ezért nehezen taiá’ja meg a veszendőbe menő életulal újra. A barátnő­vel való csevegés, a nehéz szivnek kiöntése oly eszköz, melyhez minden nő magától értedödőu nyúl a bajban, a férfi azonban rendszerint magá­ban hordja a csapást. Tessék megnézni az ueca járókelőit! A férfiak magukba merülten mennek és alig figyelnek meg valamit. Arcuk szinte komor midőn egyedül van­nak. A villamos férfiutasaink arcát vizsgáló egyén akár slrnlomházbnn képzelheti magát. A nők azonban gyakran mosolyognak és csaknem min­dig érdeklődve néznek körül. A japánoknak, no­ha költészetük meg'ehetősen udvariatlan a nők iránt, van egy szép. régi mondásuk: ..Férfiak a szivükkel nevetnek, nők az ajkukkal". F. mondas- mélysége abban a tényben foglalható egybe, hogy a nő könnyebben befogadja a külső hatásokat * ezekkel a be’ső gondjaitól hamarabb megszaba­dítja piagnt. Nem engedi le a bajokat a azivóhei, caupdn a felületen kezeli őket­A Sérj hazaérkezett és lakásában halva találta feleségét és annak kedvesét Egy szerelmespár titokzatos halála a Pelsőc melletti Borzava községben Silovesisilái munkakeresők a vörös dallal tűntettek a prágai menedékhely előtt Lelkiismeretlen ujságleientések következményei — A menedék­hely kapuján kivülrekedt hajléktalanokat rendőri készültséggel kellett széjjeloszlatni

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom