Prágai Magyar Hirlap, 1929. április (8. évfolyam, 76-99 / 2001-2024. szám)
1929-04-02 / 76. (2001.) szám
4 T>RA:<IAlMAGtARHÍRIiAP 1929 április 3, oaeMa. lejtőire jut. A kettős termelési és értékesítési krízisnek alapvető okait kell megfogni és a rendelkezésre álló összes eszközökkel gyógyi- tami. A gazdasági helyzet ilyen komoly felfogásának biztató előjelét látja Wekerle Sándor pénzügyminiszter expozéjában, amely abból a gondolatiból fakad, hogy Még a Kellogg-páktum létrejötte óta sem tapasztaljuk a győztes államok részéről legkisebb csökkenését sem a fegyverkezésnek. Ezért változatlanul fennáll, sőt mindinkább mélyül a szakadék, mely győztes és legyőzött államok között tátong. A kérdés gyökeres megoldása az volna, hogy nem lenne szabad bizonyos államok fenyegető fegyverkezésének a lehetőséget fenntartani s más államokat még önvédelmük legelemibb feltételeitől is megfosztani. A lefegyverzési konferencia, ha létrejön, valószínüleg nem változtat gyökeresen a7 helyzeten, de legalább szóhoz tud ott jutni minden érdekelt fél. Az a mód, ahogy a nép- szövetség kilenc év óta kezeli ezt a kérdést, megokolja a legnagyobb bizalmatlanságot. az állam pénzügyi rendje a gazdasági erők fen tartásának és rendszerességének a *igg- rénye. Minden szükségletet összefoglaló áttekintésben keli látni és ebből kell levezetni az akciónak szerves képét, sürgősségük szerint kell megállapítani az egyes rendszabályok egymásutánját. Fölöslegesre vagy halaszt hatéra erőt nem pazarolva, mindent koncentrálva a végcélra: Erkölcsi és anyagi megerősödésre kell koncentrálni minden energiát. Berzeviczy Albert a lefegyverzés kérdéséről A Budapesti Hírlap húsvéti számában Berzeviczy Albert irt komoly tanulmányt a lefegyverzés kérdéséről. Ismerteti a népszövetség lefegyverzési munkáját, amely oly csodálatos eredményre vezetett, hogy ma a győztes államok fegyveres ereje nagyobb, mint a háború előtt volt, holott a legyőzött államok teljesen lefegyve- reztettek. Eleinte mutakozott komoly szándék bizonyos általános lefegyverzési kulcs keresésére, azonban ez a kísérlet már az albizottságokban megfeneklett. Azután egy-két év telt el kölcsönös támogatási szerződések tervezésével, majd következett a genfi jegyzőkönyv, mely a választott bíráskodás, a biztonság és a lefegyverzés hármas kérdését összekapcsolta, de ebből nem maradt meg egyéb, mint a lefegyverzési konferencia összehívásának a terve. Ennek előkészítése végett a nép- szövetség tanácsa előkészítő bizottságot küldött ki. Ez a bizottság úgy találta, hogy a lefegyverzés főakadálya a kellő biztonság hiánya, tehát a biztonságot kell előbb megteremteni. Ezért ki is küldött egy albizottságot a biztonság kérdésének tanulmányozására, melynek elnökévé Benest tették. A népszövetségi paktumnak nyolcadik cikkelye éppen a lefegyverzést jelöli meg az általános biztonság föltételéül, azóta azonban megfordították a tételt: biztonság nélkül nincs lefegyverzés. Bizonyos engedményt mutat Politis görög követnek az a felfogása, hogy lefegyverzés és biztonság szorosan együtt járnak, mind a kettőt együtt kell megvalósítani A legyőzött államoknak meg kell elégedniük a népszövetségi paktum biztonságával, ellenben a felfegyverzett győztes államok nem találják meg biztonságukat kényelmes helyzetükben, azok számára Benes feltalálta a „potentiel" fogalmát, amely azt jelenti, hogy lehetnek egy nemzetnek a fegyveres erőn kívül is erőforrásai, mint nagyobb létszáma, a lakosság fizikai ereje, harcedzettsége, vagyo- nossága, az ipar fejlettsége, melyek a fe^ve- res erőben kifejezésre nem jutnak, de a nemzetek mérkőzésében döntő szerepet vihetnek. Ebből az következik, hogy a negyvenmilliónyi francia sohasem érezheti magát biztonságban a hetvenmillió némettel szemben, csak úgy, ha 5 fel lesz fegyverezve, ellenben a tíémet lefegyverezve marad. Egyelőre az előkészítő bizottság szorgalmasan gyártja a mindenfajta szerződésmintákat, melyben a felek egymást biztosítják a megtámadás ellen és biztosítják a döntőbírósági eljárás igénybevételét. Eddig már 85 ilyenfajta szerződést kötöttek, de hogy a hálózat helyes legyen, 1770-re volna szükség. Hogyha ez a szám teljes is lenne, akkor is nagy kérdés, hogy rá kerülne-e a sor a lefegyverzésre. Veniielosz részt kér Görögország számára a német jóvátételi fizetségekből Athén, április 2. A görög képviselabáz ülésén Csaldarisz Kaffandarisz és Papanaeztáziusz képviselők felszólították a kormányt, hogy a legenergi- kusabban tiltakozzék a bolgár jóvátételi fizetségek további halasztása ellen s kifogásolták Chamberlainnek Bulgária javára történt állásfoglalását. Venizelos miniszterelnök hangsúlyozta, hogy Görögország évente egymillió font sterlinghadi adósságot törleszt, viszont ezzel szemben csak 8 millió márkát kap Németország részéről. Ausztria, Magyarország és Bulgária semmit sem fizet Görögországnak. — Kénytelenek leszünk — folytatta Venizelos — a legnagyobb eréllyel szorgalmazni volt szö- velségeseinknél. hogy Görögországgal szemben a méltányosság álláspontjára helyezkedjenek. Bennünket a legcsekélyebb ellenséges érzület sem vezet Bulgáriával szemben. Lehetséges megoldásnak tartjuk, hogy a nagyhatalmak Görögország javára lemondjanak a Németország által teljesített jóvátételi fizetségek egy csekély részéről, hogy a Bulgária részéről teljesítmények elmaradásáért kárpótlást kapjunk. A magyar kultuszminiszter három nagy szempontja Klebelshemg Kunó gróf magyar kultuszminiszter a Budapesti Hírlap hasábjain programjának irányelveit a következőkben fejtette lei: — A népoktatást igazán általánossá akarjuk tenni. Több mint hatvan évvel ezelőtt alkották meg népiskolai törvényünket s a legújabb időkig ez a törvény mégsem volt teljesen végrehajtva. Kellő számú tantermet és tanítói lakást kell építeni s a legutóbbi években több mint ötezer tanterem és tanítói lakás építését hajtottuk végre. További háromezer tanteremre és tanítói lakásra most már főleg azért van szükség, hogy a túlzsúfoltságot és a váltakozó oktatást megszüntessük, az egészségtelenebb tantermeket eltüntessük és kis falvakban tanítóinknak emberségesebb lakást adhassunk. így a hatóságok is sokkal komolyabban vehetik az iskolakötelezettség végrehajtását. E kettős akció együttes eredménye, hogy a beiskolázás nálunk tény és nemcsak követelmény többé. —- A középfokú oktatásnál és ennek tágabb körében a modern nyelvek tanításának egész erővel igyekezünk nagyobb teret biztosit aná. a jövőre csak az a szülő adja latinra és görögre a gyermekét, aki maga akarja így és akkor megszűnik az ellentét a szülői ház és az iskola között. Ez vezetett rá a külföldi Collegium Hiingaricumok alapítására, mert csak e réven biztosíthatunk kellőszámu angol, francia, német és olasz szakos középiskolai tanárt. — Felsőbb oktatásunknak a természettudományokba, különösen a technikai tudományokba kell kapaszkodnia, hogy ezek vívmányait népegészségünk és közgazdaságunk szolgálatába állíthassuk, hogy igy a magyar nemzettest meggyógyuljon, munka- és kere- setképessé váljon. A kisantant kisebbségellenes memoranduma és a két szudétanémet miniszter Ledebur-Wicheln szenátor kritikája az Osusky-féle jegyzék tételeiről — A kisantant eleve elfogadhatatlannak akarja kijelentesni az olyan kisebbségügyi beadványokat, melyeket az érdekeit kisebbséggel azonos nemzetiségű állam nyújt be Prága, április 2. A P-rager Tagblatt munkatársa beszélgetést folytatott Ledebur- Wicheln német keresztényszocialista szenátorral, aki Mederling szenátor mellett a szu- détanémetség egyik legelső kisebbségi szakértője- Ledebur-Wicheln szenátor beszélgetése elején a genfi kisebbségi vitával kapcsolatban megállapítja, hogy a szudétanémetség széles köreiben a legutolsó genfi tanácsülés eredményeit pesszim isztikusau fogadták és Stre- semarm balsikeréről beszéltek. Ez azonban nem felel meg a tényeknek. Aki a nemzeti kisebbségek tíz éves karcának fejlődését figyelemmel kíséri, az a genfi tanácskozásban haladást vesz észre. Politikai eredmény rejlik abban, hogy Dan- durand és Stresemanm jogi és tárgyi fejtegetéseit Anglia és Franciaország képviselői csak általános frázisokkal tudták elíensulyoz- ni Chamberlain és Briand, akiket befolyásoltak a kisántant-államofk, követelték az állampolgárok lojalitását, védelembe vették az államok szuverenitását és pálcát törtek a nemzeti kisebbségek asszimilációja mellett. Ma a kisebbségi probléma már fontos európai kérdés és az európai politika napirendjéről nem fog addig lekerülni, amig azt vagy meg nem oldják, avagy a megoldást egy másik fórumra nem hárítják ál, ka a népszövetség erre alkalmatlannak bizonyulna. A német szenátor rámutat arra, hogy a kisantant államai eddig a kisebbségi jogvédelem javítását elutasították. A vegyes döntő- biróságok magyar nagybirtokosok részéről a román, illetve csehszlovák állam ellen benyújtott panaszok tárgyalására illetékeseknek jelentették ki magukat s most a kisantant államainak képviselői Lengyelország és Görögország képviselőivel együtt jegyzéket nyújtottak át a népszövetség titkárságának, amelyben állást foglalnak Dandurand kanadai delegátus javslata ellen. Ennek a jegyzéknek a tartalmát csak nagy kivonatokban hozta egy íraooiamyelvü svájci lap. Az Osusky által előterjesztett jegyzék a következő téziseket hangsúlyozza: 1. A szövetséges hatalmak és a kisantant között kötött kisebbségvédelmi szerződések szerint a nép- szövetségnél a kisebbségi ügyekben betartandó eljárás a kérdést fölvető tanácstag személyi felelősségének elvéire van fölépítve. E rendelkezés nem változtatható meg a szerződő államok hozzájárulása nélkül. 2- A népszövetségnek eddigi gyakorlaátn túlhaladó beavatkozás kisebbségi ügyben a kisebbségvédelemre kötelezett állam szuverenitásának megsértését jelenítené. 3. A fönnálló állapotnak a megváltoztatása csak úgy lehetséges, ha a népszövetségi paktum 11. paragrafusának szellemében a népszövetséghez tartozó többi állam hasonló mértékben kötelez- tetnék a kisebbségvédelmi elvek megtartására. 4. A kisebbségi kérdések tárgyalására bizottság alakítása ellentmond a kisebbségvédelmi szerződések rendelkezéseinek. Kisebbségügyi beadványok olyan hatalmak részéről, melyek az érdekelt kisebbségihez az azonos nemzetiség viszonyában állanak (se ratiaohe pár la race), elfogadhatatlanok. Ledebur-Wicheln az első tétel kiindulását helyesnek tartja, de kétségbevonja azt, hogy Dandurand javaslata a kisebbségvédelmi szerződések módosítását jelentené. Egészen helytelen a kisantant második tétele, mert a népszövetségre ruházott kisebbségvédelmi garanciák érvényesítése nem jelentheti a szuverén jogba való újszerű, vagy indokolatlan beavatkozást, hanem folyománya a kötelezett államok szuverénitását kétségtelenül korlátozó szerződéseknek. E korlátozó kötelezettségek vállalása volt ugyanis az előfeltétele annak, hogy a nagyhatalmak elismerték az illető állam önállóságát és területének állományát, A harmadik pont, mely a kisebbségvédelemnek más, szerződésekkel erre nem kötelezett államokra val ókiterjesztését követeli, tárgyilag jogos. Végül még nyilatkozott a szemétor orról is, hogy a legutoló tanácsülésen hozott határozatok alapján milyen fejlődési lehetőségek adódtak a nemzeti kisebbségek számára- Az Adatéi japán megbízott által benyújtott javaslat alapján megszövegezett határozatok abban csúcsosodnak ki, hogy a Japán, Anglia és Spanyolország képviselőiből összeállítandó bizottság a népszövetségi tanácsnak jelentést tesz az általános kisebbségi helyzetről Prága, április 2. Egyes cseh lapok néhány héttel ezelőtt azt a hirt közölték, hogy a csehszlovák hadseregben ismét bevezetik az egyéves önkéntességi jogot. A Bohémia értesülése szerint ez a hir nem felel meg a valóságnak. Az irányadó hadügyi körök elutasító álláspontot foglalnak el, s ezt nemes,ak politikai, hanem gyakorlati argumentumokkal is indokolják. A tizennyolc hónapos szolgálati időinek tizennégy hónapra való leszállítását megnehezíti a továbbszolgáló altisztek létszámának a hiánya s csak akkor lehet majd szó a szolgálati idő csökkentéséről, ha a hadseregnek nyolcezer továbbszolgáló altisztje lesz. Ez a szám azonban csak évek múltán lesz majd elérhető, mert a hadseregben eddig 5300 rendszeresitelt altiszti állás van, de a legutolsó kimutatás szerint ebből is csak 3232 állás van betöltveIlyenformán egyhamar nem várható a 14 hónapos tényleges szolgálati idő bevezetése. A továbbszolgáló altisztek kiképzői funkcióját nagyobbrészt olyan katonák veszik át, akik képzettségüknél fogva igényt, tarthatnak a tartalékos tiszti rangra, tehát elsősorban a középiskolát és tanítóképzőt végzett, egyének. A középiskolát végzett és érettségizett hadkötelesek bizonyos kedvezményeket élveznek, igy többek között kérhetik a tényleges szolgáiul; elhalasztását és mint létszám felettiek, a hadseregből való elbocsátásukat. Ha a toatpés a legutolsó tanácsülésen beterjesztett javaslatokról s ezután az egész problémát a népszövetségi tanács bizottságának keretében részletesebben fogják megtárgyalni. A hármas bizottság összetétele egyáltalán nem kedvező, mert a bizottság egyetlen tagja sem ismerheti behatóan a kisebbségi problémákkal összefüggő kérdéseket. A bizottságnak azonban megvan a módja az informálódásra, mert úgy a kisebbségvédelmi szerződésekre kötelezett államoktól, mint a többi népszövetségi tanácstagtól fölvi- lágositásokat kaphat és követelhet és vizsgálatot kezdeményezhet. A kisantant államai állítólag közös memorandumot akarnak e tárgyban benyújtani. Miután ebben az eset- bem egy hivatalos, a belpolitikai viszonyokat is érintő lépésről van szó, a kollektív jegyzék nem nyújtható át az összkormány, tehát egyúttal a két német miniszter beleegyezése nélkül. Ez már annál is inkább szükséges, mert a február 27.-én a népszövetség titkárságának benyújtott jegyzék, amelyről Briand a tanácsülésen mondott beszédében is említést tesz, nyilván azt a hamis benyomást kelti, hogy a csehszlovák kormányban képviselt német kisebbség nemcsak egyetért ezzel a lépéssel, hanem ez a jegyzék teljesen ki is elégíti. vezetésére gondolnának, úgy nemcsak a szocialista pártok részéről szá- mithatnémk erősebb ellenállásra, hanem az agráriusok oldalán is. Általánosságban megállapítható, hogy az intelligencia a katonai szolgálattal szemben nem viselkedik rokonszenvvel. Ezen ellenszenv csökkentése érdekében a hadügyi kormány ki akarja eszközölni, hogy az aktív katonai szolgálatban eltöltött idő a közszolgálatban való felvételnél előnyt jelentsen és ezt az időt a közszolgálat szolgálati idejébe, is beszámítsák, tehát az előléptetésnél és a nyugdíjnál is tekintetbe vegyék. Huszonnyolc emberéletet követelt egy belgiumi bányakatasztrófa Brüsszel, április 2. Súlyos bánvarobbaná- si szerencsétlenség történt szombaton éjjel a belgiumi Limburg város közelében. A katasztrófának huszonhat halálos áldozata van. Tizennégy bányamunkás megsebesült. A mentési munkálatok közben beomlás következtében további két bányamunkás halt szörnyet. A bányaszerencsétlenséget, mint a hivatalos vizsgálat megállapította, a szén kitermelése közben használ! robbantási anyag helytelen kezelése okozta. Maga a robbanás 658 méter mélységben történt, éppen a munkásváltás pillanata előtt. Nem állítják vissza az önkéntességi jogot, mert a szocialisták és agrárok ellene vannak mai tényezők az egyéves önkéntességi jog beAlapittatott 1796 évben Kom Laios otida ipargyáitelep Banská-Bystrica Készítés szálUt i síremlékeket, minden kénemben. Butar- márvány lapokat. Márvány kapcsoló táblákat. Márvány csillárokat. Iparművészeti munkákat, stb.
