Prágai Magyar Hirlap, 1929. április (8. évfolyam, 76-99 / 2001-2024. szám)
1929-04-11 / 83. (2008.) szám
4 1923 április 11, catttórittte. MODERN BRAVÚROK Ma: MÁRAI SÁNDOR .Minden laikus embernek imponál az orvos, aki habozás nélkül elővette a bicskáját és felvágta nagybeteg orvosbarátja gégéjét, hogy megmentse a gégevizenyő-inMadásiál. Orvosoknak valószínűleg éppen igy imponál, hogy egy orvos, aki nagyon jól tudja, mi az a steril ambulancia, a veszély pillanatában habozás nélkül fütyül mindenre, ami antiszepti- kus beidegzést pályája során elsajátított s habozás nélkül előrántja a peneoilust meg a sz teleszkóp-csövét s Jege art is olyan szép finnyás műtétet rögtönöz, amiben egyébként rendes asszisztencia mellett, fütött és világi- tott műtőben, kifőzött szerszámokkal is öröme telhetne. M'ikor a bravúr tanét olvastam, úgy éreztem, hogy amit az orvos a zsebkésével csinált, az több volt mint orvosi ügyesség, lélekjelenlét. Volt ebben egy kis, tudattalan, villámgyors. modem lovagiasság. Ez az orvos nagyon jól tudta, hogy mit csinál, tudta azt, hogy penecilussal meg sztetoszkóppal gégét operálni éppen olyan van banque, mint nem csinálná semmit s érdeklődve megvárni, ho- i gyan végez a gégevizenyő a fuldokló pá~, cienssel? Az orvos végre orvosi felelőssége teljes tudatában azt is mondhatta volna, amit helyében sokaD mondtak volna: pardon, műszer nélkül nem operálok, a világítás a szalonban nem elég erős, igazán sajnálom. S leülhetett volna rezignáltan egy fotelbe. És senki, senki a laikusokkal és orvosokkal megrakott világon nem tehetett volna szemre- i hányást ennek az orvosnak, ha mestersége előírásához tartja magát s engedi megfulladni a beteget. Korrekt és kifogástalan orvos maradt volna, ha az ujját sem mozdítja. Úgynevezett magasabb tudományos szempontból ez az orvos helytelenül járt el, mikor zsebkéssel operált- Ha vizsgán ilyesmit csinál, egészen biztosan megbuiktátják. Úgynevezett magasabb tudományos szempontból szabálytalanul járt el ez az orvos, neki 'kötelessége lett volna, hogy autóért telefonáljon, beszállítsa a beteget egy szanatóriumiba, megmossa a kezét, elaltassa a beteget s aztán rendesen kifőzött imlszerekkel végezze a műtétet S hogy mégis megtette bicskával, hogy az egészséges értelme egy pillanatra erősebben működött, mint a szakember lelkiismerete és tapasztalatait, ez az, amit „modern hősieeség"- nek nevezek. Ebben a bravúrban nincsen semmi hetyke, semmi huszártiszt! Ez nem lovasbravur. Ez az a civilbravur, ami annyira mai, annyira XX. század, hogy egy érzelmesebb időben olvasókönyvbe iktatták volna. Nem ismerem az orvost, aki csinálta, de kortársi üdvözletemet rebegem el, meghatottság nélkül, túlzó szavak nélkül. Úgy érzem, olyasvalamit csinált, ami ennek a századnak hőstörténeteihez tartozik. Mert ba százötven évvel ezelőtt csinálja ugyanezt, a „tépések“ orvosi és sebészi bronz-korszakában, mikor a jó orvos' kéz- ligyesége kimerült egy energikus allövet alkalmazásában, nem találok ebben a bicskában semmi hősieset. Százötven év előtt, ha egyáltalán operálták, a vakbelet is legföljebb csak ilyen zsebkésszerűen tiszta és éles műszerrel operálták. De ha egy tapasztalt orvos ma, a XX. század második negyedében, mikor az antiszepszis elve orgiáit üli a szanatóriumok és klinikák operációs termeiben, amikor egy fogat olyan körülményesen húznak, ahogy húsz év előtt csak koponyát lékelték, reószánja magát egy ilyen bicska-műtétre, amit valószínűen elszörnyedve nézne, ha egy asszistensének juitna az eszébe: ebben van valami heroikus- Az orvos tudta, hogy a zsebkés van olyan veszedelmes, minit a gégevizenyő, nem beszélve arról, hogy senki nem szólhat semmit, ha engedi megfulladni a beteget s mindenki felvonhatja az orrát, ha a zsebkéssel megoperált beteg három nap múlva meghal vérmérgezésben. Ez a tudatos lelkiisme- j retlenség, egy lelkiismeretes orvosi életnek az a kétségbe esett és vad gesztusa, ami a halállal szemközt reszkírozta a maga orvosi j óh Írének szeplőtienségét, ez az, ami klinikai érdekességen túl emberi érdekességet ad a történetnek. Egyike a kis, emberi történeteknek ez, melyek antiszeptikus, technikus, soffőrtipusos és individ u alpszichológiái amatőrökkel oly dúsan megáldott korunkban üdítően hatnak, mert van bennük valami egészen primitív és férfias, — férfais a szónak mai egészen modern, XX. századbeli értelmében. Háromszáz év előtt az volt a férfias cselekedet, ha valaki válságos pillanatban páncélt vett föl és felült egy lóra; ennek a férfiasságnak egyenes folytatása, csak sokkal bonyolultabb, sokkal bátrabb és felelősségteljesebb folytatása a pesti orvos esete, aki válságos pillanatban előhúzta a bicskáját s felvágta a barátja gégéjét, ahelyett, hogy magasabb tudományos szempontoknak engedelmeskedv© megvárta volna, amíg a barátja meghal. Egycentes bélyeg, amely megér kétmillió —- Kiállítják a világ legdrágább bélyegét — Le Havre, április eleje. A világ legdrágább bélyege útnak indul Amerikából. Olyan kir ez, amelynek hallatára izgalomba jönnek a bélyeggyüjtée rajongói, hivei. A páratlanul drága „műkincs*4 egy Britt-Guya- nából való egycentes bélyeg, bemutatásra kerül a május 18-án Le Havre-bau megnyíló nemzetközi bélyegkiállitéson, amelynek ez a szerény külsejű kis papirszelet. lesz a legnagyobb vonzóereje. A legnagyobb bélyegritkaság 1856-ból való. Egy iskolásgyerek fedezte fel régi, lim-lomsze- rü levelezések közt, Georgefown-ban. A fiú, bár maga is bélyeggyűjtő volt, semmi különösebb értéket nem tulajdonított neki s ezért pár shillingért eladta egy pajtásának. Pedig a bélyegnek az volt a specialitása, hogy mivel az egycentes márkák ideiglenesen elfogytak Guyanában, a hiány pótlására ilyen bélyegeket nyomtattak, amelyekből azonban több a legszorgosabb kutatás mellett sem került napvilágra. A bélyegunikum utóbb Renotiére de Ferrari báró gyűjteményébe került s itt pihent negyven évig, amíg néhány éve Artúr Hind, egy amerikai gyűjtő váltotta magához több, mint másfélmillió koronáért, de most, hogy a ritka bélyegek nemzetközi piacán az árak egyre emelkednek, kétmillió koronát is megadna érte egy szenvedélyei — és persze dúsgazdag — filatelista. A bélyeg ábrája egy vitorlás hajó, amelynek körirata Horatius költői leveléből van véve és igy szól: Peíimusque, darmisque vicissim (A szabadságot megadjuk, de viszont a magunk részére is kérjük). A fekete alapszínű bélyegre rá van nyomva a postahivatal három kezdőbetűje: E. D. W. A le havrei kiá'litáson legnagyobb számmal az angol bélyeggyűjtők vesznek részt — őtvenen — és a zsűriben is ők vannak legerősebben képviselve. A kiállítással kapcsolatban a francia bélyeg- gyűjtők kongresszusra gyűlnek összenagy bélyegvásárt rendeznek és külön egyezményt is akarnak létesíteni a filatelikus sajtó dolgában. A le havrei kiállításon kívül Danzig szabad város is készül egy nagyszabású bélyeghétre. Julius 7-től 14-ig látja vendégül a bélyeggyűjtőket. Külön emlékbélyegeket ad ki a város ebből az alkalomból két színben, összesen 150.000 példányban, amelyeknek bizonyára igen nagy lesz a keresletük. A magyarokkal van a legkevesebb baja a newyorhi rendőrségnek Beszélgetés Grover A. Whalen newyorki rendőrfőnökkel a magyarokról, a nagyarányú amerikai bűnözésről s a bejelentő- és óvadék-rendszerről — 18,000 főnyi rendőrhadseregnek parancsot a világ legelegánsabb rendőrfőnöke Newyork, április 10. Az elmúlt év végén New- york bűnügyi krónikája csikágói arányokat kezdett ölteni. Gyilkosságok, hold-up-támadások, betörések és rablások gyors egymásutánban követték egymást és a rendőrség csak a legritkább esetben fogta el a tetteseket. Walker polgármester a rendőrségi porta nagy- arányn „tisztogatását” Ígérte meg, de az alvilági bandák továbbra is vigan garázdálkodtak és végTe a polgármester uj embert nevezett ki a rendőrség élére. És egyszeriben minden megváltozott. Az uj rendőrfőnök alaposan megrostálta a személyzetet, napok alatt fegyelmet vert a legénységbe és egy hét alatt menekülésre kényszeritetíe az alvilágot. Newyork különböző részeiben naponta néha négy razziát is tartott és annyira vegzálta a bizonyíték hijján szabadlábra helyezett banditákat is, hogy azok egyszerűen megszöktek. A környékről egyre sűrűbben érkeztek a panaszok, hogy a newyorki banditák ott keresnek menedéket. „Sajnálom, — mondta a rendőrfőnök — én Newyorkot akarom megtisztítani. Kövessék a példát és a banditák se itt, se ott nem fognak megmaradni.” , Nagyszerű eredményeket ért el Newyork egyik legnagyobb problémája, az óriási forgalom lebonyolítása terén is. Grover A. Whalen mindössze 43 éves és a világ legnagyobb rendőri szervezetének feje. Nem számítva egy szépszámú hivatalnoksereget, összesen 18 ezer rendőr, valóságos hadsereg felett parancsol. Megelőzőleg a világ egyik legnagyobb áruházának, a Wanamaker-áruháznak volt az igazgatója. Katonának készült, de kereskedő és politikus lett belőle, Egy ideig a városi polgármester fogadóbizottságának elnöke lett, elnököket, királyokat, hercegeket üdvözölt és ő készítette elő az ötszáz Kossuth-zarándok fogadtatását is, de Roadman Wanamaker hirtelen közbejött halála miatt kénytelen volt a fogadtatásról kimenteni magát. / Grover A. VVhalen a világ legelegánsabb rendőrfőnöke. A vicclapok szerint a banditákat nem annyira megtörte, mint inkább eleganciájával és modorává Imeghódi tóttá. Whaten — a magyarokról Amikor a titkára bejelent, elémjön, leültet és ö kezd kérdezősködni a magyarokról. — Sok magyar barátom van — mondja — és szeretném, ha több lenne. Nagyszerű emberek,.nagyszerű faj. — Ezt mint rendőrfőnök is aláírja? — Feltétlenül. Őszintén mondhatom, hogy a rendőrségnek a magyar bevándorlóval, a magyar származású polgárokkal van talán a legkevesebb baja Newyorkban. Ég tudtommal az egész Amerikában igy van. Törvénytisztelők, szülőhazájuk és fogadott hazájukkal szemben egyformán lojálisak, az Egyesült Államoknak kitűnő polgárai. Én például még sohasem hallottam magyar bandákról itt Newyorkban. Individuális bűnözők is csak olyan ritkán akadnak, hogy újra elmondhatom: semmi bajom nincs a magyarokkal. — A százpercentes amerikaiak mégis azr. állítják, hogy az idegen bevándorlók okai az Amerikaszerte nagyarányú bűnözéseknek. — Ez túlzás. De mint minden túlzásban, ebben is van valami igazság. Arról van szó, hogy Amerika, de különösen Newyork lakossága nem homogén. x Ebben a városban száz és száz nemzetiség vére keveredik el, ami erősen megnehezíti a velük való bánásmódot. Nem lehet egyöntetűen eljárni velük szemben, ön különben is nagyon jól tudja, hogy az amerikai sajtó mennyire felfújja néha a bűnügyeket. — Az United Press kimutatása szerint Amerikában az elmúlt 'évben közel ötezer gyilkosságot követtek el. — Sok, — és csóválja a fejét — nagyon sok, de azért a szám helyességében mégis kételkedem. Amerika megalkotottsága, a faj, a törvények különbözősége talán némi magyarázatot ad a bűnözésre. Nézze, itt van a newyorki rendőrség innltévi munkájának jelentése. Persze mindez még az elődöm adminisztrációja alatt történt. Vaskos zöld füzet, amely többok között elmondja, hogy. , a newyorki rendőrség 1928-ban 440.997 bűnügyben és kihágásban járt el. Ebben a számban 339 gyilkosság, 2599 súlyos testi sértés, 1232 hold-up, 3708 betörés és 20.558 lopás szerepel. Az egyenruhás személyzet teljes száma 15.577 és a büdsé meghaladja a 45 millió dollárt. Alig kevesebb, mint egy kisebb európai ország költségvetése. — Bocsásson meg, Commissioner, de ez a jelentés nem mutatja világosan, hogy például a gyilkosok közül hányat fogtak el. Múlt évben olvastam a Scotland Yard jelentését, amely azt hiszem, azt mutatta ki, hogy 103 gyilkosság tettesei közül 101-et kézreke- ritettek, ami nagyszerű rekord. — Tényleg kitűnő rekord. — mondja nevetve Whalen — de ebben az ügyben most nem akarok nyilatkozni. A bejelentőcédula Newyorkban tudvalevőleg nincs bejelentő hivatal. A rendőrség mégis tudja, hogy hol keresse a maga embereit. Nemrég azonban több cikk jelent meg az európai bejelentő-rendszerről és a cikkírók ajánlották, hogy ezt a módszert helyes volna Amerikába is bevezetni. Erről kérem Whalen véleményét. — Ez a rendszer talán egy szempontból helyes. A gyanúban lévő, vagy még inkább a- lökésben lévő személyt ezen az alapon fogva lehetne tartani, amíg bizonyítékokat lehet szerezni ellene. De ez is kétséges. Mert ha valaha — amit kötlek — ez á rendszer itt megvalósulna, a kihágásokat pénzbüntetéssel sújtanák. És a gonosztevő itt megint csak kihathatna. mert annak rendszerint van pénze. De különben is a törvénytisztelő polgár nem tűrné, hosry igy megszámozzák és vignettát ragasszanak rá. Amerika fejlődésének esrvik legfontosabb alapja a szabadság, a szabad fejlődés volt. Itt üzleteket, vállalatokat lehet alapítani minden bejelentés nélkül. Lalcbejelentésröl tehát szó sem lehet. És az előnyök tulnagyok ahoz. hogy egy kis rosszért feladjuk a mai rendszert, — Hasonló eset a ..bail” (óvadék) rendszerrel. Amerikában a gyilkosokon kívül minden vádlott megfelelő óvadék mellett szabadlábra, helyezhető a tárgyalásig. A rendszer ellenségei azt mondják, hogy a gonosztevőknek igy módjukban van megszökni, módjukban van újabb gonosztettet elkövetni, hogy a védelemhez szükséges pénzt megszerezzék. Ebben sok igaz-ág van és a rendőrség munkáját sokszor valóban megsemmisíti. Mégis, a rendszert fenn kell tartani az ártatlanok kedvéért Inkább száz bűnös fosson, mint egy ártatlan hónapokig, néha évekig börtönben sínylődjön. És ezt az a rendőrfőnök mondja, akinek szigoráról és eredményeiről most egész Amerika beszél. K. ®. — A menzák javára rendesett húsvéti keresrt- slórejtvény dijsorsolása. A kassai cégek húsvéti keresztrejtvény nyereményeit f. hó 2-án este sorsolták ki a Sohalkház szuterainiében. hol a következőit lettek a szerencsés nyerők: Az első dijat: Zschokke H. regényeit 30 kötet diszkotésben nyerte 2097. Kövér Jenő főiskolai hatlgatő Uzho- rod. 2. díj 30 kötet Zschokke regényei fűzve 781. Gyurits Kamilla tanítónő Aknaszlatina 3. díj egy óriás chinaezüst váza Hanser K. Kassa legnagyobb ékszerésztől 3499. özv. Kert ész Ferencné, Rab óva Cadca. 4. dij egy ruhára való szövet az Old England cégtől: 2223. Sárközy Aunuska és Giziké .Tásző. 5. dij az óriás kölnivizet a Zinner-drogériá- ból 2846. Dr. Róth Lászlóné Kezmarok. 6. dij egy hegedű tokkal: Loitseh József cégtől 2271. Svfk- ruha Nándor vasúti tisztviselő Bratislava. 7. dij 10 kg. híres Pocsátkó mosószappan 1714. Breznay Károly igazgató tanító. Kraszn?' rltaváralja. 8. dij egy nagy húsvéti sonka Freudenfeld Oszkártól 483. Szalay Ilona Vágselye. 9. dij két öltöny ingyen tisztítása Haltenberger cégtől 1931. Tamas- kovies Jánosié körjegyző neje. Nagymegyer. 10. dij egy dhinafczüst kosár Hanser Károly cégtől 4030. Papp Jennyke, Jánoefalva. 11. dij 1 hordó 2v5 liter Primus Bauernebl sör **512. Moscsovits Imre erdőszámvizsgáló Sóvár. 12. dij 1 hordó 25 liter Primus Bauernebl sör 1773. Bretz Lajos KoSice. 13. dij 1 hordó 25 liter Primus Bauernebl sör 3861. Simkő Lajos Ko§ice. 14. dij Csemegecukor Binder cégtől 3723. Bárány Ferencné Nagy- surány. 15. Csemegecukor Binder cégtől 2802. Tamay Mancika. Pre§ov. 16. Csemegecukor Binder cégtől 2591. Csutz Ilonka, Kaja!. 17. dij egy kisebb húskonzerv Freudenfeld cégtől 1110. Tóth László, Gát. 18. dij egy kis hordó Primus Bauernebl sör 895. Soholiz Ernő mérnök Trené. Tepla cukorgyár. 19. dij égy kis hordó Primus Bauernebl sör 1332. Maszarovits Alfonzné Betliar. 20. dij Zschokke H. regényei 10 kötet diszkötésben 859. Gojdtcs ílya, Ko§iee. 21. dij Zschokke H. regényei 10 kötet fűzve 1434 Mattyasovszky Bözsike. Prievidza. 22. dij 1 doboz toilette szappan Pocsá’kó Testvérek szappaagyáréból 3993. Nemesik Pák Kosice. 23. 5 kg. mosószappan Pocsátkó Testvérek szappangyárából 141. Göndör Gáborné. Kosice. 24. 5 kg. Pocsátkó-mosószappan 3123. Kollár György. LeMiny. 25. 5 kg. Pocsátkő-mosószappan 676. Pa- tonay Adolf. Kezmarok. 26.—27.—28. dij egy egy öltöny tisztítása a Haltenberger cégtől nyerték: 3885—2128 és 3536. 29 dii; Csemegecukor Binder- cégtől 3045. 30. dij egy kisebb üveg kölni viz a Zínner drogériából 2152. Azonkívül kitűnő kölni vizet kis üvegekben és ért .es diszkötésü könyveket nyertek a következő számok: 237. 321. 310. 389. 701. 843. 853. 906. 953. 1063. 1079. 1103. 1218. 1236. 1241. 1175. 1505. 1599. 1665. 1718. 1710. 1771. 1777. 2169. 2211. 2300. 2346. 2:381. 2498. 2522. 2548. 2010. 3044. 2667. 2074 . 2675. 2726. 2917. 3001. :«V'3 8040. 8072. 8181. 329!. 3297. 3861. 37.18. 3740. 3758. 8820. 3837. 3872. 3917. 392)1. 3025. 3941. 3070. 1000. MiH-ÍÉGII-Sil a hajbetegségek és kopaszodás tökéletes gyógyszere. Ilmi^ i 6111 h aj hei lest. I IMII M hajkepzodest. —n ■■lifDROGÉRIA |g SÉJÜjSL&í; K08lCE-KA88A nfi&gA parfümériában, vala- ío-ucca 23. műm mint a faképviseletncl. Arak ; nagy üveg Ke 60, közép Ke 40, kis Ke 20
