Prágai Magyar Hirlap, 1929. április (8. évfolyam, 76-99 / 2001-2024. szám)

1929-04-02 / 76. (2001.) szám

10 T>BXGAlAWfaVRHlKtlAI> 1929 április B, szerda. A húsvéti serleget a Vasas nyerte, amely hét­főn a PTE-t 5:1 (2:1) arányban legyőzte. A II. osztályú bajnokságban a BTC a Törekvést 3:1, az MTE a Dunaszerdahelyi SC-ot, a Virág- völgy pedig az Admirát 5:1 arányban győzte le. A csehszlovák állatvámok emelése és Magyarország Szlovenszké! eredmények )( Kassa. Kassa magyar csapatainak ünnepi vendége a budapesti Népjóléti Minisztérium Sport Egylete volt, amelyet Schlosser Imre újabban az egyik legjobb budapesti amatőr csapatok közé emelt A budapestiek az első nap a Törekvéssel játszottak, amelyet 6:1 (5:1) arányban fölényesen legyőztek. Hétfőn a NMS'E a Kassai AC-bal mér­kőzött és egy góllal győzött. )( Eperjes. CsSK Kassa—Törekvés Eperjes 11:0. )( Zsolna. SK Zsilina—Meteor VIII. Prága 2:1 (1:0) és 4:2. SK Zsilina tartalék—Ruttka 2:0. )( Nagyszombat. Simmeríng, Béos komb.—Ra­pid 2:2 (1:1). Vasárnap. A honi csapat góljait Zeigárdy és Kozma rúgták. — Hétfőn: Rapid— Simmering 4:2 (2:2). A gólokat Korma (2), Zsi- gardy és Bunta lőtték. )( Léva. Vasárnap: LTE—Diőszeg 2:0 (2:0). — Hétfőn: LTE—Esztergomi SE 3:1 (2:0). Külföldi eredmények A SLAVIA BÉCSIJÉN' Bécs, április 2. Az osztrák fővárosnak igen élénk futballprogramja volt. Három külföldi csapatot látott vendégül a kettős ünnepeken. Az egyik a prágai Slavia volt, amely vasárnap 1:0 (0:0) arányban vereséget szenvedett a bajnok Admirá- tói, azonban hétfőn a WAC-ot 2:0 arányban le­győzte. — A további meccsek során a F. Sp. F. Frankfurt váratlanul 1:0 arányú győzelmet aratott a Vienna felett, míg a Rapid a párisi Stade Fran­caiét 4:0 (0:0) arányban késztette megadásra. A Rapid különben vasárnap 1:0 arányban győzött a Vienna elleni bajnoki meccsén is, úgyhogy a ket­tős ünnepen az „Altmeisterek“ érték el a leg­szebb sikert. — Az egyéb mérkőzések során a Nicholson 3:1 arányban győzött a Sportclub ellen, mig a IT. osztályban a Hakoah öt góllal verte meg a Frem csapatát. )( Magyarországi eredmények. A bécsi Wacker vasárnap Szegeden vendégszerepeit, ahol a Bás­tyától egy gólos vereséget szenvedett. A győztes gólt Sóhwartz lőtte, A Waekemél Cári kapus nagyszerűen védett. )( Lengyelország. Posen: Wartha—Breslau 06 vasárnap 5:2, hétfőn 4:1. — Krakő: Austria, Bécs—Crackovia 6:2- — Varsó: Légia—Vasas, Budapest 6:3 (2:2) vasárnap. — Hétfőn: Vasas —Poionía 4:2 (2:1). )( Zágráb: Gradjaneky—Floridedorfer AC 5:2 (2:2). )( Svájc. Graehoppers, Zürich—Kíckers, Stutt­gart, 1:1. — Young Boys, Bern—Racing de Francé 5:2. — FC Basel—Young Fellows 2:1. )( Franciaország. Páris: VfR. Fürth—Red Star Olimpique 3:2. — Sete: Cannes—Sete komb.— Corinthians, London 4:2. — Oxford—Havre 3:2. )( Németország. Berlin: Hertha—Dresdener SC Jfcl. — Norden Nordwest—Blue Stars Zürich. — (FC Nürnberg—Schalke „04“ 4:1. — Hamburger SV—Boldklubben 03 Kopenhagen 2:1. — Dresden: Guts Muts—Blue Stars Zürich 4:0. — DSV Mün­chen—HASK Zágráb 3:1 (2:1). 1860 München— Viktória Berlin 8:0 (3:0). Bayern München— Borussia Neuhkirchen 2:0 (0:0). — FSV Mainz 05 —Neu-Isenburg 4:2 (4:0). — Niederad: Union— VfR Mannheim 1:3. — Bayern Hof—Cricketer Wien 0:3 (0:2). — MTK Budapest—Zwickau 2:1. — Chemnitz—MTK 4:1. )( Az angol liga nagypénteki és szombati mér­kőzései nem hoztak a tabella élén változást. Az T, osztályban továbbra is a The Wendesday vezet a Sunderland és Leicester előtt. A II. ligában a Chelsea újból kikapott és ivy minden reményét elvesztette az I. osztályba való jutását illetően. A II. osztályban a Middlesbrough holtversenyben vezet a Grimbsy Town-nal. )( A skót liga szombati szenzációja a bajnok Rangers ezidei első veresége volt, amelyet a Hamiltontól szenvedett el 3:1 arányban. Barcelona, E&pagnol—Rambla Club Montevrideo 1:0­TENNtSZ A Budapesti Hírlap egyik legutóbbi számá­ban az alábbi nagyérdekességü cikket irta ifj. Mágocsy-Dietz Sándor dr.: „Állatkivitelünket ma is akadályozza Német­ország elzárkózása. Most újabb csapás fenyegeti Csehszlovákia részéről. Arról van szó ugyanis, hogy Csehszlovákia felemeli az állatvámjait. Ebben az ügyben már tárgyalás folyik a cseh­szlovák mezőgazdaság és nagyipar képviselői között. A csehszlovák mezőgazdaság azzal érvel, hogy a jelenlegi vámok mellett állattenyésztését fenntartani és fejleszteni képtelen. Védelemre van szüksége és ez nem lehet más, mint a vámok felemelése, továbbá ezzel párhuzamosan a darab- vámoknak sulyvámokkal való helyettesítése. Kü­lönösen a sertésvámok emelését szorgalmazzák a csehszlovákiai gazdák. Ennek az a magyarázata, hogy a német piacról kiszorult lengyel sertés most a csehszlovákiai piacokra gravitál és a lengyel sertéskiviteli szindikátus működésének megkezdé­sével kapcsolatosan joggal lehet tartani attól, hogy a lengyel import még fokozódni fog. A csehszlovákiai mezőgazdaságnak az állatvá­mok emelésére irányuló törekvése a többi gaz­dasági érdekeltségek részéről még ellenállással találkozik. így Hotowetz volt kereskedelmi mi­niszter kimutatja, hogy Csehországba a háború előtt is jelentékeny mennyiségű sertés jött a kül­földről. A lengyel verseny nyomását nem lehet azzal magyarázni, hogy a jelenlegi csehszlovák vámok nem elegendők. Az oka ennek a fokozódó importnak az, hogy a lengyel sertéstenyésztés hi­hetetlen mértékben emelkedik és termelési feles­legei számára mindenáron piacot keres. Cseh­szlovákiának vámpolitikája irányításánál mér­legelnie kell, hogy 21 miUárd korona értékű ki­viteléből 7.2 milliárd a textilcikkekre esik. Ez az összexport értékének 34 százaléka és ha Cseh­szlovákia a felénk gravitáló agrárbevitelnek gátat vet, ez az érdekelt mezőgazdasági exportra, de ipa­ri behozatalra szoruló államok részéről retorziós intézkedéseket fog kiváltana A csehszlovákiai nagyipar ennek ellenére haj­landó bizonyos segítséget nyújtani a mezőgazda­ságnak és hozzájárulna az állatvámok emeléséhez, ha ezzel egyidejűleg a kenyérgabona vámja csök­kenne. Ezenkívül az ipar másik kívánsága az, hogy a megállapítandó állatsulyvám a mai szer­ződéses daraibvám aránylagos nagyságát felül ne haladja. Miután a mezőgazdaság és ipar közötti tárgyalást Csehszlovákia legnagyobb bankjának, a Zivnostenská Banka-uak vezérigazgatója irányítja, számolni kell azzal, hogy az érdekeltek meg­egyeznek. Ha pedig ez megtörténik, a kormány teljesíti az érdekeltségek vámpolitikai kívánságát. A csehszlovákiai állatvámok emelése a magyar mezőgazdaságot nagyon közelről érinti. Állat- exportunk számára alig vannak felvevőképes piacaink. Ha meglevők közül egyet elvesztünk, vagy egynek felvevőképessége számunkra csökken, ez rendkívül hátrányosan hat vissza egész állat- tenyésztésünkre. A csehszlovák darabra megálla­pított sertésvámoknak sulyvámmá való átalakítása pedig különösen sújtaná sertéstenyésztésünket, mert nekünk a mangalicánk számára fontos a cseh­szlovák piac. Lengyelország például nem éretné' ennek hátrányos következését, mert kizárólag soványabb hússertést exportál. Csehszlovák rész­ről is mérlegelik, hogy az állatvámok tervezett emelése nem közömbös Magyarország szempontjá­ból. Magyarországnak ugyanis jelentős pozíciója van Csehszlovákia külkereskedelmi mérlegében. Csehszlovákia ugyanis 21.277 millió korona értékű exportjából 1.468 millió korona értékű árut he­' lyez el a magyar piacon, összkivitelének tehát 7 százaléka esik Magyarországra, textilipari kivi­telének pedig több mint 9 százaléka. Ezek a tények lehetőséget is adnak Magyar- ország számára, hatásosan védekezhessen a csehszlovákiai állatvámok emelésében mezőgaz­daságára leselkedő veszedelem ellen. A német és csehszlovák ipari import ellen foganatosítandó vámpolitikai intézkedések igen alkalmas fegy­verül használhatók a magyar mezőgazdaság érde­keinek védelmére. Módot nyújtana ez arra, hogy a két állam egy­más között versenyezzen a magyar piacért és hogy annak biztosítása érdekében a magyar mező- gazdaságnak megfelelő engedményeket tegyenek. Csehszlovákia vámreviziós szándékának ellen­súlyozására ezenkívül megfelelő eszköznek kínál­kozik a magyar fényüzósi adó olyan irányú reví­ziója is, mely elsősorban a csehszlovák ipar és különösen a textilipar áruit érintené, mert ez az a pont, ahol a csehszlovák érdekek a legérzé­kenyebben találhatók. EzqV az intézkedések kü­lönösen úgy érhetnék el a kívánt eredményt, azaz úgy akadályozhatnák meg a csehszlovák állat­vámok emelését, ha az életbeléptetésük iránti tárgyalás még azelőtt megindulna, mielőtt Cseh­szlovákia hivatalos formában is állást foglal az állatvámok emelése ügyében. Ezek az intézkedések nélkülözhetetlenek, de tisztában kell lenni viszont azzal, hogy nem biz­tosítják kétségen kívül az általuk célzott ered­ményt, mert nem zárják ki, hogy Magyarország részéről tervbe vett ipari vám, avagy fényüzési adó emelése' ellenére Csehszlovákia ve emelje fel állatvámjait. Magyarország nem elégedhetik meg tehát azzal, hogy ipari védelmével rekom­penzálja magát Csehszlovákia további mezőgazda­sági elzárkózásával szemben, mert a mezőgazda­ság föltétlenül védelmet és olyan intézkedéseket igényel, melyek kétségtelenül biztosítják eddigi piacainak megtartását, sőt további kivitelének fokozását is. Ezért a magyar vámrevizió megejté- sén kívül barátságos utón és békéé eszközökkel Csehszlovákia textilipara ée a magyar mezőgazda­ság között olyan kereskedelmi alapon nyugvó kapcsolat létesítendő, mely egyrészt a csehszlovák textilipar érdekeit a magyar piacon, másrészt a magyar mezőgazdaság érdekeit a csehszlovák piacon biztosítja. A csehszlovákiai textilipar által foglalkoztatott nagy munkástőm egeknek igen tekintélyes mennyiségű lisztre és zsírra van szük­ségük- A csehszlovákiai textiláruknak magyar részről való átvétele ellenében jelentékeny meny- nyiségü magyar liszt és zsir volna a textilgyárak szövetkezeteiben elhelyezhető. Ugyanígy rekom- penzácíóe utón nagymennyiségű liszt volna ex­portálható Szlovanszkóra a onnan importált fa ellenében. De rekompenzáeió nélkül is biztosítható a mezőgazdasági áruk elhelyezése a csehszlovák vidékeken, a magyar áruk értékesítésére .ott létesítendő csehszlovák kereskedelmi társaságok révén. Ilyen értékesítésre alakított csehszlovák társaságokkal konkurrens államaink majd min- denike rendelkezik. Még az sem lehetetlen, hogy magában a Zivnostenská Banka érdekeltségében lehetne ilyen kereskedelmi vállalatot létesíteni és ha a magyar mezőgazdaság ilyen csehszlovák ke­reskedelmi vállalattal rendelkezne Prágában, akkor egészen kétségtelen, hogy az a magyar mezőgazdaság érdekét a saját üzleti érdekéből kifolyólag megvédené minden olyan intézkedéssel szemben, mely a magyar kivitel lehetőségét eset­leg megakadály ózhat ja.“ I bélaliázi kukoricaksméniritögjíár védekezése i liima ipart feldolgozására kivetendő adóval szemben )( A heausitei verseny döntője végig francia győzelmet hozott. A férfiegyest Duplaix nyerte, aki Ferét-t 7:5, 6:1, 4:6, 6:2 arányban legyőzte. A férfipárosban az amerikai Coennel társulva, 4:6, 6:4, 6:3 arányban győzött a Ferét—Glasser pár ellen. A nőiegyesben Lafauerie nyerte a baj­nokságot Miss Satterthwaitevel szemben, aki a középdöntőben Aussem Cillyt és az elődöntőben a brünni Blanár Annyt győzte le. Aussem Cilly Korotvicskánét verte ki a döntőből. —• A vegyes­páros a Lafauerie—Galepne pár zsákmánya lett a Sattertlrwaite—Hughes kettőssel szemben. )( Monaco a Davis Cup első győztese. Monte- Carlóból jelentik: A húsvéti ünnepeken folyt le Svájc és Monaco Davis Cup mérkőzése, amely az újonc monakóiak 3:2 arányú győzelmét hozta. A. döntőmeccsen Galeppe Wuarant, Landau herceg pedig Aeschlimannt verte mep. Monaco a második fordulóban Magyarország—Svédország győztesével kerül össze. )( Burke legyőzte Naiuchot. Cannesból jelentik: Lady Jíus- ;!jI exhibitions mérkőzésén Albert Burke 6:4, 6:0, 6:3 arányban főzött Najucli ellen. sport hírek )( Jéghockey-mérkőzés Berlinben. Sohlittschuh- t club Göta, Stockholm 2:2 (1:1). )( Kojac nj világrekordot javított St. Lui&ban a 100 yardon hál,úszásban 58.4 mp. idővel. )( Uj női világrekordot állított fel Dallaszban Hracey (Jlaudino a 100 yardon síkfutásban 9,4 mp-el. Prága, április 2. Több ízben beszámoltunk ar­ról, hogy Zadina dr. agrárpárti képviselő tör­vényjavaslatot nyújtott, be, amely a kukorica ipari feldolgozására, igy a kukoricából készült keményítőre és egyéb, nemesítés utján előállí­tott gyártmányokra (szirup, dextrin) úgyneve­zett termelési adót vet ki és pedig 100 kg tisz­ta súly után 75 koronát. Részletesen ismertet­tük Zadina képviselő álláspontját is, aki azzal indokolja törvényjavaslatát, hogy a takarmány­kukoricának juttatott jelentős vámengedményt, amely csaknem a teljes vámeltörléssel egyenlő, a spekuláció olymódon akarja kihasználni, hogy a kukoricát iparilag feldolgozza, keményítővé. ..így például — mondotta Zadina — idegen tőke megvásárolta a bélaházi gyárat, ahol a külföldről behozott tengerit keményí­tővé és sziruppá akarják feldolgozni.^ Zadina szerint egyenesen az a veszély fenyeget, hogy a mintegy száz ipari vállalatot magában fog­laló belföldi keményitőipar, amely burgonyá­ból állít elő keményítőt, teljesen megsemmi­sül. Ennek következményeit a burgonyatermelők is megérezviék, mert a keményítőgyáraik épen a leggazdagabb burgonya-termő vidékeken van­nak. Ív/, okból a mezőgazdasági körök Zadina szerint támogatják a. keményitőipart, amely a kukorica védővámja helyett külön termelési adót követel a kukorica ipari feldolgozására és pedig oly magasságban, hogy a termelési költ­ségek felosztásának különbözedét teljesen ki­egyenlítsék. A pozsonyi Aktiengesellschaft für Maisverar- beitung (Kukoricafeldolgozó r. t), amely a bélaházi kukoricakeményitő és szirupgyárat múlt év júniusában átvette, most „Védeke­zésünk'^ címmel nyolcoldalas füzetet adott ki, amelyben a Zadina dr. törvényjavaslatával szemben felsorakoztatja érveit. A füzet rámutat arra, hogy a kukoricaterme­lés a földművelő részére rendkívüli előnyöket je­lent, feltéve, hogy az eladási lehetőség Bizto­sítva van. Előnyösebb a répa termelésűéi, mert kisebb befektetés mellett a kukoricatermelés egy harmadrésszel nagyobb hasznot hoz mint a répatermelés. A köztársaságban 1927-ben 168.514 ha-nyi ta­lajon termeltek kukoricát, ebből 14.299 ha esett Morvaországra, 92.080 ha Szlovenszkóra és 52.135 ha Ruszinszkóra. 1928-bam ez az állapot nagyjában változatlan maradt, sőt a termelési arány némi növekedést mutatott. A Kukorica-feldolgozó r. t. 1925 júniusában át­vette a Nagyszombat melletti Béla,házán lévő kukorica keményítő és szirupgyárat. e ebbe 20 millió koronát fektetett bele. A gyár ezidősze- rint 300 munkást és 50 tisztviselőt foglalkoztat egész éven át. A gyár átvételeikor nagyarányú tervet dolgozott ki a társaság a kukoricater­melésnek Szlovenszkón való fellendítése érdeké­ben olymódon, hogy a földmiveseknek a terme­lés céljaira előlegeket akar folyósitani. A fen­tiekből a társaság arra következtet, hogy a szlovenszkói kukoricatermelés támogatása és fellendítése a csehszlovák köztársaságnak és főleg Szlovenszkónak eminens közgazda­sági érdeke. A társaság azonban Zadina dr. törvényjavasla­tában a kukoricaipamak valóságos megsemmi­sítését látja s szerinte a javaslat megvalósítása a kukorica- és keményitőiparnak minden alap nélküli tönkretételét jelentené. A füzet a javaslat értemi szerzőjéül a burgo- nyakeményitő ipar kartelljét nevezi meg s azt állítja, hogy a keményitőipar szövetsége és a szirupgyárak szövetkezete készítette azt el azon világos célzattal, hogy a nevezett kartell mo­nopóliumot biztosíthasson magának a belföldi keményítőgyártás terén s-ezáltal tetszés szerinti árdiktaturát létesíthessen a csehszlovák piacon. A füzet azután felsorolja a javaslat indokolását, amely nagyjából azonos Zadina képviselő fen­tebb ismertetett nyilatkozatával. A füzet ezzel szemben felhozza azt, hogy a társaság érdeke a belföldi kukoricaterinelés, mert elsősorban bel­földi kukoricát dolgoz fel s hangsúlyozza, hogy a belföldi kukoricatermelésnek épen olyan létjogosultsága van, mint a belföldi burgo­nyatermelésnek. Kétségbe vonja azt az állítást, hogy a kukori- cakeményitő gyártása a burgonyakeményitö ipar megsemmisítő konkurrenciáját jelenti. Sze­rinte az a konkurrencia nem létezik. Cáfolja, hogy a kukoricakeményitő előállítási költségei aránytalanul kisebbek lennének a burgonyake- ményitő előállítási költségeinél, sőt szerinte a kukoricakeményitő előállítási költségei minden körülmények között nagyobbak. Ezt azzal indokolja a füzet, hogy az ipari bur­gonya mai ára szerint a burgonyakeményitö gyártási költségei körülbelül 40 százalékkal ala­csonyabbak, mint a kukoricakeményitő gyártási költségei a mai piaci árak mellett. Még abban az esetben is, ha a kukorica ára norrbális ni vóra esne és az ipari burgonya ára 40 korona lenne, mely árat a burgonyaipar eddig soha sem fizetett, a füzet szerint még ebben az esetben is magasabb volna a kukoricakeményitő gyár­tási költsége, mint a burgonya-keményítőé. En­nek bizonyításául a társaság azt hozza fel, hogy hat hónapon belül részvénytőkéjének egyhar- mad részét vesztette a kukoricaproduktumok- gyártásánál. A füzet végül a megsemmisítő konkurenciát egyszerű me­sének deklarálja s bebizonyitottnak veszi, hogy a burgonyakészitő ipar létérdekét sem­miféle veszély nem fenyegeti, Kijelenti azonban azt is, hogy a burgonyatermelőket sem fenyegeti veszély. Rámutat arra, hogy 1925-ben, amikor rendkí­vüli burgonyatermés volt, a köztársaság terüle­tén körülbelül 800—900.000 vágón burgonya termett. Ebből a keményitőipar csak 11.633 vagónt dolgozott fel, tehát az egész termésnek körülbelül 1.3 százalékát. 1926-ban az összter­mésnek 1.2 százalékát dolgozta fel a keményi- tőápar. Ebből a füzet arra következtet, hogy — miután az ipari szükséglet egy esetben sem ér­te el a termés 2 százalékát — a burgonya árát a konzum diktálja és a termelők érdeke szerinte semmiféle vonat­kozásban nem lehet azonos a burgonyakemé- nyitőipar érdekével. Majd megfordítja a fegyvert s kijelenti, hogy a burgonyatermelőkar teli teljesen ellentétes ér­dekli őrt képvisel, mint a burgonyatermelők, mert acélból alakult, hogy a kartellben tömö­rült üzemek a burgonyavásárlásnál ne konkuv- ráljanak egymással és igy a fölösleges burgo­nya árát lehető legalacsonyabbra szorítsák. A füzet kereken kijelenti, hogy a törvényjavaslatot spekulációs, magánba- szonrészesedési okokból dolgozták ki. Szerinte a kartellnek nagyon kellemetlen a kar- télién kívül álló kukoricakeményitőipar kon- kurrenciája. Károsnak találja a törvényjavas­latot nemcsak a kukoricakeményitő ipar, ha­nem a cukorka, textil, tápcikkek stb. iparok szempontjaiból is, amelyek részére a keményí­tő ée annak derivátjai nélkülözhetetlenek. Nem­zetgazdasági szempontból is károsnak találja a törvényjavaslatot, mert úgyszólván egyetlen kézmozdulattal az ipari­lag leszegényedett Szlovenszkón szerinte meg akarnak semmisíteni egy óriási tőkével alapí­tott gyárat. A földmivesek szempontjából ,azzal az indoko­lással találja károsnak a javaslatot, hogy a föld­műves a kukoricaipar tö mkretétele esetén elve­szíti az olcsó és kiadós kukoricamoslékot, t > vábbá elesne a jövő termés biztosításához szük­séges előlegektől, miután a föld-mívesekkel nem lehetne előzetes szerződéseket kötni a jövő évi termésre. A füzet, veszélyeztetve látja továbbá számtalan belföldi cikknek a gyártását, amely a kukoricaipar gyártási reszortjába tartozik. Y- - gül a köztársaság köz- és nemzetgazdasági érde­keit, is veszélyeztetve látja, mert szerinte a tervezett törvény megvalósítása halálát je­lenti a kukoricatermelésnek, már pedig a kukoricatermelés növekvése esetén a belföldi kukorica,szükséglet jelentékeny része fedezve lenne. A füzet azután foglalkozik mél­ázón megadóztatási különbséggel, amely a hm-, gonyaszirup és a kukoricaszirup megadóztatás között mutatkozik.’ amit igazságtalanságnak je­lentki s ellenpélda,képen felhozza, hogy a -zesz­Közcíazda SÍÁíP — $ társaság „Védekezésünk" címmel nyolcoldalas füzetet adott ki —

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom