Prágai Magyar Hirlap, 1929. április (8. évfolyam, 76-99 / 2001-2024. szám)

1929-04-26 / 96. (2021.) szám

*Í>Rg:<ai-yWAGtoft-HIRIiAR I 1989 április tfl, pftptafc. Ferenc József és walesi herceg régi kalaposa kényszer- ügyességet kért Látogatás a százéves Quentzer cégnél, ahol nem dolgoznak többé királyoknak Budapest, április 24. A világ összes műhelyei­ben, ahol kalapot csinálnak, a megdöbbenés és a meghatottság egy pillanatra megállítja az örökké pörgő formálógépeket, amikor megtud­ják, hogy a kalapkirály Quentzer Testvérek kényszer egy ességet kértek maguk ellen. Ez a hir a világhíres Quentzer-cilinder legen­dás és romantikus korának bukását jelenti, a Quentzer-eilinder halálát, amely valaha éppen úgy csillogott az epsoni derbyn, mint az aiufceu- tuilli és a long champsi Gr ami Prix-n, a bécsi Túrion, vagy itt Pesten a Király-dájon is. Ez a hir, amilyen elszomorító, éppen olyan megdöb­bentő: a gazdasági válság megölte a Quentzer- eilinder t­Menekülés Szentendréről Érdekes és kedves figurái voltak a féri bu­dinak. Pestnek a Quentzerek. A család Szász- országból származik- Mária Terézia telepeseivel jöttek Magyarországra. Szentendrén telepedtek meg, ahol tovább folytatták iparukat- Kalapo­sok voltak Szászországban, kalapot csináltak Szentendrén is. Nem is műhelyt, gyárat éHitet­tek. A szászokból lett magyar kalapos-királyok, a Quentzerek törtek utat a magyaroknak a kül­földi piacokhoz. Századokon át nagy tiszte: sé­get szereztek a magyar iparnak. A szentendrei üzem nőtt-, növekedett, amíg aztán Qu-entzei ék­nek menekülniük kellett Szentendréről. Quentzer Alajos volt akkor az üzem tulajdo­nosa s 1826-ban történt a dolog. Éjszakai ka­zánrobbanás történt Quentzer Alajos szenten­drei telepén. Leégett a telep, de lángfeabörült a falu is. Szentendre egy éjszaka alatt- porrá- égett. Quentzer Alá.jós, aki dúsgazdag ember volt, nem törődött- saját kárával — az egész faiu kárát megtérítette. A hatalmas Queatzer- vagyonból bizony alig maradt valami. A falu­ban rossz szemmel nézték, hogy az öreg Quent­zer újra hozzáfog a leégett gyár újjáépítéséhez. És hogy az uj Quentzer-gyár ne hozzon újabb veszedelmet Szentendrére, éjszaka kapával-ka- ,szávai támadták meg Quentzerék házát. Meg­maradt vagyonát összeszedte Quentzer Alajos t a fellázadt lakosság dühe elől Budapestre me­nekült. Budán nyitotta meg a Fő-ticeában a Quentaer-féle kalapüzletet és megmaradt pén­zén itt rendezett be uj műhelyt. Hihetetlen energiával dolgozott s rövid idő alatt újra gaz­dag ember lett. 1851-ben átköltözött Pestre a Nádor-uccába, egy kis egyemeletes sárga ház­ba, amelynek helyén ma a Lipótvárosi Kaszinó álL 1862-ben a Fürdő-uccában vett üzletet, ké­sőbb még egy boltot nyitott a Váci-ucca 7. sz. házban. „Felszámolunk. • Most mind a két üzlet felszámol, illetve a régi fürdöuccai üzletet már be is csukták. Szél­től szaggatott, kopott cimtá-blán még ott áll a felírás: Quentzer. De üres az üzlet s a- kirakat­ban egy cédula van csak: „Ez az üzlet kiadó*'. A váeiuecai üzletben már leltároznak. Ezt az '• üzletet özv. Quentzer Istvánná vezeti az utolsó j híres kalaposnak. Queutzernek az özvegye. Szo­morú, fáradt asszony, meghatottságtól könnyes a szeme, amikor beszél. — Felszámolunk — mondja és tehetlenül tár­ja szét a homályos üzletben a karjait. — A gazdasági válság, a rossz viszonyok. Kalapot vesz fel, egy fényes, régi cilindert. — Ez alapozta meg a cég, a régi Quentzer- cég hírnevét, Ha sikerül kiegyezni, akkor foly­tatjuk tovább, ha nem, akkor... nem tudó ifi mi lösz ... Körűi visz az üzletben, régi kalapokat mutat, százéves Quentzer-remekeket is. Mindegyik ka­lapnak története van, mindegyik kalap ereklye. Az egyik kicsi volt L Ferenc József fejére, visszaküldték. Quentzer vitrinbe helyezte el. Megvan Szemere Miklósnak, a Legmagyarabb magyar urnák a kreációja is, a hires pepita kalap pandant ja, Csupa érdekesség. A régi ve­vőkről kérdezem, az utolsó hires magyar kala­pos feleségét. Szomorúan mondja: — Nem volt a régi Pestnek olyan gavallérja, aki ne Quentzer-kalapot viselt volna. Ha udva­ri bál volt a budai várban, akk<yr éjjel-nappal üzemben volt a Quentzer-gyár. Cilindereket esi. náltunk tucatszámra. Osztrák arisztokraták is Quentzer-cilindert hordtak. Régi megrendelőlapokat- vesz elő és olvassa a neveket: Báró Podmaniczky szürke cilindere- Báró G-rohmann Dezső, bárá Podmanlcz- ky Frigyes... Elhallgat, azután szomorúan mosolyog, ami­kor mondja- ., — Régi történet ez, amit még az uram édes­apja mesélt báró Podmaniczky hires szürke ci­lindereiről. Ezek is Qiíentzer-cüinderek voltak. Quentzer Gusztáv, az öreg Quentzer fia, a ka- IapoMnüvész tervezte őket. Kalapra volt ogy­v r -zii-kr-égt- báró Podmaniczky Frigyesnél.:. Quentzer Gusztáv akkor dolgozott a szürke ci­linderen. Éppen készen lett, mire Podrmaniutky megvásárolta már az egyik kalapot, amelyik megtetszett neki. Ki akart menni az üzletből, amikor Quentzer Gusztáv megállította: — Báró ur engedje meg, hogy megmutassam az cilinderemet.-— Báró Podmaniczky megállt, megnézte a cilindert, aztán tükör előtt felpróbálta és hatét- rendelt belőlük. Az uj kalapot, amelyet- vásá­rolt, rögtön eldobta s aztán mindig csak szür­ke cilinderben járt. A kalapok hazájából, An­gliából rendeltek a pesti Quentzertől aztán szürke cilindert. Tovább olvassa a rendelőlápokat. — Szapáry Pál. gróf Apponyi Albert. Vv>- kerie ... A következő lapon egyetlen név áll: — T. Ferenc József. I. Ferenc József vadászkai apót csináltatott. Nagyon meg volt. elégedve vele. Ki i,. tüntette Quentzer Gusztávot. Aztán még egy királyi név következik: — Edvaard. király walesi herceg korában ná­lunk vásárolt, amikor Pesten járt. Szürke diri­dért vett és keményfca.la-pot. Quentzer Gusztáv szolgálta, ki, egy kalapot hozott a walesi her­cegnek. A mindig jókedvű walesi herceg evő dálkozOtt: — Miért nem ad főbbet elém. hogy v4loff‘'t- hasSak? — kérdezne az öreg kalaposmester Í.Ő1 tréfásan, — mire az megdöbbenve felelte: — Mi csak mindig egy kalapot adunk, fel«é- ’ ges uraim. A forma ellen nem lehet kifogás, ha szűk, vagy bő, azt rögtön megigazítjuk. A walesi herceg Tapintott, Quentzer Gusz­távra. Egyszerre tizenkét kalapot rendelt s ?i öreg kalaposmesternek mégis csak több kala­pot kellett elébe tennie. Az üzletben körülnézünk. Külön formákon furcsábbnál furcsább kalapok. Hatalmavszéiu fekete kalap Ujházy Edéé, Még szélesebb s»t- v égsz eril: Szemere Miidós számára készült. A harmadik kalap a Quentzer-üzlet dísze: á Loock-kalap. Nem Loook csinálta, hanem Quentzer, (le Loocknak, Kalapkirályok találkozása Érdekes története van ennek a kalapnak \t. A Quentzer-üzletben királyok találkoztak, — kalapkirályok. Quentzer Gusztáv és Loock, a/, angol kalapos. Londonból jött meglátogatni te­res kollégáját. Puha szürke kalapot vásárolt, de meg akarta nézni a hires Quontzor-cillnrb- reket is. Quentzer Gusztáv mind. megmutatta neki. — Tucatáru ez mind, — mondta. — Jó kain pom most nincs, de holnap jöjjön be. akkorra már lesz. Meglátja, milyen egy Quentzer-ka lap. Amikor Loock elment az üzletből, Quentzer Gusztáv nekiült, hogy csináljon másnapra egy cilindert. Égész éjszaka dolgozott, hajnalban el­készült. Korán reggel, amikor Loock jött, ai-g állt a lábán, de megmutatta neki a kalapreme­ket. — Ilyen nálunk a valamirevaló kalap, — mondta, szerényen és örült, amikor a híres an­gol kala-pos elsápadt Most, egy könnyes asszony áll a. hires üzlet közepén. Tehetetlenül és szomorúan. Könnyes a szeme és nem tud mást mondani? — A gazdasági válság... A rossz visr.o- nyok... R. S. ron szétszóralta. A pörben a legfőbb ítél őszék 1811-ben, tizenkét évvel Andrássy Antal püspök halála után mondta ki a végső döntést, addig te­hát a Nyirjes jogerősen Cházár Andrást illette volna. Hiába, a harag nem jó tanácsadó 6 olyan Érelmeszesedés­nél csa* a CSIZI-VIZ, Csizfürdő Jótészi Ckázár András igazi arc Irta: Tichy Kálmán IL A hírneves ügyvéd Legutóbb a Rozsnyón. nyitott ügyvédi irodájában hagytuk Ckázár Andrást. Mire visszatértünk hozzá, már olyan híre van a fiatal fiskálisnak, hogy négy, kevéssel később hat patvaristáva! dolgozik! A patvaristái sem akármilyen legények, olyanok kerültek ki közülük, mint Szontágb Gusztáv, az Akadémia későbbi tagja, Roszty Imre, Rozsnyó ▼áros egykori főbírája, Magda Pál, soproni profesz- szor. A Cházár-iroda viszi a környék előkelő csa­ládjainak. uradalmainak és városainak legbonyo­lultabb, legnevezetesebb pőréit. Ckázár András éles Ítélete a legszövevényesebb bonyodalmakban is megleli az igazságot, gyönyörű perbeszédei, — melyekből a tudományok minden ágában való bá­mulatos Jártassága is kíragyog. — csodálatba ej­tik. Ítélő biráit, de ellenfeleinek ügyvédjeit is, akiket bravúros érveléssel és biztos fölényes logi­kával menthetetlenül lefegyverez. Alig is volt pő­re, me’yet elvesztett volna s hacsak kevéssé is ismerjük korának szűk gondolatvilágát, ma nem csodálkozhatunk rajta, hogy az akkori közhie­delem csakhamar ördöngösséget látott a fiatal, ügy­véd győzhetetlenségében és nagy sikereit termé- szelíölötti erőknek, az ördöggel való cimborálás- nak tulajdonította. A* ördögnek ez az elvetemült cimborája pedig már akkor megmutatta nagy, nemes szivét e ha ügyesbajos szegény ember fordult hozzá, annak igazát minden fizetség nélkül épp oly hévvel és lelkiismerettel harcolta ki, mint legelőkelőbb ügy­feleiét. Patvaristáival meleg szeretettel bánt, nem­csak. dolgoztatta, de tanította is őket. Egy-egy ki­szállásnál mindég másikat vilte magával s útköz­ben rendszerint valamely tanulságos nagy körének kielemzésével oktatta utitársát. De oktatta őket másra is. Akármikor megesett, hogy valamelyik ügyvédbojtárjával kiment a földjeire a ezántóbéres mim kaját megtekintem, ott künn aztán kivette az ekeszarvát a béres kezéből, a bérest hazaküldte, patvarietáját a jószág mellé állította, s a nemzetes fiskális ur és bojtárja együtt szón lógattak félna­pokon át. A fentebb említett Magda Pál a hetven éves Cházár Andrást ékes verses rigmusokban köszöntette s azokban mély hálával emlékezik meg róla, hogy tudós, bölcs principalieta Őt, mint gyer­mek ifjút nem álallotta valaha a szántás-vetésre is megtanítani. Ugyanez az ördög cimborája abban is különös örömét lelte, hogy tehetséges, de küzködő fiatal tudóeokat, írókat segélyezett. így Gallik Márton­nak az első keresztények híz fő üldöztetéséről szó­ló müvét Pozsonyban a saját költségén nyomat­ta ki. Egyik legnevezetesebb pőrét Csetne.kkel vívta Dobsináért Fényeden győzött ée Dobsinát nagy hálára kötelezte. A perben Dobsina kiváltságos jogait régi oklevelek alapján « a váróé lakossá­gának eredetét kikutatva a oeetneki uradalommal szemben ragyogóan megvédelmezte. Ezt a jogászi remeket meg ie irta „Processus Domlnli Csetnek contra prívilegiatnm oppidum Dobaehina“ címmel p Lőcsén adla ki Podhoránszky Mihály nyomdájá­ban 178‘2-ben, József császárnak ajánlva. Több né* vezetet írását, is dedikálta a császárnak, aki már jól ismerte nevét, de mikor az igazságról, a nem- Wt igazáról volt. szó, Cházár András nem ismeri méghajláet * császár előtt sem. amint arról még szót ejtünk. Hírnevével együtt növekedett vagyona, de iri­gyelnek és ádáz ellenségeinek száma is. Ez utób­biakat különösen megsokasitotta kemény igazmon­dása és kíméletet nem ismerő őszintesége: olyan tulajdonságok, melyeidre akkor sem volt bocsánat. Sokszor silenfiummal s nyeív-váltságga! is sújtot­ták ilyen véleménynyilvánításaiért, egyszer maga Rozsnyó városa is. De Justitia harcosa nem hagyta ennyiben a dolgot, megfelebbezte a büntetéseket s mindannyiszor fel is mentették a felősebb fóru­mok. A nagy párviadal Legelkeseredettebb harcait Kraszna Horka Vár­alja uraival, az Andrássyakkal vívta, akik még patvarista korában több pörrel támadták meg ap­ját és családját, nemességüket s birtoklási jogu­kat Különösen Andrásey Antal báró, a jezsuiták­nál nevelkedett rozsnyói kanonok, később püspök volt esküdt ellensége, aki pedig maga is érdekes, kiváló egyéniség, de mint a legtöbb ilyen, szél­sőségekre is hajlamos. A harc legmélyebb oka talán a két nagy ellenfél hitbeli különbözése: Andrássy Antal szívvel-! élek kel katolikus, Cházár András szlwel-lé.Iekkel lutheránus. Harcuk más területen robbant ki. de lelki ellentétjeik gyökere maguktól sem sejtve, mégis ez. Tornaijai Gedeon kanonok Andrássy Antal fölött mondott halotti beszédjében igy jellemezte a nagy püspök ölt: „Az Ő Könyv tarjákul távul van Voltér, távul Kúszó. Machiávellus és a többi ilyen dögök: tiszta az, Sz. Atyákbul, és az Anya-Szent-Egyház próba-kö­vén által mentt Autborokból álló az: úgy hogy az ezekbül szedegetett vógezéseken meg állhat min­den igazság". Cházár András könyvtárában pedig „Ruszó és Voltér‘‘-féle dögök bizony benn valónak e ő maga a XVIII. század végefelé nyugatról fe­lénk áramló eszméket vérbeli protestáns létére, szabadságszerető lélekkel, mohón, szomjasan szív­ta magába s még sok, nehéz harcot vívott győzel­mükért. Az eled támadás Andrássy Antaltól jött: a jólószi jobbágyok nevében a királyi kamaránál támadta meg öházárék nemességét. Nem ért vele célt Akkor jeliembe vágó súlyos bűnnel: anya­könyvi hamisítással vádolta meg, — ezt is ered­ménytelenül s ugyanígy harmadik vádja, mely ar­ról szólt, hogy Cházár András több társával egye­temben „összeesküdött' a róra. kath. egyház, ellen­Ezeket a támadásokat Cházár könnyen kivédte. De a Nyirjesi korcsmán úgy öaazeakadtak a nagy ellenfelek, hogy fegyveres braeehinm ti történt. A rozenyó-váraljai országút mellett egy elhanya­golt, sziklás területet Cházár András nagy költ­séggel pompáé gyümölcsös fák kai ültetett teli s a gyümölcsösbe szép, nagy Manzárd tetős házat is emelt, ebben korcsmát in nyittatott A semmiből varázsolt kedves tanya a rozsnyóiak kedvenc ki­ránduló helye lett azon időn. (Az épü'et ma is fennáll s utmesteri lakásul szolgál.) Andrássy An­tal szépen hagyta mindezt s mikor a gyümöl­csös beárnyasodolt s a ház felépült, kibecslési perrel támadta meg Cházár Andrást Az első íté­let után, 1881 köri)’, noha Cházár András fe’ebbe- zett, Andrássy Antal nem várta meg a döntést, hanem fegy veres orővű valósággal clíoglaItatta s házat s belőle Cházár András minden ingóságát utoleókig kidobatta és közprédaként három ható­tettekre radagtat nagy embereket is, melyek fáj­dalmasan ható vonást rajzolnak a nemes vonalak: közó. Különös is az, mekkora szélsőségek férnek el egy & ugyanazon szívbe. Hiszen Andrásey Antal bá­ró. Rozsnyónak 1780—1799-ig püspöke, áldott em­lékezetű, nagy szivü. teremtő, aikoló elme volt. vas akarat, törketlen jellem s a Cházártól kapott utolsó csapás után is nagy tudott maradni. Ugyan­ez az ádáz birtokperlő volt az, aki a rozsnyói egyházmegyét busz uj plébániával gazdagította, ugyanő építette a székesegyház hatalmas tornyát, ugyanő gazdagította az Aula könyvtárát ritka, be­cses müvekkel. Ugyanő az, akinek a magához szok­tatott szegényeitől soha nyugta nem volt s azokat nem egyszer ő maga etette meg, szolgálta ki. És ugyanő, aki Cházár Andrásnak szabad szellemét, soha nem tudta megbocsátani Cházár András nem szerette az ilyen vad harcot, békét keresett, ellenfelével s 1785-ben ..Hungária semper cua"* cimü nevezetes müvét neki ajánlot­ta. A püspök azonban a béke-jobbra dühösen rá­csapott: feljelentette a szerző* s feljelentése folytán az Eperjesen nyomtatott müvet elkobozták,.. szer­zőjét megfeddették. Erre azután a megbántott bé­kejobb is újra ütésre emelkedett s ez az ütés lett a súlyosabbik. Kiss Károly görnörvármegyei fő­jegyzőnek egy komplikált házassági ügye fo'yf, me’yben a legfelsőbb helyről jött ítéletnek Andrássy Antal nem akart engedelmeskedni s a főjegyzőt arra kényszeritette. hogy feleségét bocsássa el, mikor nedig ezt megtagadta, a püs­pök súlyos egyházi fenyítékkel büntette. Cházár András ekkor a rnegve közönségének nevében fel- ségpanasszal élt Andrássy ellen, hatalmi önkény­kedés címén s az eredmény elitélő volt: a püs­pöktől megvonták javadalmai élvezetét. A uagy ellenfél ekkor sem roppant össze: Önkéntes szám­űzetésbe ment az Aulából beköltözött a Ferene- rendiek erry kis barátcellájába s még három évig, haláaig onnan kormányozta egyházmegyéjét. Olyan volt ez a párviadal, mint mikor két ne­mes acél csap össze: peng, szikrákat vet, patta­násig hajlik, de nem csorbul, nem törik, nem bír egymással. Csak külön pusztulhat -el, nem egymás által. Kiss főjegyzőhöz egyébként a vármegye révén, szorosabb baráti szálak is fűzhették Cházár And­rást Erre mutat a Váci Siketnéma Intézetben őrzött egyetlen olajfestésü Cházár-arckép, 1804- bői, mely néhai Kubinyi Rudolf cs. és kir. kama­rái, volt hevesi főispán tudomása szerint boldog­házi Kiss Károly gömöri főjegyzőé volt, kinek maga Cházár András ajándékozta ezzel a jelmon­dattal: . Oui tibi me dederam: Quid dare plua poteram?*1 (— Ki magamat adtam neked, mit ad­hattam volna többet?) Cházár a császár elten Ezt is megtette, ha az igazságról volt sző. 1784 április 2ö-án beütött József császár nyelvrendelete, a közigazgatás és igazságszolgáltatás egyaránt nyögött alatta, az ügyvédeket is kötelezte s a köz­hivatalt viselőknek hivatalvesztés terhe alatt há­rom éven beiül el kellett sajátitaniok a német nyelvet Cházár András igazságszomjazó lelkét mélyen sebezte a császári önkény, élő szóval s írásban is harcot indított ellene. Ilyen szavakra I fakadt: „Nem akarom idegen uyelven a magyar törvényszéket profanáin)' s kész vagyok inkább e sok ideig tanult nyelvet elfeledni, mintsem azt igy használni." A rendelet jogtalanságát bizonyító hatalmas latin cáfolatában ilyen részletek vannak: .Nagy büntetés reánk nézve a német nyelvnek behozatala s különösen azon szigorúság, melynek tartalma által a parancso’at eszközlésbe vétele rendeltetik, mert mi lehet nagyobb büntetés, mint a közhivatalban megöszült férfiakat minden előre figyelmeztetés és megiutés nélkül az uj és szokat­lan nyelvnek nem tudása miatt a kormányszékek­től száműzni, őket érdemiéit tisztségeikből kivetni, az Isten örök végzése által nyújtott kenyerektől megfosztani. — Mi lenne belőle, ha a koronás fők­nek idegen nyelv beswlésc kornnáiok vesztése alatt parancsoltatnék? ‘ így irt a kemény kuruc, igy szállt szembe a nagyhatalmú császárral is. egy szál, de igazságtól ragyogó tollával. És erős fogadalmat tett, hogy soha többé német szói ki nem ejt a száján, sem­hogy egyetlen eggyel is hazája ősi, szent tör­vényeit sértse. És senki pőrét nem vállalta többé, hogy német beadványokat ne kelljen szerkesztenie, csak régi klienseinek adott szóbeli tanácsot, ha hozzá­fordultak. — A pozsonyi YMCA magyar és német esoporíakadémiája. Pozsonyból jelentik: Az YMCA magyar és német csoportokádén)iájá­ra, amelyet április 30-áu tartanak meg, a je­gyek elővétele már nagyban folyik. A vá­lasztékos műsora est fénypontja a ,JPaodora szelencéje" cimü mitológiai zenéa színjáték lesz, mely 33 szereplőt foglalkoztat. Szerzője özvegy Denk Árpádné, kinek szinjáhékáí az érsekujvári sikeres bemutató után már Pár­kányban is nagy siker mellett szinrehozták. Az estélyen ifjúsági torun gyakorin tok, művé­szi zeneszámok és beszélő kórusok is szere- ; pelnek. Jegyek elővételbe;.' Stampfel köuyv- j kereskedésében és a sáncát) YMCA-bau kap* > hatóik. i

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom