Prágai Magyar Hirlap, 1929. április (8. évfolyam, 76-99 / 2001-2024. szám)
1929-04-12 / 84. (2009.) szám
1939 április 12, péntek. —aM—rifirnnwm isag——g rHlREK^. A. PRÁGAI MOZIK MŰSORA: ADRIA: Ébredés. (Bánky Vilma.) FLÓRA: A szent skarabensz. (Gréte Mossheim.) HVEZDA: Lebnj a „héjádhoz. (Milton Sills.) LUCERNA: A szent skarabeusx. 1 (Else Jerusalem regénye.) LIDO: Szőkék előnyben. (A. Loos regénye.) METRÓ: A lény palotája. (Champagne.) Betty Balfottr. SVETOZOR: Tilos a flortöjés. (Pntty Lia.) SgggP’-T. Előfizetőink és Olvasóink figyelmébe Magyar, olasz, lengyel , és román vizn- mok, illetve ntleveiek meghosszabbítása végett méltóztassanak útleveleiket a P. M. EL pozsonyi kiadóhivatalához. Brati- slava, Grössling-u. 38. L címre bekül’ denL A többi államokba szóló vízumok megszerzését a prágai kiadóhivatal: fJBS^Praha II., Panská *lice 12. III., eszközli.'^® — Dollinger Gyula nyolcvan éves. Budapestről jelentik: Tisztelői és barátai ünneplésben részesítették a nyolcvanéves születésnapját üllő Dollinger Gyula sebészprofesszort. Vasárnap délelőtt Wolkenberg Alajos tudományegyetemi rektor és Fináczy Ernő dr. prorektor az egyetemi tanács nevében üdvözölték, majd az orvoskari tanácstestület küldöttségének vezetője, báró Kéthly László orvoskari dékán mondott ünnepi beszédet. Az Országos Közegészségügyi Tanács nevében Tauffer Vilmos professzor, tanács elnöke, köszöntötte fel a 80 éves tudóst, majd Győry Tibor államtitkár Vass József népjóléti miniszter jókívánságait tolmácsolta. Ezután az egyetemi klinikák küldöttségeinek üdvözlése következett. A kultuszminiszter meleghangú levélben üdvözölte Dollinger Gyulát — Meghalt Gasquet bíboros, a vatikáni Vulgata- bízottság elnöke. Patriarkális korban, nyolcvankét esztendővel költözött el az egész világ katoliciz maisának egyik legkiválóbb képviselője, Gasquet bíboros, aki az egyháztörténekni kutatások terén múlhatatlan érdemeket szerzett magának. Gasquet bíborost szinte az egész világon ismerték, mert ő volt az elnöke annak a vatikáni bizottságnak, amely a katolikus egyházban használatos Szent Jeromos-féle latin bibliafordításnak, az ugvneve zett Vulgának revízióját tűzte ki célul. Az elnunyt főpap egy londoni orvosnak Raymond Gasquet- nek a fia volt; mint Szent Benedek-rendi szerzetest 1874-ben szentelték pappá és négy év múlva már a dównsidei kolostor priorja lett. Megrendül egészsége miatt Délre költözött, Rómába kerii't, de amíg Angliában élt, rendszeres kutatásokat végzett a British Múzeum kézirat-osztályán, meglátogatta a külföldi nagy könyvtárakat, a milánói Ambrosiana és a Vatikán gyűjteményét és Sokáig időzött Monté Cassinóban, a Bencés-rend ősi fészkében. 1888-ban jelent meg világhírű munkája, amelynek cime volt: VIII. Henrik és az angol ko lostorok megszüntetése, majd egymásután nagyszabású tanulmányokban dolgozta föl a középkori Anglia egyházi és kolostori életét, a reformáció korszakát, ADglia nagyhírű és történelmi nevezetességű apátságainak monográfiáját. 1895-tő. fogva, amióta Rómában élt, XIII. Leó pápa legbizalmasabb tanácsadói közé tartozott, jelentékeny része volt az angol katolikusokhoz intézett Ad Ang- los című bulla megszerkesztésében. XIII. Leó pápa halála után X. Piti® pápa a legnagyobb és leg- megtisztelőbb megbízással tüntette ki: kinevezte a vatikáni Vulgata-bizottság elnökévé. 1914 májusában nevezte ki X. Pius bíborosnak és ezt a kinevezést az egész angol sajtó osztatlan örömmel üdvözölte, mert Gasquet volt Angliának egyetlen képviselője a római kúriában és angol szempontból különösen fontosnak tartották azt, hogy a sziget- ország állandó képviseletet nyerjen Rómában. 1918- ban Gasquet bíboros a vatikáni levéltár élére ka rült és ezzel együtt reá várt az a nagy feladat, hogy rendet teremtsen abban a nagy káoszban, amely a Na-poleon idejében Párisba hurcolt, majd a bécsi béke alapján Rómába visszakerült diplomáciai okmánytárban konstatálható volt. Gasquet bíboros óriási munkaköre és elfoglaltsága ellenére is lázas szorgalommal folytatta kutatásait, egymásután adta ki kitűnő essájMt, legutolsó kötete 1927-ben, tehát nyolcvanéves korában jelent meg és ebben a munkájában az angliai renaissance humanista tudósainak, költőinek levélgyüjteményét tette közzé. — Orvossáavatás. Bruck Elemért Eperjesről holnap, szombaton délben a prágai német egyetemen az orvostudományok doktorává ■avatják. — A Toldy-Kör műkedvelő előadása. Pozsonyi szerkesztőségünk telefonálja: A Toldy-Kör műkedvelői csütörtökön este mutatták be Verő György színmüvét, a Bajuszt nagy siker mellett. Az előadást április 18-án közkívánatra megismétlik. — Impozáns módon temettek el cg)' aradi magyar újságírót. Aradról jelentik: Ma ment végbe Réthy József, az Aradi Közlöny felelős szerkesztőjének temetése a város közönségének impozáns részvételével. Mintegy ezer ember kisérte a halottat utolsó útjára, köztük a polgármester, az alispán, a rendőrprefektus, Barabás Béla, mint az aradi magyar párt elnöke és Parecz Béla magyarpárti képviselő. A sírnál az aradi ujságiróklub nevében Falus Lajos dr., a hírlapírók nevében Rei- oher Jenő dr., az Aradi. Közlöny nevében Oárdos Sándor, a nagyváradi és a temesvári újságírók képviseletében pedig Maroes Sándor és Fekete Tivadar beszéltek. I T?RXGM-A\ACÁAR-HlRTjAr> _________ 7 Me gérkezett Pozsonyba a bécsi törvényszéknek Szemző Gyula ügyében küldött kiadatási kérelme A hét bécsi bombamerénylet aktái — Az igazságügyminisziériumhoz továbbítják a megkeresést Pozsony, április 11. (Pozsonyi szerkesztőségünk telefonjelentése.) Szemző Gyula ügyében a bécsi Landesgerichtről megérkezett a kiadatási kérelem a pozsonyi kerületi bírósághoz. Eszerint Szemző Gyula, aki 1881-ben született, azzal van vádolva, hogy Bécs két különböző házában robbantási célzattal bombát helyezett el. 1922. február 8.-án a bécsi Bartenstein uccában lévő Léderer palotában egy bomba explodált. Emberéletben nem okozott kárt, de az anyag5 kár húsz millió osztrák koronát tett ki. Febr. 13.-án Gláser Lipót bécsi lónagykereskedő Czernyn- ntcai épülete előtt ugyancsak egy bomba robbant fel, amelynek konstrukciója ugyanolyan volt. mint a Léderer-ház előtt felrobbant bombának. A bécsi átirat szerint Gláser és Léderer rossz viszonyban volt Szemző Gyulával. Szemző Gyula G lágertől megvette annak Czer- nyn-nccai palotáját, amelyről Gláser azt mondotta, hogy tehermentes, de később kiderült, hogy nem volt tehermentes és emiatt Szemző nagyon haragudott Gláserra. Léderer fia, Fritz Léderer egy évvel a merénylet előtt Szemző Gyulát feljelentette hamis kártyázás miatt, amiért meg is büntették és ki is utasították Szemző Gyulát Bécsiből. Azóta a két család között ellenséges viszony volt. Szemző egyizben Léderert meg is támadta Budapesten, egy éjszakai mulatóhelyen, aminek folytatása párbaj volt. A Szemző család egy másik tagja ugyancsak Budapesten megtámadta Fritz Léderert és felpofozta. A szakértők szerint a Bécsben elhelyezett bombák Bajorországban készültek, onnan kerii.tek Budapestre és azután Béc-sbe. A bombamer Íny- letek idején Eötvös Károly magyarországi fia talember, akit Budapesten több bombamerénylet elkövetésével gyanúsítottak, szintén Béc-ben tartózkodott és a bécsi átirat szerint ő is teszt- vett ebben a bombamerényletben. A Gláser-féle bombarobbanás tervét megerősiti Nemecsek Mária szakácsnő vallomása, mely szerint a tanú felismerte az egyik bombamerénylőben Vade- aux Viktor grófot, Szemző egyik titkárát, aki a palotában elhelyezte a bombát, égő cigarettával állt a bomba mellett és azután eltűnt. Az átirat szerint ebben az időben Bécsben tartózkodott Vojnics József magyarországi fiatalember, aki Eötvössel együtt két órával a merénylet előtt megjelent Léderer-palotában, majd a merénylet után, két órával később megjelentek a merénylet szinhelyén, hogy megnézzék a bomba hatását. Mindezekből a bécsi Landesgericht azt következteti, hogy Szemző Gyulának feltétlenül része volt a bombamerényletben és ezért kéri Szemző Gyula azonnali kiadatását. A kiadatási kérelmet az igazságügyi miniszterhez továbbítják, aki dönt Szemző Gyula ,-orsa felett. Szemző Gyula egyébként még mindig a rendőrségi fogházban van. Különleges elbáná-ban részesül. Egy ideig a rendőrségi menzán kosztolt, de ez a koszt nem ízlett neki s azóta az egyik rendőrtisztviselő kíséretében rendszeresen elment a Carlton-szálló éttermébe és ott ebédelt meg. Állítólag egyizben a gőzfürdőben is megfordult. Súlyos robbanási szerencsétlenség a kassai magnezitbányában Egy halott, három sebesüli — Egy elkallódott dinamittöltény okozta az explóziói — A felelősség megállapítására szigorú vizsgálat indult meg Kassa, április 11. (Kassai szerkesztőségünk telefonjelentése.) A magnezitbányában ma délelőtt borzalmas robbanás történt, amelynek egy halottja és három súlyos sebesültje van. Délelőtt, amikor a munkások napi munkájukat végeztéit, hatalmas detonáció reszkettette meg a levegőt. A robbanás zajára a közelben dolgozó munkások a hang irányába siettek, ahol irtózatos látvány tárult szemük elé. A doinbmagiasságu földtörmelékek között négy munkás összeroncsolt testtel feküdt. Az egyik verzió szerint Tazsej Pál 21 éves kajvecsányi munkás csákányával a földet ütö- gette, amikor a földben egy elrejtett dinamitpatron felrobbant és négy munkást és pedig Tazsej Pált, Janov Jánost, Joch Józsefet és Dudek Józsefet súlyosan megsebesítette. A n-égy sebesültet nyomban a bánya iparvas- ut-kocsijára rakták, de Tazsej Pál útközben meghalt. Tazsej testét szörnyen összeroncsolta a robbanás. Hasát valósággal széjjelmetszették a súlyos kövek és a robbanás ereje szétlocs- csantotta agyvelejét is. Ezenkívül fején, kezén és lábán sebesült meg nagyon súlyosan A holttestet a kocsiról levették és a kőapritó telep épületének hátsó részébe szállították, mig a három sebesült munkást a kórházba vitték. Déli 12 órakor megérkezett a vizsgáló bizottság, amely kihallgatta a robbanás szemtanúit. A vállalat mérnöke a szerencsétlenség lefolyását a következőképen mondotta el: Reggel hét órakor a rendes időiben kezdtük meg a munkát. Kilenc óra után az egyik tárnából jöttem felfelé, amikor iszonyatos robbanást hallottam. Az első pillanatban azt hittem, hogy a közeli gyakorlótéren tüzelnek az ágyuk, de a következő pillanatban munkások rohantak eszeveszett futással a bánya felé. Felvillant agyamban az a gondolat, hogy a bányában súlyos szerencsétlenség történt. A hátsó bányához érve borzalmas kép tárult szemeim elé. Az egyik összekötő alagút előtt jajgató, vérző munkások feküdtek a földön, kövektől borítva. A katasztrófa pontosan féltíz órakor történt. Tazsej Pál csákányozta a törmelék magnezitkőzetet, a többi három munkás pedig lapátolta a magnezit-kőzetet a csilébe. Tazsej egy hatalmas követ akart csákányával szétütni és óriási evővel vágott a kőre. Ebben a pillanatban mennydörgésszerű robbanás történt és a szertehulló kövek zápora bontotta aj * négy szerencsétlen munkást. A szerencsétlenséget minden valószínűség szerint az okozta, hogy a körülbelül három hét előtt megejtett robbantásoknál egy fel nem robbant dinamitpatron a kövek között maradt. Tazsej csákányával egy ilyen dinamitpatron- ra ütött rá és ez okozta a robbanást. A kórházba szállított három munkás állapota igen súlyos. Dudek József jobbszeme teljesen szétroncsolódott és balszemét az azonnal végrehajtott műtét ellenére sem igen lehet megmenteni. Janov János jobbszeme kifolyt bal szemen azonban csak könnyebb sérülést szenvedett. Mellén és a nyakán is súlyos sebet kapott. Joch Józsefnek az egész felső teste és a feje sebekkel van borítva. A további vizsgálat fogja megállapítani, kit terhel « idelősség a szerencsétlenségért. Ezer magyar munkás két évig vasutat lóg épiieni Észak-Argentína eserdeiben Budapest, április 11. Néhány héttel ezelőtt az egyik nagy argentínai vasútépítő társaság engedélyt kért a magyar kormánytól, hogy magyar munkásokat vihessenek ki. Amer lkába. Az argentínai vállalat ajánlatában hajlandónak mutatkozott kellő garanciát nyújtani arra, hogy a munkások megélhetését hosszú időre biztosítja s emellett jelentős jövedelmet nyújt számukra. A világháború óta nem volt eset arra, hogy magyar munkások olyan nagy számban vándoroltak volna ki egyszerre, mint amilyenre most ez az argentínai vállalat lehetőséget nyújtott. A kivándoroltak közül kevesen tudtak megfelelő elhelyezkedést találni, akik visszajöttek, hátborzongató történeteket beszéltek el arról, hogy milyen kálváriát jártak /reg. A szomorú tapasztalatok után a kormány megfontolás tárgyává tette, megengedje-e a kért kivándorlást. Az utóbbi időben csak egyszer adott a kormány hozzájárulást egy ilyen kivándorlási akcióhoz; néhány hónappal ezelőtt egy lyoni selyemgyár kérésére engedték meg 30 munkáscsaládnak a kivándorlását — kísérletképpen. A tárgyalások azonban néhány nappal ezelőtt eredményre vezettek: a vállalat megfelelő garanciát nyújtott a munkások elhelyezkedése és megélhetése tekintetében. A magyar kormány még ezzel sem elégedett meg, hanem igen érdekes megoldási talált, amely egyben a mérnöki kar súlyos helyzetén is hivatott résziben segíteni. Kikötötte ugyanis, hogy a munkásokkal együtt magyar mérnököket is vigyenek ki umnkateliigyelökül. Lehetőleg olyan mérnököket választanak ki, akik idegen nyelveket, főképpen angolt vagy spanyolt tudnak. Ezek a mérnökök mint munkafelügyelők fognak egyelőre működni és ők lesznek az összekötő kapocs a vállalkozó cég és a munkások között. A vasútépítést angol és spanyol mérnökök vezetik és bizonyára ők is örömmel fogják fogadni azt, hogy a munkafelügyelők kollégáik közül kerülnek ki. A magyar mérnökök hirt is adhatnak az otthonmaradottaknak afelől, hogy milyen sorsuk van odakint a magyar munkásoknak és érdemes-e ott munkát vállalni. A mérnököknek egyúttal módjuk lesz körülnézni, tapasztalatokat szerezni és bizonyos, hogy idővel mérnöki tudásukat is felhasználhatják, hiszen a magyar mérnököknek mindenütt kitűnő hírük van. A kivándorlást és a munkások követitését az Országos Munkaközvetítő Hivatal irányítja. — Nyugdíjasok partasza. Egyik nyugdíjas olvasónk írja: Husvét előtt az összes posta- hivatalokhoz rendelet jött, hogy úgy az állami tisztviselőknek, mint a nyugdíjasoknak illetményeit — tekintettel a húsvéti ünnepekre — ne elsején, de már harmincadikán fizessék ki. Ezt a méltányos rendeletet azonban az utolsó pillanatban úgy módositoíták, hogy az illetményeket mindenkinek, csak a szegény nyugdíjasoknak ne fizessék ki, mivel ezek várhatnak. Tisztelettel kérdem: micsoda demokratikus gondolkozás ez? Ha annak a nőtlen, húszéves kezdő tisztviselőnek illetményeit ki tudták fizetni 30-án. miért nem fizették: ki az öreg 70—80 éves, 30—40 évet szolgált nyugdíjasnak is, hogy legalább húsvétikor ö is egy-két jobb falatot ehessen?! Kérjük tisztelt képviselőinket, hogy az ilyen igazságtalan bánásmód ellen lépjenek föl ea'é- ’lyesétu
