Prágai Magyar Hirlap, 1929. április (8. évfolyam, 76-99 / 2001-2024. szám)

1929-04-25 / 95. (2020.) szám

1

1929 Április 25, eltörtök.

9

tSzroH ÁzKön^vKabTíJRA

pmmrm*2Bm?varm^mmtmmmu

..... i ■■■imi PiBMBaw^PJgsgiggJBB^

ví szerző a Magyar Színházban

Beszéíőtttm-operett a Városi Színházban

Irta: Molnár Jenő

I. Beleznay-asszony ok

Budapest, április 24.

Uj szerzőt avatott a Magyar Színház. Ujházy György a neve, aki hányt-vetett fiatalságát eddig csak szükebb irodalmi körben, apró novellákon és lírai verseken keresztül élhette ki. Szimpatikus dolog a Magyar Színház részéről, hogy az idegen darabok tömkelegé mellett ismét észrevett egy magyar munkát, noha sem a téma, sem a földolgozás módja nem olyan, ami tartós színpadi sikert ígér.

Talán éppen az a körülmény sarkalta a színházat Ujházy György első színdarabjának a könyvespolc temetőjéből való kiásására, hogy a szerző meglepően régi, taposott csapáson jár és hogy az ifjúság veszedelmes vakmerőségéből, ellentmondásra ingerlő felbuzdulásaiból és fölhorkanásaiból alig van benne valami. A mai színház, amely a tömegfilm versenyében kénytelen az átlagpublikum könnyű szórakoztatásának mértékét alkalmazni a drámairodalomra, inkább tehertételnek, hendikepnek, mintsem kellemes ajánlólevélnek tekinti azt a bizonyos fiatalos neki- feszülést uj témáknak s uj eszközökkel ostromolt ködös céloknak. Ujházy György nem az úttörők avant-garde-jából való. Legalább is most, „A Beleznay asszonyok" című vígjátékénak eredményével, nem mutatkozik a színpad harcosának. Sima beszédű, a színház jogos üzleti igényeivel, tehát a „misera plebs" köznapi igényeivel számotvető, a fölszinen biztosan mozgó, de föltétlenül tehetséges iró. Nem tudjuk, többre vágyik-e, mint könnyű sikerek kicsikarására, amiket zaklatott ifjúságának kárpótlásaként bőségesen még is érdemel, vagy arra a másik útra, a kereső, a verejtékezek rögös útjára fog-e lépni. Szer elnök, ha megadatott volna neki az a kivételes erő, az a rendkívüli elhivatottság, amely a küzdők töviskoronája nélkül képes nagy tömegek leikébe elszórni nemes gondolatok, sugallt érzések magvát

A Beleznay-család azok közül a már egészen letűnt, atavisztikusan idegengyűlölő, a Nyugat kultúrájától érintetlen magyar uricsa- ládok közül való, amelyek nemcsak maguk porladnak el, hanem már a róluk irt regények is a csodálkozó emlékezés múzeumába kerültek. Higyje el nekünk Ujházy György, hogy már a tizenkilencedik század második felében ritka példány volt az olyan gazdag magyar földbirtokos, aki az olasz tengerparton járva, megütközött, hogy a pincérek és a szobaleányok ott nem beszélnek magyarul, aki „makogásnak", meg effélének sajnálta le a zengő olasz nyelvet, egyáltalán az olyan magyar úriember, aki abban a naiv hitben lépte át hazája határát, hogy odakint a nagy világban idegen nyelv nélkül is boldogulhat. Ha volt ilyen, típusnak semmiesetre sem szabad föltüntetni. És higyje meg a fiatal iró, hogy nem tesz jó szolgálatot a magyarság félreértett és sokat rágalmazott ügyének, aki egy idekerült és letelepült idegen elmagya- rosodását a zergeforgós kalap és csizma mellett a torkot karcoló pipadohány megszokásától teszi függővé, de még kirívóbb a magyar lovagiasságnak olyan kificamítása, amely egy angol lord leányát, aki magyar emberhez ment feleségül, az ura apportírozó pincsi- kutyájának állítja be. Hamis és bántó vonások ezek a magyar nobilitáson, a magyar kulturáltságon. A magyar faj beolvasztó varázsát •Jókai Mór „Az uj földesúriban egy csodaszép mese szárnyain hintette el a köztudatba. Az a Beleznay András, aki mint vicispán, holmi kiskirályi gőggel nézi le Európa egyik legnagyobb nemzetének, az angolnak arisztokratáit és tiltakozik a vérkeveredés ellen, teljesen magában álló jelenség s merjük mondani, hogy már tegnapelőtt sem lehetett találni ilyen csodabogarat, nem hogy ma... \ fölületes szemlélő talán átsiklik ezeken az átrajzolásokon és torzításokon, annál inkább kötelessége a lelkiismeretes kritikának,, hogy etéritse az ilyen hamis vágányokról az életet és a történelmet kevéssé ismerő fiatal íróinkat, akik akaratlanul a hírhedt Mikoscb- ídccek léha kiagyalóinak malmára .hajtják a /izet

A nagy hahotázás közben, amelyet a „Be- eznay asszonyok" jelenetei és furcsa figurái akasztottak, sűrűn hallottuk a megjegyzést: niért nem írtak zenét ehhez a darabhoz? Lám, a közönség megérezte, hogy egészen /alószinütlen históriával áll szemben, mert lizony az énekes játék és a valószínűtlenség igy anyaméhben született. Operettben talán mm hajlik el megítélésünk komolyabb irányban, nem keressük a oselekihény motiváltságát, a jellemek élotihüségét és mosolygó arcai, kritikai érzékünk fölíüggesztósével síkunk el a képtelenségek mellett. S ha már

most pusztán operettí, vagyis bohózati alapra helyezzük a színdarabot, teljes elismeréssel állapíthatjuk meg Ujházy György szinpom- pás magyar stílusát, párbeszédeinek gördülékeny elmésségét, figura-csináló és helyzet- komponáló tehetségét. S ha a téma az első fölvonás végén nem merült volna ki, a közönségnek három órán keresztül lett volna módja föntartás nélkül mulatni.

Rövidre fogva az történik a darabban, hogy Beleznay István, aki özvegy édesanyjával és eladósorban lévő húgával Riminiben nyaral, beleszeret egy angol lord leányába, Bettybe. Évába, a húgába viszont egy „kimondhatatlan" nevű német fiatalember habarodik bele. Van egy negyedik Beleznay is, András, a büszke vicispán, aki esztendők óta minden Julia-napon megkéri az özvegy sógornő kezét, de mindig azt a választ kapja, hogy előbb a két gyermekének jövőjét akarja biztosítottnak látni. Most itt volna a jó alkalom, de a vicispán ur fölhúzza az orrát, mert István öccse angol nőt választott, Éva húga pedig német fiatalembert. Ergó, mérgesen hazamegy, anélkül, hogy az özvegyet magával vinné feleségül. Eléggé érthetetlen, ugyebár? A Beleznay-család is hazamegy, de megszaporodva: Befety, mint István és Éva, mint a német ifjú jegyese. A csekei ősi kastélyban játszódik a második és harmadik fölvonás. Az angol lord bűbájos leánya már nem töri annyira a magyar nyelvet, Friíz Wittensberg pláne hosszuszáru pipából szivja a méregerős dohányt, vakmerőén kucsirozik, béresmódra káromkodik, csakhogy teljesen „asszimilált" magyar birtokosnak lássák. De az öreg Be- leznaynak mindez nem elég. Mint valami modern fajvédő-apostol, kifejti, hogy a magyar asszony egészen más, mint az „idegen". István most be akarja bizonyítani a konok bácsinak, hogy az ő angol asszonya van olyan, mint a vérbeli magyar menyecske. És itt jön a darab legkínosabb jelenete: István behívja a feleségét és középkorian beidegzett nagybátyja előtt erkölcsi vesszőfutást végeztet vele, — mint valami szelídített háziállatot, ide-oda parancsolja, a szerelmes asszonyka rémülten engedelmeskedik, amire nemhogy egy angol lord leánya, de egy londoni munkásleány is képtelen lenne. A bácsinak tetszik az eset, már meg is békülne az idegenekkel és meg is kérné az özvegy kezét, ha — nem volna még egy fölvonás. Itt már gyökeresen magyar birtokosasszonynak mutatkozik Betty: csípőre tett kezekkel úgy káromkodik, hogy az anyósa elolvad a boldogságtól A ,,kötelező“(?) parlagi hangot a német vő még jobban fölfokozza és most már az avatagelvü nagybácsi is elhiszi, hogy az áng- lius, meg a nimöt jómagyarok, helyesebben talán őhozzá hasonlók lettek.

Ujházy György keveset törődött a való élet diktátumával, — mindenáron szórakoztatni akart és ezt a célját el is érte. A Magyar Színház ezúttal hibátlan szereposztással sietett a szerző segítségére, csupa olyan színészt állítva sorompóba, akik valóban kezdő kezdők müvének is biztosítanák a színpadi sikert. Első helyen Berky Lili özvegy Beleznaynéját kell megemlítenünk. Szebben ma nem beszélnek magyarul színházai tikban. A közép „e“ betűnek hajszálfinom és természetesen ösztönös beigtatásával azt a csodás zamatot adja a beszédnek, amely — attól kellett már tartanunk — Márkus Emmával végképp letűnik a magyar színpadról. De egész lényében is elhitető erő rejtőzik, amely különösen magyar úrasszonyok ábrázolására predesztinálja. Tőkés Anna mint angol leány behizel- göeo kedves és mindvégig érdekes tudott lenni. A magyarba ojlott angol dialektust sok bájjal beszélte. Neményi Lili Éva szerepében hatásosan érvényesítette operettjátszásban edzett komikumát. A férfiak élén Hegedűs Gyula igyekezett valószínűvé tenni a vicispán ariachronisztikus alakját, egyébként teljes illúziót keltve, Kiss Ferenc mokány gyerek volt, csak az asszonyt exerciroztató jelenetbe rejtett iróniát kellett volna vinnie, nem pedig drámai hangot. Dénes György mint német ifjú remek, Z. Molnár László egy epizódban épp olyan klasszikus érték, mint Köríti endy János és Zala Karola. Az újdonságot, amelynek Vágó Béla művészi rendezése sok tarka szint és lendületet adott, minden hibája ellenére szívesen, jóhangulatban fogadta a közönség.

II. Aranypáva

A Városi Színház operettüzeme tömegfogyasztásra van berendezve. Gyors egymásutánban kerülnek itt színre többé-kevésbé közepes fajsúlyú zenésjátékok, amelyeknek a címét is hamarosan elfelejti a hálás publikum. Hogy tartósabb müsordarabot biztosítson magának, a kabarékból és mulatókból jólismert Békeífi Lászlóval íratott librettót

Sebestyén Géza. Mit mondjunk erről a „beszélőfilmes" operettről? Majd elmondja helyettünk maga a szerző, mint konferanszié. Mert ahogy a mások irodalmi és főleg színpadi müveivel szemben vidáman kíméletlen Békeffit ismerjük, biztos, hogy önmagával szemben is kíméletlen lesz. Hogy vidáman, vagy kesernyésen, egyremegy. Az „Aranypáva" semmivel sem rosszabb, mint az utolsó években látott operett-efemeriádák. Békefii egy ponton veri a librettógyárosok seregét: jóval elmésebb és sok árnyalattal valószínűbb, amit bobókás színpadi fantáziája kitalál. Vetített kép, a nézőtéren elhelyezett hangszóróból jövő hang, gramofon, ének, tánc, revüszerü mozgalmasság vásárian színes konglomerátuma ez a pattogó muzsikával fűszerezett, sok mókával megtűzdelt darab, amelyben egyúttal uj komponista mutatkozott be: Neszmély-Dolecskó Béla. Gazdag in- vencióju, képzett, igen szimpatikus fiatal muzsikus. Az előadásnak igazi operetti stílust adott Rátkai Márton vendégjátéka, kedvesen affektált ZilaJhy Irén és förgeteges temperamentummal táncolt Szoko'ay Öli. László Andor kellemes éneke és Rótt Ferenc boszorkányos tánca fokozta a hatást. Harmath. Imre kitünően szövegezte alá a zeneszámokat. Lóránt Vilmos ötletesen rendezte az újdonságot.-......

(*

) Dobnányit njból meghívták Salzburgba. Salzburgból jelentik: A budapesti filharmonikusok legutóbbi salzburgi hangversenyük során Dohná- nyi Ernő vezénylete alatt olyan nagy sikert értek el, hogy újból meghívták Dohnányi Ernőt, aki az ezévi ünnepi játékok során a bécsi filharmóniku- sokat fogja dirigálni. A hangverseny, amelyen Dohnányi Mozartot fog vezényelni, augusztus 15-én lesz.

(•) Lehár Ferenc Sopronban. Sopronból jelentik: Lehár, akinek Friederika cimü operettjét a Sopronban idéző osztrák színtársulat bemutatta, az előadásra lejött Sopronba, hogy személyesen dirigálja a zenekart. A város közönsége meleg ünnepléssel fogadta a mestert s a városi elöljáróság bankettet rendezett tiszteletére. Lehár a polgármesternek megküldötte fényképét, amelyre a következő sorokat irta: „Thurner Mihály dr. kedves barátomnak, aki felejthetetlen szavakkal tolmácsolta magyar hazám és fajom hozzámvaló ragaszkodását. Honfitársi szeretettel Lehár Ferenc".

(•) Rubinstein Erna a washingtoni Fehérházban. Rubinstein Erna újabb sikereiről számolnak be az amerikai lapok. A magyar hegedümüvésznö legutóbb Curtis alelnök diplomáciai fogadó eeetélyén hangversenyezett. Háromszáz meghívott volt a Fehérbabban, diplomaták és a hadsereg főtisztjei. A hangverseny termék vörös futórázsákkal díszítették feL Ezen az estélyen Rubinstein Erna remekelt ée a közönség meleg ünneplésben részesítette.

O A moziszínészek revíziója. A beszélőfilm által teremtett uj helyzet eulyos feladat elé állítja a film válla latok vezetőit A moziszinészek közül csak kevesen alkalmasak a beszélőfUtófelvételekre. Fox most kiválogatta színészei If^zül az alkalmasakat Ezek névsora a következő: Janet Gaynor, Mary Duncan, Lois Mórán, Sue Cárról. Mary As- tor, June Collyer, Louise Dresser, Charol Lynn, Charles Farrel, Warner Baxter, Victor Mc. Laglen, Edmund Lowe, Nick Stuart, Dávid Rollins, Paul Muni. A rendezők közül a következők foglalkoztak már az uj technikával: Frank Borzage, Raul

Walsh, John Ford, F. W. Murnau, Irwing Cum- mings, Allan Dwan, Howard Hawks, Berthold VierteL

(•) Egy film, amelynek száz iskolásfiu a hőse. A „Robinzonok Szigete" cimü Max Mack filmnél kedvesebbet és üdítőbbet nehéz elképzelni: nem színészek játszák, hanem gyermekek. A Keleti- tenger pariján, egy északnémet városkában történik, ahol a fiuk, a legmodernebb nevelés szerint, a vakációt a Robinzonok Szigetén, folytonos sportolásban és testedzésben töltik. Milyen remek és egészséges példányok ezek a tizenhárom-tizennégv éves fiuk, akik mindent mernek és mindent bírnak, amihez tesiáerő, ügyesség és sportedzettség szükséges, ahogy a tanítójuk mondja: akárcsak a farkaskö’ykök!... De a helyes és egészséges nevelés a szivüket is épségben tartja: ezek a jó és humánusérzésü kisdiákok, akiket mödfölött fel- bőszit, ha anyavárosuk, a parton meghúzódó község kupaktanácsa elhatározza — a macskák kiirtását. A „farkaskölykök" nem tűrik, hogy a kedves, védtelen állatkák a korlátoliság és szívtelenség áldozatául essenek. Háborút indítanak a városi tanács ellen, amelynek happy endje, hogy a fiuk győznek s a macskák megmaradnak! Egyetlen irodalmi munkához lehet ezt a filmet hasonlítani: Molnár Ferenc remekművéhez: A „Pál-uocai

fiukéhoz. Annak a regénynek van meg ugyanez a gyermekded bája, ugyanez a szivbeli hangja és ünnepi tisztasága, amelyet minden embernek át

mi érzi magát a naponként! keret- válkozás után.

Az Aqua Velva hűvös friss cseppjének első érintésére újonnan éled az arc, a bőr minden látható és láthatatlan repedését azonnal elsimítja, fertőtlenít és gyorsan gyógyít

Az ernyedt bőr felfrissül és üde lesz. Kellemes hatása egész nap érezhető. Aqua Velva csakis borotválkozás utánhasználható. A szél, nap és ^ 'dőjárás behatása ellen I gjob an védi az arcbőrt.

Williams

ii u

Csehszlovákiai vezérképviselete

_______Erwin Kreiml, ML, Ostratu_____

A napsugarak s a tavaszi szellő kiszívják a bőrben lévő festőanyagokat, a szeplőket és a májfoltokat. Ezen arcot csúfító foltocskák sokszor ellepik az egész arcot A föl

tosarcuak eddig hiába

kerestek arctisztítót, a ieg- ujabb a világhírű MARY CREM eltávolít minden ’.vználat előtt —

foltot, pattanást, kiütést használat után

gyorsan, nagyon gyorsan ős biztosan. Az arc tiszta atabástrom fehér és sima lesz. az arcbőr visszanyeri üdeségét. frisseségé.. Kapható gyógyszertárban. drogériában és parfümériában Készíti: Dr. Pollák gyógyszertára, Piestany. N.apouta postai szétküldés. Garnitúra 22.50 Ké.. nappal)

krém 10 Ke., éjjeli (szeplőirtó) 10 Kő. Vigyázat! Csak valódit fogadjon ©11

rfjgé

Dt’Mf r ARBANésMINŐSÉGBEN * *>■ * - utolérhetetlen.

EXTRA 10 drb. Ke 13. SUPRA 10 drb. Kg 18,—

DE LUXÉ 10 drb, Kg 22.Mindeoütt kapható.

kell éreznie... A pompás fiuk nem játszanak, de élnek, az egyetlen cserkéezleány, aki szerepel: Ilse Stobrawa különös, vad és szép, a Keleti-tenger természetfölvételei pedig látványosság, amiért külön is meg kell majd nézni ezt a filmet...

(•) Nemet színházi hírek. Reinhardt a jövő szezonban mutatja be Lenormand Névtelenek cimü színjátékét a berlini Deutsches Theaterben. A főszerepeket Heléne Thinig és Ferdinand Onno fogják játszani. — Dagnay Servaes ebben a szezonban megválik a berlini Reinhardt-sainházaktól. Hír szerint Amerikába készül, ahol Moissival együtt vetsz részt egy beszélőfilm felevételein. — Ossip Dyruov legújabb darabját, a Haarlemi árnyékok cimü néger drámát Berlinben fogják bemutatni. A darabban előforduló néger dalok zenéjét Reinitz Béla, a külföldön élő magyar komponista irta. — 0‘Neill uj színjátékénak, amely most kerül előadásra Reinhardínál, a cime: „Isten minden gyermekének szárnya van". — Ilubert Marischka, a bécsiek közkedvelt operett-bonvivánja uj minőségben fog bemutatkozni a közönségnek. Prózai színjátékban lép fel. Partnere Káthe Dorsch, a kiváló berlini színésznő lesz.

(•) Kis művészi hírek. Alpár Gitta nagy sikerrel vendégszerepeit a londoni Convent Garden- bán. — Reinhardt többé nem rendez a salzburgi ünnepi játékokon, hanem leopoldskroni parkjában épített színházat — A Takácsok cimü Hauptmann- filmet betiltották Párisban. Annak ellenére, hogy nagy sikere volt, szenvedélyes botrányokat is kiváltott. — Douglas Fairbanks és Mary Píckford. Shakespeare Makrancos hölgyének beszélőfilmes feldolgozásával foglalkoznak. — Shakespeare-fil- met jeleznek Oroszországból ás, ahol Julius Caesart akarják megfilmesíteni. — Karlheinz Martin Bemard Shaw Szent Johannáját fogja rendezni a berlini Votksbühnében. — Agyról ágyra a cimc egy 15 képből álló berlini revünek.

A POZSONYI MOZIK MŰSORA:

Redoute: A magános sas.

Atloc: Anny. vigyázz, jön a rendé'

Tátra: Szerelem a hóban.

E'ite: Az utolsó lord.

Metropol: Három piros rózsa.

kassm mozik műsoraFórum: Az államfő.

Rádió: A kü’ály szeretője.

70RA-3I0ZGÓ. NYITRA

Április 2-1- 25: Szenzációs uj műsor.