Prágai Magyar Hirlap, 1929. április (8. évfolyam, 76-99 / 2001-2024. szám)
1929-04-24 / 94. (2019.) szám
2 •pm:<txt-/vvagíar-htklai> 1929 április 24, nerS*. Igyon Gottdiener PEZSGŐT bet az Amerikának jaro törlesztések elengedéséről. A konferencia elnapolása után tehát kétszeres erővel kell általános európai lefegyverzés- re törekedni, amely, ha megtörténik, Amerika nagylelkűsége inkább várható és a jóvátételi összegek lényegesen megkisebbednének. Ha a párisi jóvátételi konferencia vakációja alatt a lefegyverzést sikerül egy lépéssel közelebb vinni a megvalósuláshoz, könnyebb lesz megteremteni a kívánt megoldást s ilyen szempontból az elnapolás csak üdvösnek mondható. Az angol választások eredménye, a Poin- caré-kormány rekonstrukciója és a lefegyverzés megtörténte csupa kedvező momentum volna, amelyekkel szemben még annak az clmérgesitett európai atmoszférának sem volna jelentősége, amely a konferencia szétoszlatása után kétségtelenül ismét ott lebeg az európai kontinens fölött. A párisi lapok állásfoglalása Paris, április 23. A ma délelőtt tizenegy órakor elnapolt jóvátételi szakértői ülésen a Revelstoke-bizottság jelentése után azonnal kinevezték az uj albizottságot, amelyben min den delegáció feje vesz részt. Jól informált körök szerint az albizottság jelentésének megszövegezése nyolc—tizennégy napig fog tartani. A párisi sajtó ma reggel sajnálattal állapítja meg, hogy Schachí Berlinből nem hozott uj javasiatot. Egyedül az Excelsior tudni véli, hogy a Démet delegáció feje uj memorandum kidolgozásán fáradozik, amelyet az uj albizottságban be is fog mutatni. A Petit Párisién megállapítja, hogy a berlini ut nem hozta meg á várt enyhülést és a konferencia állapota reménytelen. Egyedül az albizottság jelentésének redakciós kidolgozásánál történhetik csoda s a konferencia köreiben bátorító perspektívában látják a ma délelőtt teremtett albizottság munkáját. A legnagyobb optimizmussal Sauenyeinj. nyilatkozik a Matinbcn, amennyiben az al-.í bizottság munkájától a tbc számok nélkül j dolgozó jóvátételi bank megszülétéáét várja, amely a Dawes-tervezct provizóriuma alatt is működhet s évi egymilliárdos haszonnal áthidalhatja azt a különbséget, amely a szövetségesektől kért és a Németországtól ajánlott annuitások összegei között tátong. Fölösleges lengnél aggodalmak Varsó, április 23. Zaleszki lengyel külügy- i miniszter a Journal de Geneve-ben hosszabb j nyilatkozatot, tett Schacbt dr. állítólagos poli- j tikai követeléseiről és a német-lengyel határ Április 29-én tartja a szlcwesiszkói országos képviselőtestület második ülését Pozsony, április 23. (Saját tudósítónktól.) A szíovenszkói országos képviselőtestület április 29-cn, hétfőn tartja második ülését, melyen a következő tárgyak kerülnek megvitatás alá: Az 1929. évi országos költségvetés. A 160 százalékos országos pótadó. Az évi jelentés. Jelentés a költségvetés jóváhagyása előtt a gazdasági országos ügyvitelről. Az országos pénzek elhelyezése. Az országos képviselő- testület ülései számának és idejének megállapítása. Az országos alkalmazottak szolgálati, fizetési és fegyolmi viszonyainak rendezése. A nagyszombati országos kórház átalakítása. Az ország részvétele a villamosítási ügy vállalataiban. Az országos képviselet, a választmány és a bizottságok tagjai készkiadásainak és útiköltségeinek átalányositása. A nagykapos—banusfalvai északi főútvonal 9 km. vonalának átengedése az állami utigazgatás részére. Emlékirat a vöröskő—margitfalvai vasútvonal kiépítéséről. Szlovcnszkó ipartanácsának megszervezése. Tiszó Ferenc indítványa a községi és körjegyzők magánmunkálatairól. E tárgysorozat egyes pontjainál nagyobb viták várhatók. Az ülés hétfőn délelőtt 10 órakor kezdődik és nyilvános. A szenátus mai ülésén kiosztották Törköly szenátornak az egyesületi jogról és a népszámlálásról szóló törvényjavaslatát Prága, április 23. A szenátus ma rövid ülést tartott. Az ülés előtt szétosztott nyomtatványok között szerepel Törköly József dr. magyar nemzeti párti szenátornak az egyesületi jogról és a népszámlálásról benyújtott törvényjavaslata. Az ülést délután félöt órakor nyitotta meg Hrubán elnök. Megnyitójában eiparentálta Zuleger német szenátort. Szavait a szenátorok állva hallgatták végig. Az ülés napirendjén az Olaszországgal kötött kereskedelmi szerződés pót jegyzőkönyvének, továbbá a Spanyolországgal kötött kereskedelmi szerződés pótegyezményének a ratifikálása szerepelt. A szenátus még három mentelmi ügyet tárgyalt le és ezzel az ülés véget ért. A szerdai ülés napirendjén szerepel a technikai és a forgalmi bizottság véleményes jelentése a földmérési munkálatok átszervezésére vonatkozó kormányjavaslatról, az alkotmányjogi és költségvetési bizottságok jelentése egy7 kisebb villanyosttási kölcsönre vonatkozó törvényjavaslatról, végül a régi osztrák-magyar koronaköve tél ések rendezésére vönatközó batihádik pótjégyzökönyv ratifikálása, : . V : z- ■ A szenátus az eddigi diszpozíciók szerint legkorábban pünkösd után, vagy csak junius elején fog ismét összeülni. megváltoztatásáról. A lengyel távirati iroda i ma reggel közli ennek a nyilatkozatnak sző-' vegét. Zaleszki szerint Varsóban egyelőre csak a sajtóból ismerik Schacht memorandumát s így nem nyilatkozhatnak érdemlegesen a kérdésről. Nyugtalanságra nincs ok, mert a versaillesi szerződés elleni aggressziv magatartás ellenére a lengyel-német határon válA szenátus a tarákért Prága, április 23. A szenátus alkotmányjogi bizottságának albizottsága ma Vlasák pénzügyminiszter és MayT-Har- ting igazságügy mi niszt er jelenlétében tár? gyalta ismét a bírák fizetcsrendezésének ügyét. A koalíciós pártok jelenlévő tagjait Vlasák pénzügyminiszter aina kijelentése, hogy ezt a kérdést egyrészt pénzügyi fedezet hiányában, másrészt annak egyoldalúsága miatt nem lehet elintézni, egyáltalán nem elégítette ki és az a vélemény kerekedett felül, hogy ezt a kérdést még akkor is rendezni kell, ha ezt a képviselő- házi koalíciós nyolcas bizottság akarata ellenére kellene is megcsinálni. — Kassa város uj szervezeti szabályrendelete. Ka.ssai szerkesztőségünk telefonálja: A városi képviselőtestület április 23-án tartja rendkívüli közgvülését, aelyeh az uj városi szervezeti szabályrendelet tervezetét fogják tárgyalás alá venni. Az uj városi szervezeti, szabályrendelet és a rendszeresítés kérdése az egyetlen tárgya a közgyűlésnél*. A Jelmezei alapján 67Ó alkalmazottja Jenné a városnak és á fizetésrendezéssel, valamint a sxisztéma- tizációval járó költségtöbblet 1,900.000 koronát tenne ki. A köz<rvülés feladata lesz, hogy ebben a kérdésben állástfoglaljon. toztatásokra nem kerülhet sor. Egyedül a jövő bizonytalan. Nem szabad engedni, h~- a világ pénzügyi koncessziókért nemzeti jogokat áldozzon föl. Ez a kísérlet a háboraelőtti idők gondolkozási formájához való visszaesést jelentené s újra rettenetes katasztrófákhoz vezetne. A német delegáció párisi fellépését az egész világ elitélte. Egy kérdésre három felelet! Miért a legjobban a Rákosy likőrspecialitások, melyek a leghíresebb, de méreg drága külföldi márkával szemben L- fölveszik a versenyt? 1. Mert kizárólag friss, nemes gyümölcsből készülnek! 2. Mert töltés előtt évekig érnek és finomodnak! 3. Mert Csehszlovákiában az egyedüli likőr- gyár, mely likőrkülönlegességeit ultraviolett sugarakkal kezeli! Kínos ideges fejfájását vagy egyéb hülésböl származó izom és iőegfájőa.Imait, szaggatásait rögtön csillapíthatja, ha homlokát., uagy egyéb fájó test- - részelt néhányszor .. bedörzsöli s! valódi . : ™ Dl R Hfl sősborszesszel Ez a legerősebb háziszer. Az egész országban mindenütt kapható fiiért jó, sokan utánozzák! Követelje a ualóöi készítményt minőig Diana néven. Á mezietenleíküasszony Irtai EGRI Kezdik felejteni a nevét,„hogy évente legfeljebb egy uj szerepben látjuk’ Kezdik felejteni, mint az összes hírességeket, nagy neveket, csillagokat, akikkel tele volt a világ s akik nem alkottak, lianem csupán reprodukáltak, közvetítettek. Teljesen elfelejteni azonban aligha fogják, mert úttörő volt, lényegesen több a reprodukáló művésznél. Hire még abból a. korból datálódik, miikor Holtai Jenő még nem alkotta meg a mozgó- fényképjáték nehézkes megjelöléséből a ma már akadémikussá vált „mozit". A gyerekcipőit taposta akkoriban ez a mozi, tehát még igen messze volt a hőskorától. Épkézláb cselekül én yü darab nem került a néző elé és igazi színészeik helyett maguk a technikások ágáltak a vásznon. A mozilátogatő előtt, még emlékezetben lesznek ezek az idétlen mozgok!- sédetek, szömydrámák és burleszkkezdetek a mindent ledöntő nagy rohanásokkal, a pezsgőspoharakban táncoló tündérekkel, a mennyezeten sétáló betörővel, a száz ölnyi mélybe zuhanó vasutakkal, a hat énjével játszó kártyással 8 egyéb kezdetleges trükkel, melyekből a film játék mai technikája, kialakult. A technikának rohamos haladása legelébb is a mai nagy burleszksztárok őseit teremtette meg, Pdnce-ot, Max Iándert, Rosália nénit és a többi régen feledésbe merült színészt., akiből a mai rendező feltétlenül sztárokat nevelne, mert a komikus ősi vonásait már megtalálták és éltek velük. De már a drámánál, a komoly játéknál megakadt, a technikus, aki többnyire még a rendező szerepét is vállalta. Gsebakményt kellett adni & ez a cselekmény megkövetelte, hogy él eltelj esen kerüljön ábrázolásra. Elég volt a színpadi mozgásból, a látott szájakból és a nyak a tekert tag lejtésekből, a beszélő kezekből, mert a gyerekcipő® film játék színésze abból indult ki, hogy némaságra lévén kárhoztatva, a kezével, kell érzékeltetni, magyarázni szerepét Mai szem lehetetlennek találja ezt a régi görcsös akarást, ezt a dilettánsos mozgást és ágá- lást, mai néző ezeken a kezdeteken többet nevet, minit egy Buster Keaton burleszkeu. De ez a nevetés nem akar kitömi, amikor a véletlen egy öreg Ásta Nielsen filmet hoz elénk. Megjelent egy ijesztően sovány nő csupaszéin arccal, vékony nagy szájjal, mintha éles késsel vágott seb volna, a száj helyén és ez az ijesztő nő játszott. Játszott a szemével, a szájával, ideges vékony pókujjaival és járt és mozgott, ahogy az életben mozgott volna ugyanolyan helyzetekben, (Zárójelben: Ásta Nielseu egyik elindító tényezője a karcsúság divatjának.) ő volt az első, aki bebizonyította, hogy a film merően más mozgást, követel, mint a színpad és nem elég elsőrangú színésznek lenni, a film teljesen különálló tehetséget, filnnarcot, mozgáskultúrát, követel. Film- arc és film te rmot kell, mert, a fotografáló lencse kíméletlenül pőrére vetkőzi éti és semmiféle kendőzés nem segít át azon, ha valakinek túl pisze az orra, vagy alsó ajka túlságosan duzzadt. A szabályosan szép arcok lárvaként hatnak és a kissé motelt termetű hősnő groteszkké válik a drámai jelenetben. Mindezt Ásta Ntialeen, a fi lm játék első Igazi színésznője és igy első sztárja tette érthetővé. Vele megindult a filmdráma produkálása; Psylan- der, az első film bon viván, Gumiár Tolnaes és Ólai Föuns játéka másodlagos jelentőségű, bármely más jobb színész megjátszotta volna ugyanígy szerepüket és elvitathatta volna tőlük azt a helyet, amelyet a film történetében betöltenek. Ásta Nielsen bukott asszonyokat, démonokat, ragyogó igényes nőket, de Magdolnákat is hozott a filmre. A legtöbb esetben a megjátszott darab témája elsiíkkadt az emlékezetben, ritkán is szerepelt valami monumentális, a sok pénzzel, nagy hűhóval megcsinált darabban. De az arca és alakja emlékezetünkben ól és nincs az az igényes, agyonreklámozott amerikai sztár, aki olyan mélyre tudná beásni egyéniségének varázslatát a nézőbe, mint éppen ez a különös aszr szony, aki szépség dolgában egyetlen uj sztárral sem vehetné fel a versenyt, Évtizedes munka és múlt van mögötte és ma is újnak hat Tucatnyi sztár jelentkezett, fellépése óta, melyek eltűntek vagy el fognak tűnni, míg ő megmarad. Megmarad, mert nem a művésznők ragyogó fajtájából való, hanem ásókéból, akik meg merik mutatni, hogy van vénülés, elhasználtság, nyomor és az Öregség ráncainál elrottentobb csúnyaság. Van egy filmje, melyben mint öregedő ünnepelt diva magába bolondtt egy7 halászle- gónyh Ez a legény gyilkossá lesz a szereim miatt és fegyházba kerül. A díva* pedig vár a legény kiszabadulására, de kitörő idegbaja lehetetlenné teszi a színpadon. Vége a ragyogásnak, jön a fokonkénti lecsúszás, a másod rarigu színház, a kisebb szerződés, az igénytelen szerep, majd a gyanús lokál, végül az utca. Győri lejtő a ragyogásból a mocsárba és vörös fonálként kisér végig a csupa idegasszonynak sodró, forró indulatokkal teli szerelme. Egy utolsó fel lángolás ez a testi szerelem, egy ájult kapaszkodás: vissza a természetességhez, az erőhöz és a jónak ősforrásához. Közben raboskodik a gyilkos és csak a szabadulás pillanata önt belé lelket, melyben újra erős karjaiba kaphatja ezt a finom éte- rikus asszonyt, aki miatt embert ölt. És nem tudja, hogy a tiz év iszonyú fonnyadást hozott és a virág mélyen a sárba laposodott. Amikor megjön az utolsó nap, Ásta Nielsen felkészült, el akarja takarítani a romokat, csinosítani kezdi magát, hogy a börtön kapujában méltóan fogadja a kedvest. A festékhez nyúl, de hasztalan a kendőzés, egyre fokozodó rémülttel érzi, hogy nem tudja ki- vénhedt, elfonnyadt, kuszáit, tönkrecsókolt vonásaira visszavarázsolni azt. a keilemet. az! az életet, ahogyan a börtön lakója látta a tiz év előtti búcsúnál. És jön egy rezignált, mozdulat. Az utcaleány törölni kezdi arcáról a festéket.. Nincs tragikusabb valami, mint ez a szörnyű lemeztelenités, ahogy Ásta Nielsen könnytel en szemmel tükörbeli képmására mered. Ami ezután következik, az már csak a sablónos játék. A börtönből kiszabaduló férfi elmegy mellette, anélkül hogy sejtené, hogy várja, elmegy a nő mellett, akiért ölt. Bemegy az életbe, az utcaleány pedig vissza somfordái az éjszakába. A lemeztetelenifés néhány jelente az, amelyet egyetlen sztár sem tudott Ásta Nielsen után megcsinálni. Ha valaki ma utána próbálná az igénye? sztárok közül, vége volna a heti többozer dolláros gázsinak. Fog-e még valami különösebbet produkálná? Aligha! Utat mutatott, piomrnnmkűt végzett, a szerepét maradéktalanul betöltötte.
